Nógrád Megyei Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 203-228. szám)

2004-09-14 / 214. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap N Ó G R Á D MEGYE 2004. SZEPTEMBER 14., KEDD Sportnap hagyományteremtő szándékkal • Fociban, főzőversenyben, lövészetben mérték össze tudásukat Somoskőújfaluban az elmúlt hét végén rendőr-polgárőr sportnapot tartottak. A Salgótarján és Környéke Bűnmeg­előzési és Közbiztonsági Bizottság első alkalommal, hagyo­mányteremtő szándékkal rendezte meg a találkozót, mely­nek céljául tűzték ki, hogy hogy ne csak a szolgálatellátás során legyenek kapcsolatban a rendőrök és a polgárőrök, hanem baráti kapcsolatok kiépítésére is legyen lehetőség. Salgótarján A bizottság elnökét, Puszta Bé­la polgármestert Méhes András alpolgármester képviselte, aki megnyitójában reményét fejezte ki: az első sportnapot ezután minden évben követi egy ilyen kötetlen, kikapcsolódást nyújtó rendezvény. Juhász István rend­őr ezredes, Salgótarján rendőrka­pitánya, a bizottság társelnöke hangsúlyozta: igyekeztek válto­zatos, érdekes programokat ösz- szeállítani. Az egész napos együttlét célja, hogy a rendőrök, polgárőrök, civilek kovácsolódja- 'nak össze, hiszen a közvetlen ba­ráti kapcsolatok kialakulása po­zitívan hat a közös munkára is. A rendezvényen 14 polgárőrcsapat vett részt, és képviseltette magát a szlovák rendőrség is: csapatu­kat a füleki rendőrség parancs­noka, Tőre Károly rendőr őrnagy vezette. A megnyitó végén Ju­hász István jutalmakat adott át azoknak a polgárőröknek, akik kiemelkedő munkát végeztek. Elismerést kapott Egner Péter, Tarjáni Attila, Muth Gusztáv, Ozsvárt Mónika, Kollár Béla, Ser­főző Imre, Fekete János. A sportnapon a csapatok kö­zötti összetett versenyt a Mihálygerge Polgárőr Egyesület szerezte meg. Második helyen végzett a Gorkij-lakótelepi, har­madik helyen az Acélgyár Pol­gárőr Egyesület. Labdarúgásban a Gorkij-lakótelepiek vitték el a pálmát, második lett Szlovákia csapata, harmadik a Mihály­gerge Polgárőr Egyesület. Lövé­szetben Kónya László (Acélgyár PE) bizonyult a legjobbnak, má­sodik helyen Král Sándor (Som­lyó PE), harmadik helyen Vendler Béla (Acélgyár PE) vég­zett. A főzőversenyben a zsűri a Mihálygerge PE tárkonyos vad- malaclevesét ítélte a legfino­mabbnak. A második helyen a Somos és Környéke PE „flekken- je” végzett, a harmadik helyre a salgótarjáni rendőrkapitányság gulyása küzdötte fel magát. A legjobb bírónak járó címet Ba­lázs Pál vehette át. A torna leg­jobb kapusa Macsuda Tibor (Gorkij-lakótelepi PE), gólkirá­lya Pál Gergő (Mihálygerge PE) lett. A legjobb lövészetvezető­nek Bálint Sándor (Fáy András körúti PE), a legjobb női lövő­nek Mestemé Bálint Veronika bi­zonyult. A legjobb rendőrcsa­patnak járó címet a házigazda salgótarjáni rendőrkapitányság csapata nyerte el. HEGEDŰS A főzőversenyben kitettek magukért az alkalmi séfek: finomabbnál finomabb ételeket készítettek FOTÓ! GÓCS Szüreti rendezvény kultúrcsoport, a berceli hagyo­mányőrző nyugdíjas népdal­kor, a szlovákiai Nagycsaló- miából érkező Sisa Pista cite- raegyüttes és a ságújfalui nép­dalkor fellépését tekinthette meg a közönség, de természete­sen nem hiányozhatott a nagylóci faluvédő egyesület ha­gyományőrző csoportja sem. Kevéssel hat óra előtt pedig a Palóc néptánc- együttes adott fergeteges műsort a Kincsér ze­nekar muzsikájára. A rendezvény a sportcsarnok­ban tartott bállal zárult. Nagy sikert aratott a helyi faluvédő egyesület szervezésében tartott szüreti rendezvény a községben az elmúlt vasárnap. Nagylóc A rendezvény a sportcsarnok feletti salakpályától induló, lát­ványos szüreti felvonulással vet­te kezdetét. A helyiek népviselet­ben, illetve néhányan lovas ko­csival vonultak végig a falun. Délután fél háromkor a kisbí­ró hirdetménye után Kovács Ti­bor, az egyesület elnöke „hivata­losan” is megnyitotta a rendez­vényt, majd Nagylóc polgármes­tere, Dalai Barnabásáé mondta el köszöntőszavait. Ezt követően adták át a Tisz­ta udvar, rendes ház címeket, amelynek idei kitüntetettjei öz­vegy Sári Sándomé, Balogh La­jos, Hajdú Lászlóné, Kovács Ber­talan és Varga Sándomé lettek. A kulturális programok kere­tében a váraszói Gyöngyvirág ci- terazenekar, a sülysápi Barátság Tanulás egy életen át program (I.) Az FMM felnőttképzési kommunikációjának stratégiai elemei A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI A kormány munkaterve és 2064/2004. (III. 18.) sz. határozata alapján a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium elkészítette a foglalkoztathatóság, illetve a foglalkoz­tatottság növelésének prioritását szem előtt tartva a felnőttképzés stratégiai programját. A kormányprogram modern, vállal­kozó szellemű Magyarországról be­szél, amelynek egyik pillére a felnőtt­kori tanulás. Célunk, hogy egyre több magyar dolgozhasson, egyre többek­nek legyen jól eladható, versenyképes tudása, és egyre többen állhassanak oda azonos eséllyel a startvonalhoz. A demográfiai trendet ismerve, ez az or­szág elemi gazdasági érdeke, a fellen­dülés feltétele. Az Európa-terv egyik kiemelt straté­giai pillére a felnőttképzés, amelyről fo­lyamatos és egyre intenzívebb kommu­nikációt folytatunk. Ezt a kommuniká­ciót az elmúlt időszakban elsősorban a médiában való rendszeres jelenlétre építettük, amelynek egyik legfontosabb eleme - a Miniszterelnöki Hivatallal és az Oktatási Minisztériummal közösen - elindított Tudás-TV volt az MTV2 csa­tornán. A felnőttképzési stratégia programjá­nak elfogadásával megkezdtük egy szé­les körű együttműködésre épülő, gya­korlatilag a társadalom egészének szó­ló, az Európa-terv kommunikációjához illeszkedő kommunikációs program előkészítését, amely a jelen pályázta­tást követően várhatóan szeptember­ben indul. A június-augusztusi nyári szezon­ban kezdjük el a kommunikációs prog­ram előkészítését, amelynek során egyeztetjük a társminisztériumokkal és a partnerekkel az együttműködés for­máját és tartalmát. A felnőttképzési té­mákról szóló kommunikációt ebben az időszakban is folytatjuk: ez a korábbi időszakhoz hasonlóan döntően a mé­dia-megjelenésekre alapul. KOMMUNIKÁCIÓ CÉUA- Az életen át tartó tanulás eszméjé­nek, jelentőségének széles körű elter­jesztése.- Az érdeklődés és igény felkeltése a (felnőttkori) tanulás, művelődés iránt.- Tudatosítani az egész életen át tar­tó tanulás szükségességét, szerepét a sikeres karrierépítésben.- A szemléletváltás segítése a felnőtt- képzéstől idegenkedők vagy az azt el­hárítok körében.- A felnőttkori tanulás eredményes módszereinek megismertetése, külö­nös tekintettel a távoktatásra.- A felnőttképzési lehetőségek - in­tézmények, programválaszték, támo­gatási formák - és az ezekhez való hozzáférés módjának bemutatása (mit, hol, miért érdemes tanulni, és milyen támogatási lehetőségek vehe­tők igénybe).- A munka világában való eligazodás ismereteinek elterjesztése.- Annak bemutatása és „elfogadtatá­sa”, hogy a felnőttképzés, a felnőttkori tanulás nem öncél, hanem egy eszköz a munkaerőpiacra való bejutásra, a mun­kaerőpiacon lévő helyzet megszilárdí­tására.- Példaértékű életpályák bemutatá­sa, amelyek sikeres alakulásában a fel­nőttkori tanulás jelentős szerepet ját­szott.- És mindezzel a lakosság ösztönzé­se a felnőttképzésben való részvételre, a tanulásra való igényre. KOMMUNIKÁCIÓS ÜZENETEK- Az életen át tartó tanulás eszméje, a tudásalapú társadalom megteremté­se.- Versenyképes gazdaság feltétele a versenyképes munkaerő.- Az állam feladata a hármas érdek­rendszer - társadalmi, gazdasági és egyéni érdek - összehangolása.- Az alkotmány biztosítja a tanulás­hoz való jogot. A kormány az ehhez a szükséges forrásokat megteremtette: a cél évente 1 millió ember vegyen részt a felnőttképzésben, ehhez csak 2004-ben összességében 30 milliárd forint támo­gatást biztosít.- Képzés és tanulás - képezni azt az embert lehet, aki akar tanulni. A tanu­lás, új ismeretek szerzése, képességek és készségek elsajátítása igény, ehhez a képzés eszköz.- Esélyegyenlőség a tanulásban.- A felnőttképzés, a felnőttkori tanu­lás egy eszköz a munkaerőpiacra való bejutásra, a munkaerőpiacon lévő hely­zet megszilárdítására. A tanulás, a kép­zettség megszerzése által nő a munka- vállalók elhelyezkedési esélye.- A munka világában felértékelődött az idegen nyelv tudás és az információkom­munikációs technológia ismerete, e kettő egyre inkább alapismeret kell legyen. Az idegen nyelv ismerete esélyt, előnyt, bol­dogulást jelenthet az Európai Unióban, az információkommunikáció pedig egyre inkább elengedhetetlen ahhoz, hogy lé­pést tartsunk a globalizálódó világgal.- Európa 2010-re a világ legversenyké­pesebb, legdinamikusabb, tudásalapú gazdaságává váljon, amely biztosítja a fenntartható fejlődést, a több és jobb mun­kahelyet, nagyobb társadalmi kohéziót. KOMMUNIKÁCIÓ CÉLCSOPORTJAI Az életen át tartó tanulás, a felnőtt- képzés a teljes magyar társadalmat érinti. Ezen belül a munkaügyi tárcá­nak különös figyelmet kell fordítania a munkaerőpiacon bekövetkező változá­sokra és a foglalkoztatásból adódó problémákra. Ezekhez kell igazítani az állami szerepvállalást, és ennek megfe­lelően kell irányítani a felnőttkori kép­zést. Mégsem szűkíthető le a kör kizá­rólag a munkaképes korú lakosságra, így hatékony és egymásra épülő együtt­működés szükséges a felelős tárcák kö­zött. Fő célcsoportok a foglalkoztatás-köz­pontú felnőttképzésben:- munkanélküliek,- a szakképzettséggel nem rendelke­zők,- szakmát, foglalkozást váltó foglal­koztatottak,- inaktívak, gyermekgondozási ellá­tásban részesülők,- az iskolarendszerből kikerülő fiata­lok, akik nem rendelkeznek a munka­erőpiacon hasznosítható tudással,- felsőfokú végzettségűek, akiknek az elhelyezkedéshez tudásuk kiigazítá­sa, átalakítása szükséges. A kommunikációban a célcsoportot ennél szélesebb körre ki kell terjeszte­ni, a felnőttképzésben résztvevők mel­lett elsősorban azokra a csoportokra, akik a felnőttképzésben szerepet ját­szanak. Ez alapján a kommunikáció fő célcsoportjai a munkaerőpiac szerep­lői, a hátrányos helyzetű munkaválla­lók és a társadalom szereplői. KOMMUNIKÁCIÓ TARTALMA ÉS ÜTEMEZÉSE A felnőttképzési stratégiai program adja a kommunikáció tartalmát. A stratégia azonban nyilvánvalóan egy olyan szakmai anyag, amelyből ki kell bontani azokat a fő elemeket, ame­lyek a társadalom, annak egyes cso­portjai számára valódi jelentőséggel bírnak, amely az ő életük, boldogulá­suk szempontjából számukra fontos és elérhető. Kiindulási pontként a felnőttképzési stratégiai program megszületését te­kintve - amely mint említettük nem előzmények nélküli folyamatot jelent - a kommunikáció első szakasza a felké­szülés, ez a június-augusztusi időszak­ra terjed ki, amikor döntően a médiára koncentrálunk - vagyis folytatjuk az eddigi megjelenéseket, amelynek so­rán a felnőttképzési témák gyakorisá­gát növeljük. Az „iskolakezdésre” időzítjük egy olyan intenzív kommunikációs prog­ram indítását, amely ugyan alapvetően 2004. szeptember-december időszakra szól, és amelynek folytatását tervezzük a következő években, hiszen a felnőtt- képzési program megvalósítása is egy hosszabb időtávot ölel fel. (Folytatás csütörtöki számunkban.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom