Nógrád Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 277-300. szám)
2003-12-08 / 283. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 R E T S A G 2003. DECEMBER 8., HÉTFŐ A Börzsöny és a Cserhát hegység közé települt a városka, amelynek nevél 1393-ban említették először az oklevelek; akkoriban a Losonczy család birtoka volt. A ma a városhoz tartozó Pusztaszántó majd' száz évvel korábban, 1299- ben szerepelt először a feljegyzésekben. Az Árpád-ház korában az akkori településen keresztül vezetett az út a zólyomi királyi vadászterületre. 1390-ben feljegyezték, hogy az akkor még csak Szánténak nevezett településrészen élő jobbágyok szolgáltatásai közül az itt birtokos váci püspök elengedte a robot jelentős részét, a bor- és a gabonakilencedet pedig a termés tizenketted részére csökkentette. Ezzel akarta elejét venni annak, hogy a jobbágyok elköltözzenek. Az idő tájt a környék még egyházi birtok volt. A települést természetesen nem kerülte el a török uralom; a nógrádi vár elesle után, 1544-tól a hódoltság része lett. 1562-ben bizonyos Mehemed Daud hűbérbirtoka volt. A tizenöt éves háború sikeres felszabadító harcai után újra magyar fennhatóság alá került. 1589- ben Lányai Albert volt a löldesura. A környékbeli hadmozgások és portyák azonban csaknem elpusztították a települést. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején összecsapások voltak a korabeli község határában. A város római katolikus temploma Szentháromság-szobor Míndszenty-emlékmű ■ A Cserhát és a Börzsöny között fekvő 3030 fős város kézzelfogható sikert élt át az ipari park üzemeinek betelepülésével. Ezzel a kilencvenes években országosan kialakult válsághelyzet oldódott meg helyi szinten. A világszínvonalú üzemek idetelepülésében nagyrészt közrejátszott a főváros közelsége és a térség akkori munkanélküliséget érintő helyzete. A településen az utóbbi tíz évben egyszerre volt jelen a fejlődés és a leépülés. A kilencvenes évek végén megszűnt a laktanya, nehéz helyzetbe került a város. Időközbe a komplexum átkerült a város tulajdonába, átadta az állam - eladási tilalommal - egy forintért. Ez megnehezíti a hasz- nosítást, mert az önkormányzat hátrányos helyzetbe kerül a pályázatokon való részvételek és a magántőke segítségével való előrelépések során. A laktanya-hasznosítás ügyében előrelépés volt az a képviselő-testületi határozat, amely szerint az említett területen harminckét garázs, valamint tíz építési telek lesz a közeljövőben kialakítható. Folynak tárgyalások az ügyben is, hogy a katonai objektumban később egy szociális és oktatási központ épüljön. Hamarosan a város valamennyi lakóingatlana összkomfortos lesz, mivel befejeződik a csatomaberuházás. Az egyik legnagyobb feladata az önkormányzatnak a jövőben a lakóterület és a szolgáltatások bővítése. Jelenleg minden irányban elérte Rétság a közigazgatási határt. Jó a közbiztonság, az egészségügyi ellátás is korszerű színvonalat képvisel. Van gyógyszertár, fogorvos, három háziorvos látja el szolgálatát, működik tüdőgondozó, de a mentőállomás és a tűzoltó-parancsnokság is a térséget szolgálja. Az itt működő munkaügyi központ, a földhivatal és maga a városháza is a régióban betöltött központi helyzetet mutatja. A lakosság nagy része római katolikus, jelentős számban élnek _ _ 1 Segíti a történelem ismerete Mezőfi Zoltán polgármester 1967-ben született, a középiskolát Balassagyarmaton, a Balassi Bálint Gimnáziumban végezte. Ezt követően a Miskolci Egyetemen történelmet és politikatudományt ______ tanult, majd középiskolai tanárként dolgozott Budapesten. Harminckét éve él Rétságon, ahol 