Nógrád Megyei Hírlap, 2004. október (15. évfolyam, 229-252. szám)
2004-10-26 / 248. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYE 2004. OKTÓBER 26., KEDD N 0 G R A D egyszer vészterhes, másszor nagyszerű időszakaira emlékeztető várat, amit a tatár hordák sem tudtak elfoglalni 1241-42-ben, de az- k tán más, távolabbi célok felé sietett tovább: cipőt, sört, sajtot, gyermekruhát vásárolni Losoncra, Rimaszombatba, várost Besztercebányára, ol nezni Zólyomba, nyaralni, sí élni az Alacsony-, k vagy a Magas-Tát- * rába... M Fülelv « alig ismerős - Szomszéd a pálmafa árnyékában Évtizedeken keresztül, bizony, csak elszaladt Fülek városa mellett a magyar utazó. Az autóból vagy a busz üléséről éppenséggel megcsodálhatta a kőszikla ra épült, hatalmas, a magyar történelem ■ Az idők persze nagyot változtak. Aki, mondjuk így: gazdasági érdekből váltott útlevelet, az sem nagyon utazott az elmúlt években, mert az árak a határ két oldalán nagyjából ugyanabba a magasságba emelkedtek az 1990-es évek eleje óta - ezen különösebben a korona és a forint árfolyama sem változtat. Az olcsóbb benzinnek köszönhetően jó darabig a tankolás maradt az egyetlen úti cél, aminek aztán 2003 augusztusában a szlovákiai üzem- anyagárak drasztikus emelése vetett véget. Akit a rokoni, baráti szálak nem kötnek, az többnyire még egy hétvégi kirándulásra sem szánja rá magát, hogy felfedezze a történelmi Nógrád kincsekben olyan gazdag északi felét. Pedig akár pár órát is érdemes lenne rászánni - de erről majd később. Agócs József, Fülek polgármestere Fülek lapunk székhelyétől, Salgótarjántól lényegesen közelebb van, mint Pásztó vagy Szécsény, mégis teljesen más érzés észak felé elhagyni a várost! Nem csak a határátlépés miatt, ami, Istennek legyen hála, egyre könnyebb, hanem azért is, mert a magyar-magyar egymásra találás örömével érkezhetünk meg Fülekre. Agócs József, a város polgármestere a központban álló, tornyos városházán fogad bennünket Estefán László társaságában, aki a város pénzügyeiért felelős - beosztásának nincs magyar megfelelője - és egyben a város civil szervezeteinek az önkormányzatot érintő ügyeit intézi. Legelőször arra kérjük, hogy mutassa be Füleket olvasóinknak, hiszen a földrajzi közelség és az azonos nyelv ellenére, valljuk be, nem sokat tudunk a szomszédról... VÁROSNÉVJEGY- Fülek lakossága valamivel 10 ezer 300 fő felett van" - mondja Agócs József. - Ennek 65 százaléka magyar, egynegyede szlovák, a maradék tíz százalék a romák és számos más nemzetiség között oszlik meg. Az igazsághoz tartozik, hogy romának a lácosság alig több mint négy százaléka vallja magát, de az a jellemző, hogy nagyjából a nemzetiségi megoszlás arányában kétharmad részük magyarnak, egynegyedük szlováknak tartja magát. Az érdekesség kedvéért elmondanám, hogy néhány cseh, morva, orosz, lengyel, német, ukrán is él városunkban. Füleket 19 tagú képviselő-testület irányítja, ez legnagyobb létszám, amit a törvény megenged. Kevesebb városatya is lehetne, de azt akartuk, hogy a lakosság képviselete a lehető legszélesebb legyen, valamennyi párt és a nemzetiségek helyet kapjon a testületben. A 19 képviselő közül 17 magyar, 12-en a Magyar Koalíció Pártjának tagjai, rajtuk kívül két szlovák orvos is dolgozik a testületben. Utóbbiak nagyon jó, hogy részt vesznek a város irányításában, hiszen az emberek fokozott bizalommal vannak irántuk a hivatásuk miatt. A döntések meghozatala persze a város érdekeit szem előtt tartva történik. Ami Magyarországon talán kevéssé ismert, működik a döntés- hozatalt előkészítő és segítő héttagú városi tanács is. Ez a képviselőkből alakul és tanácsadói szerepkörrel bír. Az önkormányzati képviselők meglehetősen szerény juttatásban részesülnek, negyedévente 4500 korona m (28 ezer 300, ~ havonta alig 9500 forint. A SZERZŐ.) jár nekik. Az összeg csökken, ha a képviselő nem vesz részt az üléseken. INTÉZMÉNYEK, CÉGEK, CIVILEK Három önkormányzati fenntartású cégünk van, a lakáskezelő vállalat, a közszolgáltató üzem és a városi kultúrközpont. Füleken nyolc oktatási intézmény működik városi fenntartásban. Van két óvodánk, négy alapiskolánk, egy művészeti alapiskolánk és egy szabadidő központunk. Az alapiskolák közül kettő magyar, egyikbe 650, a másikba 310 gyerek jár. Az egyik szlovák nyelvűbe 550, a másikba 185 kisdiákot írattak be. Fo- • lyik persze Füleken középfokú oktatás is, de a gimnázium, a gépészeti- szakközépiskola és speciális alapiskola megyei fenntartású intézmény. A füleki városházán működik 17 kistérségi település szociális és építésügyi hatósága, illetve itt folyik az anyakönyvezés is. Igen gazdag városunk közösségi élete, harminc civil szerveződés működik Füleken. Ezeket az ön- kormányzat a költségvetésből is támogatja, évente 250 ezer korona áll rendelkezésre. A pénzt általában a nehéz időszakok áthidalására használjuk fel, hiszen előfordul, hogy késnek a hazai és magyarországi pályázati támogatások, vagy valamilyen rendezvény költségeit meg kell előlegezni. Ebből a keretből kölcsönt is ad a civil szervezeteknek a város, de persze mindig arra megy el a pénz, amire éppen a legszükségesebb. BAJOK; MEGOLDÁS KELL- Füleken és környékén rendkívül magas, 35 százalék körüli a munkanélküliség, ezért a tartósan állás nélkül lévők foglalkoztatására minden lehetőséget megpróbálunk kihasználni. Idén március 1- jétől augusztus 1-jéig öt hónapig terjedő időtartamra 602 embert foglalkoztattunk. A nyáron ők végezték el az iskola rendbetételét, a közintézmények karbantartását, lekaszálták a füvet és a gazt a közterületeken, a parkokban, a temetőkben, ellátták és ellátják a köz- tisztasági feladatokat. Ezt a hatalmas létszámot persze nem lehet egyszerre mozgatni, így a közmunkások csak heti két napot dolgoznak. A munkájukat 25 koordinátor irányítja, mindenkinek 15-20 emberből álló csoportja van. Most, hogy jön a tél, a létszámot csökkenteni kell, mert ilyenkor sokkal nehezebb munkát találni, de így is 437-en maradnak a város ideiglenes alkalmazásában. Ezek a munkások ezer korona körüli ösz- szeget kereshetnek, ami függ szociális helyzetüktől is, és itt bizony elég nagy pénznek számít. A fizetés mellé persze jár néhány apró juttatás is, így például napi húsz korona értékig vásárolhat nekik tízórait az önkormányzat. A közmunkaprogram visszhangja nagyon jó, főleg a romákon tudunk így segíteni. Szépen is hangzik, hogy 602 embert foglalkoztatunk, bár az is tény, hogy egy emberre lebontva, bizony nem sok jut... SPORT: SZEBB NAPOK A füleki sportklub 2008-ban lesz százéves, már tervezgetjük a jubileum megünneplését. Egyébként a város évente 900 ezer koronát költ a IV. ligás helyi labdarúgócsapatra. (Ez a magyarországi NB III-nak felel meg.) A csapat azonban nem különösebben hozza az eredményeket, pedig a focisták a kalóriapénzt is megkapják. A pályánk nagyon jó talajú, az ellenfelek is dicsérik és a mérkőzésekre jobb napokon akár 400 látogató is kimegy. Az I. ligás tekecsapatunk - ez a szlovákiai ü. osztály - négypályás tekecsamok- ban játszik. Ok a szponzorokat megkeresik maguknak, így majdnem önellátók. Régebben, még a csehszlovák időkben, Fülek híres volt szabadfogású birkózóiról, közülük többen a válogatott csapat tagjai voltak. Napjainkra, a gazdaság válsága miatt a sportélet is visszafejlődött. Ennek ellenére a labdarúgó- pálya mellett megkezdtük a lelátó építését. IPAR, IDEGENFORGALOM: JOBB IDŐKRE VÁRVA A város meghatározó ipari üzeme, a Kovosmalt egykor 3600 dolgozót foglalkoztatott. A helyén most több kisebb vállalkozás működik. A Cramer nevű cég grillkészülé- keket gyárt és 450 embert alkalmaz. A Thorma Vyroba tűzhelyek, kandallók, zománcozott katlanok forgalmazásával foglalkozik és 630 dolgozónak ad munkát. A legnagyobb cég, az Ekoltech svéd megrendelésre termel, 780 dolgozóval. Előbbiek mellett még hat-hét jelentősebb társaság működik a városban. Fülek még így is a losonci körzet legnagyobb ipari központja és foglalkoztatója! Ami a kisvállalkozásokat illeti, az önkormányzat hatszázat tart belőlük nyilván. Többségüket kereskedelmi tevékenység folytatására alapították. Ami az idegenforgalmat illeti, a vár a fő vonzerő. Lehetőségeink szerint minden turisztikai kiadványban hirdetjük is értékeinket. Van egy alig ismert látványosságunk is. Füleknek szép és értékes növényzetű városi parkja van, amiben egy kis állatkertet alakítottunk ki, játszótérrel együtt, a gyerekek örömére. Az ipar mellett a jövőben az idegenforgalom fejlesztésétől is jelentős eredményeket várunk. VÁR: DICSŐ MÚLT A híres füleki vár múltunk dicsőséges és szomorú emlékeivel egyaránt beírta nevét a magyar történelembe. Falai között nehéz időkben Nógrád vármegye közigazgatása működött, itt volt szandzsákbég a leghosszabb ideig kormányzó budai pasa, Kara Musztafa, itt koronázták a Felvidék királyává Thököly Imrét... Hosszan lehetne sorolni. VAROSMORZSAK • Füleknek egyetlen testvérvárosa van: Bátonyterenye. A közeljövőben tervezik a kapcsolatok felvételét a Heves megyei Horttal. • A város lakosságának nagy része római katolikus vallású. A ferences rendházzal egybeépített, gyönyörű barokk templomban magyar és szlovák nyelvű szentmiséket is tartanak. • Füleken jelentős lélekszámú református magyarság is él. Szép, modern, jelentős magyarországi támogatással megépült templomukat 1998-ban vehette át a közösség. • A város központja és a vár környéke kiválóan alkalmas fesztiválok, utcai rendezvények, koncertek, várjátékok megrendezésére. • Az idegenforgalmi tervek között szerepel egy körtúraútvonal kijelölése, Salgótarján központtal. A vendégek a megyeszékhelyről Ipolytamócra utaznának, az ősleletek megtekintése után Kalondán keresztül Csákányházára, ahol ugyancsak a földtörténeti korok emlékei tekinthetők meg. Innen Fülek, majd Söreg és Ajnácskő vára következne. A körtúra Cerednél térne vissza Magyarországra, illetve Salgótarjánba. Amint Agócs József elmondta, a vár a város tulajdona, a közszolgáltató üzem működteti, ők végzik a karbantartást és alkalmazzák az idegenvezetőt is. Az 1993 óta látogatható erődítmény költségvetése idén először jön ki nullára, de persze a város nem gyet. A vendégek nagy része Magyarországról érkezik, utazási irodák programjában is szerepel. Jellemző, hogy a látogatók nagy része vagy nyugdíjas, vagy diák. A belépőjegy ára felnőtteknek hasznot akar húzni belőle, hanem a térség idegenforgalmában kiemelt szerepet játszó látványosságot tovább fejleszteni. ÍGÉRETES JÖVŐ A részletekről azonban beszéljen Anderkóné Agócs Erika - egyébként a polgármester úr leánya - aki építészmérnök és nem csak a vár felújításával, állagmegóvásával foglalkozott behatóan az elmúlt években, hanem a régi idők hangulatát őrző városközpont rehabilitációs terveinek elkészítésén is dolgozott.- Pályázati pénzek segítségével próbáljuk elvégezni a szükséges állagmegóvási és más munkálatokat - mondja. - Erre a célra a besztercebányai önkormányzati kerületnél kell pályázni. A legszükségesebb állagmegóvási munkák elvégzésére, a veszélyes részek helyreállítására másfél millió korona kellene. Ezzel együtt persze az idegen- forgalom fejlesztésével is próbálkoznunk kell. A nyáron tartott itt egy konferenciát a Felső-magyarországi Várak Egyesülete, s itt szóba került, hogy a dél-szlovákiai várak hogyan kapcsolódhatnának az észak-magyarországi vártúrákhoz. A tanácskozás anyagáról a jövőben kiadvány megjelentetését is tervezzük. A várat tavaly 12 ezer látogató kereste fel, idén pedig valószínű, hogy csúcsot javítunk, mert augusztus 15-ig 7200-an vettek jeamit sokallni Szoktak, de a várat valamiből fenn kell tartani. A diákok 20 koronáért nézhetik meg az erődítményt. A csoportoknak kedvezmény jár. Ami a jövőt illeti, régészeti feltárást is tervezünk, így Iti kellene ásni a Perényi-torony rejtett szintjeit, a Kápolna-gödör nevű részt jelenleg is kutatják, ha ezt befejezték, egy kamara-előadások tartására alkalmas pódiumot képzeltünk el a helyére. A jövőben a kazamata- rendszert is jó lenne olyan állapotba hozni, hogy a látogatók megtekinthessék. A számítások szerint kilenc-kilenc és fél millió korona kellene előbbiek megvalósítására. Ez az összeg már tartalmazza az információs rendszer kiépítését is. Egyébként az ásatások már fényt derítettek arra, hogy a legrégebbi szlovákiai román stílusú palota a mai vár területén állt. Szerencsére az eredeti váron nem sok mindent rontottak el a felújítások során - Somoskőn például nagyon sok betont és műkövet építettek be - és Füleken megmaradt a történelmi városmag is a sziklakúp körül. Ez pedig ritka látványosság, az idegenforgalomban kiemelt szerepe lehet! Mik a távlati tervek? Szeretnénk pályázati pénzből a Bebek-torony- ban egy vármúzeumot kialakítani. A vár a jelenlegi körülmények között télen zárva tart, csak csoportoknak nyitunk ki. Ha a múzeum meglenne, egész évben fogadhatnánk a látogatókat. FARAGÓ ZOLTÁN A magyar közösségi ház
