Nógrád Megyei Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-01 / 152. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap P F 9 6 M E GYEI KÖRKÉP 2004. JÚLIUS 1., CSÜTÖRTÖK Politika, de felelős politika... A Nógrád Megyei Hírlap június 22-i számának olvasói leve­lei között olvastuk Földi Lászlónak, a Zagyvaforrás Egyesü­let elnökének levelét. Ebben azt kifogásolja, hogy a Salgó­tarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2004. május 27-én hozott döntésével kapcsolatban senki nem kérte ki az érin­tett településrész lakóinak véleményét. Ezzel kapcsolatban csak azt szeretnénk megjegyezni, hogy a körzet képviselő asszonya, Baglyasné Földi Nóra a közgyű­lést megelőzően tárgyalt a Zagy­varónai Baráti Kör és a Rónafa­luért Baráti Társaság képviselői­vel. Tájékoztatta őket az elkép­zelésekről, a pályázat kiírásáról. A Zagyvaforrás Egyesület össze­jövetelén röviddel a közgyűlést követően a helyi képviselő mel­lett Kovácsáé Czene Csilla alpol­gármester asszony is részt vett, aki elmondta az iskolaépület idősek otthonaként való működ­tetésének indítékait, a pályázat részletes feltételeit és azt, hogy hogyan szolgálhatná mindez a településrész jövőjét. Mindhá­rom fent említett és a tervezett további fórumokon is mód nyílt és nyílik a helyi lakók számára kérdések feltevésére és vélemé­nyük kifejtésére. Azt is cáfoljuk, hogy az ön- kormányzat nem vette komo­lyan a zagyvarónaiak kezdemé­nyezését az iskola egyházi fenn­tartásúvá alakításáról. Éppen azért - mert komolyan vettük - ültünk le az egyház kép­viselőivel, néztük át együtt az egyházi fenntartású iskola létre­hozásának feltételeit. Ennek részleteiről, az egyház nemleges válaszáról a közgyűlésen és a sajtóban is több alkalommal szóltunk. Az egyesület valóban egy kissé késve kapott választ levelére, amelyért elnézést kér­tünk. Eddig sem volt és ezután sem célunk, hogy a településrészt következő éveit nagymértékben meghatározó fejlesztést - mint az idősek otthona - a helyi lako­sok pontos és helytálló tájékoz­tatása nélkül valósítsuk meg, sőt számítunk ebben bölcs, előrelá­tó együttműködésükre. ______________BAOLVASHÉ FŐUW HÓBA, a zagyvarónai városrész önkor­mányzatának képviselője és a Salgótarján közgyűlésének szocialista frakciója. A Vöröskereszt élharcosa Elkötelezett híve az egészségügynek a bátonyterenyei Fáy András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium ápolónő­je, Tóth Józsefné, aki a városrész legaktívabb vöröskeresz­tes szervezője. végeztünk. Utána egy kis pauza következett, majd amikor ide ke­rültem az iskolához, akkor újra kezdtem. Itt a mindenki által jól is- —-----—— mert Vera néni ve­z etett be a szerve­zetbe, aki profi mó­don végezte ezt a munkát.- Mivel foglalko­zik konkrétan itt egy vömskeresztes aktíva? ' - Széles körű munkát kell végez­ni, az egyik legfon­tosabb a véradás­szervezés úgy isko­lai szinten, mint vá­rosi szinten. Az előbbi esetében fotó, esi* mintegy harminc, az utóbbinál 130 körül van a rendszeres véradók száma. A másik ilyen feladat az adományok gyűjtése helyben, il­letve a megyei és országos progra­mokhoz csatlakozva. Gyűjtöttünk NMH-információ- Bátonyterenyén születtem, itt élek, Salgótarjánban végeztem el az egészségügyi szakközépiskolát, majd ugyanott a felsőfokú végzett­séget is megszerez­tem - mondja Tóth Józsefné. Jelenleg is tanulok, Eger­ben a tanárképző főiskolán harmad­évesként végzem a szociálpedagógiai szakot.- Hogyan kap­csolódott be a Vö­röskereszt munká­jába, hogy önként vállalva szinte min- Tóth Józsefné den szabad idejét ennek a tevékenységnek szentelje?- Még egészségügyi szakközép- iskolásként léptem a Vöröskereszt soraiba 1983-ban. Az iskolai évek alatt igen komoly szervezőmunkát árvízkárosultaknak itthonra, kül­földre és gyerekek számára is. A harmadik ilyen feladatcsoport az ifjúsági munka, a különböző ver­senyekre való felké szítés, így az el­sősegélynyújtásra, az AIDS-stopra.