Nógrád Megyei Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-01 / 152. szám

2004. JÚLIUS L, CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Bitumen lapul a föld alatt Veszélyes vagy sem, nem ott a helye Egy lelkes, természetvédőkből álló csapat fedezte fel nemrégiben Somoskőújfa­lun, hogy bitumenlerakatok találhatóak szerte a településrészen. Egy helyi kör­nyezetvédelmi versenyre készülve az iskolások a problémát feltárva pályázatot írtak és értesítették az illetékes hatóságokat. A somosi iskolában nagy hagyomá­nyai vannak a környezeti nevelésnek, amelyet az iskola bezárása után is céljuk továbbvinni a diákoknak, tanároknak egyaránt. Salgótarján „Egyetlen Földünk van” címmel a Domyay Béla Általános Iskola - névadójára emlékezve - kistérségi környezetvédelmi konferenciát szervezett a Medves-fennsíkon a közelmúltban, amelyet a Somosi Általános Iskola diákjai nyertek meg. A településrész iskolájában már évek óta folyik regionális, országos és nemzetközi te­rületen környezeti nevelés - az iskola az alapellátás mellett kiemelten foglalkozott ez­zel és a hagyományőrzéssel is. Az évek so­rán az intézményben kinevelték, átképezték a környezeti neveléshez értő szakembere­ket, erdei iskolát működtettek, továbbá kü­lön tantárgyként beépítették a környezettant és a lelki egészségtant is. A szakmai munká­juk eredményeként tagjai lettek az országos ökoiskola-hálózatnak, tavasszal pedig már Somoson tartották a ökoiskolák regionális konferenciáját. A település óvodájával, könyvtárával és civil egyesületével közösen hívták életre a somosi környezetnevelési központot, s az együttműködés értelmében a környezeti nevelés terén átfogó, az egész térségre kiható program szerint dolgoznak (beleértve a határon túli Füleket és környé­két). Munkájukat a Bükki Nemzeti Parkkal, továbbá a Magyar Madártani és Természet- védelmi Egyesülettel összehangolva végzik, segítségüket rendszeresen igénybe véve. Há­rom éve, 2001-ben a Környezet- és Termé­szetvédelemi Oktatóközpontok Országos Szövetségének tagjává váltak. Az oktatási és környezetvédelmi minisztériumok megbízá­sából szerepel az intézmény az iskolai szol­gáltatók adatbázisában. Molnár Zoltán, a somosi környezetneve­lési központ vezetője elmondta: az iskola bezárása után is továbbviszik a környezeti nevelést. Terveik között szerepel egy olyan program kidolgozása, amely a délutáni órák­ban tenné lehetővé a speciális tantárgyak oktatását és a gyerekekkel való foglalkozást. Az iskola tanárától megtudtuk: a napokban írásban kérték a város jegyzőjét az iskolai specifikumok megtartására, amelyhez első­sorban helyre és a felszerelés biztosítására van szükségük. A környezettanban jártas diákok a kör­nyezetvédelmi versenyre egy valós- problé­ma feldolgozásával készültek. Pályázatuk­ban szerepelt: a nemrégiben befejezett csa­tornázás után az útból származó bitumenes törmelék jelentős részét az illetékesek „ott­felejtették”. A nyomozás során a kisdiákok tanáruk, Molnár Zoltán segítségével és fel­ügyeletével feltérképezték az általuk vélt bi­tumenlerakók helyeit, amely feltételezésük szerint veszélyes hulladéknak minősül.- A bitument 2002-ben kivették a veszé­lyes anyagok sorából. Régen kátrányt hasz­náltak az aszfalt készítéséhez, ma viszont olajos alapú anyaggal dolgoznak a gyártók. Területünkön azonban nem volt jellemző a kátrányos anyag használata - tájékoztatta la­punkat Nagyné Sólyom Ágnes, a városi ön- kormányzat városfejlesztési és üzemeltetési irodájának kommunális vezető tanácsosa, aki előtt már ismerős volt a probléma. A diákok ugyanis pályázatukat eljuttatták a Bükki Nemzeti Park helyi kirendeltségére, valamint az önkormányzathoz is. A városfej­lesztési és üzemeltetési iroda munkatársai elmondták, hogy a gyerekek által feltérképe­zett területeket felkeresték, de főként kom­munális hulladékot találtak ott. A megjelölt hét hely közül az egyik a MÁV illetékességi területe, ott valóban találtak bontott aszfal­tot, amelyet egy helyi cég fog elszállítani. A Szondi úton lévő kis aszfaltlerakat az ottani tulajdonos építkezéséből származik, ame­lyet a munkálatok befejezése után elszállít majd. A patak környékén főként építési kö­vet, törmeléket találtak az iroda munkatár­sai, amelyet már benőtt a fű. A régi hulla­déklerakónál - alig egy hete - szintén talál­tak aszfaltmaradékot, de az önkormányzat saját költségén elszállíttatta azt. Az iroda dolgozói hangsúlyozták, hogy a helyenként fellelhető aszfalt nem a csatorna kivitelezéséből származik, hiszen a vállalkozó a csatornázás idejére rendelkezésére bocsátott területet még tavaly szeptemberben rendezett állapotban adta át. A más területeken lévő hul­ladék - állításuk szerint - egyértelműen ház­tartási szemét és építkezési törmelék, amelyet a környékbeliek szállítottak oda. Molnár Zoltán ugyanakkor úgy fogalma­zott: nem a kis mennyiségű aszfalttörmelék­kel van a probléma, hanem azokkal a terüle­tekkel, ahol az aszfaltot nagy tömegben, módszeresen földdel takarták le, amit mára fű nőtt be, majd kitettek rá egy „Szemétlera­kás tilos!” táblát.- Konkrétan ilyen hely a patakkal szembe­ni terület, az út bal oldalán, amit a gyerekek­kel fedeztünk fel - emelte ki Molnár Zoltán. A településen szemtanúk állítják: a mun­kagépek az útról felszedett aszfaltot darálat- lanul „eligazították”, majd földdel beszórták és a mellékelt képünkön látható módon el­igazították. Az aszfalt összetételével kapcso­latban Molnár Zoltán megjegyezte: tíz-húsz éve készített utak felbontásáról van szó, amelyek még kátránnyal készülhettek, tehát összetételét tekintve az anyag veszélyt jelent annál is inkább, mivel a Szlovákiába folyó patak közvetlen közelében helyezkedik el, de egyébként is, annak az aszfaltnak nem ott van a helye. A Humusz, azaz a Hulladék Munkaszö­vetség munkatársa, Privigyei Csaba ugyan­akkor elmondta: az anyagról laboratóriumi vizsgálat során derülhet ki biztosan, hogy veszélyes-e vagy sem, továbbá mindez attól is függ, hogyan van elhelyezve. Számos kérdés marad azonban megvála­szolatlanul: ki vitte oda az aszfaltot, kinek a megbízásából és mikor? Veszélyes vagy sem? Mi lesz a sorsa a föld alatt lapuló bitu­mennek? sz. e. Juhász Anita Hol vannak a szakmunkások? Egyre többen választják a továbbtanulást és képzik magukat. Nincs is semmi probléma azzal, hogy a középiskolából elballagó diákok jelentős hányada dönt a továbbtanulás mellett. Viszont az­zal már igen, hogy egy szakmunkásra öt diplomás „jut”. Pár évtizede népszerű szakma volt a kőműves, a fűtésszerelő, a villanyszerelő vagy az ács. Ezek­nél a szakmáknál ma már általában nem az a döntő szempont, hogy vonzó a pálya, hanem az, hogy a gyereket gyenge bizonyít­ványa miatt talán fel is veszik kőművesnek, fűtésszerelőnek, vil­lanyszerelőnek vagy ácsnak. A szakmai bizonyítvány kézhezvéte­le után a legtöbbjük elmegy segédmunkásnak egy-egy építkezés­re, mert ugye a bizonyítvány semmit nem jelent. A gyakorlat a fontos, nem pedig az érdemjegyek. A probléma ott van, hogy a mai fiatalság többsége már fél a kapa­nyéltől, a lapáttól. Jogosan, mert gyorsan feltörik az ember kezét és vízhólyaggal a tenyéren nem kellemes érzés az apuci vagy anyuci autóját vezetni, s a haverok előtt is „ciki” a meló. Amíg nem dolgoztam és nem költöztem el otthonról, addig termé­szetesnek tartottam, hogy „pénzelnek” a szüleim. Ma már gyöke­resen átalakultak a nézeteim. Tudom, hogy forintjaimért kemé­nyen meg kell dolgozni. Én nem készültem újságírónak. Autószerelő, vagy orvos szeret- • tem volna lenni. Aztán hamar elvették a kedvem. Van ugyan két szakmám, amely nem kapcsolódik a médiához, de nincs hozzá tehetségem. Az írást legalább szeretem. Ha újrakezdeném, talán varrónő lennék. Apró csodáknak tartom mindazt, amit a varrónő, a kőműves, a villanyszerelő, az ács vagy a fűtésszerelő művel. Jó érzés lehet egy ruhát megvarrni, s azt másokon látni; örömmel töltheti el az embert, ha az egekbe ma­gasodó házakat bámulja, s azt mondhatja: „ezt a házat én is épí­tettem”. Az én édesapám is szerelő. Nem járt főiskolára, érettségije sincs, mégis elismert ember. Az anyukám takarítónő. Jól végzik a mun­kájukat és én büszke vagyok rájuk - kétkezi munkásokra. Talán nem is gondolják, hogy mennyire... Sarlós Boldogasszony ünnepe Mátraverebély-Szentkút A katolikus egyház július 2- án ünnepli Sarlós Boldogasz- szonyt, amely a találkozás ün­nepe: Mária és Erzsébet, vala­mint az ó- és újszövetség talál­kozása. A szentírásból, Lukács könyvéből tudhatjuk, hogy a Szentlélektől fogant Szűz Mária - aki Isten fiát hordozta méhé- ben - meglátogatta Erzsébetet, aki szintén áldott állapotban volt, s aki Keresztelő Jánosnak adott életet, aki később Jézus ta- nítóútját készítette elő. Erzsébet meddő volt, ő is és férje is idő­sek, ezért Isten cselekedetének tekinthető a gyermekáldás, csakúgy, mint a Szűzanya fo­gantatása. Mivel a keresztény ünnep kö­zel esik az aratás megkezdésé­hez, Péter-Pál napjához, ezért - tipikusan magyar sajátosság­ként - Sarlós Boldogasszony ün­nepének nevezték el ezt a na­pot, ilyenkor az emberek a jó termésért a Szűzanyához imád­koztak. Szentkúton július másodikán reggel kilenckor lesz szentmise, fél 11-kor pedig ünnepi nagymi­se körmenettel, továbbá délután kettőtől szentmise és litánia. Az ünnepi nagymisét Zahar Béla, nagybátonyi plébános celebrál­ja, aki híveivel gyalog érkezik a zarándokhelyre. A délelőtt fo­lyamán a gyónási lehetőség biz­tosított a híveknek. SZELES Bővülő-szűkülő Sulinet Expressz (Folytatás az 1. oldalról) A mostani helyzetre jellemző bizonytalan­ságot az is mutatja, hogy az elmúlt napokban hatalmas - szinte karácsony előtt szokásos - roham indult a nagykereskedőknél és vi­szonteladóknál. Ez nem azt mutatja, hogy bővülni készül a program. Továbbá a projekt­tanács május 26-i döntése meghatározott egy technikai minimumot és csak az ezt elérő, vagy meghaladó számítástechnikai eszközö­ket lehet a Sulinet Expressz keretei között megvásárolni. Ezt sem a program bővítése­ként lehet értelmezni. Néhány szakértő a vál­toztatásoknak köszönhetően a Sulinet Exp­ressz rövid távú halálát jósolja, míg mások örülnek a módosításnak. Az mindenesetre biztos, hogy jóval kevesebb adóbevételtől esik így el az állam. Az egyik salgótarjáni számítástechnikai boltban még tegnap is hatalmas volt az ér­deklődés az akkor aktuális feltételekkel vá­sárolható termékek iránt. Tapasztalataink szerint az emberek bármit megvesznek, hi­szen gyakorlatig hatvanezer forintig ingyen vásárolhatnak. Mától azonban gyökeres vál­tozás áll majd be, s elképzelhető, hogy alig lesz majd olyan, aki a program kertében vá­sárol majd. Újabb fellendülés esetleg kará­csony előttre várható, de akkor sem olyan mértékben, mint eddig. Az üzlet vezetője azt is elmondta, hogy bizonyos termékekre a nagykereskedők már hetekkel ezelőtt sem vettek fel rendelést. A vásárlók mégis az utolsó pillanatban rohanták meg a boltokat, ami már csak a televízióban is látható „két­oldalú” reklámkampány miatt is furcsa volt. Az említett reklám első fele a kibővülő programra, a második fele a „a még július el­sejéig érvényes vásárlási feltételekre” hívta fel a figyelmet. A kérdés tehát jogos: bővült, vagy szűkült a Sulinet Expressz vonata? CSÖRGŐ BALÁZS Bodonyi folklómap Kétbodony E hét végén, vasárnap 11 óra­kor kezdődnek meg a folklór­fesztivál rendezvényei a műve­lődési ház szabadtéri színpa­dán, eső esetén pedig a művelő­dési ház nagytermében. A program vendégfogadással, majd a csoportok felvonulásával indul. Fél kettőtől Holes Imre polgármester és Dóra Ottó, a megyei közgyűlés elnöke mond ünnepi köszöntőt, majd Kollár Zsolt kétbodonyi evangélikus lelkész és Béla Vince romhányi katolikus plébános egyházi szertartás keretében avatja fel a község címerét és zászlaját. Két órától a hagyományőrző cso­portok műsora következik: Kétbodony, Őrhalom, Rimóc, Mátrakeresztes, Szátok, Szende­hely, Szente, Szécsény, Terény, Bércéi, Herencsény és Cserhát- surány csoportjai, valamint a helyi születésű Pál István du­dás, Molnár András és Szőcs An­dor énekesek lépnek fel. ELBÚCSÚZTAK. Szerda délután gyermekek, tanárok, tanulók és szülők vettek búcsút attól a három salgótarjáni tanintézménytől, amely végleg bezárja kapuit. Az ÁMK-Somoskőújfalui Általános Iskola (balra) és a zagyvaró- nai Bátki József Általános Iskola, valamint a Százszorszép tagóvoda előtt egy-egy szál gyertya meggyújtásával emlékeztek az egykori óvodások, iskolások és szimpatizánsok az intézményekben eltöltött évtizedekre. fotók= r.t. ___ ____» _____l— z _________ A patakkal szembeni terület, a föld alatt bitumen van. Veszélyes vagy nem, hivatalosan nem itt a helye

Next

/
Oldalképek
Tartalom