Nógrád Megyei Hírlap, 2004. október (15. évfolyam, 229-252. szám)

2004-10-12 / 238. szám

2004. OKTÓBER 12., KEDD NÓGRÁD MEGYE Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Az esélyegyenlőség jegyében „Engedj be az életedbe és kitárjuk a világot” Részlet a salgótarjáni kiállításból. Van, aki alig lát szinte, csak „érzi” az alkotást. fotó: gyurián tibor Betömi járt a szabadságos elítélt HÍREK SÚLYOS SÉRÜLÉS. Összeütkö- zött tegnap két személygépkocsi a 21-es főúton, Pásztó közelében. Az egyik jármű Budapest felől ér­kezett, miközben a másik - ame­lyik szintén a főváros irányába sze­retett volna kanyarodni - kifordult elé. A balesetben egy ember súlyo­san megsérült. Salgótarján NÉZEGESSÜNK TÁJKÉPE­KET! A Nógrád Megyei Közműve­lődési és Turisztikai Intézet, vala­mint a salgótarjáni képzőművé­szeti szabadegyetem baráti köre szervezésében újra indul a képző- művészeti szabadegyetem. Az el­ső előadás október 13-án 17 órakor kezdődik a József Attila Művelő­dési Központban „Nézegessünk tájképeket!” címmel. A külső és belső tájakról Bálványos Huba gra­fikusművész, főiskolai tanár tart előadást. A szabadegyetem meg­rendezését a Nógrád Mecénás Ala­pítvány támogatja. SÁGÚJFALU „SZÉTTÖREDEZETT VILÁ­GUNK”. Október 31-ig látható Ge­lencsér János festőművész Széttö­redezett világunk című kiállítása a helyi általános iskola galériájában. Az alkotó már nem első ízben mu­tatkozik be a településen, képeit ezúttal is nagy érdeklődéssel fo­gadták az eddigi látogatók. Balassagyarmat __ Ő SZI EMLÉKNAP. A Madách Im­re Városi Könyvtár október 15-én emléknapot szervez Horváth End­re tiszteletére, amely délután há­rom órától kezdődik. A könyvtár 25 éve rendezte első konferenciáját a pénztervező grafikusművészre em­lékezve. Ez alkalommal Horváth Endre művészetéről és a magyar bankjegykibocsátás történetéről Misura Gábor, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője, Vagyóczky Károly grafikusművész, a Pénz­jegynyomda Rt. nyugalmazott mű­vészeti osztályvezetője és Lengyel Ágnes néprajzkutató, a Palóc Mú­zeum munkatársa tart előadást. Etes BÁL AZ ISKOLÁÉRT. A hét végi szüreti felvonulást jótékonysági bál zárta, amelyet az iskola javára szer­veztek. A bálon a lakossági felaján­lásoknak és az „öregfiúknak” kö­szönhetően mintegy 150 ezer forint gyűlt össze. Az iskola eszköztárá­nak bővítésére és a kirándulások költségeinek kipótolására fordítja az intézmény vezetése a bevételt. A bálon majdnem 250-en vettek részt, amelyet a sztárvendég, Gás- pár László tett népszerűvé. ____ ■ ( Folytatás az 1. oldalról) milyen források, pályázati lehe­tőségek állnak a civilek, alapít­ványok, bentlakásos otthonok rendelkezésére. Berki Judit kö­szönetét mondott a helyszínt adó Mikszáth Kálmán Művelő­dési Központnak, Mogyorósi Gabriellának, az esélyegyenlő­ségi szakmai fórum tagjának és a Reménysugár otthonnak a rendezvény megszervezéséért. A segítséggel élő alkotók mun­káiból kiállítás nyílt tegnap Salgó­tarjánban is, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetben. A Mozgáskorlátozottak Egymást Segítők Egyesülete, az ESZK Fél­sziget napközi otthon, a Siketek és Nagyotthallók Nógrád Megyei Egyesülete, a Csend Hangjai Ala­pítvány, a Vakok és Csökkentlá­tók Országos Szövetségének me­gyei szervezete, a Halmozottan Sérültek Szülők Szövetsége, vala­mint a „Flóra” Fogyatékos Gyere­kek és Nevelőik gondozottjainak festményeivel, rajzaival, kézi­munkáival és szőtteseivel ismer­kedhettek meg az érdeklődők. Valamennyi kiállított tárgy külön értéket képez, hiszen