1998-tól önkormányzati képviselőként is tevékenykedik. Ez 2002-ben megszakadt, ekkor választották meg polgármesternek. Úgy érzi, a történelem ismerete nyújtja a legjobb alapot a közügyek megértéséhez és gyakorlásához. Szülei szintén a közigazgatásban dolgoztak Rétságon. Felesége szociológus és klasszika filológus, mindketten büszkék ötéves kislányukra, Zsófira. evangélikusok, kisebb számban reformátusok. A cigány és a szlovák kisebbségek érdekeit két kisebbségi önkormányzat képviseli. Százötven bejegyzett vállalkozás van jelen. Évek óta közlekedési problémák adódnak a városon áthaladó 2-es számú főútvonal miatt, a legemlékezetesebb a 2001- ben történt, több halálos áldozatot követelő közlekedési baleset. Ezt a problémát megoldani látszik az a kormányrendelet, amely szerint 2006-ig megkezdődik a várost elkerülő útszakasz megépítése. mw® Segítenek a sikeres pályázatok .,,5i. _ h Sztavrov Lazóné - aki hét éve jjáphtfc. ! igazgatónője az intézménynek - «9jg \ negyven éve tanít a Rétsági Általá- "■ | nos Iskolában. Az intézmény épülj létéi a hatvanas években épültek, 1970-ben épült a tornaterem és ÍW I 1990-ben a valamikori pártbizott- ság épületét is megkapta az iskola, így megoldódott az addig áldatlan állapotok között működő intézmény helyzete. Az eltelt negyven évben az iskola mindig is körzeti szerepet vállalt az oktatásban. Jelenleg 327 tanuló jár Rétságra, ebből 91 fő a környező településekről. A város büszke lehet az évek óta stabil, jól képzett és jó munkát végző pedagógusaira. A mindenkori iskolavezetés fontosnak érezte a folyamatos fejlesztést, így Rétságon valósulhatott meg először a környéken a hátrányos helyzetű, vagy valamilyen hiányosságokkal küzdő gyermekek felzárkóztatása. Evek óta gyógypedagógus foglalkozik az integráltan nevelhető tanulókkal. Az iskolában kétféle szakszolgálat is működik, van logopédia és gyógytestnevelés. A hat éve alakult fejlesztő szakmai műhely is régiós szerepet tölt be Horváthné Moldvay Ilona vezetésével. Az iskola kölcsönösen keresi az együttműködési lehetőségeket más intézményekkel, szervezetekkel - művelődési házzal, óvodával, rendőrséggel stb. A város által biztosított költségvetési forrásokat minden évben több milliós pályázatokkal, valamint az iskola alapítványának segítségével egészítik ki. A nevelőtestület az elmúlt két évben kidolgozta a minőségbiztosítási rendszerét, melynek színvonalát a szeptemberben átvett oklevél is bizonyítja. Minden évben szerveznek versenyeket, továbbképzéseket, melyek a vonzáskörzetben népszerűek. Az Apáczai Kiadó bázisintézményeként dolgozunk, két pedagógusunk, Pelle Margit és Lami Annamária tankönyvfejlesztő tevékenységet is végez. A tanulók rendszeresen jó eredményeket érnek el a különböző tanulmányi versenyeken, amire büszkék a pedagógusok.- Ezeket az eredményeket csak összehangolt, jó munkát végző csapattal érhetjük el - szögezte le Sztavrov Lazóné. Az igazgató asszony részese volt az iskola múltjának, és még nyugdíjba vonulása előtt látni szeretné a „jövő iskoláját”. Ezért is nyújtottak be pályázatot az informatikai eszközök bővítésére. A közel ötvenmilliós pályázat megírásában nagy szerepe volt Belovai Gabriella igazgató- helyettesnek.