Nógrád Megyei Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 203-228. szám)

2004-09-14 / 214. szám

2004. SZEPTEMBER 14., KEDD NÓGRÁD MEGYE Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Hírek Bátonyterenye KLUBTALÁLKOZÓ. A Nógrád megyei nyugdíjasklubok szep­tember 18-i művészeti találko­zóját készítik elő a helyi klub tagjai következő összejövetel­ükön, amit 15-én, szerdán dél­után öt órától tartanak. KIÁLLÍTÁS. Vásárhelyi Pál ke­ramikusművész és Vásárhe­lyiné Török Beáta üvegfestő ki­állítása nyílik szeptember 15- én, szerdán az Ady Endre Mű­velődési Központ és Könyvtár­ban. SZÉCSÉNY AKVARELLEK. A Körösi Cso­rna Sándor Gimnázium és Szakközépiskola Benczúr Galé­riájában szeptember 14-én, 14 órakor nyitják meg a Nagy Már­ta festőművész akvarellképei- ből rendezett tárlatot, amelyet Benkő Cs. Gyula festőművész, művészeti tanácsos, a Med- nyánszky-társaság titkára ajánl az érdeklődők figyelmébe. A kiállítás október 30-ig tanítási napokon tekinthető meg. Nagylóc NÖVÉNYTERMESZTÉS. 1,4 millió forintra tett szert a tele­pülés önkormányzata a szociá­lis földprogram keretében, melynek révén növénytermesz­tést folytathatnak az érintettek közreműködésével. A támoga­tásból mintegy hatvan család részére biztosítanak burgonya, kukorica és bab vetőmagot, va­lamint segítenek a földterület megművelésében és vegyszere­zésében is. HÁROM PÁLYÁZAT. Pályáza- tot nyújtott be a település ön- kormányzata a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanácshoz. Kedvező elbírálás esetén a Bé­ke út felújítása valósulhat meg. Az önkormányzati konyha fel­szerelése és a szükséges szak­mai eszközök beszerzése érde­kében pedig az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisz­térium pályázati kiírásán sze­retnének támogatásra, további pénzforrásokra szert tenni. Pá­lyázatot nyújtott be a község önkormányzata a művelődési ház felújítására az Észak-ma­gyarországi Regionális Terület- fejlesztési Tanácshoz. Elsősor­ban a vizesblokk korszerűsíté­sét kellene mihamarabb meg­valósítani. Nagyoroszi-Patak TŰZ VOLT. Mezőgazdasági vontató és tarló fogott lángot a két település határában. A tüzet a balassagyarmati tűzoltóegysé­gek oltották el, a becsült kárér­ték mintegy félmillió forint. „Csak a szellemet nem lehet legyőzni...” Lombos István (középen): több mint harminc évnyi várakozás után indíthatta el a telsőfokú képzést Balassagyarmat! F0T<j. R. T. (Folytatás az 1. oldalról) kihelyezett akkreditált felsőfokú szakképzési évfolyamának hall­gatóit.- Eljött az a pillanat, amelyre régen várt a város. Már 1979- ben megfogalmazódott a telepü­lésen a főiskola igénye, s ez az álom most a gyöngyösiek önzet­len segítségével valóra vált. A 7000 diák mellett főiskolások is megjelennek a város minden­napjaiban. A megyeháza élettel telik meg, s a megújuló Ipoly Hotellel Balassagyarmat centru­ma oktatási központtá válhat - emelte ki a polgármester. Demus Iván alpolgármester | szintén kiemelkedő esemény­nek tartotta az évnyitót város­történeti szempontból.- Balassagyarmat értéket te­remt, s egy újabb kaput nyit a jövőnek: lerakja egy majdani önálló, 2006-ban induló főisko­lai kar alapjait. Most 35 diák kezdi meg tanulmányait idegen- forgalmi szakmenedzser, kép­zésben nappali és levelező tago­zaton. Az alpolgármester kiemelte a képzésnek helyszínt adó, jövő­re 170 éves vármegyeháza fel­újításának fontosságát, a fiata­lok megtartását szülőföldjü­kön, az idegenforgalmat és vendéglátást, mint húzóágaza­tot. Elmondta, hogy az idegen- rendészet 40 kollégiumi férőhe­lyet biztosított a határőrség épületében, s arról is szólt, hogy a „Nógrád Felsőoktatásá­ért” konzorcium teljes jogú tag­ja lehet a város. Míg Salgótar­jánban a szociálisszakember­képzés indul meg, Balassagyar­mat az idegenforgalom és ven­déglátás irányába mozdul el. A bolognai folyamatnak megfele­lően a felsőfokú alap-, a mester- és a doktori képzést felsőfokú szakképzések rendszere egé­szíti ki. A Gyarmaton végzett hallgatók azonnal kiléphetnek a munkaerőpiacra, de felsőfo­kon is folytathatják tanulmá­nyaikat. Dr. Wachtler István arról szólt, hogy egy iskola léte min­dig meghatározó elem egy város fejlődésében. Balassagyarmat térségi központi szerepe is nő­het az újfajta oktatással, s a di­namikusan fejlődő gyöngyösi főiskola a piac igényelte diplo­mákkal látja el hallgatóit. A 18 ezres létszámú intézményben 12 szakon folyik a képzés (öt szakon felsőfokú szakképzés, egy szakon pedig egyetemi ok1 tatás) kiváló oktatói gárdával és megfelelő anyagi háttérrel. A rektorhelyettes beszédét követően került sor a hallgatók ünnepélyes eskütételére a törté­nelmi, gazdag iskolai hagyomá­nyokkal rendelkező városban. SZABÓ ANDREA Hogy ne legyen akadály... Barna Az orvosi rendelő akadálymentesítésén dolgoz­nak ezekben a napokban a településen. Erre a fel­adatra - a betonozásra, korlát és előtető elhelyezé­sére és a burkolásra - mintegy hatszázezer forintot fordít az önkormányzat. A község többi intézmé­nyénél, a könyvtárnál, az iskolánál és az óvodánál már megtörtént a kerekesszékes feljáró kialakítása. Hátravannak még a polgármesteri hivatal (amely­nek épületében működik a posta) akadálytalan megközelítéséhez szükséges munkálatok, amely­nek költsége hárommillió forint. A teljes anyagi fe­dezet előteremtése érdekében pályázatot nyújtot­tak be, az eredmény a közeljövőben lesz ismeretes. Mihalik Júlia Hát semmi se szent?! Aki csak látta a Szent István ünnepére megszépült salgótarjáni Szent István teret, jóleső érzéssel nyugtázta kedvező átváltozását. Legtöbbet jelent talán ez a látványos minőségi előrelépés a közelé­ben lakók és a lakótelepen lévő üzletek dolgozói számára, hiszen burkolattól a beültetett rézsűig, a pihenőpadokig elemeiben újult meg a kis tér, s ezzel gyarapodott az az érték, ami a városé és la­kóié. A sajnos nagyon is jól látható jelek szerint azonban egyesek nem egyszerűen rajta felejtették a tekintetüket, hanem egyenesen szemet vetettek rá. Nemrégiben történt ugyanis, hogy az ízlése­sen beültetett zöldrészt valaki vagy valakik megtépázták: nyolc ér­tékes örökzöldet, s néhány másféle növényt is kitéptek. A vandá­lokat meglephette valaki vagy valami, mert a városgazdálkodási kft. alkalmazottai az egyik bokor alatt elrejtett zsákban találták meg a zsákmány egy részét. A nap mint nap erre járóknak is fel­tűnt a rongálás, a gátlástalanság nyomait látva többen keserűen vagy döbbenten gondoltak arra, hogy vannak, akik csupán úgy te­kintenek egy több millióból átépített térre, mint zsákmányszerző helyre. Nekik semmi sem szent: sem az államalapító, sem a város róla el­nevezett része. A felismerés pedig iszonyúan távol áll tőlük: ha a városból lopnak, azzal lényegében önmagukat is megrövidítik. Félteni kell a magyar méhészetet? (Folytatás az 1. oldalról) addig a magyarnak ugyanezért kétszáz, illetve kétszázötven fo­rintot kell fizetnie. Fekete József úgy látja: az ér­tékesítés területén még súlyo­sabb hátrányokat kell elszen­vedniük a hazai termelőknek.- A mézimportőrlobby elérte, hogy az úgynevezett trópusi mézekre (ami az import 90 szá­zalékát teszi ki) sokkal enyhébb minőségi előírások legyenek ér­vényben, mint az itthonira. Az unió sok mezőgazdasági ter­mék esetében védi, támogatja a termelőt. A magyar méhészek nem azt kérik, hogy kényeztes­sék el őket, de mint az Európai Unió állampolgárai, joggal vár­ják el: ne kerüljenek hátrányba az importmézek termelőivel szemben. Azt kérik, hogy az adókkal és más szabályozókkal mesterségesen magasan tartott üzemanyag-, illetve cukorár mi­att kapjanak kompenzációs tá­mogatást. Szeretnék elérni azt is - jelez­te az OMME elnökhelyettese - hogy szigorítsák meg az import és a forgalmazás szabályait, az­az ne lehessen behozni, illetve EU-s országban forgalmazni olyan mézet, amiben a legcseké­lyebb mértékű gyógyszermarad­vány van. Az pedig talán a leg­fontosabb: az uniós országok­ban kötelező legyen megjelölni, (például a mérhető paraméterek szerinti első, másod-, harmad- osztályba sorolásával, hogy mi­lyen minőségű termék van az üvegben. Fekete József végül megfogal­mazta: tizenötezer magyar mé­hészcsalád megélhetése függ teljesen vagy jelentős mérték­ben attól, hogy az ágazat érde­keit Brüsszelben a magyar poli­tikusok meg tudják-e védeni az óriási tőkével rendelkező impor­tőrök és csomagolók lobbystái- val szemben. Sokuk ebben pesszimista és úgy látja, el kell menni Brüsszelbe és akár de­monstrációval, ki kell követelni a tisztességes feltételeket.- A méhésztársadalom most várakozó álláspontra helyezke­dett, tehát nem adja a mézét (a hazai termés kilencven százalé­ka uniós piacra megy). Az árak így október-november táján érik el a reális szintet, az őszi­téli hónapokban ugyanis meg­lódul a kereslet. A gond az, annyira szegény a méhésztár­sadalom, hogy sokan nem tud­ják tartam a mézet, egy idő után rákényszerülnek, hogy alacsonyabb áron eladják azt, s ez nagyon sajnálatos dolog. Ha kitartanánk, hiány keletkezne a piacon, s ez fölfelé mozdítaná az árakat - mondta Szandai Jó­zsef herencsényi méhész, ag­rármérnök. Majd - nem véletle­nül - a kitűnő hazai „folyékony arany” kiválóságát, a kiemelke­dő védőháló jelentőségét ecse­telte. Megfogalmazta, az euró­pai szintet is messze meghala­dó állat-egészségügyi és higié­niás rendszer, illetve a méh- egészségügyi felelős-hálózat csodájára járhatnának a nyu­gat-európai méhészek is. A mikroklimatikus viszonyok mi­att a magyar akácméz ízha­tásában, minőségében messze meghaladja a kínait. A beltar- talmi értékeinek köszönhetően valóban világhírű magyar akác­méznek időnként mégis méltat­lan szerepet adnak: mint Szandai József közölte, Nyu- gat-Európa megveszi az ócska, ízetlen kínai akácmézet, hozzá­kever 20-30-40 százalék ma­gyar mézet, és kiteszi a polcra magyar termékként - becsapva ezzel a vásárlót is. M. J. Milliós támogatások Nógrádnak NMH-információ A kormány a közigazgatási re­form keretében nagy hangsúlyt helyez az önkormányzati rend­szer megújítására, hatékonyabb, ügyfélközpontú szemlélet kiala­kítására, ezért dr. Lamperth Mó­nika belügyminiszter döntésé­nek értelmében a kistérségi társu­lásoknak a kormány 7,7 milliárd forintos támogatást nyújt. A 168 kistérségből 144-ben hoztak létre többcélú, vagy terü­letfejlesztési társulást. A megyében hat kistérség van, amelyekből kettőben több­célú társulás, míg háromban te­rületfejlesztési társulás jött létre. Ez azt jelenti, hogy a 129 telepü­lésből 104 tagja valamilyen tár­sulásnak. A megye összesen 186,6 mil­lió forint támogatásban része­sült, amelyből 141,6 millió forint a többcélú kistérségi társuláso­kat, míg 45 millió forint a terü­letfejlesztési társulásokat támo­gatja. A többcélú társulások kö­zül mindkettő vállalta a közok­tatás, az egészségügyi alapellá­tás, a központi ügyelet és a terü­letfejlesztési feladatok kistérség­ben történő ellátását. Továbbá a MEGYE: Nógrád balassagyarmati kistérség vállal­ta a szociális és/vagy gyermek- jóléti alapellátás megszervezé­sét. A települési szilárd-, vagy folyékonyhulladék-gyűjtés és kezelés közös szervezését a sal­gótarjáni kistérség vállalta. A belső ellenőrzési feladatokat a balassagyarmati kistérségekben látják majd el közösen. larsuias laiiaia Többcélú r\isierseq neve Balassagyarmati Salaótariáni lamoqaiasi osszeq 107 226 000 Ft 34 400 000 Ft Összesen: 141 626 000 Ft Területfejlesztés Bátonyterenyei 14 000 000 Ft Pásztói 16 500 000 Ft Szécsénvi 14 500 000 Ft Összesen: 45 000 000 Ft Mindösszesen: 186 626 000 Ft ÓRIÁS NÖVÉNYEK. Dávid Róbertné salgótarjáni olvasónk Forgách Antal úti kiskertjében óriás méretű­re nőttek a zöldségfélék az idén. Káposzta, karalábé, cékla és a sárgarépa - szinte duplájára „híztak”, mint az átlagos. ____________________________________________ fotó: rigó tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom