Nógrád Megyei Hírlap, 2004. október (15. évfolyam, 229-252. szám)

2004-10-26 / 248. szám

2004. OKTÓBER 26., KEDD REGIONÁLIS NAPLÓ SZÉCSÉNY Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal I _______^------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­E GYÜTT KÖNNYEBB. A szécsényi Körösi Csorna Sándor Gimnázium és Szakközépiskola diákjai Gyaimatiné Rostás Ida tanárnő vezetésével bekap­csolódnak a Magyar Rádió „Beszélni nehéz!” körének hálózatába. A kör tagjai meghívták a szegedi Gábor Dénes Szakközépiskola kör tagjait. FOTÓ! SZENOGRÁDI TAMÁS Hírszőttes SZÉCSÉNY JELVÉNYAVATÓ. A Körösi Csorna Sándor Gimnázium és Szakközépiskolában októ­ber 28-án tartják a hatvan ötödik osztályos és a 9. évfo­lyamba felvett tanulók jel- vényavafó ünnepélyét. A ren­dezvény vidám hangulatú ve­télkedővel és gólyabállal zá­rul. ŐSZI TÁRLAT. A művelődé­si központban november 5- én lesz a 13. megyei őszi tár­lat megnyitóünnepsége. A ki­állítást, amelyen ötvennégy alkotó mutatkozik be dr. Matits Ferenc művészettörté­nész nyitja meg. Közreműkö­dik a balassagyarmati kama­raegyüttes. VÉRADÁS. A Magyar Vörös- kereszt szécsényi területi szervezete november 11-én 9 órától 18 óráig önkéntes vér­adást szervez Szécsényben, a művelődési házban. GYERMEKTÁNC. Novem bér 13-án a művelődési köz­pontban rendezik meg a me­gyei gyermek néptáncver­senyt. A találkozón a művé­szeti iskolák, tánccsoportok szóló és páros néptáncosai lépnek a színpadra. MEGYEI KÓRUSTALÁL­KOZÓ. November 20-án a művelődési központban ren­dezik meg a megyei kórusta­lálkozót. VÉRADÓK KÖSZÖNTÉSE. A Magyar Vöröskereszt szé­csényi területi szervezete no­vember 26-án ünnepélyes ke­retek között köszönti a város és térsége jubiláló véradóit. „Alapjaiban rengette meg a világot” SZÉCSÉNY A városháza falán lévő emlék­táblánál kezdődött az október 23-i városi ünnepség. Itt Juhász Attila, a Pofosz Nógrád megyei elnöksé­gének elnöke mondott ünnepi kö­szöntőt. Méltatva a 48 évvel ezelőt­ti eseményeket arról szólt, hogy nemzetünk, amely igazságosabb, demokratikusabb Magyarországot akart, megmutatta a világnak, hogy elég volt a sztálini diktatúrá­ból. A szabadságharcot leverték, de annak eszméje tovább élt az emberekben. Ebből, 1956 eszmé­jéből táplálkozott az 1968-as cseh­szlovákiai felkelés, majd a lengyel- országi szolidaritás, amely az 1989-es rendszerváltásban csúcso­sodott ki. A mának szóló üzenetéről szól­va hangsúlyozta: az 1956-os forra­dalom és szabadságharc szellemi­sége mondanivalója, útjelzője ké­ne hogy legyen a nemzetnek. Saj­nos ott tartunk, hogy nemzeti ün­nepünk is lesüllyedt a napi politi­zálás szintjére. Politikusainknak az acsarkodások kölcsönös vádas­kodások helyett meg kellene tanul­ni tiszta szívből egymásra moso­lyogni. Ezt követően a Pofosz megyei szervezete a város, a pártok, intéz­mények, fegyveres testületek, civil szervezetek képviselői elhelyezték az emléktáblánál a megemlékezés virágait. Az ünnepség a művelődési ház­ban folytatódott, ahol dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet polgármester mondott ünnepi köszöntőt. Az emberi életről, szépségéről, méltó­ságáról szólva feltette a kérdést: 1956 októberében mi váltotta ki az emberekből, hogy az utcára vonul­tak, fegyvert fogtak? Soha többé nem akartak diktatúrát, se vöröset, se fehéret, nem akartak elnyomást. A világ közvéleménye elismerően szólt a magyar eseményekről. Az akkori hatalom érdekviszonyai azonban nem engedték meg a dia­dalt hazánkban. Ezzel együtt az 1956-os magyar demokratikus for­radalom mégis alapjaiban rengette meg a világot. A polgármester asszony szólt a magyar köztársaság kikiáltásának jelentőségéről is. Befejezésül azt mondta: „...ünnepeljünk méltó­sággal, emlékezzünk büszkén!” A lírai hangvételű érzelmekkel átszőtt színvonalas, az évforduló­hoz méltó műsort a helyi művé­szeti iskolások adták. Az ünnepség végén átadták az önkormányzat által meghirdetett legszebb házeleje pályázat díjait. Az első díjat nem adták ki, a máso­dik Nagy László, a harmadik Baranyi Ferenc lett, különdíjat ka­pott Kanyó Pál. A társasház kate­gória díjazottja a Somogyi Béla út 1. szám alatti ház lakói, akik a díjat felajánlották az óvodának. SZENOGRÁDI 1956 öröksége SZÉCSÉNY Juhász Attila, a Pofosz Nógrád megyei elnökségé­nek elnöke az október 23-i ünnepi megemlékezést követően interjút adott lapunknak.- Elnök úr, kiket tart ön 1956 örököseinek?- Sokan vannak, akik úgy gondolják, hirdetik, hogy ők a forradalom és szabadságharc örökösei. Kik az örökösök? Azok, akik az örökséget ápolják, vigyáznak rá, gyarapítják, hogy legyen mit az uno­káknak továbbadni. Ha így nézzük, kevés igazi örö­kös él ebben az országban. 1956-ban az emberek életüket adták a szabadságért. Személyesen tapasz­taltam, hogy Pesten nem volt fosztogatás. Az igaz, hogy a forradalmárok elégették azokat a könyveket, brosúrákat, amit nem lehet irodalomnak nevezni, amivel tömték az emberek fejét, s megpróbálták az agyukat átmosni. Kosarakat tettek ki, amiben pénzt gyűjtöttek a rászorultak részére. Senki sem vett ki belőle, csak hozzátett. Mi a helyzet ma? Mindenki az egyéni karrierjét építgeti. Szívből örülök annak, hogy Szécsényben egy baloldali vezetésű önkor­mányzat emléket állított 1956 eszméjének. Kifejezve ezzel azt, hogy őrzik annak eszméjét.- Mi a XXI. századnak a forradalom üzenete?- Miért harcoltak 1956-ban? Demokráciát, sza­badságot akartak az emberek, amivel együtt jár a biztonság. Ma demokráciában élünk. Sajnos a nemzeti összefogás felvállalása várat magára. Deák Ferenc mondta: „jobban tudom szeretni a hazát, mint gyűlölni ellenségeimet”, e gondolat vezérelte a kiegyezés megteremtésében. Politikusainknak ezt a hozzáállást kellene elsajátítani. Le kéne már szokni a kölcsönös vádaskodásról, az útszéli hang­nemről. Ebben az országban nincs olyan politikai személyiség, aki túl tudná magát tenni felesleges áskálódásokon, felül tudna emelkedni a személyes­kedésbe torkoló sok-sok felesleges energiát fel­emésztő vitákon. Tanulhatnának Széchényitől, aki azt mondta: „mindegy, hogy kié a dicsőség, ha a haza előrejut”. Azt mondom, hogy 1956-os forrada­lom és szabadságharc szellemisége, mondanivalója útjelzője kell hogy legyen a nemzetnek. SZENOGRÁDI FERENC Szenográdi Ferenc Nem akarok mindenkinek megfelelni Van aki dicsér, vannak akik bírálnak, egyesek elmarasz­talnak, míg mások egyetértenek velem. Van aki elisme­rését fejezi ki azért, amit mondtam, míg másoknak nem tetszik, ahogy mondtam. Mindez nem baj, azt is mondhatnám: helyénvaló, hi­szen egy és ugyanazon dologról az embereknek eltérő lehet a véleménye. A baj csak ott