készítőik az alkotás során legyőzték a fizikum szabta korlátokat. Voltak, akik nehezen látták, mi születik keze­ik között, mégis a kiállított mun­kák megdönthetetlen bizonyíté­kul szolgálnak arra, hogy a mű­vészet örömteli folyamatát mind­annyian átérezték. A kiállításhoz kapcsolódó kulturális műsor során a Gördü­lő tánccsoport előadásának mondanivalója akadálytalanul eljutott a jelenlévők szívéhez. A fellépés pillanataiban ablak nyí­lott a világra... (Folytatás az 1. oldalról) származó dohányáru nagy részét nála értékesítette. A rendőrök megszerveztek egy alapos, min­denre kiterjedő intézkedéssoro­zatot, amelyben részt vett az adóhivatal, a fogyasztóvédelem, a vám- és pénzügyőrség. Ennek során az orgazdánál illegális, zár­jegy nélküli, ukrán származású „Priluki” cigarettát is találtak, az utóbbi esetében vámszabálysér­tés miatt is eljárás indult ellene.- Megkereséseket küldtünk körbe a környező rendőrkapi­tányságokra, hogy az elkövetők­től lefoglalt eszközök és a kü­lönböző kapitányságoknál ha­sonló módszerrel elkövetett helyszínek nyomait összeves­sük, és így újabb bűncselekmé­nyeket tudjunk megállapítani ­Balassagyarmat-Szécsény A közelmúltban rendezte meg a Balassagyarmati Városi Baleset-megelőzési Bizottság a 10 éves jubileumát ünneplő „Közlekedik a család” vetélke­dőt. A 15 család valamennyi tag­jának tartogattak elméleti és gyakorlati feladatot a rendezők. A küzdelemben a dobogó leg­magasabb fokára az őrhalmi Gyalog József és családja állha­tott fel, második helyezett Litavszky István és családja Szügyből, a harmadik helyet Gál Dénes és családja szerezte meg Dejtárról. A szécsényi városi rendőrka­pitányság és a városi baleset­megelőzési bizottság ugyancsak nemrég rendezte meg Szécsény- ben a Közlekedik a család vetél­kedőt. A szervezők és a verseny- bizottság nevében Fürjes Béla al­ezredes, városi rendőrkapitány köszöntötte a résztvevőket. A versenyző családok, két felnőtt és két gyermek tagja külön, a közlekedés szabályaiból és az mondta az osztályvezető. - Cs. János ellen orgazdaság bűntett miatt, 0. András és két társa el­len többrendbeli lopás bűntett, R. Emil és társa ellen többrend­beli lopás bűntett, illetve R. Emil ellen még okirattal való vissza­élés alapos gyanúja miatt folyik az eljárás. Cs. János szabadlá­bon védekezhet, 0. András és egyik társa előzetes letartózta­tásban, másik társa házi őrizet­ben, R. Emil előzetes letartózta­tásban várja az eljárás lefolytatá­sát, társa pedig a balassagyar­mati büntetés-végrehajtási inté­zet „vendégszeretetét” élvezi: ő ugyanis onnan volt szabadsá­gon, s ezt az időt arra használta fel, hogy újabb 4-5 bűncselek­ményt kövessen el. elsősegélynyújtás ismereteiből feladatlapot oldottak meg. A gyakorlati feladatok között első­segélynyújtás, a felnőtteknek autóvezetés, a gyermekeknek kerékpározás szerepelt. A több mint ötórás versenyt követően került sor az eredményhirdetés­re, a díjakat a városi rendőrkapi­tány adta át. Valamennyi család oklevelet és ajándékcsomagot kapott. Az összetett versenyt a rimó- ci Virág László, felesége, Bálint és Kitti gyermekük nyerte. Ők kapták a Palóc COOP Rt. külön- díját, amelyet Halmos György vezérigazgató adott át. Második a Kaiszter család (Ságújfalu), harmadik Hlavaj család (Szé- csény). A KRESZ-vetélkedő győztesének különdíját a Kaiszter család kapta. A leg­jobb gépkocsivezető különdíját Mayer István (Nógrádszakál) vette át. Az első két helyezett család október 16-án a megyei versenyen képviselik a szécsé­nyi térséget. Újabb fejlesztések Nógrádban NMH-informacio Mintegy kétszázötvenmillió forintos fejlesz­tés valósulhat meg Nógrád megyében abból a közel százhatvanmillió forintos támoga­tásból, amelynek felosztásáról a Nógrád Me­gyei Területfejlesztési Tanács döntött leg­utóbbi ülésén. A testület a területi kiegyen­lítő keretre, illetve a céljellegű decentrali­zált alapra beérkezett pályázatokat bírálta el. A részletekről Dóra Ottó, a Nógrád Me­gyei Területfejlesztési Tanács elnöke tájé­koztatta a Nógrád Megyei Hírlapot.