- Bátrak voltunk, de csak azok szoktak nyerni, akik mernek bátrak lenni - zárta mondandóját az iskolavezető. Felkarolni a helyi szlovákságot Glückné Salgai Szilvia a Rétsági Szlovák Kisebbségi Önkormányzat elnöke. Az öt képviselővel dolgozó önkormányzat az elmúlt évben alakult újjá, azelőtt már nyolc éve működött. Az elnöknő az általános iskolai szlovák tanulmányai után Budapestre járt a szlovák gimnáziumba, amelyet a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola szlováktestnevelés szakán eltöltött évek követtek, később elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem szlovák szakát. Mielőtt gyedre ment, a Szlovák Általános Iskola, Gimnázium és Kollégiumban dolgozott nevelőtanárként, előtte pedig a pilisszent- lászfói általános iskolában tanárként. Az újjáalakult szlovák önkormányzat célkitűzései közt szerepel a városban élő szlovákság felkarolása, valamint egy szlovák klub létrehozása. Ezen kívül kapcsolatot tartanak a hazai szlovák szervezetekkel, önkormányzatokkal, fórumokkal. Idén nagy sikerű nemzetiségi napot bonyolítottak le, ezt a jövőben évente tervezik megrendezni. A nyelvet még nem beszélő szlovákság számára sikeresen elindult egy nyelvtanfolyam, köszönhetően a szervezőknek és a művelődési központnak. Rendszeresen támogatják a helyi óvoda és az iskola kulturális programjait, sportrendezvényeket, táborokat és az evangélikus imaház felújítását. Tervezik továbbá egy hagyományőrző csoport létrehozását. Fontos a hagyományok ápolása A cigány kisebbségi önkormányzat öt éve képviseli a város 370 fős cigányságát. Az önkormányzat elnöke Jónás Pál, aki a második ciklusban tölti be az elnöki posztot. Jelentős eredménynek köny- • véli el, hogy az elmúlt években sikerült tíz házat építeni szociálpolitikai támogatással azoknak a családoknak, melyek akkortájt meglehetősen rossz állapotú épületekben éltek. így a körülbelül ötven főnek megfelelő életkörülményeket sikerült biztosítani. Mivel korábban a cigány lakosság nagy része munkanélküli volt, az egyik legfőbb feladat ennek megoldását jelentette. Azóta nagy részük már munkához jutott. Az ötfős képviselővel működő kisebbségi önkormányzat lehetőségeihez mérten támogatja a cigányság óvodásait, iskolásait, továbbtanulóit, a fiatal roma sportolókat, valamint a nyugdíjasait és betegeit. Ennek köszönhetően például számos fiatal gimnáziumi tanulmányokat folytat, a sportolók pedig több sportrendezvényen rendre első helyezést érnek el. Jónás Pál a roma kultúra, a hagyományok ápolását is fontosnak tartja. Az idén augusztusban megrendezett nagyszabású romanap is ezt igazolja. A város nagyparkolójában megrendezett eseményt a tervek szerint évente megtartják majd, a térség kisebbségi önkormányzataival és neves roma előadókkal. A közeljövőben tervezik fel- köszönteni a város cigány kisebbségének legidősebb tagját, aki kilencvenöt éves. ■ Arcok a településről Hobbija a repülés Keserű Lászlóné Ildikót egy korábbi álma vezette rá a repülés szeretetére; álmában a felhők fölött repült. Ezután erős késztetést érzett, hogy valamilyen módon a levegőbe emelkedjen, az azóta eltelt négy év alatt rengeteg időt töltött fent a motoros sárkányrepülő pilóta, aki végzettségét tekintve ápolónő és asszisztens. Férjével együtt a fővárosba járt oktatásra, elmondása szerint az országban ő az egyetlen nő, aki hivatalosan ezt műveli. Később Rétság és Tolmács közös határában sikerült kialakítani egy erre a sportra alkalmas repülőteret, mivel a volt honvédségi-területen voltak ilyen adottságok. A 450 méter hosszú-és 50 méter széles, a Magyar Repülő Szövetség által hivatalosan bejegyzett pályát saját erőből hozták létre. A második évtől kisebb rendezvényeket kezdtek el szervezni, ami odáig vezetett, hogy idén júliusban már mintegy ötezer ember látogatott ki az országos ultrakönnyű repülők találkozójára. Az ideérkező versenyzőknek is nagyon tetszett a reptér környezete, a Börzsöny közelsége, a Dunakanyar szépsége. A rendezvény szervezésében feladatot vállalt többek közt a honvédség, rendőrség, polgárőrség, a helyi íjászegylet és a lovasklub, valamint a számos támogató. Büszke is volt a város a nagyszabású eseményre, amelynek lesz folytatása a következő évben. A szaklapok rendszeresen írnak rétsági sárkányosokról, akik már több repülőstúrát szerveztek. Jártak (illetve repültek) már a Balaton környékén, Salgótarjánban, Csákváron, Gödöllőn, Egerben, Gyöngyösön és Esztergomban is. Ildikó három éve intenzíven foglalkozik festészettel is, képeit több kiállításon is megtekinthették már az érdeklődők. Nem győzi a megrendeléseket Szűcs József a kilencvenes években költözött feleségével a városba Budapestről. Mivel imád horgászni, gyakran megfordult a közeli Diósjenőn. Egy alkalommal - amikor Rétságon járt bevásárolni - pillantott meg egy lakáshirdetést, amit vásárlás követett. Régóta tetszett neki a város, a Börzsöny és a főváros közelsége miatt. A horgászaton kívül máshoz is ért: elismert fafaragó. Családjában már a nagyszülők is famegmunkálással foglalkoztak. A rétsági mester háza mögötti műhelyében készíti műveit. Mint mondja, a barokk stílus áll hozzá legközelebb, szerencsére ennek manapság nagy divatja van. Munkáihoz a sablonokat ő maga tervezi és készíti. Kezeinek ügyességét bútorok, domborművek, szobrok, trófeatartók dicsérik. Az utcában, ahol lakik, kevés olyan lakás van, ahol ne lenne munkáiból. Ezen kívül a város központjában is látható egy általa készített emléktábla, amit a 2001 november húszadikai közlekedési baleset második évfordulójára készített. Rengeteg megrendelést kap a térségen kívül Budapestről is. Sokan irigykedtek már lakását ékesítő étkezőgarnitúrája miatt, melyet szintén ő készített. Tizenkét éve a húrok bűvöletében A huszonnégy éves Majnik Lászlót kevesen nem ismerik a városban. A zenész rendszeresen feltűnik rendezvényeken, koncerteken, ahol gitárjátékával, énekhangjával rendszerint elkápráztatja a közönséget. Tizenkét éve gitározik, játékán érezhető, hogy nagy hatással volt rá a hatvanas évek zenei világa. Ezt, mint mondja, gyerekkorától szívja magába, mivel édesapja mindig efféle zenét hallgatott otthon. Majnik László tizenkét évesen egy nem túl jó minőségű, viszont olcsó gitáron sajátította el az első akkordokat, amiket az akkori, iskolatársakból álló zenekarfélében kamatoztatott. Az első kezdeményezések nem értek el igazán átütő sikereket. 1996-ban jelentkezett a Ki mit tud? vetélkedőre, a balassagyarmati fordulót követően Salgótarjánban mutatta meg, mit is tud. Az általa énekelt Bob Dylan-slágereket nem értékelte nagyra a zsűri, ám egyre inkább bekerült a rétsági köztudatba. Évekkel később váltak adottakká a lehetőségek, hogy viszonylag komolyabb zenekart alapítson társaival, ekkor már országos zenei szaklapban is írtak szerzeményeiről. Azóta rendszeresen fellép, szinte mindenki ismeri őt a városban.- Az első saját dalok egészen gyermetegek voltak, de legalább rájöttem arra, hogy ilyen módon is ki tudom fejezni érzéseimet - mondta. Évekkel később barátjával megalakították a Vineyard Company formációt, döntésüket egy CD felvétele követte. Az anyagot a lemezszakma nem igazán ismerte el, de Laci úgy érzi, ettől még lehet jó az, amit csinálnak, csak a mai általános zenei közízlés van eltorzulva. Jelenlegi zenekarával, a Calendarral - amelynek zeneszerzője és szövegírója - a nyár folyamán igen sok helyen megfordultak a megyében, Salgótarjánban több ízben is különböző fesztiválokon. A közönség nem várt lelkesedését látva a jövőben szeretné, hogy az ország minél több településén öregbíthetné városa jó hírnevét. ____________ ■ K özponti szerep a térségben
