Nógrád Megyei Hírlap, 2004. november (15. évfolyam, 253-277. szám)
2004-11-18 / 267. szám
Asszonyok a klubban Jó ideje már, hogy az asszonyok összejámak egy kis disputára, barátkozásra, s ha kedvük úgy hozza dalolásra. Jártak már Salgóbányán, Zagyvarónán, legutóbb meg Salgótarjánban a nőklub és a nyugdíjasklub tagjai voltak a vendéglátó háziasz- szonyok. Került egy kis virsli, pogácsa meg üdítő a vendégeknek és mellé szívet melengető köszöntő szavak Huszár Mátétól, a fiatal megyei civil tanácsnoktól. Arról beszélt, hogy a sokféle közösség közül mégis csak a család a legfontosabb, ahol a szülőknek, a gyerekeknek de a nagymamáknak és a nagypapáknak is helyük van. Mert az idősellátásban megvan a dolga a családnak, mint ahogy a nagyobb közösségnek, az államnak is. A tisztességes nyugdíjak, amelyekből élni lehet, a rászorulók szociális és egészségügyi ellátása nem kis gondot jelent. Mégis olykor-olykor úgy tűnik, hogy ez mintha egyszerűbb lenne, mint a közélet természetes részének tekinteni az idős embereket. Véleményüket kérni, tanácsaikat megfogadni amikor az időseket érintő kérdésekről születik döntés. Aztán megindult a beszélgetés. Szilveszter Gyulámé a Nyugdíjasok Nógrád Megyei Képviseletének elnökségi tagja és Soós Károlyné, a salgótarjáni nőklub vezetője indította. A kis erecske, ha nem is gyorsan, de folyammá dagadt. A zagyvái nyugdíjasklub daloskedvű asszonyai sok örömteli órát szereztek már az otthoniaknak, meg a környékbelieknek is. Most Varga Gyulámé és Tori Ferencné felváltva arról beszéltek, milyen hasznos lehet egy szüreti bál is, ha a rendezőket a jó szándék a segítőkészség vezérli. A két asszonyt hallgatva az is kiderült, hogy a nyugdíjasok nem csak azt várják, hogy kapjanak. Maguk is adnak, ami tőlük telik.- Összegyűjtöttük azokat a ruhákat amelyekre már nincs szükség és 50-100 forintért eladtuk - mondta Vargáné. Összejött 20 ezer forintjuk és ebből volt a szüreti bál. Szőlővel, csőszlányokkal és fiúkkal, bíróval és bírónéval, mint régen.- Kilenc unokám van, ami felesleges ruha volt otthon, azt mind összehordták. Pálfalván megszűnt három butik, onnan is került ruha a lányom révén. Jó pár zsákkal meg is maradt. Azt odaadjuk a Vöröskeresztnek, kapjon belőle az, akinek szüksége van rá, de nem tud pénzt adni érte - magyarázta Tari Ferencné. A salgótarjáni Vágvölgyi Lászlóné neve sokaknak cseng ismerősen. Míg bírta hangerővel, verset mondott a közös összejöveteleken. Gyakran írt a megyei lapba és elküldte nehéz élete történetét az MSZOSZ Nyugdíjas Választmányának újságja, a Múló Évek írásmű pályázatára is.- Most németül tanulok. Minden unokám tanul valamilyen nyelvet. Vettem egy szótárat és elkezdtem én is. Valahogy nem szeretnék elmaradni mögöttük - mesélte derűsen az asszonyoknak. Szita Judit könyvtáros volt. Egész életében dolgozott. Hat hónapos volt a kisfia, amikor magára maradt. A gyerek nőtt, élelem kellett, ruha, az iskolába könyvek. Dolgozna most is, de a nyugdíjasért már senki sem kapkod, hiába bírja egészséggel, erővel és a pénz is jól jönne.- Örülök, hogy az özvegyek nyugdíja évről évre nő. De azt sehogyan sem értem, hogy az egyedülállókat miért büntetik. Mikor nézi már meg valaki, hogy mi miből, hogyan élünk - panaszolta joggal. Ott volt az asszonyseregben a 89 éves Katona Jánosáé is. Amíg látott, sok mindent megcsinált ügyes kezével. Még képeket is festett textilre, kagylókra. Közülük néhány látható volt a művelődési központ üvegcsarnokában az idős amatőr alkotók kiállításán. Három gyermeket nevelt fel és most az egyik fiaéknál él.- Varrni azért még tudok... Befűzővei a cérna is beleszalad a tűbe. - Olyan meggyőzően mondta mindezt, mint aki eltökélte, soha nem adja fel. A salgóbányai asszonyok az idősotthonban kaptak helyet összejöveteleikhez.- Összejárunk amikor az időnk engedi. Van amikor csak beszélgetünk dolgainkról, gondjainkról és van, hogy ünnepet ülünk közösen - mondta Pék Ottóné, a nyugdíjasklub vezetője. Szomszédja azt is hozzátette, jól érzik magukat együtt. Minden egyes alkalommal úgy köszöntik egymást, úgy örülnek egymásnak, mintha hosszúhosszú ideje nem találkoztak volna. így fordult estébe a délután. Az asszonyok szedelőzködni kezdtek és elindultak hazafelé.-VG.A civilek közösségformáló erőt jelentenek Szabó Mihály a szervezetek támogatásáról, az idősgondozásról Az elmúlt időszakban még 1998 előtt 3-4 civil szervezet működött a településen. Később, ahogyan képviselő-testületünk megalakult, munkához látott, fontosnak tartotta a szervezetek létrehozását, a meglévők erősítését - mondta Szabó Mihály, a közel ezemyolcszázas lélekszámú Palotás község polgármestere. Most másodszorra választották a település vezetőjének, de ezt megelőzően is hosszú éveket töltött a közigazgatásban. EGYÜTT VANNAK- A civilek önállóan hozták létre szervezetüket, vagy kellett egy kis segítség?- Az utóbbi az igaz. Segítettünk, hogy elinduljon a folyamat. Mondok erre egy példát. Az idősek már korábban is próbálkoztak, hogy létrehozzanak egy klubot, de ez igazából nem sikerült. Olyan személyt kerestem hát, akit jól ismerek, akiben bízok, hogy összefogja a nyugdíjasokat, jól együttműködnek majd. Ötödik éve, hogy az Őszirózsa nyugdíjasklub megalakult Markok Gergelyné vezetésével. Ma már több mint nyolcvanan vannak és gazdag a programjuk. Rendszeresek a klubfoglalkozások, érdekes előadásokat hallgatnak, bejárják Magyarországot, történelmi nevezetességeket látogatnak, gyógyfürdőkbe mennek. Felelevenítik a régi néphagyományokat és rendszeres résztvevői a településen zajló hétköznapi, ünnepi eseményeknek.- Palotás viszonylag gyorsan fejlődő település. Az anyagi, tárgyi gyarapodás mellett miért tartja fontosnak a civil szféra fejlesztését is?- Azért, mert meggyőződésem, hogy egyfajta közösségformáló erő rejlik bennük. Fentebb, az idősekkel példálóztam, most megteszem ezt a fiatalokkal. A Kenderike néptáncegyüttes 15 éven keresztül Európa-hírű volt. Sok országban jártak, sikeresen szerepeltek, díjakat hoztak haza. Aztán megszűnt, 3 évig nem működött, de 1998 végén 1999 év elején sikerült újjáéleszteni. Ma már 3 csoportban dolgoznak a különböző korosztályú táncosok. Dalaikban, táncaikban, régi hagyományokat elevenítenek fel, mindannyiunk örömére. Azt gondolom, hogy az a 2 millió forint, amivel az önkormányzat a civil szervezeteket támogatja évente, nem megy rossz helyre. A civil közösségekben generációk vannak együtt. Valamennyiüknek sokat jelent, hogy jól érzik magukat, mert olyan elfoglaltságot találnak maguknak, amelyet szívesen végeznek. KLUB AZ IDŐSEKNEK-A szavaiból az is kitűnik, hogy az idősek sorsát különösen a szívén viseli.- Nem véletlenül teszem. Palotás, akár csak a környező községek, elöregedő település. A lakosság mintegy 40 százaléka az idős korosztályhoz tartozik. Már annak is örülök, hogy a lakosság száma 3 éve nem csökken, hanem növekszik. Igaz, mindössze néggyel-öttel, de mégis csak nő. Ami pedig a nyugdíjasszervezeteket illeti, a közösség hiányát mindig az idős emberek érzik meg a legjobban. Ezért jött létre annak idején az Őszirózsa nyugdíjasklub is. S a civil szervezetek közül a nyugdíjasklub munkájára jellemző leginkább a folyamatosság, a rendszeresség. Sok foglalkozásukon részt veszek, látom, hogy jól együtt vannak. Úgy tűnik számomra, hogy a közösségi életre a nyugdíjasok körében jelentkezik a legnagyobb igény. Az idén pedig több mint 30 milliós beruházással létrehoztuk az idősek nappali ellátását biztosító idősek klubját. Ebből 22 milliót pályázaton nyertünk. A berendezésre még több mint 2 milliót költünk. SZÜKSÉG VAN RÁJUK- Milyen ellátásban részesülnek itt az idős emberek?- Szociobusz hozza őket a klubba, ahol foglalkoznak velük és haza is szállítja valamennyit a nap végén. Megoldott az étkeztetésük is, amiért fizetni kell. Gondot jelent azonban, hogy Szabó Mihály, Palotás polgármestere akik valóban rászorulnának erre az ellátásra, nemigen igénylik. Szégyenük elfogadni a segítséget. Pedig mi ezt szívesen tesszük, mert az, hogy a település itt tart, évről évre gyarapodunk, az ő munkájuknak is köszönhető. Szükség volt és ma is szükség van az idős emberekre. Nem annyira a fogyó erejüket igénybe vevő fizikai munkára. Sokkal inkább ötleteikre, tanácsaikra. Arra, hogy elmondják, mit teszünk jól és mit tehetnénk még jobban. Környezetünk rendezése, szépítése folyamatos munkát jelent nálunk. Jöttek, dolgoztak a közterületeken a nyugdíjasok is.. Nem sikerült őket lebeszélni erről.- Milyen egyéb „szolgáltatással” segítik a rászoruló idős embereket?- Sokféleképpen igyekszünk segíteni nekik. Két szociális gondozói körzetet hoztunk létre a településen. A gondozók takarítanak, bevásárolnak, kiváltják a gyógyszereket, kiviszik az ebédet, vagy csak egyszerűen meghallgatják az idős emberek panaszait. A házi szociáüs gondozást szeretnénk továbbfejleszteni. Aztán létrehoztuk a mikrotérségi gyermekjóléti és családsegítő szolgálatot. Fontosnak tartjuk a családok sejtését, de a családnak része az idős ember is. Palotáson jó néhány többgenerációs család él. Sok olyan idős emberről tudok, akik kis nyugdíjukból félretesznek amit tudnak, hogy támogassák gyermekeiket, unokáikat. így próbálnak segítem a családon. Még most is szívesebben adnak, mint maguknak kémek. Nálunk is él a szociális segélyezés rendszere, de az idősek aüg-aüg fordulnak kérelemmel az önkormányzathoz. A hat év alatt, amióta polgármester vagyok, csak kevés olyan idős emberrel találkoztam, aki segélyt kért. Pedig több százezer forintot fizettünk már ki. Azt gondolom, hogy a családsegítő szolgálatnak többek között az is a dolga, hogy felkutassa, megtalálja azokat az embereket, akik segítségre szorulnak, mert ne- héz helyzetben vannak. _______ ____ v.g. A novemberi nyugdíjakról Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tájékoztatója 2004. november 1-jétől a 2004. január 1-je előtt megállapított saját jogú nyugdíjak ösz- szegei - ideértve a baleseti rokkantsági nyugdíjakat is - egy százalékkal emelkednek. A hozzátartozói nyugellátások, valamint a baleseti hozzátartozói nyugellátások összegeit is egy százalékkal kell emelni, ameny- nyiben a jogszerző nyugellátást 2004. január 1-je előtt állapították meg. A mezőgazdasági szövetkezeti járadékban, a mező- gazdasági szakszövetkezeti növelt összegű járadékban, valamint a baleseti járadékban részesülők szintén egyszázalékos mértékű emelésben részesülnek. A nyugdíjemelés mértékével megegyezően ugyancsak november hónaptól emelkednek a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások összegei. Egy százalékkal kell emelni az átmeneti járadék, illetve a havi 69 600 forintot el nem érő egészségkárosodási járadék összegét azzal, hogy az egészségkárosodási járadék összege az emelést követően sem haladhatja meg a havi 69 600 forintot. A rokkantsági járadék havi összege 250 forinttal, a házastársi pótlék havi összege 150 forinttal, a házastárs utáni jövedelempótlék havi összege 100 forinttal növekedik. A rendszeres szociális járadék emelése az életkortól függően történik, nevezetesen a 2004. december 31- ig 62. életévüket betöltő nők, illetve férfiak esetében 240 forinttal, egyéb esetekben 200 forinttal növekszik a járadék havi ösz- szege. Szintén egy százalékkal kell emelni a nyugellátásokkal együtt folyósított - a politikai okból elitéltek rehabilitációjához kapcsolódó - egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elitéléssel összefüggésben járó kiegészítések, illetve az 1991. évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíj-kiegészítés helyébe lépett pótlékok összegeit. A nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék összeghatára havi 101 000 forintra emelkedik, a hozzátartozói jogon folyósított pótlék havi összege az 50 500 forintot nem haladhatja meg. A nyugdíjak és a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások 2004. január 1-jei visszamenőleges hatállyal emelkednek. A visszamenőleges hatályú - legfeljebb 10 havi - ellátási különbözet összege személyenként 2500 forintnál kevesebb nem lehet. A 2004. november elseje előtti időponttól megállapított 25 százalékos özvegyi nyugdíj mértéke 2004. november 1-jétől kezdődően 30 százalékra emelkedik. A vonatkozó törvényi rendelkezések szerint a 25 százalékos mértékben folyósított özvegyi nyugdijakat 2004. november 1-jétől 20 százalékkal kell emelni. A jogosultak részére első ízben 2004. november hónapban jár az emelt mértékű özvegyi nyugdíj. A 2004. október 31-ét követő özvegyi nyugdíjjogosultság esetében már az új mérték az irányadó. A folyósított özvegyi nyugdíj mértékének emelésénél az összegszerűség megállapítására az 1 százalékos kiegészítő nyugdíjemelés végrehajtását követően, tehát a már megemelt összegű ellátás alapulvételével kerül sor. A tizenharmadik havi nyugellátás 2004. évi összege a folyósított nyugellátás havi összegének 50 százaléka. Az Országgyűlés döntése szerint a tizenharmadik havi nyugdíj tárgyévi összegét 2004. évtől kezdődően már két részletben, május és november hónapokban kell kifizetni. 2004. május hónapban megtörtént az érintettek részére a tizenharmadik havi nyugdíj 2004. évre esedékes összege ez évre irányadó első részletének (az 53. heti nyugdíjnak) kiutalása. 2004. november hónapban a tizenharmadik havi nyugdíj ösz- szege megegyezik a november hónapban járó nyugdíj 50 százalékának és a 2004. május hónapban már folyósított részösz- szegének különbözeiével. Az így folyósításra kerülő összeg azonban nem lehet kevesebb a tárgyév (jelen esetben 2004.) november havi nyugellátás ösz- szegének 25 százalékánál. A tizenharmadik havi nyugdíj 2004. november hónapban kifizetendő részösszege tartalmazza a kiegészítő, valamint az esetlegesen járó özvegyi nyugdíj emelését is. Az érintettek a 2004 november havi emelt ellátásukat a 2004. január 1-jétől október 31- ig terjedő időre visszamenőlegesen járó kiegészítő emelést, valamint a tizenharmadik havi nyugdíjrész összegét egy nyugellátási utalványon kapják kézhez. (A kifizetés módjáról az Országos Nyugdíjbiztosítási Fő- igazgatóság külön tájékoztatója ad részletes eligazítást.) Az említett ellátások emelése hivatalból történik, kivéve a 2004. január 1-je és október 31-e között megszűnt ellátásokat, mert ezekben az esetekben a visszamenőlegesen járó kiegészítő emelés utalására a jogosultak, illetve elhalálozásuk esetén a hozzátartozók vagy az örökösök írásbeli kérelme alapján kerülhet sor. Az idős emberek nyugdíjuk jelentős részét „költik el" a patikában. dógrádmegyeri utcakép: hazafelé... (KÉPŰNK ILLUSZTRÁCIÓ) F0TÓ: oócs