- A tanács döntésének értelmében Nógrád me­gye településein újabb útfelújítások, intézményi rekonstrukciók kezdődhetnek meg. A nagyobb fej­lesztési projektek között mindenképpen meg kell említenünk a Nógrád Megyei Önkormányzat épü­letében a felvonó és a biztonságtechnikai rendszer kiépítését, amelyet több mint huszonhétmillió fo­rint értékben támogatott a területfejlesztési tanács, és szintén ugyanekkora értékben kapott támoga­tást a bátonyterenyei Fáy András szakközépiskola is, ahol az elektromos hálózatot újítják majd fel. Balassagyarmat a város belső úthálózatának fej­lesztésére nyert pénzt, a közel ötvenkétmilliós projekt harminchárommillió forintos támogatást kapott. Jobbágyiban szintén belső úthálózatot fej­leszthetnek, a támogatás összege itt hatmillió fo­rint, Taron a művelődési ház és könyvtár felújítá­sát hétmillió forinttal támogattuk. A salgótarjáni kistérségben, egészen pontosan Salgótarján zagy­varónai városrészében az Őrhegy út felújítását tá­mogatta a megyei területfejlesztési tanács, a közel negyvenmilliós beruházás harminckétmillió forin­tos támogatást kapott. Etesen a ravatalozó felújítá­sára nyolcmillió forintot szavaztunk meg, Karancsságon pedig hasonló munkálatokat hat­millió forinttal támogattunk. Ságújfaluban az isko­la tantermeinek tető- és födémcseréjét segítjük kö­zel kilencmillió forinttal. A szécsényi kistérség na­gyobb fejlesztései közé tartozik a nagylóci útfej­lesztés nyolcmillió forintos, valamint a nógrád- sipeki útfejlesztés hárommillió forintos támogatá­sa. Ezek mellett persze sok-sok kisebb-nagyobb fejlesztés valósulhat még meg megyénkben, ösz- szesen mintegy kétszázötvenmillió forint érték­ben, a területfejlesztési tanács legutóbbi döntésé­nek jóvoltából. HEGEDŰS ERZSEBET Közlekedtek a családok # ® # • • % Végvári évforduló, szomszédolással (Folytatás az 1. oldalról) 1554 őszén, tehát éppen 450 éve az­tán Kara Hamza bég nem csak a kardjá­val, hanem csavaros észjárásával is nö­velte vitézi hírét. Történt ugyanis, hogy a szécsényi szandzsák első emberénél - a bég szállása a ferences kolostor máso­dik szintjén, a mai Rákóczi-emlékszo- bában lehetett, amire a falra festett mithráb, azaz mohamedán imafülke ma is emlékeztet - megjelent egy török rab, aki Fülek várából szökött meg. A volt fogoly beszámolt arról, hogy a vár falában van egy csapóajtó, amin keresz­tül a szemetet szórják ki. Kara Hamza erre kevés, de válogatott katona élén egy éjszaka Fülek alá sietett - feltételez­hető, hogy az akkor még használatban lévő, lóháton jól járható, a mai Szalma- teresen, Karancslapujtőn, Karancsbe- rényen és a szlovákiai Csákányházán keresztül Fülekre vezető, legrövidebb utat választották. A szökött rab útmuta­tása alapján a török katonák egy párká­nyon keresztül elérték a szemétledo- bót, amin keresztül bejutottak a várba. Kezükre játszott, hogy a magyar őrség éppen - részeg volt. A várkapitány ugyanis pár nappal korábban lakoda­lomba utazott, emberei pedig, kihasz­nálva távollétét, dorbézoltak a vár alatt elterülő városban. A támadó török különítmény gyor­san elfoglalta a csaknem üres várat, s mire a városban mulatozó magyar kato­nák észbekaptak, már késő volt. A város kapuját védő ágyút hiába fordították a fellegvár ellen, onnan, előnyösebb hely­zetben lévén, gyorsan kifüstölték őket. A törökök pár nap múlva Salgót fog­lalták el. A magasan fekvő, nehezen megközelíthető sziklavár védelmére elegendő lett volna a csekély létszámú őrség, de az ostromlók sem voltak ele­gen a vár megvívásához. Kara Hamza ezért ágyúcső formájúra faragott fatör­zseket helyeztetett szekérkerekekre, s ezeket igás állatokkal felvonszoltatta egy közeli magaslatra. A terepadottsá­gok és a korabeli ágyúk hatótávolságá­nak ismeretében erre egyetlen alkalmas hely van, a Salgó-nyereg, ami a Boszor­kánykő felé már emelkedik is, így ágyú­állásnak kifejezetten jó. Ma ezen a terü­leten sűrű telepített fenyves áll, de való­színű, hogy a középkorban legelő volt, s a várbeliek lovait tartották itt. A kör­nyék akár a várból, akár a Boszorkány­kőről, de még a nyeregből is jól belátha­tó, így veszély esetén az állatok gyorsan biztonságba helyezhetők. A török 1554-es érkezésekor az őszi időjárás miatt már meglehetősen rosz- szak voltak a látási viszonyok, így a vár kapitánya, Zagyvái Simon elhitte, hogy valóban ágyúkat vontatnak a törökök. Úgy találta, hogy a nagy erejű tűzfegy­verek ellen értelmetlen a harc, és embe­reivel együtt rejtekutakon elmenekült Salgóról. Kara Hamza így ezt a jelentő­ségében Fülektől messze elmaradó vég­várat is elfoglalta. Ezután húsz éven keresztül a török Salgó és a magyar Somoskő között hú­zódott a szultán birodalmának északi határa. Nem tudhatjuk persze, hogy hol, de nem tévedünk, ha azt mondjuk: Eresztvényben... 1554 után a nógrádi végvárak közül már csak három volt magyar kézen, - Somoskő mellett Divény és Kékkő - mígnem 1574-ben a török a megye tel­jes területét el nem foglalta. A magyar közigazgatás ekkor Zólyom várme­gyébe, Végles várába tette át szék­helyét. A vagyonosabb, felvidéki bir­tokokkal rendelkező nemesek, gazda­gabb mezővárosi polgárok már a tö­rök veszély kezdetén elköltöztek. Ez­után a török portyák Zólyom déli ré­szeire is behatoltak, de az erdős, gyé­ren lakott vármegye nem szenvedett akkora károkat, mint a másfél évszá­zadig folyamatos portyáknak, hadát­vonulásoknak, várháborúknak kitett Nógrád. A felvidéki bányavárosok végül nem kerültek török kézre, s már a tizenöt éves háború előestéjén (a háború hosz- sza vita tárgya), 1594-től a nógrádi vá­rak nagy részét sikerült visszafoglalni. Emiatt azonban romlott a lakosság helyzete, hiszen a vármegye déli sávját megtartó török megpróbálta visszasze­rezni korábbi hódításait - az évek során inkább több, mint kevesebb sikerrel - s az adókat behajtani az általa vitatott te­rületeken élőkön. Ez vezetett oda, hogy az 1548-as összeírás szerinti ötezer nógrádi jobbágyportából 1686-ra csak ezer maradt... Gondolkodjunk csak el ezen! Nyu- gat-Európában e szűk másfél évszázad alatt zajlott a polgáriasodás, az iparoso­dás, a gyarmatokról kincsek, nyers­anyagok áramlottak be, a háborúk, éhínségek és járványok ellenére sem csökkent a lakosság a korábbi lélek- szám húsz százalékára, sőt, akár meg is többszöröződött... Magyarország pedig elvesztette korábbi európai hatalmi je­lentőségét, s bár a költővel szólva a tö­rökkel vívott harcban a kereszténység­nek viselte pajzsát, köszönetét sosem kapott érte... EMLÉKEZETT: FARAGÓ ZOLTÁN #

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom