Nógrád Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 277-300. szám)
2003-12-08 / 283. szám
2003. DECEMBER 8., HÉTFŐ Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal NŐGRÁD MEGY E 2003 - RÉTSÁG Térségi szerepben a művelődési ház A térségben nem jellemzőek azok a települések, ahol kimondott művelődési házak működnének. Legközelebbinek a drégelypalánki mondható. Bár a Rétsági Városi Művelődési Központ és Könyvtár fő feladata, hogy a helyi igényeket szolgálja, illetve felkeltse, igyekszik foglalkozni a térséggel is. Végit József igazgató szerint egy ilyen intézmény nem képzelhető el térségi érdeklődés nélkül. Az intézmény dolgozóinak örömére szolgál, hogy egyre több az olyan működési forma, ami az egész térséget összefogja. Ilyenek például a különböző tanfolyamok, programok, kiállítások, szakkörök, előadások és egyéb rendezvények. A működés feltételeit nagyban javítja, hogy két évvel ezelőtt a korábbi két óvoda összeolvadását követően szabaddá vált épületben létrejöhetett a civil szervezetek háza, ahol az összejöveteleken kívül egy helytörténeti múzeum is kialakulóban van. A művelődési központban sok a kis számú csoportok száma, ami olykor problémát okoz. A dolgozók keresik azokat a lehetőségeket, hogy ez megoldódjon. Az önkormányzat igyekszik támogatásával segíteni az intézményt. Olyannyira, hogy az elmúlt évben elnyerte a Köz- művelődést Pártoló Önkormányzat címet, idén pedig a könyvtárpártoló önkormányzatét. A dolgozók mindig szem előtt tartják azokat a dolgokat, amikre igény van. így például tíz éve a térség egyik legjobb számítástechnika oktatóhelye. A másfél éve működő nyelvi laborban több csoportban folyik nyelvtanítás angol, német és szlovák nyelven. Évente három-négy millió forinthoz jut az intézmény a sikeres pályázatoknak köszönhetően. Ezeket az összegeket előadás-sorozatokra, nyári foglalkozásokra, a számítástechnikai eszközök fejlesztésére, bővítésére és egyéb más kiadásokra fordítják. Nemrég kilenc dolgozó nyert otthoni használatra számítógépet. Jelentős támogatást nyújt az ipari park egyik üzeme is. Az egyik legjelentősebb segítséget akkor nyújtották, amikor a színházterem tetőszerkezete szinte beomlott. A több milliós támogatás során újjá tudták varázsolni az egész belső teret. A falak között a tanfolyamok és mozielőadások mellett működik gobelin- és tűzzománckor, van kézműves- és keramikusfoglalkozás, táncoktatás, dráma- pedagógia, irodalmi kör. Rendezvények tekintetében nagy hangsúlyt fektetnek a komoly, illetve könnyűzenei koncertekre. A különböző helyszíneken országos hírű előadók lépnek fel. A város egyéb rendezvényeihez is segítséget nyújt, legyen szó hangosításról, mobil színpadról és egyéb más, saját hatáskörbe tartozó támogatásokról. Színházi előadásokat sajnos a magas költségek miatt keveset tudnak csak vállalni. Inkább színházlátogatásokat szerveznek a fővárosba. Évek óta több kiadvány lát rendszeresen napvilágot a művelődési háznak köszönhetően. Arcok a településről Két név a helyi hírességek közül A város büszke lehet a „rétsági operettkirályra” Fényes Szabolcsra. Családjával 1927-ben költözött Rétságra. Mérnök édesapja elismert nótaszövegíró volt, fia, Siklósi Albert zenepedagógusnál tanulta négy éven át a zeneszerzés tudományát. 1931-ben, érettségije előtt került bemutatásra I Vajda Ernő háromfelvonásos ze- [ nés vígjátéka, melynek ő szerezte a zenéjét, a darab címe: A hárem. | Az igazi sikert, a szintén Rétságon keletkezett Maya című operett hozta meg számára, pedig ekkor még csak tizennyolc éves volt. A Fővárosi Operettszínházban tartott bemutatón Honthy Hanna játszotta a főszerepet. A mű később tizenkét európai országban került színpadra, híressé téve Fényes Szabolcs nevét. Ezt követően szinte ontotta magából a szebbnél szebb dallamokat, a könnyűzene egyik leg- j népszerűbb hazai művelőjévé vált. A század harmincas éveiben Fenyves Péter néven dolgozott Németországban, a berlini UFA filmgyárnak, majd 1942 és 49 között a Fővárosi Operettszínházat, később a Vígszínházát, majd 1960 ig ismét az operettszínházat igazgatja. Kivételes zenei tehetségét igen nagy mennyiségű zenemű őrzi I számunkra. Termékeny életét félszáz operett, musical, zenés játék, I szimfonikus könnyűzene, százötven film zenéje, körülbelül hatszáz I dal, sanzon és sláger jelzi. Három önálló szerzői nagylemeze jelent meg. Sikereit Erkel-díjjal, Érdemes Művész, Kiváló Művész címekkel ismerték el. Kevés ember van aki ne ismerné slágereit, ilyenek a Kellene ma éjjel egy kis haccáré, Nem csak a húszéveseké a világ, Budapest, Budapest, te csodás, Mindenkinek van egy álma, Kétszer kettő | néha öt, Táskarádió és még sokáig lehetne sorolni. A zeneszerző 1986. október 12-én hunyt el Budapesten. Dr. Glaser Lajosra is méltán büszke a lakosság. A híres geográfus 1903. március 30-án született Rétságon. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végezte tanulmányait, majd az 1931/32-es év folyamán, mint német csereösztöndíjas, Karlsrahé- ban folytatott tudományos kutatásokat. Feldolgozta az ottani gyűjtemény térképészeti anyagát. Ezt követően a budapesti gazdasági- | földrajzi intézet tanársegédje, aki belföldi kutatási ösztöndíjat is élve- | zett. 1934-ben a Magyar Nemzeti Múzeum levéltári osztályánál alkalmazták. Tanárai közt olyan híres földrajztudósok voltak, mint Cholnoky Jenő és gróf Teleki Pál, aki a tanácsköztársaság utáni rendszer miniszterelnöke volt. Később Telekinek tanársegédje is lett és az ő ajánlása nyomán került be az Országos Levéltár szolgálatába, ahol a földrajz-történeti vonatkozású archiválási anyag feldolgozását végezte. A következő két évben ismét belföldi ösztöndíjat nyert. Munkáit nagy műgond és pontosság jellemzi. 1940-ben gyakornok, majd 1943-ban őr lett az országos levéltárban. Zsidó származása miatt ’44-ben elhurcolták a fasiszták, a deportálásból nem tért haza. Legjelentősebb munkái: A Dunántúl középkori úthálózata, Magyarország helyzete az európai gazdaságban, Kelet-Dunántúl a honfoglalás és a vezérek korá- [ ban, Fejér vármegye kialakulása, Az Alföld régi vízrajza és a települések, A ícarlsruhei gyűjtemény magyar vonatkozású térképanyaga, Alkotmánytan és közigazgatástan. Mindezeken kívül munkatársa volt az 1936-ban megjelenő Új lexikonnak, s miután térképtervezéssel is foglalkozott, az ő nevéhez fűződik a Hóman-Szekfű-féle Magyar történet képei. Mindkét híres rétsági nevét emléktábla őrzi a városban. Tiszta és rendezett a város Sokan dicsérik a város tisztaságát, rendezettségét, amiben fontos szerepet tölt be az ötvenegy éves közterület-felügyelő. Haj- nis Imre 1986 végétől látja el a városban a felügyelő munkáját. Akkor még a szomszédos településekre is kiterjedt a feladatköre, amit másodmagával látott el. A tizennégy évvel ezelőtti leépítést követően csak Rétság tisztaságáért, rendjéért és minden egyéb közterület-felügyeleti munkáért felelős - egyedül. Ezt a feladatot egy korábbi tanácsrendelet előtt a rendőrség látta el. Hajnis Imre a szomszédos Tolmácsról származik, ott tanulta meg a rend szeretetét, elsősorban édesapjától. Annak ellenére, hogy munkájára nem lehet kifogás, zavarja, hogy manapság egyre kevesebbet foglalkoznak az emberek otthonuk környezetével. Nehéz helyzetben van például, ha a lakótelepeken élőkkel kerül munkakapcsolatba, ennél sokkal egyszerűbb a kertesház-tulajdonosokkal való együttműködés, mivel ott egyértelműbb a tulajdonos személye. A munkálatokban nagy szerepük van a közhasznú munkásoknak, akiknek létszáma változó. A város tisztántartásán kívül foglalkoznak fa- és virágültetéssel és azok gondozásával is, aminek köszönhetően rengeteg átutazó elégedettségét fejezi tó rétsági ismerőseinek. Hajnis Imre az érettségi után kezdett járni szakirányú képzésre Budapestre és Salgótarjánba. Rétság lakossága hamar elfogadta személyét, munkáját elismerik, ő pedig igyekszik megfelelni bizalmuknak. Felesége az ipari parkban dolgozik, két lánya az állam- igazgatási főiskolára jár. B Folymatosan javuló közbiztonság A városban jelentős múltra tekint vissza a rendőrkapitányság története. A rend őreinek jelenléte és a kapitányságon dolgozók eredményes munkájának is köszönhető, hogy a térségben a kiemelt bűncselekmények nem jellemzőek, érezhetően egyre kevesebb a betörés. Ebben annak is komoly szerepe van, hogy a rétságin kívül tizenhat polgárőrség működik és ápol jó kapcsolatot a rendőrséggel. Huszonöt település tartozik a rétsági kapitánysághoz, ahol a felderítési mutató magas színvonalat képvisel. Különösen veszélyeztetett területek a szomszédos települések nyaralóövezetei, így az ott lévő ingatlanok jelentős része be van kötve egy, a kapitányság épületében működő személy- és vagyonvédelmi cég riasztórendszeréhez. A rendőrség részéről egy napszakban egy járőr lát el szolgálatot, ami gyakran kevésnek bizonyul. A kapitányság jóvoltából az ön- kormányzatok havonta kapnak vagyonvédelmi figyelmeztető leveleket, így fel tudják készíteni a lakosságot a veszélyekre. Rétságon hozták létre először a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület irodáját, ezt miniszteri díjjal jutalmazták. A nemzetközi megítélés és a mindennapok tanulsága szerint az ország köz- biztonsága jónak mondható, de úgy mint a legfejlettebb országokban, esetenként nálunk is előfordul, hogy a turisták különböző bűncselekmények áldozataivá válnak. Ezért a Belügyminisztérium és a turizmusban érintett huszonegy szervezet két évre szóló bűnmegelőzési és áldozatvédelmi programot készített a turisták védelmére. Ennek része a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület. A rétsági kapitányság vezetője, Gábriel Géza alezredes a jövőben kiemelt figyelmet kíván fordítani a polgárőrségek fejlesztésére a jobb közbiztonság érdekében. Rendszeresen rendeznek bűnmegelőző témájú versenyeket. Több gazdálkodóegységgel már korábban együttműködési megállapodást kötöttek, így tartanak rendszeresen előadásokat, például erdészeteknek, horgászegyesületeknek, vadásztársaságoknak, idősek klubjának - tekintve, hogy veszélyeztetett korosztály - ezen kívül a környékbeli általános iskolákban ismertetik a DADA-pro- gramot, tartanak bemutatókat. Nagy hangsúlyt fektetnek a családvédelemre is a térségben. Jó a kapcsolat a határőrséggel, a vám- és pénzügyőrséggel, tűzoltósággal, honvédséggel, a közterület-felügyelőkkel, az egyházakkal, műszaki felügyelettel. A rendőrkapitány célja a jövőben, a város nagyparkolójában létrehozandó térfigyelő rendszer, valamint egy áldozatvédelmi iroda. Sokan dicsérik a kapitányságot, ami nem is csoda. Szemrevaló a rengeteg díszcserje, a sziklakért, a szalonhasütő hely, a különböző szobrok, a gondozott környezet és végül de nem utolsósorban az országos hírnévnek örvendő Pity- ke őrmester, aki a 2-es főút mellett teljesít szolgálatot, a bábunak köszönhetően a városba Budapest felől érkező járművek sebessége nagyban lecsökkent. Együttműködve a szomszédokkal A néhány éve megalakult rétsági polgárőr-egyesület a város közbiztonságának javítása végett jött létre, ami azóta érezhetően javult. Először csoportjelleggel működött, idén márciustól már bejegyzett egyesület. A taglétszám jelenleg huszonöt fő, köztük a polgármesterrel és az alpolgármesterrel és két önkormányzati képviselővel. Az egyesület vezetője az a Jávorka János, aki korábban a helyi laktanyának volt megbízott törzsfőnöke. Ez év őszén sikerült megkötni azt a kistérségi együttműködési megállapodást a Balassagyarmati Határőr Igazgatósággal és a szomszédos Bánk és Tolmács polgárőr-egyesületeivel, aminek köszönhetően havonta lámák el közös járőrszolgálatokat a három településen. A rétsági egyesület a város köz- igazgatási területén lát el rendszeres járőrszolgálatokat. Az ötször ötfős csoportok jellemzően a hét végeken járják a kijelölt két útvonalat, aminek köszönhetően a város teljes egésze le van fedve. Ezen kívül a különböző rendezvények biztosítását is ellátják, valamint ha a postásoknál nagyobb pénzösz- szegek vannak, kísérőként segítik azok munkáját. A művelődési központ jóvoltából a civil szervezetek házában tudták kialakítani a szolgálati helyet. Az elméleti és a gyakorlati felkészítést a határőr-igazgatóság és a rendőrség illetékeseivel közösen szervezik, bevonva a két szomszédos település egyesületeit is. Az egyesület vezetője örül annak, hogy jó kapcsolatokat sikerült kialakítani a környékbeli civil szervezetekkel. A rétsági polgárőrök munkáját nagyban segíti az önkormányzat közbiztonsági alapítványának évek óta rendszeres anyagi támogatása. Jávorka János reméli, hogy mivel az egyesület rendelkezik a megfelelő feltételekkel, a jövőben egyre több sikeres pályázatot tudhatnak majd magukévá. A rétsági polgárőrök évek óta jó kapcsolatot ápolnak a rendőrséggel, határőrséggel, tűzoltósággal, katasztrófavédelmi szakemberekkel. A tervek közt szerepel a kistérség polgárőr-egyesületeivel való valamiféle társulás létrehozása, így az együttműködés mellett a pályázatokon is nagyobb eséllyel kaphatóénak közös támogatást. ■ Hetven éve vigyázzák a tüzet Közel hetvenéves múltra tekint vissza a helyi önkéntes tűzoltó-egyesület. Jelenlegi vezetője, a hatvanhat éves Czibak Miklós Borsod megyéből származik, 1969-ben költöztek a városba. Korábban, 1969-től 1993-ig hi- | vatásos tűzoltó volt. Az önkéntesek már akkor is a tűzoltósághoz tartoztak a felügyelet szempontjából. Tizenegy évvel ezelőtt j ment nyugdíjba, I öt év múlva kérték fel elnöknek az egyesület élére. Annak idején még huszonöt tagú volt, jelenleg tizenhat önkéntesből áll a csapat. Minden évben részt vesznek tűzoltóversenyeken, ezeket az utóbbi években rendre megnyeri a hatfős különítmény. A felszerelések felújítását és bővítését pályázatokkal is segítik megoldani. Az egyik legnagyobb ilyen pályázati segítség a nemrég vásárolt feszítő-vágó berendezés beszerzésére nyújtott lehetőséget. így most már műszaki mentéseknél módjukban áll az elsődleges beavatkozásokat is elvégezni. Az egyesület vezetője már évek óta szorgalmazza egy olyan létra beszerzését is, ami a magasabb épületeknél folytatott munkála- | tokát megkönnyítené. Térségi feladatokat is ellátnak a rétsági önkéntesek, miután megállapodást kötöttek a szomszédos Bánk, Tolmács és Borsosberény községekkel, azok havonta segítik anyagiakkal az egyesület munkáját. Leggyakrabban avar- és erdőtüzekhez kapnak riasztásokat. Csak ebben az évben több mint húsz ilyen jellegű esetük volt, amit minden esetben sikerült megfékezniük. Munkájukat a város ez év március tizenötödikén Pro Urbe-díjjal ismerte el. ■ Gyarapodó íjászklub A kilencvenes évek derekán merült fel az ötlet egy addig a térségben nem igazán sokak által űzött sport létrehozására, ekkor jött létre az Árpád Sportlövő és íjász Egylet. A taglétszám az évek folyamán nyolcvanöt főre emelkedett, van köztük kamaszkorú és nyugdíjas is. Szinte nincs olyan falunap nyaranta a térségben, ahol ne tartanának színvonalas bemutatókat. Ilyenkor az érdeklődők is kipróbálhatják a történelmi reflex és csigás számszeríjakat. Árpád rétsági követői egyesületi táborokat is szerveznek, melyek során a fiatalok mindennapjaiban fontos szerepet kap a közösségi szellem, hazafiasság és természetszeretet. Az ifjak elsajátítják a történelmi, földrajzi, növény- és állattani ismereteken kívül a természetben való mozgás ismereteit is. Az egyesület vezetője, Fodor László szerint nincs nagyobb elismerés, mint látni a boldog arcokat és az összekovácsolódott barátságokat, a gyerekeket, akik maradandó és értékes élményekkel térnek haza. Eredményes munkájukhoz az önkormányzat is hozzájárul támogatásával. ■ A repülősnap egyre népszerűbb ■