kezdődik, ha minden véleményt komolyan veszek, s mindig mindenkinek meg akarok felelni, még akkor is, ha a vélemények homlokegyenest el­lentétesek. Ennek egyenes következménye, hogy elöbb-utóbb frusztrált leszek, elve­szítem a személyiségem, hitem, önbizalmam, munkakedvem és skizofrén, hasadt lelkű egyénként tengethetem életem. Járhatok a pszichológusom­hoz. Mondhatná bárki, egyéni problémám, úgy kell nekem... Mindezt azért teszem szóvá, mert kis hazánkban kezd eluralkodni (ha már el nem terebélyesedett) a „csak-azért-is-ellentmondok-neki” és a „nem- értek-vele-egyet-még-akkor-sem-ha-a-szívem-mélyén-azonosulok-a-gondo- lataival”. Hadd egye őket a fene! Különösen teszik ezt akkor, ha odafigyel­nek a véleményre. Úgy mondják, hogy figyeljenek oda, szívódjon be az a másik tudatában, elmélkedjen, rágódjon rajta, s ha „veszi a lapot”, s meg akar felelni annak, amit nagy hangerővel, vagy jó szándéknak tűnő „szta- niolpapírba” csomagolva nyújtottak át, máris kész a siker. Az illető, vagy il­letők előbb-utóbb tudathasadásban szenvednek. Nem csak egyéneket, közösségeket is frusztrálttá lehet tenni. Csak az a kér­dés: kinek jó az, ha én egy olyan közösséghez tartozók, amelyik állandóan keresi önmaga igazát. Már-már tudathasadásban szenved. Emlékszem arra az időre, amikor a dicsérés volt a másik padlóra küldésé­nek módszere. Dicsérték az egyént, a közösséget, hogy ne vegye észre a hi­báit. Dicsérték, ha rossz irányban haladt, hagy zuhanjon be a szakadékba. Nekem sem ez, sem az nem tetszik. Én az egyenes, nyílt, őszinte, jobbító szándékú véleménynyilvánításra szavazok. Nem akarok mindenkinek megfelelni. Remélem, hogy sokan osztoznak véleményemben és így is tesznek. Talán így kevesebb szorongó embere, több tettrekész egyéne, op­timista közössége lesz ennek a kis országnak. Évfordulóra készülnek SZÉCSÉNY Jövő év szeptemberében lesz 300. évfordulója a szécsényi országgyűlésnek. A II. Rákó­czi Ferenc nevét viselő álta­lános iskolában már most készülnek az évforduló mél­tó megünneplésére. Ahogy azt megtudtuk, a 2004-2005-ös tanév az évforduló jegyében telik el.- Azt szeretnénk, hogy tanítvá­nyaink még jobban megismerjék iskolánk névadójának munkássá­gát, életét, történelmi jelentősé­gét, emberi nagyságát. Az évfor­duló jó lehetőséget kínál arra, hogy diákjaink értelmileg, érzel­mileg közelebb kerüljenek a feje­delem szellemiségéhez. Merjük kimondani, hogy büszkék legye­nek iskolájuk névadójára - ma­gyarázta Vikor Istvánná igazgató- helyettes, történelem szakos ta­nárnő.- A program összeállításánál az a cél vezérelt minket, hogy ne le­gyen kampányszerű, átfogja az egész tanévet. A rendezvényeink­ben minden diákunk bekapcso­lódjon, és a tanulóifjúság érzelmi­leg ráhangolódjon a 2005-ös szep­temberi évfordulóra - tette hozzá Vaskomé Borda Ágota, az iskola másik igazgatóhelyettese. Az iskola tanulói bekapcsolód­tak a vajai múzeum által meghirde­tett országos, többfordulós vetélke­dőbe. Az osztályok részére meghir­dették a három fordulóból álló ve­télkedősorozatot. Az első forduló­ban - korosztályoktól függően - rejtvényfejtőverseny, Rákóczi-mon- dák és dalok gyűjtése, az ország- gyűlés helyszínének „feltérképezé­se”, az országgyűlés megismerése, szerepelt. A második forduló fő té­mája ü. Rákóczi Ferenc életének, munkásságának a megismerése. Szerepel a programban rajzverseny, amelynek témái az 1703 és 1711 kö­zötti történelmi események. Felku­tatják a diákok, hogy milyen emlé­kek őrzik Szécsényben a fejedelem emlékét. Az iskolából egy csoport a művelődési központ szervezésé­ben Sárospatakra tesz tanulmányi kirándulást. A harmadik fordulót a Rákóczi- napokon tartják, amikor az osztá­lyok vetélkedő keretében adnak számot arról, hogy mit tudnak II. Rákóczi Ferencről és koráról. A tervek között szerepel kuruc- labanc számháború is és egy olyan játszóház szervezése, ahol a diákok „megidézik” Rákóczi ko­rát. Elkészül - természetesen ki­csiben - a fejedelmi sátor, ahol a tanulók eljátsszák az országgyű­lésnek azt a részét, amikor II. Rá­kóczi Ferencet fejedelemmé vá­lasztották. Az iskola tanulói bekapcsolód­nak a városi ünnepi sorozatba is. SZ. F. Alapkőletétel Pösténypusztán Megegyeztek az Ipoly-hidak épülésének sorrendjében A szlovák-magyar határ mentén, az Ipolyon a hidak építésének szorgalmazója dr. Serfőző András országgyűlési képviselő. Egy híd építése nem egyszerű feladat, kü­lönösen nem akkor, ha az két országot köt össze. Korábban megalakult a szlo­vák-magyar hídprogram operatív bizottsága, amelynek magyar részről a vezetője dr. Serfőző András. A bizottság előkészíti a kormányok elé kerülő anyagot. Amit tesznek az nem látványos, de a mindenre kiterjedő, aprólékos, előkészítő, egyez­tető háttérmunka, amely nélkül nem épülhetne híd a két ország között. Szécsény- A legutóbbi ülésünkön megegyeztünk az épülő hat híd ütemezéséről. Ezek szerint elsőnek a már köztudott Szécsény (Pösténypuszta) és Pető közötti híd készül el. A további sorrend Ráróspuszta-Rarós, majd Hugyag térsége-Szécsénykovácsi, Drégelypalánk-Ipolyhídvég, Balassagyar­mat (Újkóvár)-Kővár, a hatodik Nógrádszakál-Bussa - mondta dr. Serfőző András.- A pösténypusztai híd jelenleg milyen előkészületi fázisnál tart?- Elkészült az engedélyezési tervdoku­mentáció. November közepén az Ipoly mindkét oldalán a hídfőnél a két ország, minden valószínűség szerint, kormányfői elhelyezik az alapkövet.- Hogyan találkozik a folyó két oldalán lévő delegáció?- Felépül az Ipolyon egy egyszerű pon­tonhíd.- A folytatás?- Télen és tavasszal befejezzük a szük­séges háttérmunkát. Minden valószínűség szerint 2005 második felében elkezdődik a látványos munka, a híd építése. Ennek ele­mei - amelyet a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól kaptunk múlt év novem­berében - a Ráróson felépülő híd elemeivel együtt itt vannak Szécsényben. Számítása­ink szerint négy-öt hónapig fog tartani a kivitelezési munka.- Az előzetes tervek alapján hosszabb rá­vezető út is készül...- Igen. Maga a híd két nyomtávú lesz, szemben a korábbival, amely csak egy nyomtávú volt. A szlovák oldalon 800 mé­ter hosszú rávezető út épül. Nálunk ez adott és valamivel rövidebb. A Szécsény-Ipolytarnóc útig a hídtól Pösténypusztán átvezető út új burkolatot kap. Rácsatlakozásnál körforgalom lesz kialakítva.- Mennyibe kerül a híd és ki fizeti?- Az építés 700 millió forintba kerül. En­nek fele európai uniós pályázati pénz, 25-25 százalékot pedig a két ország biztosít. SZ. F. Jelenleg ennyi látható a majdani, Pösténypuszta és Pető közti hídból FOTÓ: SZENOGRÁDI TAMÁS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom