Nógrád Megyei Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 203-228. szám)

2004-09-11 / 212. szám

2004. SZEPTEMBER 11., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Egy köztisztviselő halálára ■ Petrény Gábomé (1946-2004) Nem véletlenül tartják úgy, hogy a sors a legnagyobb, olykor legkegyetlenebb drámaszerző. Tragikus számlájára most éppen az írandó, hogy az APEH Nógrád Megyei Igazgatóságának nagy családja - ahelyett, hogy felhőtle­nül, jó szívvel ünnepelhetné az első számú vezető kitüntetését, amely értelemszerűen a közösség egészének megbecsülését is jelen­ti - hangulatán a gyász, a bánat, a szomorúság érzése uralkodik: a minap - éppen az elismerést ün­neplő baráti összejövetelen való roszszullétét követően - elhunyt volt kollégájuk, Petrény Gábomé Bátori Judit. 1946. április 11-én - József At­tila születésnapján - látta meg a napvilágot, talán emiatt is tarto­zott kedvenc költői közé a ma­gyar líra huszadik század eleji kiválósága. 1964-ben Verpeléten könyvelőként vállalt először munkát, hogy aztán egész életé­ben hű maradjon a gazdaság, a számok embert szolgáló világá­hoz. 1968-ban, az akkori Nógrád Megyei Tanács pénzügyi osztá­lyán kezdődött harmincöt éves köztisztviselői pályafutása. Az utóbbi tizenhét esztendőt külön­böző szervezeti formában, de adóhivatali kötelékben töltötte. Többéves sikeres igazgatóhelyet­tesi beosztásából az idén vonult nyugállományba. Mindvégig színvonalas, igényes tevékenysé­gét magas szakmai kitüntetéssel, a Bezerédy-díjjal ismerték el. Sta­bilitás, biztonság, kiszámítható­ság jellemezte munkáját. Beosz­tottjai, felettesei becsülték emberi kvalitásai miatt is, ahogyan ő is tisztelte őket, s az ügyfeleket egy­aránt. Sajátos stílusú, különleges kisugárzású, szókimondó, hatá­rozott egyéniség volt. Nem tudott semmit félig akarni, mindent tel­jes erűbedobással végzett. Minde­nekelőtt a kötelességtudatot, a ki­tartást, a gondokon felülemelked­ni képes pozitív életszemléletet hagyta örökül kollégáinak. A munkahelyétől búcsúzó interjú­ban tizenegy szép gondolatba so­rolta az őt mindig vezérlő életelve­ket, amelyek megszívlelendő in­telmekként, jó tanácsokként is ér­telmezhetők. Többek között úgy vélte, hogy „A jó pásztor vezeti és nem hajtja a nyájat!" Nyugdíjas­ként azt tervezte, hogy meg­növekedett szabad idejében - be­pótolva a restanciát - sok regényt és verset olvas majd. És főként többet lehet együtt három unoká­jával, s kedvükre főzőcskézhet. A tervek azonban egyszeriben szertefoszlottak, a kérlelhetetlen valóság meghiúsított minden ál­mot, szép elképzelést. Vigaszt - ha csekélyei is - az emlékezés le­hetősége nyújthat az itt maradot­taknak úgy, miként - József Atti­lával szólva - az „Ezüst sötétség némasága / holdat lakótól a vi­lágra. ” Hisz’ mindenki továbbél, akit szerettek szűkebb és tágabb környezetében. S Petrény Gábomé nem voll híján a szere­tetnek, a közmegbecsülésnek. Ki­érdemelte életével, emberségével, munkájával. Thürmer Gyula volt a vendég Salgótarján Munkaértekezletet tartott szimpatizánsai részére a Mun­káspárt salgótarjáni területi el­nöksége a Dolinkában: az ese­ményre eljött dr. Thürmer Gyula a párt elnöke, valamint Urbán Sándor elnökségi tag. A Munkáspárt elnöke az el­múlt néhány hónap eseményei­nek értékelése során elmondta: Salgótarjánban különösen jól si­került a szervezet számára az Európai Parlament-választás, hi­szen - bár bejutni nem sikerült - országos szinten Nógrád me­gyében produkálták a legjobb eredményt, az emberek bizal­mát megnyerték, erkölcsileg megerősödtek. Dr. Thürmer Gyula szerint a Munkáspárt a két év múlva sorra kerülő parlamenti választásokon is egyedül indul, ahol a fő cél, hogy egy újabb választási lehető­séget mutassanak az embereknek.- Pártunk képes önálló, balol­dali alternatívát kínálni. A jövő­ben is a dolgozó embereknek, a munkanélkülieknek és a rend­szerváltás veszteseinek az érde­kében akarunk politizálni. Önál­ló programmal indulunk a kö­vetkező választásokon is. Dön­tésünk helyességét alátámasztja a belpolitikai helyzet jelenlegi alakulása. ■ HÁROMKÖ TAKARÉKSZÖVETKEZET A Háromkő Takarékszövetkezet fiókjaiban egyéni igényeinek megfelelően választhat ajánlatainkból! KEDVEZŐ BETÉTI KAMATOK: Taka r ékszel vény: • sávosan fix kamatozású, • 3 hónapos lejáratú, • bármikor felvehető (időarányos kamat mellett), • betéti okirat vagy számla formájában váltható. • Éves kamatok: 1-30 nap 7,6% 31-60 nap 8,1% 61-90 nap 15,65% Lejáratkor történő visszafizetés esetén havonta kamatos kamat jár, az így elérhető hozam évi : 10,50% EBKM: 10,65% Egyedi számlabetét: • összeghatártól függően sávosan fix kamatozású, • 3 hónapos lejáratú, • Éves kamatok: 9,00%-ll,50% EBKM: 9,13%-11,66% Takarék számlabetét: • Változó kamatozású • Bármikor felvehető (részösszeg is) • Évi kamatláb:-3 és 6 hónapra lekötött betét 11,00% (EBKM: 11,15%)-1,2,3,4,5 évre lekötött betét 11,50% (EBKM: 11,66%) • A lekötési időn belül felvett összegre 1,5% kamatot fizetünk. Fiókjaink: Salgótarján, Klapka Gy. út 1. Tel.: 32/521-230, 521-233, Bátonyterenye, Ózdi út 47. Tel.: 32/355-708, Cered, Petőfi út 5. Tel.: 32/406-177, Karancslapujtő, Rákóczi út Tel.: 32/447-321, Litke, Kossuth út 18. Tel.: 32/453-115, Mátraterenye, Kossuth út 191. Tel.: 32/362-308, Kazár, Hunyadi út 6. Tel.: 32/341-439, Héhalom, Petőfi út 7. Tel.: 32/482- 148, Buják, Felszabadulás út 10. Tel.: 32/488-088, Kálló, Rákóczi út 3. Tel.: 32/477-014, Vanyarc, Veres P. út 54. Tel.: 32/484-400, Bag, Petőfi tér. 14. Tel.: 28/504-020 Segélykiáltás a berkenyéi testvérekért (Folytatás az 1. oldalról) egy kisfiú, a kocsit markolja. Már tolná őt a panzióba, ahol étkeznek. Ez a kisfiú (is) na­gyon szereti pátyolgatni a szőke, kékszemű lánykát, aki az első, hozzá intézett szóra el­mosolyodik, s arról beszél, hogy legjobban a technika- és a testnevelésórát szereti. Szegner Márta, az iskola és az óvoda vezetője, a kis­lány osztályfőnöke elárulja, hogy a kislány nagyon aktívan dolgozik, a diákok nagyon szeretik. Szlávikné Szegner Rita pedagógus hozzáte­szi: a kisdiákok tudják, hogy Franciska beteg, de nem kérdezősködnek, elfogadják őt és se­gítőkészen viszonyulnak hozzá. Az óvodás Bianka állapota még sokkal jobb, de a járása elárulja a betegségét: a lép­csőn egyedül, de két kézzel a falhoz támasz­kodva, lassan, egyik, majd másik lábát óvato­san emelve tud feljutni. Édesapja elmondja, miként próbáltak úrrá lenni elkeseredésükön, hogyan keresték a ki­utat nagy bajukban, s úgy érzik, úgy vélik, megtalálták a kapaszkodót.- Egy televíziós műsorban figyeltünk fel ar­ra a nagykátai családra, ahol szintén van egy izomsorvadásos beteg gyerek. Tőlük tudtuk meg annak a koreai orvosnak a nevét, elérhe­tőségét, aki az Egyesült Államokban, annak a memphisi kutatóintézetnek a munkatársa, ahol a súlyos kór sejtbeültetéssel történő mű­téti kezelésével foglalkoznak. Ennél a gyerek­nél elvégezték a beavatkozást (mint az édes­apa hozzáteszi, állapota sokkal rosszabb volt, mint most Franciskáé), s állapota jelentősen javult, önállóan képes olyan mozgásokra, ami a műtét előtt csak segítséggel ment. A szülők tudomása szerint Magyarországon egy másik személy is átesett ilyen operáción, de az érin­tettek elzárkóznak az érdeklődők elől. Férjnek és feleségnek olyan információja is van, miszerint külföldön már százszámra végzik a sejtbeültetést, itthon azonban az or­vosok zömmel elhatárolódnak attól, hogy bármit mondjanak a módszerrel kapcsolat­ban. Az édesanya egyszer olvasott erről rövid orvosi nyilatkozatot, amelynek az volt a lé­nyege, hogy a doktornő sem a gyermekét, sem más családtagját nem hagyná alávetni ennek. Ehhez tette hozzá a Hömyék házas­pár: egészen más szemmel látja a dolgokat az ember akkor, ha veszélyben a gyereke élete. A Hömyék család a múlt év végén és idén is arra készült, hogy vizsgálatok céljából kiutaz­nak az Egyesült Államokba. Már készen álltak az útra, a vízum azonban csak nem érkezett meg - sem januárban, sem február­ban. Minden szükséges orvosi papí­rokat, különböző ajánlásokat mellé­keltek, de hiába. A követség nem uta­sította el kérelmüket, viszont újabb és újabb dokumentumokat kért tő­lük, amit nem tudtak teljesíteni. Köz­ben más vízumra váróktól azt hallot­ták, hogy családok együttes kiutazá­sát újabban ritkán engedélyezik. Úgy látták, hiába várnak már erre a lehe­tőségre, amit nagyon sajnáltak, mert az Államokban élő Berkenyéről el­származottakkal megoldhatták vol­na az elszállásolást. Bállá Mihály országgyűlési kép­viselő, a parlament külügyi bizottsá­gának alelnöke is kapcsolatba lépett a követséggel, kezességet akart vál­lalni a családért. Megkeresésére azt a választ adták: szigorú elbírálás alá esik az állampolgárok külföldi keze­lése és az orvosi kezelési költségek felmutatása. A hatszáz lelkes Berkenyén a gyerekek gyógyítása érdekében lét­rehozták az Őrangyalok Alapít­ványt, amelynek védnöke Schmidt Józsefné polgármester, aki - amint Kasznámé, Piros­ka alapítványi képviselő jelezte - maximálisan tá­mogatja a családot. Az alapítvány létrehozói keserűen vették tudomá­sul, hogy a gyerekek számára egyet­len lehetséges megoldás kicsúszni látszik a szülők keze közül. A családra a hiábavalónak tűnő vá­rakozás ijesztő magánya szakadt, de a rokonság, az együttérző berkenyei- ek rádöbbentették őket: választ a csend nem ad, tenni, tenni kell, min­den követ meg kell mozgatni a gyere­kekért. Bizonyos mértékben az ese­mények is ennek malmára hajtották a vizet: dr. Peter K. Law, az a koreai or­vos, akihez az Egyesült Államokba vitték volna a gyerekeket, jelzett, hogy Szingapúrban tartózkodik és ott megvizsgálja őket. Ez meg is történt, azonban kiderült, újabb óriási feladat vár a hozzátartozókra: a műtétért és a kezelésekért ugyanis harmincmillió forintot kell fizetni, ebből húszat elő­re le kell tenni. S ezt a pénzt elő kelle­ne valahonnan teremteni... Viszont, ha megvan belőle tízmillió, már meg­kezdik a pár hónapig tartó sejtte­nyésztést, vagyis az operáció előkészítését. Hömyékéknek erőt adott és ad annak a rendkívüli összefogásnak az ereje, amit meg­tapasztaltak.- Nem adtuk fel, ki akarjuk juttatni a gye­rekeket, szeretnénk segédkezet nyújtani ah­hoz, hogy két kézzel ragadhassák meg az utolsó esélyt - tudatja Kaszmánné és mások is így nyilatkoznak. Az alapítvány jótékonysági koncerteket szervezett és szervez, segélyfelhívásokat tesz közzé, minden lehetséges szálat felkutat és mozgósít azért, hogy a remélt gyógyulás biz- • tosítéka, a harmincmillió forint rendelkezésre álljon. Hittel, bizalommal fordulnak a külvi­lághoz, s az eddigi eredmény a mintegy nyolcmillió forint. A Berkenyével szomszé­dos Nógrád községben pár napja tartották meg a második jótékony célú hangversenyt, amelyen mintegy négyszázan vettek részt. Meláth Attila váci baptista lelkész, testvére Melátth Katcdin, a diósjenői körzeti orvos, dr. Laczkovszky Győző és neje voltak az előadók. Meláth Attila a körzeti orvostól értesült a gye­rekek betegségéről. Számára is természetes volt, hogy beáll a segítők közé.- Nekem is van fogyatékkal élő unokatest­vérem, s a másképpen élők felé nagyon nyi­tott a szívem. Sőt, éppen ma voltam a váci fe­rences templom vezető lelkészénél és megbe­széltük, hogy szeptember 25-én ott is lesz koncert ezért a gyógyulásért - tudatta Meláth Attila, hozzátéve, hogy adománnyal is támo­gatni kívánják a kislányok gyógyítását. Hömyék Károlynak és feleségének nagyon sokat jelent az a tudat, hogy barátok, ismerő­sök, ismeretlenek álltak melléjük. 'Mindket­ten köszönik ezt mindenkinek. Az édesapa nem titkolja, gyakran'háborog azon: a társadalombiztosítás ad pénzt példá­ul ahhoz, hogy nőt férfivá operáljanak, mert ugye, az embernek joga van ehhez. Az ilyen - szerintük életmentő - beavatkozást miért nem támogatják? A Nógrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatójától, Dérer Istvántól meg­kérdeztük, fordulhat-e támogatási igénnyel az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz (OEP) a gyerekek ügyében a házaspár, s mi­lyen eséllyel? Az igazgató válaszában el­mondta, nyújthatnak be kérelmet, melyet méltányossági alapon elbírálnak. Azt azon­ban tudniuk kell, hogy külföldi gyógykeze­lést akkor támogat az OEP, ha az egzakt, kézzelfogható eredménnyel jár vagyis az el­bírálás során azt nézik, mennyi annak a va­lószínűsége, hogy az alkalmazott gyógymód hatékony. A berkenyéi óvoda udvarán az édesanya távolról figyeli az óvodaépületbe tartó Bianka lánya lépteit. Iparkodik a kicsi, de látszik a mozgásán a bizonytalanság. Az édesapa te­kintete is a gyereken, arckifejezése látszólag nem árulja el az érzéseit, de a szeme szomo­rú. Itt van Szegner Márta, s gyerekek nagy­nénje is. Csendes az óvoda, a kicsik pihen­nek. Egy szó sem hangzik. Senki nem mond semmit, de belül mégis mindenki hallja, mit üvölt ez a csend. MIHALIK JÚLIA Életet menthet az elsősegély Világnapi programok a salgótarjáni Fő téren NMH-információ Egy rosszullét, egy baleset is je­lenthet kihívást, hiszen a bajbajutott további sorsát döntheti el, hogy a kri­tikus percekben elég hamar hozzá- jut-e az elsősegélyhez. Az elsősegély megadása az a lehetőség, melyben az erre rászorulót már a mentők megér­kezése előtt részesíteni szükséges. Ez azonban nem csupán emberiesség, önzetlenség, hajlandóság kérdése: fontos, hogy az elsősegélyt nyújtónak ne csak a szíve, az esze is helyén le­gyen, hiszen nagyon sok múlhat azon, mit és hogyan tesz. A Vöröske­reszt és Vörös Félhold szervezetek minden erre vállalkozót megtaníta­nak az alapvető tudnivalókra. Az elsősegélynyújtás világnap­ján, tegnap, a salgótarjáni Fő téren megtartott programmal egyebek mellett erre hívta fel a figyelmet a Vöröskereszt Nógrád Megyei Szer­vezete, illetve a Nógrád megyei mentőszervezet. A szervezők, köztük elsősegély­nyújtó-versenyeken részt vevő fiata­lok, azt is bemutatták az érdeklődők­nek - többnyire diákoknak - hogy akár villámtanfolyamon is el lehet sa­játítani a leglényegesebb tudnivaló­kat. Sőt, lehetőséget teremtettek arra is, hogy a tanultakat a helyszínen gyakorolhassák. Szintén a tudásszer­zésre ösztönöztek az elsősegélynyúj­tó szellemi totóval, könyvvásárlással, az élőlánc kialakításával pedig azt igyekeztek érzékeltetni: a segítő ke­zeknek össze kell fogni, hogy minél többen legyenek az életmentők. Az idősebbik lány kedvence a technika- és a testnevelésóra Elő alanyon is ki lehetett próbálni a segítségnyújtás fortélyait Bianka ha nehezen is, egyelőre saját lábán közlekedik

Next

/
Oldalképek
Tartalom