- Ön, mint a véradások szerve­zője, részt vesz a véradásban is?- Részt veszek, illetve szeretnék részt venni, de technikai okok mi­att nem nagyon lehet vért venni tő­lem.- Az aktív vöröskeresztesek munkáját elismerik. Ön milyen el­ismerésekben részesük eddig?- Valóban elismerik és én sem maradtam ki eddig a sorból, ifjúsá­gi munkáért kaptam elismerést, a véradók ünnepén is kaptam aján­dékot és a Vöröskeresztes munká­ért bronz fokozat kitüntetésben is részesültem. Ezért a tevékenysé­gért nemcsak engem ismertek el, hanem az iskola is részesült már köszönetben.- Az iskolában végzett szakmai munka és a vöröskeresztes tevé­kenység valamiféle módon kapcso lódik?- Igen, több olyan közös teen­dőnk van, ami szinte mindkét fel­adatkörben jelen van. Ilyen példá­ul a kortárs segítő csoport, amely az ÁNTSZ és a Vöröskereszt közös feladata a drog, az alkohol és az AIDS elleni küzdelemben. Itt a Vö­röskereszt által kiválasztott tanu­lók orvostanhallgatóktól kapnak felkészítést és ezt továbbadják is­kolatársaiknak. Ez a folyamat hatá­sosnak ítélhető meg, hiszen ezeket az ismereteket helyi iskolai verse­nyek lebonyolításában segítve, vagy beszélgetések formájában ad­ják át a tanultakat társaiknak, szin­te észrevétlenül. Nagyon fontos te­endőnk van most a „Hagyd abba és nyerhetsz” akcióban. Ez is egy közös szervezés a dohányzás el­len. A feladat az, hogy akik dohá­nyoznak és le akarnak szokni, je­lentkeznek és egy hónapon át nem gyújtanak rá. Az iskolai Vöröske­reszt tehát szinte mindenhol jelen van az intézményben, és úgy gon­dolom, hogy ez a jelenlét eredmé­nyességet is fel tud mutatni.-A család hogyan seghi ezt a ne­mes feladatvállalást?- Családom tagjait már sikerült ráhangolnom erre a tevékenység­re, a férjem segít a szervezésben és a 16 éves fiam és a 12 éves lányom is egyre többet kapcsolódik be eb­be a munkába. KEREKES LAJOS Vállalkozók, figyelem! Szóba elegyedve egy idős néni­vel a városi buszmegállóban, észrevettem, mennyi csomag­gal van felpakolva. Kiderült, hogy Somlyóbányára megy, ott is lakik, amerre én épp igyekez­tem. Szomorúan meséim kezd­te, milyen sok gondja van, beteg fiát kell ellátnia, sőt még a bevá­sárlás is az ő feladata. Somlyó- bányán sajnos, nincs élelmi­szerbolt, így hol a városba, hol az öblösüveggyárral szemben lévő ABC-be kell mennie bevá­sárolni. Rögtön kibújt belőlem a közös­ségi szellem. Azon kezdtünk gon­dolkodni, milyen hasznos lenne, ha nyílna egy olyan kis bolt, ahol legalább az alapvető elemózsiát: a tejet, a kenyeret, a lisztet stb. meg lehetne vásárolni. Rákérdeztem rögtön: nincs egy helyiség a környéken, ahol beren­dezhetnének egy ilyen kis üzletet? A néni már mondta is: ott van a ré­gi kultúrház, amely kb. 15 éve nem működik. Ha már kultúrtevé- kenység nincs benne, legalább más, hasznos célra fel lehetne használni. Azt is hozzátette: nem csak a telep lakóinak lenne szüksé­gük az élelmet árusító ABC-re, de jól jönne a telep környékén kiépü­lő üdülőtelkek lakóinak is, és nem csupán a nyári időszakban, hanem mindig. Az idősebbeknek legfő­képp a téli, csúszós időszakokban ne kelljen a városba járni élele­mért, tisztítószerekért! Én csak helyeselni tudtam az ötletét. Négy legyet üthetnének egy csapásra: a telep lakói és a tel­kesek bevásárolhatnának, s mun­kaalkalmat is biztosíthatnának egy arra rátermett vállalkozónak, vagy vállalkozóknak, ugyanakkor ki­használhatnának egy gazdátlan épületet is. Ezennel közreadjuk tehát a né­nivel egy pályázat kiírását! Ennyit tudtunk tenni, a többi már a hoz­záértőkre, az illetékesekre tarto­zik! Mi bejelentjük az igényt, s re­méljük így, az újságon keresztül tudomást szereznek róla az illeté­kesek, s megpályázza valaki a le­hetőséget, vagy lesz segítség: ke­resnek egy vállalkozó szellemű egyént vagy csapatot. Végül is annyi új nagy bolt van kialakulóban, erre a kis ABC-re vi­szont sok embernek igazán szük­sége lenne, s ez olcsón is kivitelez­hető lehetne. ______________«ZABáOtoORng*** S algótarján Milyen világot teremtünk? Az anyagi gondok fontosak, a „pénzizmus” korában a legfenye­getőbb rém. A kommunizmus bu­kása után az emberiség ma már minden lelki és szellemi értéket a pénzben jeleníti meg és semmi más nem mozgatja, csak a jólét szenvedélye, várható, hogy egyre jobban átgázolunk egymáson, leti­porjuk a gyengéket, az ügyetlene­ket, az alkalmatlanokat, s olyan vi­lágot teremtünk, amelyben a mo­rált, az igazságot, a kultúrát, a tech­nikai fejlődést, a szépséget, a bol­dogságot és a háborúhoz való jo­got csakis a pénz szabja meg. Az államok vezetőire hárul az a megoldhatatlan feladat, hogy ezt a „demokráciának” becézett gátlástalan önzést és az egymás­sal versengő gazdasági maffiák uralmát valamilyen módon meg­fékezzék. De mivel az államot is a pénz tartja hatalmában, elenged­hetetlen a korrupció, a megvásá- rolhatóság, az érdekháború, s az, hogy a szegényekről való gon­doskodás csak üres jelszó marad­jon. Bármilyen nemes szándék­kal induljon egy politikus, ha nem a pénzt szolgálja, megbu­kott. A „pénzizmus” éppen olyan hamis, mint a kommunizmus. Már elnevezése is hamis: „de­mokráciának” hívja magát, holott „népuralomról” szó sincs: itt pénzuralom van. Ahogy azt Müller Péter írja: „Moneykrácia”. Nem kell különösebb jóstehetség azt állítani, hogy a jelenlegi vál­ság megoldhatatlan.” K1SSNÉ KOTROCZ GABRIELLA Nem vonzó a gyermekorvosi pálya Az elmúlt hónapokban Pásztón sokat beszéltek az emberek a gyermekorvosi ellátás helyzetéről, lesz-e a kórházban új­ra gyermekosztály. A helyzetelemzésre dr. Éles Jánost, a Margit Kórház igazgató főorvosát kértük. Pásztó- Igazgató úr! Hogyan jelle­mezné a város gyermekorvosi el­látottságát?- Elöljárójában szeretném le­szögezni] hogy Magyarországon hosszú ideje csökken a szülések száma és emiatt a gyermeklét­szám is jelentősen csökkent. A házi gyermekorvosi körzetek ki­alakítása j lényegesen javította a gyermek-alapellátást és átmene­tileg csökkentette a gyermek­gyógyászok „túltermelődését”. Azonban a gyermeklétszám to­vábbi csökkenése miatt a gyer­mekosztályok igen alacsony ágykihasználással dolgoztak, a gyerekellátás erősen alulfinan­szírozott lett. A magyar egész­ségügy jellemző jövedelemel- osztása miatt a gyermekorvosok nagy ívben és túlzottan nagy számban elhagyták a gyógyító orvosi pályát. Akik a szakmában maradtak, azok részben a hely­hez kötöttség, részben tudomá­nyos érdeklődés miatt nem mo­bilizálhatók. Ezért következett be az ezredforduló táján a gyer­mekosztályok bezárása.- Mik lehetnek a bezárások okai? \- A tapasztalatok szerint az alacsony jágykihasználás kate­góriában a kevés beteg, a szülők a beteg gyerek állapotának ren­deződése után hazaviszik a gye­reküket. Az alulfinanszírozott­ságnál a gyermeksúlyszámok le­értékelése, a finanszírozás ano­máliái, ez esetben, ha a beteg 24 órán belül hazamegy, csak né­hány száz forint számolható el, ami a ráfordítás töredékét sem fedezi. Okként lehet említeni, hogy a kórház többi osztálya „tartja el” a gyermekellátással foglalkozókat. Végül egy ugyan­csak nagyon fontos ok a pers­pektíva hiánya, ezen belül az or­vos-beteg kapcsolat megváltozá­sa, a szakmai önérzet és ambí­ció hiánya és a felelősség előtér­be kerülése.- Mi a helyzet jelenleg a gyer- mek-fekvőbetegellátással Pász­tón?- Kórházunkban különös fi­gyelemmel próbáltuk elkerülni ezeket a külső és belső hatáso­kat. Igyekeztünk a gyermekellá­tás feltételeit az igényeknek megfelelően biztosítani, így a szülői jelenlétet, gyermek-tüdő­gyógyászati rendelés kialakítá­sát, rezidens orvos felvételét. Többszöri elbeszélgetések, a megyei szakfőorvos, a polgár- mester bevonása a tárgyalások­ba, anyagi, erkölcsi kérdések egyeztetése ellenére 2001. szep­tember 30-án a gyermekosztály orvosai elhagyták a kórházun­kat. Október 1-jén munkába állí­tottam egy szakorvost és meg­bíztam az osztály megszervezé­sével, de elköszönés nélkül tá­vozott. Ezután bejelentésemre az ÁNTSZ megyei tiszti főorvo­sa határozatlan időre szünetel­tette a gyermekellátást és a sal­gótarjáni megyei kórházat jelöl­te ki a területünk gyermekbete­geinek az ellátására.- Az újszülöttek orvosi ellátá­sát helyben is biztosítani kellett, hogyan oldották meg és milyen lépéseket tettek, hogy orvosokat csábítsanak a kórházba?- Az újszülöttek ellátását dr. Harrer Magdolna, a szakrendelő gyermekgyógyász főorvosa vál­lalta és az óta is igen nagy gon­dossággal végzi. A megürese­dett főorvosi és szakorvosi állá­sokat azonnal meghirdettük a hivatalos Egészségügyi Köz­lönyben, a Magyar Orvosi Ka­mara állásszervezésénél, a SOTE álláshirdetésein, 2001-től folyamatosan leadtuk igényün­ket a munkaügyi központnak. Személyesen megkerestük a megszűnőben lévő gyermekosz­tályok orvosait. Személyes kap­csolataink révén elmentünk Debrecenbe a gyermekklinika igazgatónőjéhez, a budapesti Heim Pál kórházba. Évfolyam- társaimat kerestem meg, segít­séget kértem a gyermekgyó­gyász szakmai kollégium elnö­kétől, meglátogattam régi isme­rősömet, dr. Machay Tamás pro­fesszort, a PIC-központ orszá­gos vezetőjét, akivel kitaláltuk, igaz, hogy eddig csak gyermek­/ gyógyász szakor­vos jelentkezhe­tett neonatológus (újszülöttellátást végző) szakvizs­gára, de felaján­lotta segítségét ahhoz, hogy pró­báljuk meg szü­lész szakorvos számára is enge­délyeztetni. Vé­gigjártam a szük­séges fórumokat és 2004. június 9- én szülész beosz­tottam, dr. Khatib Abdalla kiválóan megfelelt ered­ménnyel meg­szerezte a szak­orvosi képesítést. Megjegyzem, hogy a megyé­ben nincs, Észak- Magyarországon is alig akad, Posz­tónak viszont van neonatoló­gus szakorvosa.- Az erőfeszí­tések milyen eredményeket hoztak?- Nagyon keveset, mondhat­nánk, semmit, azóta is folyama­tosan ismételgetett hirdetéseink­re egy telefonos érdeklődő, illet­ve a keleti határainkon túli, átte- lepülésre szándékozó írásbeli kérelme érkezett. A személyes megkeresések is csak bizonyta­lan tárgyalásokig jutottak el. \ Dr. Éles János igazgató főorvos Nincs szakorvos érdeklődő, pe­dig nagyon szeretnénk egy fo­lyamatos sürgősségi gyermekel­látást kialakítani néhány ágyas fektetővel. Ezt tartom reális szükségletnek.- Müyen információk vannak a fekvőbeteg-ellátást igénylő gyermekek elhelyezésével kap­csolatban?- Ez ügyben sok panasz ér­kezett, Salgótarjánban egy egyedi szabályozás miatt, a 14. évet betöltött gyermekeket a belgyógyászat kezeli, részben ezért, részben egyéb felvételi nehézségek miatt többször megkerestem dr. Godó Béla fő­orvost és dr. Bercsényi Lajos fő­igazgatót. Az ügyre végül az ANTSZ megyei tiszti főorvosa tett pontot, mert 2004. január 26-án történt egyeztető megbe­szélés után január 28-án ki­adott szabályozásban leírta: „Pásztó és környékéről min­den, 18. életévét be nem töltött gyermeket, akinek kórházi ke­zelésre van szüksége, a salgó­tarjáni Szent Lázár Megyei Kórházba kell küldeni, ahol kötelesek a beutalt gyermeket ellátni”. Azóta lényeges pa­naszt nem hallottam a gyerme­kek kórházi elhelyezéséről.- Mit kívánnak még tenni annak érdekében, hogy mégis csak megoldódjon Pásztón a gyermekgyógyászat kérdése?- Városunkban a betegellá­tás múltja, jelene és jövője igényli, hogy kialakítsunk egy folyamatos sürgősségi gyer­mekellátási lehetőséget. Ehhez egy jól szervező gyermekszak­orvosra van szükség, aki a kör­nyék szakembereit össze tudja fogni a cél érdekében. Minden kollégámat, minden városlakót arra kérek, hogy keressük meg és támogassuk az erre alkalmas személyt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom