Nógrád Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 277-300. szám)
2003-12-08 / 283. szám
J 6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap GAZDASÁG 2003. DECEMBER 8., HÉTFŐ Vita a „kötelező” felmondásáról Bajba kerülhet a Netrisk több ezer ügyfele Budapest Bő tízezer olyan kötelező gépjármű-biztosított ügyfél helyzete vált bizonytalanná, akik az elmúlt hónapban a Netrisk online biztosítási brókercég segítségével mondták fel eddigi szerződésüket három nagy hazai autós biztosítótársaságnál - értesült lapunk. A biztosítók ugyanis pár napja közölték az alkuszvállalattal: érvénytelennek tekintik az általa közvetített felmondásokat. December elején az Allianz Hungária, a Generali-Providencia és az OTP-Garancia biztosítók írásban tudatták a Netrisk online biztosítási alkuszcéggel: nem tartják érvényesnek azokat a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésekre vonatkozó felmondásokat, amelyeket az alkuszvállalat adott be ügyfelei nevében hozzájuk. Nem kis létszámról van szó: a Netrisk Kft. az elmúlt hónapban mintegy 14 ezer felmondást továbbított e társaságoknak. Mindez azt jelenti: az érintett ügyfeleknek egyelőre fogalmuk sem lehet arról, hogy januártól régi vagy új biztosítójukhoz fizessék-e díjukat. Ha a helyzet heteken belül nem rendeződik, e biztosítottak díj nemfizetés miatt akár el is veszthetik jelenlegi bónuszfokozatukat eddigi társaságunknál. Információnk szerint a jogi néErösorrend a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás piacán (2003.1-III. negyedévi» díjbevétel * Allianz *i Generali-Providencia m Argosz m Európa Mi OTP-Garancia MM UNIQA (Axa) m KÖBE ■ ÁB-Aegon alapján, milliárd forint) VG GRAFIKA Forrás: zeteltérés oka, hogy a biztosítók úgy vélik: a felmondások alakilag és tartalmukat tekintve sem voltak megfelelőek. A törvény betűjével ellentétben ugyanis a brókercég - egyedi módon - csupán az ügyfél faxon elküldött nyilatkozatát szállította el hozzájuk. Márpedig a hatályos polgári törvénykönyv (Ptk.) nem teszi lehetővé, hogy a valamely képviselő (jelen esetben az alkusz) közvetítésével kezdeményezett felmondáskor a közvetítő csak faxolt, s nem az eredeti ügyfélaláírással ellátott dokumentumként birtokolja a biztosított jóváhagyását. A Netrisktől érkezett dokumentumok tartalmilag hiányosak: nem állapítható meg egyértelműen, mire vonatkozik a megbízás. Nem olvasható ki belőlük az ügyfeleknek az a szándéka, hogy a felelősségbiztosítási szerződésüket meg akarják szüntetni - hangsúlyozták érdeklődésünkre az Allianz Hungáriánál. Hozzátették: a „kötelező” - mint minden biztosítás - polgárjogi szerződés, amelynek nemcsak megkötésekor, hanem felmondásakor is alapfeltétel a jogszerűség. Ez az ügyfelek érdeke is. Az OTP-Garancia álláspontja szerint sem egyértelmű, hogy a felmondást tényleg a szerződő kezdeményezte-e - mondták el utóbbi társaságnál. A Netrisk három, egymástól független ügyvédi iroda véleményét kérte ki az ügyben, s ezek mindegyike szerint jogszerűen megfeleltek az írásbelikövetelményeknek a felmondások. A jogi szakvéleményeket hétfőn eljuttatjuk a biztosítókhoz - közölte ugyanakkor Haraszti Zsolt, az online biztosítási alkuszcég ügyvezetője lapunkkal. Felülvizsgálat az aszálykároknál Budapest Kevesebb támogatás kellett Eltérő vélemények a működésképtelen önkormányzatokról Egyes aszálytámogatási igényeket felülvizsgál az agrártárca, mert a benyújtott kérelmek összességében jóval meghaladják a reálisnak tűnő kármértéket - nyilatkozta lapunknak Németh Imre agrárminiszter. Kérdésünkre megerősítette: a termelők mintegy 30 milliárd forint végleges kárenyhítő dotációra: tartanak igényt, miközben a kormány döntése alapján csak 10 milliárd forint áll rendelkezésre. A 30 milliárdos összeg az FVM szerint olyan nagyságrendű terméskiesést feltételez, amely minden bizonnyal nem fordult elő. A beadott kérelmekből például kiderül, hogy a gazdák az ország egyik településén a földterület felén semmilyen kárt nem jelentettek be, míg a másikon 50 százalék feletti kiesést mutattak ki - utalt az anomáliákra a miniszter. Mint ismert, a tárca korábban az aszálykár mértékét 100 milliárd forint körülire taksálta. A kiadott rendelet szerint a termelők végleges támogatásként a 30 százalék feletti kiesés 30 százalékát kérhették. Ez - kiindulva a 30 milliárd forintnyi igényből - 140 milliárdos kárnak felel meg, ami tehát a minisztériumi felmérést több tízmilliárddal meghaladja. Túlzottnak tartják a 140 milliárdos kárösszeget érdek-képviseleti szakértők is, bár hozzáteszik, hogy a rendeletben közölt számítási módszer szerint az FVM-nek 10 milliárd helyett 20 milliárd forintos végleges támogatást kellett volna elkülönítenie, ha valóban 100 milliárdos kártételből indult ki. Ma már egyre több kritika éri a termés- kiesések igazolásával megbízott falugazdászokat is, akik egyes vélemények szerint nem valós károkat is ténylegesnek „ismertek el”. Ez különösen a kisebb gazdáknál fordulhatott elő, akiknek többnyire nem voltak viszonyítási alapként szolgáló bázisadataik. HAZAFI LÁSZLÓ Évek óta az idén csökkent először a forráshiányos ön- kormányzatok száma, valamint a működőképességük megőrzéséhez szükséges kiegészítő állami támogatás összege. A vélemények megoszlanak a csökkenés okairól, illetve arról, hogy tartható-e jövőre is Budapest Az elmúlt években csak egyszer, 2000-ben fordult elő, hogy csökkent a kiegészítő támogatásra szoruló önkormányzatok száma, de a szükséges állami hozzájárulás összege akkor is nőtt. Zortgor Gábor, a Települési Ön- kormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára szerint az idei csökkenés csupán azért következett be, mert ebben az évben a közalkalmazotti bérek kifizetéséhez külön kereta tendencia. bői kaptak támogatást a helyhatóságok, s a helyzet jövőre tovább romlik majd. Az állami költségvetés 1993 óta juttat pluszpénzt azoknak az önkormányzatoknak, amelyeknél a központi normatívák, illetve a saját források a kötelezően előírt feladatok ellátásához sem elegendőek. Bár az igénylés feltételei évről évre szigorodtak, az állami segítséget jogosan igénylő helyhatóságok száma, illetve a nekik járó összeg folyamatosan nőtt. Az önkormányzati szféra súlyos finanszírozási anomáliáit mutatja, hogy az utóbbi öt évben a helyhatóságoknak már több mint harmada működésképtelenné válna a kiegészítő támogatás nélkül. Ez a gond elsősorban a kistelepüléseket, illetve a sok saját intézményt fenntartó önkormányzatokat érinti. A kiegészítő támogatásra szoruló települések száma az idén is elfogadhatatlanul magas, ami a finanszírozási rendszer nem megfelelő működését jelzi, de nem lett igazuk azoknak, akik azt állították, hogy az önkormányzatok helyzete tovább romlik az idén - mondta lapunknak Jauemik István. KECSKÉS ÁGNES Fortuna a labdarúgáshoz igazol? Belépőjegyeket árulhat a Szerencsejáték Rt. Labdarúgó-mérkőzésekre árulhat belépőjegyeket a Szerencsejáték Rt. a fogadóirodáin keresztül - tudta meg lapunk. A két éve 5 milliárd forintért vásárolt, azóta raktárban pihenő jegyértékesítő és biztonsági rendszer nagy részét viszont értékesítené a sporttárca. Budapest Könnyen elképzelhető, hogy a lottószelvények mellett az NB I-es labdarúgó-mérkőzések belépőjegyeit is a Szerencsejáték Rt. forgalmazza a következő, 2004/ 2005-ös szezontól. Lapunk úgy tudja, az SZRT a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) ingatlankezelő szerve, a Sportfólió Kht. és a Magyar Labdarúgóliga (MLL) vezetői között hónapok óta tartó egyeztetések már a napokban lezárulhatnak. Ha a felek megállapodnak, az SZRT több ezer fogadóirodájában értékesíthetne jegyeket saját informatikai hálózatán keresztül. Leolvasásukra - szakértők szerint - alkalmasak a közel 5 milliárd forint értékben még 2001-ben beszerzett informatikai és biztonsági rendszer beléptető kapui, amelyek beüzemelés előtt egy raktárban állnak. Somorai László, az SZRT szóvivője lapunknak csak a tárgyalások tényét erősítette meg, a részletekről nem nyilatkozott. Villás Károly, az MLL igazgatója ugyanakkor elmondta: sportszakmái szempontól az eseüeges együttműködés legnagyobb előnye az lenne, hogy a jelenleginél sokkal több árusítóhelyen lehetne belépőjegyekhez jutni. Hozzátette azt is: az elképzelések szerint a fogadóirodák mellett a stadionok jegypénztárait is felszerelnék az SZRT játékértékesítő rendszerével, így az SZRT is jól járna, hiszen közvetlenül a futballpályák mellett is elérhető lenne játék- kínálatuk. Jelezte azonban, hogy az MLL azt szeretné, ha a jegyle- olvasó-beléptető rendszer telepítése és beüzemelése a kluboknak nem kerülne pluszpénzbe. A jelenleg egy raktárban pihenő integrált rendszer tárolásáért havi egymillió forintos bérleti díjat fizet a GYISM. A 600 négyzet- méteres raktárban kb. 100 kamera, 500 beléptetőkapu, valamint jegynyomtatók és szerverek találhatók. A rendszer üzemeltetése a GYISM szerint állami forrásból semmiképpen nem indokolható, mert annak költségei megközelítik az évi 500 millió forintot, ami nagyságrendileg megfelel a profi labdarúgás jegyeladásból származó teljes bevételének. A még az előző kormányzati ciklusban borsos, közel 5 milliárd forintos áron beszerzett technika, amelynek központi egysége amúgy alkalmas lehetne a teljes magyarországi kulturális és sportjegyeladás kiszolgálására, szakértők szerint újonnan is legfeljebb 2,8 milliárdot ért. A GYISM vizsgálata szerint a rendszer túlméretezett és drága, ezért a tárca a beléptetőkapukon és a térfigyelő kamerákon kívül a feleslegessé váló elemekre vevőt keres. Igaz, erre - a Sportfólió számításai szerint is - legfeljebb az eredeti vételár töredékéért van esély. SIMON KRISZTIÁN TŐZSDÉK, PIACOK, ÁRFOLYAMOK MAX Euró/Ft Dollár/Ft EU/dollár 4 t t mmm 9279,17 235.6098 269,66 221,33 1,217 2,54% 1,2180 pont 2,49Ft 0,00 Ft 1.00 cent FTSE-100 (London) 4367,00 pont (-0,26%) Xetra DAX (Frankfurt) 3841.73 pont (-0,85% CAC-40 (Párizs) 3457,14 pont (-1,13%) Arany (1 uncia) 407,30 USD (0,77%) Brent (1 hordó) 29,06 USD (0,04%) December 5-i, pénteki záróadatok GABONAÁRAK Szállítási Elszámolóár (Ft/t) határidő ___________________minimum maximum új________előző T AKARMÁNYKUKORICA 2004. március 23300 43110 42 200 42 200 2004. május 25400 44 350 43150 43150 2004. július 34100 45 500 44 400 44 400 2004. november 30000 32 020 30 500 30 500 2004. december 30 500 32 000 30 600 30 600 TAKARMÁNYBÚZA 2004. március 24100 50400 50000 49 600 2004. május 33 500 45000 50800 50800 2004. augusztus 24 000 32 200 30300 30300 2004. szeptember 29 600 32 430 30 500 30 500 2004. december 30000 30 000 30 900 30 900 BÚZA 2004. március 24 200 52 500 51150 51700 2004. május 33 500 52 470 51 850 52 000 2004. augusztus 30000 34100 32 010 32 010 2004. szeptember 29800 35 500 32450 32 500 2004. december 36 000 36 000 35 200 35 200 Forrás: Budapesti Árutőzsde NŐHET A MAGYAR ACÉL PIACA A 60 százalékban exportra termelő Dunaferr kivitelét közvetlenül nem befolyásolja az amerikai acélvédővámok idő előtti eltörlése, de közvetve javíthatja az európai értékesítés esélyeit - közölte lapunkkal Hónig Péter vezérigazgató. A dunaújvárosi acélvállalat privatizációs pályázata ma zárul. Gazdaság ÉS TÁRSADALOM VÁLLALATOK ÉS PIACOK TÖBB JUT KÖRNYEZETVÉDELEMRE Új finanszírozási forrással bővül 2004-től az agrár-környezetvédelem területe az európai uniós támogatás megjelenésével, amelyre várhatóan januártól lehet beadni az első jelentkezéseket. A tervek szerint 2006-ra a jelenlegi 300 ezerről egymillió hektárra bővülhet a programokba bevont területek nagysága. Várhatóan mintegy 18-20 milliárd forintra emelkedik jövő évben az agrár-környezetvédelmi támogatások értéke, s ezzel együtt a pályázható gazdálkodási formák köre is bővül - közölte Tar Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) főosztályvezetője. Az idei évhez hasonlóan 2004-ben is 4,4 milliárd forintot különítenek el a nemzeti jellegű agrár- környezetvédelmi pályázatokra. Emellett a költségvetési törvény tervezetében 1,3 milliárdos ösz- szeg szerepel az európai uniós társfinanszírozású programokra a Nemzeti vidékfejlesztési terv (Nvt) keretén belül. Ezeknél a projekteknél a támogatás 20 százalékát állja a költségvetés, a maradék 80-at Brüsszel fizeti ki. Ugyanakkor az 1,3 milliárd forint csak egy keretszám. A kormány vállalása szerint amennyiben a hazai pályázatokkal több pénzt sikerül lekötni, a költség- vetés ezt ki fogja fizetni. Ennek alapján számolunk úgy, hogy ha megfelelő számú jó pályázat gyűlik össze, a következő évben maximálisan 18-20 milliárd forint juthat a területre az uniós pénzekkel együtt - tette hozzá Tar Ferenc. ÓRIÁS BERUHÁZÁS VERESEGYHÁZON Újpestről Veresegyházra telepíti a gyógyszergyártást a Chinoin Rt., a fővárosban a kutatás-fejlesztés és a kémiai termelés marad. A Borsod megyei Csanyik- völgyben pedig tovább bővítik az ampulla- és injekciógyártást. MÁIG PÁLYÁZHATÓ A DAM-VAGYON Ma jár le a DAM Steel Rt.-t vagyonának értékesítésére kiírt pályázat beadási határideje. A felszámoló Mátraholding Rt. 5 milliárd forintot szeretne kapni a termelőeszközökért, a rendelkezésre álló alapanyagokért, illetve a félkész, késztermékekért. ELBOCSÁT A TISZA CIPŐ A Tisza Cipőgyártó Kft. 110 fő elbocsátását tervezi decemberben és januárban. Erre a cég életben tartása miatt van szükség, mivel az egyik olasz bérmunkapartner kivonul Magyarországról. A létszámcsökkentés egyik fele a kunszentmártoni, másik fele pedig a martfűi üzemet érinti. IPAR: TART A LENDÜLET Októberben is folytatta a fellendülést az ipar: a szektor termelésének volumene 9,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az előző hónapban ugyanez a mutató 5,6 százalékon állt. Az index megugrását részben a tavalyi gyenge októberi teljesítmény magyarázza, de ennél sokkal jobb hír, hogy az ipar az előző hónaphoz képest is bővülni tudott: 1,3 százalékkal. Az oldal a VILAGGAZDASAG alapján készült. www.vg.hu A VEZETŐ ÜZLETI NAPILAP
