Nógrád Megyei Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-29 / 74. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI 2004. MÁRCIUS 29., HÉTFŐ KORKÉP Igazi verseny indul a fogyasztókéit Postai logisztikai központ: szakmai hiba volt Budaörsön építeni Az SZDSZ-írakció semmilyen év közbeni adóteher-növeke- dését, így a telefonadó bevezetését sem támogatja - vála­szolta Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter a lapunknak adott interjúban arra a kérdésre, hogy támo­gatják-e a telefonadó bevezetését. Mint mondta, a kérdés je­lenleg az Országgyűlés előtt van, az általános vitában a Pénzügyminisztérium a kormány nevében havi háromezer forint telefonadó bevezetését terjesztette elő. Kovács Kálmán Salgótarján- Mi beterjesztettünk egy mó­dosító indítványt, ami kiveszi ezt a háromezer forintot, és meghagyja a ma érvényes szabályt - fogalma­zott Kovács Kálmán. - Az MSZP- frakció benyújtott egy újabb mó­dosítást, amelynek lényege, hogy a telefont kiveszi az áfa-visszaigé- nyelhető termékek közül, így cé­gek és magánszemélyek egyaránt végfelhasználónak minősülnek és kifizetik a teljes áfát. Úgy gondol­juk, hogy ennek a következménye többletadó, ezt évközi változtatás­ként nem támogatjuk.- Különösen a hátrányos helyze­tű megyékben jellemző egy-egy tele­fontársaság monopolhelyzete, Nóg­rád megye keleti részén például a Hungarotel Rt.-é. Az ország más ré­szeihez viszonyítva nem csak az internet-hozzáférés drágább és ne­hézkesebb ezeken a helyeken, ha­nem az egyéb távközlőd szolgálta­tás is. Várható-e ezen a téren válto­zás?- Jó hír, hogy egyre kisebb az a piac, ahol egy-egy telefontársaság monopolhelyzetben van. Egyre szűkül a beszédpiac a vezetékes te­lefonok területén, hiszen inter­netezni már lehet akár kábelen, akár vezeték nélküli technológiá­val, a környéken például ez utóbbi jellemző. Á verseny elindult, egyre többen térnek át a mobilra. Nem feltétlenül a vezeték harcol a veze­tékkel a fogyasztóért, hanem a ve­zetékes telefon a különböző piaco­kon harcol a fogyasztóért, ez pedig előbb-utóbb önmérsékletre inti a vezetékes szolgáltatókat szerte az országban. A másik, ami erre inti, a számhordozhatóság, amely ja­nuártól megkezdődött. Mintegy 3400 számot őriztek meg úgy cé­gek vagy emberek, hogy szolgálta­tót váltottak. Először mindig az üz­leti világban jelenik meg a verseny, s ha ezen a környéken több üzleti céllal elkezd szolgáltatni egy másik szolgáltató, akkor maholnap áttér az egyéni szolgáltatás kivásárlásá­ra. úgy gondolom, néhány hóna­pon belül lakossági szinten is több ajánlat jelenik majd meg. Ez jelen­ti majd az igazi versenyaltematí- vát. Mobil szolgáltatás területén pedig eleve van alternatíva, május elsejétől pedig ott is lesz számhor­dozhatóság, ami tovább fogja élén­kíteni a versenyt. Liberális tárcave­zetőként úgy vélem, olyan ver­senytörvényt hoztunk létre január elsejétől, amely valóban megmoz­dítja ezt az állóvizet, és bízom ben­ne: technológiai verseny indul a szolgáltatásért, és igazi verseny a fogyasztókért.- A közelmúltban kezdődött meg a Magyar Posta Rt. milliárdos beruházással épült logisztikai köz­pontjának próbaüzeme, amely úgy tűnik, nem képes ellátni feladatát, hiszen a postai kézbesítés szinte összeomlott. Bár ígérték a hátrány feldolgozását, ez nem történt meg, sőt, halmozódnak a problémák. A szaktárca fontolgate valamilyen lé­pést ezzel kapcsolatosan1- A budaörsi beruházást még az előző kormány indította, de van két szakmai hátulütője. Az első, hogy a jövő héttől megszűnik a vasúton történő postaszolgáltatás. Ha a Józsefvárosban valósifit volna meg ez a beruházás, ahogy mi azt 1998-ban terveztük, akkor az dön­tően vasúti úton zajlana. Budaörs­ről ez közúton és kamionokkal fog történni. Ezen már nem lehet vál­toztatni, s ez véleményem szerint nagy szakmai hiba volt. A másik, hogy munkaerő-piacilag is problé­mát jelent, hiszen Budaörs és kör­nyékén munkaerőhiány van, míg a belvárosban, éppen ebben a kise­gítő-betanított munkás területen - gondoljunk csak a VI1-V1II. kerület vonzáskörzetére - éppenséggel jó az ellátottság. Ez utóbbi okozza egyébként a fennakadást, munka­erő és betanítási probléma van. A meghirdetett program szerint ápri­lis 27-én veszi át Budaörs tel- jeskörűen ezt a szolgáltatást, a je­lenlegi próbaüzem során sok a szakmai bukfenc: például egyes küldeményproblémák abból adódnak, hogy a felismerési-irá­nyítási rendszerben rossz címre mentek a küldemények, ennek be­állítása most folyik. Hozzáteszem: én a szakmai miniszter vagyok, akinek a postai szolgáltatáshoz 2002 óta semmi köze, hiszen nem a hírközlési miniszter tulajdoná­ban van, a tulajdonos az ÁPV Rt., illetve a Pénzügyminisztérium. Be­leszólásom nincs, csak azt tudom elmondani, hogyan kellene mű­ködnie: nem úgy, ahogyan most. HEGEDŰS ERZSÉBET Tovább szélesedik a 21-es út Balassagyarmaton tárgyalt az elmúlt hét végén Csáky Pál, Szlo­vákia miniszterelnök-helyettese és Csillag István magyar gaz­dasági és közlekedési miniszter. Az Ipolyon létesítendő hidak helyének meghatározása mellett egyéb közlekedési kérdéseket is megvitattak, s a szaktárca vezetője készséggel állt lapunk rendelkezésére a nógrádiakat is érintő kérdésekben. NMHhnformáció Csillag István közlekedési mi­niszter kérdésünkre válaszolva el­mondta: idén májusban elkészül a Salgótarján és Kisterenye közöt­ti útszakasz a 21-esen. A harma­dik, negyedik, ötödik és hatodik ütem tervét, az előzési szakaszok építését a közeljövőben írják ki. Salgótarján tehermentesítő útjá­nak befejező, három kilométeres ütemének megvalósítását - amely a belvárost tehermentesíti - 2005- ben indítják el, s mintegy 5,7 mil­liárd forintba kerül majd. Kettőezer-hatban a Szurdok- püspökit, Pásztót, Tart és Mátraverebélyt érintő 7,5 kilomé­teres útvonal is elkészül. A költsé­geket a környezetvédelmi és inf­rastrukturális operatív program fedezi - tudtuk meg a tárca veze­tőjétől. Csillag István Nézzen be hozzánk! t : Térjen be egy szóra! Szeretettel várjuk a Raiffeisen Bank legújabb, balassagyarmati fiókjában, a Rákóczi ét 17, szám alatt. Munkatársaink örömmel fogadják kérdéseit, és mindenben segítenek, ami pénzügyeit illeti. Sőt, szolgáltatásainkat a nap 24 órájában banki termináljainkon keresztül is elérheti! megbeszélhessünk! Bankfiók: Balassagyarmat, Rákóczi út 17. ® 06-40-48-48-48 j www.ralffeisen.hu Raiffeisen írlékszámla: A sokoldalú bankszámla Lakás- és személyi hitelek: Gyorsan és rugalmasan Lekötött belétek, befektetések: A gyarapodás útján tátogasson el legújabb bankfiókunkba, hogy mindent Raiffeisen \*±\bank Akció! Ha legújabb bankfiókunk bármelyik szolgáltatását igénybe veszi, a bemutatott kupon ellenében a következő ajándék- tárgyak közül választhat: praktikus, sárga esernyő • sárga basebali-sapka • elegáns golyóstoll tokkal * különleges falióra Beváltható: 2004. április 30-ig, Raiffeisen Bank, Balassagyarmat, Rákóczi út 17. „Európai válasz Trianonra” A napokban Salgótarján vendége volt Kiss Péter kancellária- miniszter, aki a „Salgótarján és térsége szennyvízelvezetése és tisztítása” megnevezésű beruházás ünnepélyes átadásán vett részt. Az ünnepség után lapunknak adott interjút. NMHhnformáció- Müyen pályázatok kerülnek kiírásm és mennyi pénz áll a ren­delkezésünkre? - faggattuk a kan­celláriaminisztert.- Tavasz végéig minden egyes európai uniós pályázat kiírásra ke­rül - fogalmazott Kiss Péter. - Ez 2007 végéig 1350 milliárd forint fej­lesztési lehetőséget jelent Magyar- országnak öt alapvető irányba. Az egyik a humánerőforrás-ejlesztés, mely munkahelyteremtést és kép­zést jelenti. A másik a versenyké­pességhez kötődik, a harmadik az agrár- és vidékfejlesztéshez, a ne­gyedik az infrastruktúra-építéshez és az ötödik a környezetvédelem­hez. Ezek közül már 600-700 mil­liárdnyi fönt van az Európa-terv honlapján, ahol bárki számára el­érhető. Az Európa-terv elindult, s ez az ország legnagyobb fejleszté­si terve - vélekedett a kancellária- miniszter.- Ilyen nagyságrendű az újkori történelemben még nem volt. A csatlakozás után megnyüik az újabb lehetőség kapuja, amely mintegy tízezer milliárd forintnyi fejlesztési lehetőséget jelent - saját erővel együtt.- Mennyi saját erőt kell a pályá­zatokhoz „mellékelni’’?- Minden pályázathoz kell saját erő. Ezek jó része az európai köve­telményeknek megfelelő mértékű. Arra törekszünk, hogy a hazai fej­lesztési forrásokat átcsoportosít­suk úgy, hogy önkormányzati, va­lamint kistérségi pályázati szinten is rendelkezésre álljon. Ezek zö­mében felülről nyitott keretek. Olyanok a költségvetésben, ame­lyekben ha úgynevezett túlköltés­re van igény - vagyis további pénz­re - igénybe lehet venni, a költség- vetés kipótolja. Ráadásul olyan szabályaink is vannak, hogy ha egy program gyorsabban „megy előre”, mint a másik, akkor át le­hessen csoportosítani arra a pénz­ügyi fonásokat. A hazai takarékos- sági program is éppen arra irányul - a 185 milliárdos program - hogy a hivatali költségekből átcsoporto­sítsunk a fejlesztések hazai forrása­ira. Hiszen akkor tudjuk „lehívni” az európai pénzeket, ha a saját programunkat már elindítottuk. Általában 10-30 százalékos saját erőt kell „produkálni”. Ez is óriási pénz, de a 70 százalék is az.- Mely területeken jó, ha újabb fejlesztést hajtanak végre?- Azokon, amelyek Magyaror­szág sikeres európai felzárkózását jelentik - nagyobb szabadságot je­lent a hétköznapokban és az élet- körülményeket javítja. Ez elsősor­ban az infrastruktúra szellemi, em­beri valamint humántőkébe való beruházása és az épített infrastruk­túra. Azért, hogy legyen munka­hely, megélhetés. Ha van infrast­ruktúra, van beruházó, működő tőke és munkaerő. Az elmúlt év második feléből nagyon jó tőkebe­hozatali adatokkal rendelkezünk. A harmadik negyedévben 580 mil­lió eurót meghaladó, a negyedik­ben 650 millió eurót meghaladó a működőtőke-befektetés Magyaror­szágon. Ez a 90-es évek közepe óta a legjobb. Azt mutatja, hogy a tő­kebefektetőknek megvan a bizal­ma az ország iránt. Ha építünk Kiss Péter még autópályát, utat, korszerűsít­jük a környezetet, akkor ez továb­bi munkahelyek teremtését fogja jelentem.- A most csatlakozó tíz ország közül Magyarország milyen esé­lyekkel indul az unióba? Jobbak vagy rosszabbak az esélyeink, mint a többi belépő országnak?- Az igazság az, hogy a legjobb esélyekkel indulunk. Magyaror­szág ennek a régiónak a központ­ja lehet. Ha sikeresek vagyunk, akkor ez azt is jelenti, hogy a ve­lünk együtt csatlakozó országok­ban élő magyarság megkapja az esélyt, hogy békésen, csendesen újra egyesüljön a magyar nem­zet. Ez több annál, mint egy fej­lesztési program. Ez egy évszáza­dos magyar „bajnak” a megoldá­sát is jelenti. Egy európai válasz Trianonra. Azt kell mondjam, hogy ilyen lehetőséget évszáza­donként kap egy ország, úgy­hogy boldogok lehetünk, hogyha össze tudunk fogni ennek érde­kében - zárta szavait Kiss Péter kancelláriaminiszter. _______________ JUHÁSZ ANITA Négy párt egy célért Négypárti együttműködési megállapodást írtak alá Pásztón a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Demokrata Néppárt, a Vál­lalkozók Pártja, valamint a Független Kisgazdapárt képviselői. Pásztó A megjelenteket Sisák Imre, Pásztó polgármestere, az MDF or­szággyűlési képviselője köszöntöt­te, majd Eötvös Mihály, az MDF Nógrád megyei elnöke fejtette ki, hogy a megállapodásra egy orszá­gos együttműködési folyamat foly­tatásaként kerül sor. Céljuk, hogy a jobbközép erőknek megfelelő cso­portot hozzanak létre az uniós vá­lasztásokra és ezzel megakadályoz­zák a kétpárti demokrácia kialaku­lását. Szanda János, a Független Kisgazdapárt Nógrád megyei el­nöke pártja álláspontját fejtette ki e kérdésben, amely hasonló az MDF-éhez. A Vállalkozók Pártjá­nak ügyvezető igazgatója, Ta­kács János arról beszélt, hogy pártja „vért izzadva” jutott el er­re a szintre. Kifejtette, hogy míg a nyugati demokráciákban meg­becsülik a vállalkozásokat, addig Magyarországon nehéz körülmé­nyek között kell dolgozniuk. Gajdács Gábor, a Magyar Demok­rata Néppárt megyei alelnöke arról szólt, hogy pártja a megyében ttszt- újítás előtt áll. Ügy fogalmazott: az együttműködésben nem a különb­ségeket kell nézni, hanem azt, ami összeköti a pártokat, azt, hogy le­gyenek közös céljaik. Sisák Imre hangsúlyozta: a négy párt képviselőinek összefogása a jobboldal számára egy értéket je­lent, a kétpártiság a történelem so­rán több párthoz szokott Magyaror­szágon elfogadhatatlan. Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke, az MDF elnöke beszé­dében kiemelte, hogy az aláírás­sal egy új politikai erő jött létre Magyarországon. Sajnálattal em­lítette, hogy annak idején a béke- jobb-kezdeményezés nem ért el sikert. A jelenlegi helyzetben meggyőződése, hogy a négy párt most egy olyan centrumot jelent, amellyel nem csak az uniós vá­lasztásokon, hanem a 2006-os parlamenti választásokon is eredményesen szerepelhetnek és egy nemzeti, konzervatív, ke­resztény értékeket képviselő kor­mánya lehet az országnak. Ezután a pártelnökök aláírták az együttműködési dokumentumot, majd kötetlen eszmecserével foly­tatták a beszélgetést. K.L-

Next

/
Oldalképek
Tartalom