Nógrád Megyei Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 203-228. szám)

2004-09-08 / 209. szám

2004. SZEPTEMBER 8., SZERDA BÁTONYTERENYE Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal REGIONÁLIS NAPLÓ Két év híján ötvenéves a bölcsőde A demográfiai változások hatása országosan is nagymérték­ben befolyásolja, hogy működjenek-e bölcsődék, vagy sem. Bátonyterenyén két ilyen intézmény is működik napjaink­ban, igaz, egy vezetéssel. Legutóbb a kisterenyei városrész bölcsődéjét kerestük fel, hogyan is működik jelenleg.- A bölcsőde 1956-ban épült, 44 férőhellyel. Az azóta eltelt évek alatt az alacsony kihasz­náltság miatt többször férő­hely-módosítást hajtottak vég­re. Jelenleg 10 férőhellyel mű­ködik az intézmény, mint Bátonyterenye bölcsődeigazga­tóságának tagintézménye - mondja Nagy Gábomé, a tagin­tézmény vezetője.- Hogyan került az intézmény élére?- Salgótarjánban, a Madách Imre Gimnázium és Szakkö­zépiskolában érettségiztem 1972-ben egészségügyi szakon. Ez az első munkahelyem és szakmai felkészültségem növe­léséhez elvégeztem Salgótar­jánban az egyéves első fokú szakosítót, majd Budapesten a másodfokú szakgondozói sza­kosítót. Kezdetben csecsemő- és gyermekgondozóként dol­goztam, majd 1986-ban a böl­csőde vezetője lettem. Később, 2000 augusztusában a bátony- terenyei két bölcsődét össze­vonták és a városi bölcső­deigazgatóság 2. számú tagin­tézménye lettünk.-Milyen személyi feltételekkel rendelkeznek?- Intézményünkben rajtam kívül két szakképzett és egy szerződéses gondozónő, egy szakácsnő, egy szerződéses technikai dolgozó, egy négyórás élelmezésvezető és napi két órá­ban szerződéssel egy gyermek- orvos dolgozik.- A kapcsolatrendszer minő­sége egy intézmény életében na­gyon fontos, hogyan van ez az önök bölcsődéjében?- A külsőkapcsolat keretében a szülőkkel való együttműködé­sünk kiegyensúlyozott, jól mű­ködő. Segítenek a javítási, kar­bantartási munkában, kisebb- nagyobb ajándékokat adomá­nyoznak nekünk. Az óvodával rendkívül jó viszonyt alakítot­tunk ki, miként a gyermekor­vossal, a védőnővel, a családse­gítő szolgálattal, a gyermekjólé­ti szolgálattal és a gyámhatóság szakembereivel és szinte min­dennapi munkakapcsolatban állunk az egészségügyi gond­nokság ügyintézőivel. Ezt nem a kötelesség, vagy a protokoll mondatja velem, hanem a tény­leges meggyőződés a valóság­ról. Ugyancsak így van ez a fenntartóval is. A város képvise- lő-testülete mindent megtett an­nak érdekében, hogy a telepü­lés mindkét városrészén meg­maradjon a bölcsőde. A telepü­lés lakossága jól ismeri bölcső­dénket, az ott dolgozókat, hi­szen alig van család, akinek ne járt volna valakije a mi intézmé­nyünkbe.- Hány gyerek jár a bölcsődé­be?- Mint azt az előzőkben emlí­tettem tíz férőhelyes az intéz­mény, ebben az esztendőben 17 gyereket vettünk fel, ebből he­ten óvodába mentek, így ismét tíz fővel indult a tanév. Ez ké­sőbb emelkedni fog, hiszen van jelentkező.- Nemrégiben az épületben felújításokat is végeztek. Mik voltak ezek?- Az elmúlt évben az egész épület villamossági rendszerét fel­újították. Sor került a csoportszo­ba álmennyezetének kialakításá­ra. A Bátonyterenyei Foglalkozta­tási Kht. a külső területet rendbe tette és az általunk biztosított anyaggal elvégezték a belső egész­ségügyi meszeléseket, festéseket.- On harminckét éve dolgozik az intézményben. Mi motiválja még ennyi év után is?- A mai napig nagyon szere­tem ezt a feladatot, ezt a mun­kát. Vallom, hogy ezt a tevé­kenységet csak teljes odaadással lehet végezni. Ehhez megvan­nak a kitűnően felkészült mun­katársaim, hiszen csak velük kö­zösen lehet eredményes munkát végezni. Én annak ellenére, hogy védőnőnek készültem, nem bántam meg, hogy a gyer­meknevelést, gyermekgondo­zást választottam. Jól érzem ma­gam ebben a feladatkörben és a továbbiakban is ezt szeretném tenni. ESLA Középpontban a magántulajdonú erdők Napjainkban egyre nagyobb szerep jut a magánerdők tulajdonosainak. A tulajdo­nukban lévő erdők állapota lényeges és döntő jelentőséggel bír, ha Magyarország er­dőállományának állapotát vizsgáljuk. Éppen ezért a nyolcadik erdők hete rendez­vénysorozatban kiemelt szerep jut a magánerdőknek. A rendezvénysorozatról Sza­bó Lajos erdőmérnök, az OEE erdészeti iskola szakosztálytitkára beszélt lapunknak. Az Országos Erdészeti Egyesület erdésze­ti erdei iskola szakosztálya kezdeményezé­sére immár nyolcadik alkalommal kerül megrendezésre az erdők hete országos ren­dezvénysorozat. Az erdészek fő célja az, hogy legalább néhány napra ráirányítsák az emberek figyelmét közös kincsünkre, az er­dőre és a környezettel kapcsolatos problé­mákra, az ember felelősségére. Fontos, hogy mindenki lássa: az erdő nem csak gazdasági erőforrás, mely nélkülözhe­tetlen anyagi javakat ad az embereknek. Az erdő egy élő „rendszer”, egy életkö­zösség, mellyel a legtöbb élőlény szoros kölcsönhatásban élt, mióta világ a világ. Olyan szolgáltatásai is vannak, melyek nem pénzre válthatóak, melyek nélkül nincs élet az ember számára. Példaként említhető, hogy erdő nélkül nincs tiszta levegő, nin­csenek tiszta vizek. Az erdő a testi-lelki fel­üdülés forrása és gyermekeink nevelésének is színtere. Az erdők hete alkalmával szeretnénk megszólítani a társadalom minden rétegét: gyerekeket, szülőket, tanárokat, politikuso­kat, vállalkozókat, üzletembereket. Ez évben ünnepli a Magán Erdőtulajdo­nosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) magalakulásának 10 éves évfor­dulóját. A szervezésben az Országos Erdé­szeti Egyesület is részt vesz. Adódott a lehe­tőség, hogy az országos rendezvény kereté­ben kerüljön megnyitásra a VIII. erdők hete rendezvénysorozat. Az eseményeken idén a magánerdő, a magán-erdőgazdálkodás hely­zete kerül előtérbe. A magánerdő-tulajdonosok és gazdálko­dók az ország erdeinek közel ötven százalé­kát birtokolják, mely arány folyamatosan nő az erdőtelepítések következtében. Feladatuk a fa hasznosítása mellett az erdők közérdek­ből történő nevelése. Kiemelt erdészetpolitikai cél az erdőterüle­tek növelése, a 26-27% erdősültségi színt el­érése. Magyarországon az elmúlt 65 évben 700 ezer hektár új erdőt telepítettek az erdé­szek segítségével. Az erdőtelepítés a jó eszkö­ze a vidékfejlesztésnek, az új munkahelyek te­remtésének, a vidéki munkaerő megtartásá­nak, a kevésbé képzett lakosság foglalkozta­tásának, a környezetvédelemnek, a termé­szetvédelemnek és kedvezően hat egyéb kör­nyezeti tényezőkre is. Az elmúlt években, évente 8-15 ezer hektárral, 16-30 ezer labda­rúgópálya nagyságú területtel nőtt hazánk er­dőterülete. Ez a teljesítmény döntő többségé­ben a magántulajdonú földterületeken való­sult meg - mondta lapunknak Szabó Lajos er­dészetvezető. Az erdők hete rendezvénysorozatban az alábbi programokat rendezik meg szeptem­ber tizenhatodikától a térségben. Szeptember 18.: erdészekkel a Mátrában, gyalogtúra (indulás reggel nyolckor az erdé­szettől, Bátonyterenye, Béke út 13). Szeptember 18-19.: nagytakarítás az erdő­ben terepjárósokkal (gyülekezés kilenc óra­kor Pásztón, a régi Plusz-parkolóban). Szeptember 20.: fórum a magánerdőkről - erdészeti gépbemutató (gyülekező délelőtt tíz órakor a bátonyterenyei erdészetnél, Fenyvespusztán). Szeptember 29.: vállalkozói klub az erdő­ben, Fenyvespuszta. Részletesebb információ: 32/353-281, 06/30-9288-008. E-mail: batonyterenye.erd@egererdo.hu Kulturális örökség napjai Bátonyterenye Város Önkor­mányzata és a városi köz- művelődési központ és könyvtár közösen szervez programokat a szeptember tizennyolcadikára és tizen­kilencedikére. Ekkor ün­nepük a kulturális örökség napjait a városban. A kétnapos rendezvénysoro­zat keretén belül lehetőség nyí- j lik az Árpád úton lévő palóc táj- | ház megtekintésére. Szombaton és vasárnap kilenctől tizenhét óráig ismerkedhetnek az érdek­lődők a tájházzal, majd vasár- | nap tíz órától palóc ételeket ké­szítenek az épület mellet bog­rácsban. A látogatók vasárnap ti­zenegy és tizenkét óra között közelebb kerülhetnek a nép­tánchoz is, hiszen rögtönzött táncházat láthatnak a palóc táj­házban. Természetesen a Gyür- j ky-Solymossy-kastély is várja az érdeklődőket. Szombaton és vasárnap egyaránt tíz órától szervezett sétára indulhatnak a pihenni vágyók a kastély kertjé­ben. Szintén mindkét nap prog­ramjához hozzátartozik az id. Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész munkáiból ké­szült állandó kiállításon lévő tár­latvezetés. Vasárnap a kastély vendége lesz ifj. Szabó István szobrászművész, aki apja emlé­kéről beszélget az összegyűltek- kel. A kulturális örökség napjai programsorozat egyébként is szorosan kapcsolódik az egyko­ri kiváló szobrászhoz, hiszen a hét vége mindkét napján szerve­zett látogatások lesznek a kisterenyei temetőbe a művész által készített síremlékekhez. Mindezek mellett a két nap során, tíztől tizennyolc óráig a maconkai római katolikus temp­lomot is lehetőségük lesz megis­merni az érdeklődőknek. ■ Nyugdíjasok művészeti találkozója A Nyugdíjasklubok és Idő­sek „Életet az Éveknek” Or­szágos Szövetsége Nógrád megyei szervezete, valamint a társrendezők, Bátonyte­renye polgármesteri hivata­la, a Kastélykerti Művelődési Ház és Könyvtár művészeti találkozóra hívta meg a me­gye nyugdíjasklubjainak művészeti csoportjait. A népdalkörök, szólisták, próza- és versmondók szeptem­ber 18-án mutatják be műsorai­kat a kastélykertben, A több év­re visszatekintő, hagyományo­san szép és látványos esemény­re az idén is több arany- és ezüstkoszorús együttes, illetve produkció nevezett be. Ez idáig a következő helységekből jelez­ték részvételüket az élénk kultu­rális életet élő nyugdíjasközös­ségek: Bércéi, Karancskeszi, Nógrádsipek, Karancsberény, Rimóc, Szécsény, Karancsalja, Nógrádmegyer, Pásztó, Ka- rancslapujtő, Mátraszőlős, Két- bodony, Szalmatercs, s termé­szetesen nagyon készülnek a házigazdák, a kisterenyei nyug­díjasklub tagjai is. Felkészültek az új kihívásokra Kisterenyén, a Váci Mihály Gimnáziumban is megkez­dődött az új tanév. Boldogné Smetana Zsófia igazgatóhe­lyettes tájékoztatása alapján az elmúlt tanévben negyven­négyen érettségiztek, valamennyien si­kerrel. Akik felső­fokú tanintéze­tekbe felvételiz­tek, azok mind felvételt nyer­tek. A gazdasági és informatika szak volt a leg­népszerűbb, de a tanári pályát is so­kan választották. Az új tanévben tíz osztályban kezdődött meg a tanítás. Az iskola legfon­tosabb feladata a kétszintű érett­ségire való felkészülés és ez új dolog tanárnak és diáknak egy­aránt. Az újfajta érettségire való felkészülés jegyében szinte min­den tantárgyból szakmai to­vábbképzéseket tartanak, me­lyen az intézmény tanárai rend­szeresen részt vesznek. Ami a tanári kart illeti, egy ta­nár nyugállományba vonult, de óraadóként továbbra is oktat. Új kolléga felvé­telére nem került sor. Az oktatásban minden óra le van fedve és a taná­rok komolyan készülnek a mindennapi fel­adatok ellátásá­ra, az új kihívá­sokra. Á tanév során, december­ben megtartásra kerülnek a „Váci-na­pok” és a tanév végén kiadásra kerül a négy éven át kitűnő tanulmányi eredményt elért tanulóknak a „Váci-díj”, a jeles és jó közösségi munkát végzőknek pedig a „Vá­ci-jelvény” ESLA MEGKEZDŐDÖTT A KIVITELEZÉS. Amint arról már lapunkban is többször beszámoltunk, megkez­dődött a szennyvízberuházás kivitelezési fázisa Bátonyterenyén és térségében. A két és fél milliárdos be­ruházás első ütemében, a napokban felvonultak a kivitelező Szeviép Rt. és alvállalkozóinak munkagépei. Bátonyterenyén elsőként a maconkai városrészen kezdték meg a munkálatokat. Az alvállalkozók mun­kagépei és munkásai folyamatosan dolgoznak, hogy a tél beállta előtt minél több munkát elvégezzenek. A kivitelező egyébként Kisterenyén alakított ki ideiglenes telephelyet, ahol a szennyvízrendszerhez szük­séges csöveket és a további elemeket raktározzák. A munka több területen indul majd meg párhuzamo­san, várhatóan a rendszer maconkai részének kialakítása mellett, idén megkezdik a Kisterenye, Mátramindszent, Nemti, Szuha, Dorogháza szakaszok építését is. A A bölcsődés gyerekek Nagy Gábornéval

Next

/
Oldalképek
Tartalom