Nógrád Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 277-300. szám)

2003-12-30 / 299. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap GAZDASÁG 2003. DECEMBER 30., KEDD Összeomlott a Parmalat Milánó Akár tizenöt év börtönbüntetést is kaphat Calisto Tanzi, a Parmalat olasz élelmiszeripari konszern letartózta­tásban lévő alapítója, volt elnök-ve­zérigazgatója, akit adócsalással és mérleghamisítással vádolnak. Mielőtt még találkozhatott volna ügyvédjé­vel, a nyomozók letartóztatták a néhány na­pos spanyolországi útjáról éppen visszatérő Tanzit. Elfogásában a rendőrség segítségére volt egykori pénzügyi igazgatója, Fausto Tonna, aki Tanzit tette felelőssé azokért a hatalmas adósságokért, amelyek a kon­szern pénzügyi összeomlásához vezettek. Ötvenkét százalékos részesedésével Tanzi a Parmalatnak még mindig a legnagyobb tu­lajdonosa. A hatóságok Tonna segítségével próbál­ják felgöngyölíteni az öt kontinensen kiépí­tett vállalatbirodalom ügyeit. Ugyanis a kül­földön, a többi között a Cayman-szigeteken bejegyzett cégek segítségével kerülték meg az adófizetést, mosták tisztára a „fekete pénzeket”. A Parmalat a múlt héten csődvé­delmet kért, amelyet gyorsított eljárásban meg is kapott. Az olasz ipari minisztérium időközben a cég átszervezése céljából kinevezte az új el­nök-vezérigazgatót a Parmalat gondnokává. A Berlusconi-kormány szeretné megmente­ni a Parmalatot: az 1961-ben alapított válla­lat ma Olaszországban a hetedik ipari vállal­kozás; a botrány előtt több mint kétmilliárd eurót ért a tőzsdén, most viszont alig nyolc­vanmillió euró a piaci értéke. Elemzők szerint a mentőakció drága lesz, és beleütközhet az EU állami segítség­ről szóló, korlátozó szabályaiba. Az olasz kormány hivatalosan kérte az Európai Uniót: ismerje el válsághelyzetnek az olasz tejiparban kialakult állapotokat, és ezzel te­gye lehetővé az állami segítséget. Közben az olasz kormány gőzerővel dol­gozik azon, hogy január elejére összehoz­zon egy másik rendeletet is az olasz rész­Hírzárlat vénypiac-felügyeleti hatóság (CONSOB) jo­gainak erősítésére. Mint kiderült, a CON­SOB már a kilencvenes évek elején felfigyelt a Parmalatra, ám lényegében semmi sem történt. Az olasz központi bank elnöke, Antonio Fazio a felügyeleti rendszer elégte­lenségét okolta a Parmalat-botrányért. Az olasz ügyészségi vizsgálat annyit máris feltárt, hogy a Parmalat holding mér­legeit 1988 óta rendszeresen meghamisítot­ták, amivel legalább 8,7 milliárd eurós fel­halmozott hiányt igyekeztek palástolni. Ez tartalmazza a 2,9 milliárd eurónyi kötvény­tartozást is a vissza nem vásárolt kötvények után. A sajtó ugyanakkor összesen tízmil- liárd euró eltűnéséről beszél. November közepén a Parmalat még a vártnál jobb harmadik negyedévi eredmé­nyekről számolt be, de részvénye ennek el­lenére olcsóbbodott kissé azzal a furcsa hír­rel összefüggésben, hogy a cég alig fél évvel azelőtt kinevezett, új pénzügyi igazgatója távozott a vállalattól. A cég harmadik ne­gyedévi eladásai mindamellett felülmúlták az elemzői becsléseket, 1,838 milliárd eurót tettek ki az egy évvel korábbi 1,806 milliárd euró után. Az olasz pénzpiaci hatóság a napokban bejelentette, hogy a Parmalat Finanziaria Spa által kibocsátott részvények, értékpa­pírok jegyzését további intézkedésig leállí­tották. A vállalat még karácsony előtt jelen­tett fizetésképtelenséget, miután az egyik amerikai bank közölte: számláján nincs meg az a 3,95 milliárd eurós összeg, amiről a Parmalat jelentést tett. Calisto Tanzi elismerte ugyan, hogy a ki­mutatott mérlegtöbblet nem létezik, azt azonban tagadta, hogy a pénzt eltulajdoní­totta volna. A 65 éves vállalkozó többórás Déja vu Az olaszországi történet kétségbe vonja azoknak az állításoknak a helyénvalósá­gát, amelyek szerint Európában javult a vállalati irányítás azt követően, hogy az Atlanti-óceán túlsó partjához hasonlóan egy sor cégbotrány zajlott le, jegyzi meg elemző cikkében a The Economist. Ami­kor 2002-ben a francia Vivendi beeső­déit, európai Efronnak nevezték az ame­rikai cég bukására emlékezve. Ez a sors várt a holland Ahold kiskereskedelmi cégre idén tavasszal. Most a családi tu­lajdonban lévő Parmalat összeomlása emlékeztet leginkább az Evronra. kihallgatásakor arra a vádra, miszerint 800 millió eurót a cég kasszájából eltulajdoní­tott volna, azt közölte, hogy „saját célra leg­feljebb 500 eurót fordítottam”. A Parmalat számos leányvállalatát, egyebek között az AC Parma labdarúgóklubot, a Parmatour utazási irodát is az összeomlás fenyegeti. A székesfehérvári Parmalat Hungária Ftt. az egész ország területén rendelkezik keres­kedelmi raktárakkal, ahonnan kamionok szállítják termékeiket az üzletekbe. A belföl­di kereskedelem mellett a kelet-európai ré­gió valamennyi országába eljutnak a Par­malat márkatermékek. Lapértesülések sze­rint már teljes a bizonytalanság, nemcsak az anyavállalat, hanem a magyarországi cé­gét illetően is. A székesfehérvári vezérigaz­gató felhatalmazás híján zárkózik el attól, hogy bármilyen felvilágosítást adjon a válla­lat jövőjéről. Alan van der Nagel, a Parmalat Hungária Rt. elnök-vezérigazgatója az Europress-szel közölte: nem kívánt nyilat­kozni arról, hogy mi lesz a sorsa a magyar- országi leányvállalatnak, illetve a cégnél foglalkoztatott dolgozóknak. Devizaárfolyamok Cseh korona 8,01 Euró 260,70 Japán jen (100) 195,37 Lengyel zloty 58,83 Svájci frank 167,13 Szlovák korona 6,34 Angol font 370,73 Lovi-tervek Budapest A lóversenyfogadás 2005-2006-ra már nyereséges lehet. A Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft. az országos fogadóhálózat kiépí­tésével az idei 1,35 milliárd forint nettó árbevétellel szemben 2005- ben kétmilliárd, 2006-ban pedig hárommilliárd forint árbevétellel számol - mondta el Farkas Fe­renc, a Magyar Lovaregylet elnö­ke. A célként kitűzött hárommil­liárd forintos árbevételnél már önfenntartó lehet a vállalkozás. Csak május-júniusban kerül át az ügető a Kincsem Parkba, miután a francia Bouygues cso­port befejezi a 2,5 milliárd forint értékű beruházást. Addigra fel­építik a 440 istállót, és kijavítják a futópálya felszínét. Ezután ke­rül a Kerepesi úti 12 hektáros ügetőpálya a Bouygues birtoká­ba. A jövő év októberére várha­tóan elkészül az 500 személyes légkondicionált tribün mintegy 1,5 milliárd forint ráfordítással, ami a 2,5 milliárd forintos beru­házás része. Az építményben többek között éttermek is lesz­nek, és más szolgáltatást is nyújtanak majd. A hazai lóver- senyezés 1996 óta összesen hárommilliárd forint tulajdonosi kölcsönt kapott a tulajdonosi jo­gokat gyakorló Állami Privatizá­ciós és Vagyonkezelő Rt-től. Ez a Nemzeti Lóverseny Kft. mérle­geiben szerepel kötelezettség­ként. Hírek Pénzszórás Előzetes becslések szerint csak­nem 10 milliárd fontos áruházi ámokfutást rendeztek a britek decemberben. A hitelkártya-vá­sárlásokat elszámoló banki szö­vetség jóslata szerint a brit vá­sárlók ebben a hónapban ösz- szesen 9,8 milliárd font új hitel­kártya-adósságot halmoztak fel az áruházakban, 500 millió fonttal többet, mint a tavalyi karácsonyi szezonban. Gyógyszerárak Bár a gyógyszerek árszínvonala Magyarországon jóval az uniós átlag alatt van, Südy György, a legnagyobb hazai gyógyszer­nagykereskedő cég kereskedel­mi igazgatója nem tart attól, hogy belátható időn belül emiatt jelentősen drágulnának a gyógyszerek. A Phoenix Phar­ma Rt. vezetője nem tartja reális veszélynek azt sem, hogy a csatlakozás után az uniós orszá­gok gyógyszer-nagykereskedői Magyarországon szerzik majd be a külföldi készítményeket. Emelik a földgáz árát Január elsején 16,4 százalékkal emeli meg a viszonteladók felé értékesített földgáz nagykeres­kedelmi árat a Mól, és ezzel egy időben megszüntette az árkü­lönbséget a háztartási és nem háztartási célú földgázfelhasz­nálás között. Ezzel a földgáz nagykereskedelmi ára egységes szintre kerül, és a jelenlegi im­port gázárak mellett valameny- nyi fogyasztó esetében tükrözi a közüzemi nagykereskedő in­dokolt költségeit. így a Mól Rt. földgáz-értékesítési átlagára mintegy 12,6 százalékkal emel­kedik. Á lakossági fogyasztókat érintő állami támogatási rend­szer lehetővé teszi, hogy a la-. kossági fogyasztóknak értékesí­tett gáz végfelhasználói ára ennél kisebb mértékben emelkedjen. ________________■ A grárgazdasági számvetés Rohamléptekkel folyik az intézményi rendszer kiépítése, a gazdálkodók felkészítése az európai integrációban való helyt­állásra, versenyképességük javítására. Ezt szolgálja a 2004. évi költségvetés is - állapította meg nyilatkozatában Pásztohy András, az MSZP agrárvidék-politikai munkacsoportjának ve­zető helyettese. Budapest Az Orbán-Torgyán kormány négyévi semmittevése, felelőtlen, pazarló, sodródó agrárpolitikáját követően a Medgyessy-kormány és az FVM vezetése gőzerővel látott hozzá a gazdálkodók pénz­ügyi válságának kezeléséhez, az agrárpiaci zavarok megoldásá­hoz, az aszálykárok enyhítésé­hez, a gazdálkodók fejlesztésé­nek segítéséhez, valamint az uniós intézmények kiépítéséhez - mutat rá a közlemény. A képviselő szerint a fő feladat az agrárágazat és a gazdálkodók felkészítése az uniós csatlakozás­ra. Az a cél, hogy minél több for­rás jusson a vidék fejlődésére, a mezőgazdaság versenyképessé­gének javítására. A 60 milliárd forintos adósság­rendezés nagymértékben javítot­ta a gazdálkodók, a mezőgazda- sági vállalkozások pénzügyi sta­bilitását, és esélyt teremtett a fej­lődéshez. Az elmúlt 50-100 év talán leg­súlyosabb aszálya 25 százalékos termeléskiesést okozott a gazda­ságoknak. A kormány ezért a le­hető leggyorsabban a gazdálko­dók segítségére sietett, 60 milliár­dos pénzügyi csomagot biztosí­tott az aszálykár enyhítésére. Tíz- milliárd forint támogatás és 50 milliárd kedvezményes hitellehe­tőség állt rendelkezésükre. A ter­melőknek mindemellett súlyos piaci zavarokkal is szembe kellett nézniük: részben a forintárfo­lyam kedvezőtlen alakulása, rész­ben a világpiacon tapasztalható túltermelés miatt. Az árcsökke­nés súlyos károkat okozott a ser­tés- és baromfiágazatban. A szak­tárca a sertéstermelőknek mint­egy 20 milliárd forint, a baromfi- termelőknek pedig 13 milliárd fo­rint támogatást nyújtott. A tejter­melésnél is tapasztalható volt a relatív túltermelés, mivel a terme­lés mintegy 400 millió literrel ha­ladta meg a fogyasztásunkat. A felhalmozódó felesleg piacra jutá­sára, a tejtermelők támogatására mintegy tízmilliárd forintot fordí­tott a tárca. Sikerként könyvelhető el Pász­tohy András szerint, hogy a ter­melők, a gazdálkodók felismer­ték: a szervezettség nagyobb ter­melési biztonságot, fejlesztési, beruházási lehetőséget és jobb érdekérvényesítést biztosít a be­szerzési-értékesítési piacokon. A 2004. év kiemelt jelentőségű lesz a magyar agrárgazdaság tör­ténetében. Rohamléptekkel folyik az intézményi rendszer kiépítése, a gazdálkodók felkészítése az európai integrációban való helyt­állásra, versenyképességük javí­tására. Ezt szolgálja a 2004. évi költségvetés is. _______________■ A falusi környezetért Budapest Értékelték a kistelepülések kör­nyezetvédelmi fejlesztésekre be­adott pályázatait, több mint hat­száz község nyert el összességé­ben egymilliárd forintnyi támo­gatást - közölte a Környezetvé­delmi és Vízügyi Minisztérium. Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő, csaknem ezer kistelepülés pályázhatott a maxi­málisan másfél millió forintos tá­mogatásra, ezt a pénzt önrész biztosítása nélkül használhatják fel a nyertesek környezetvédelmi beruházásokra, környezetvédel­mi programokra. A támogatási összeget egy-egy település több programmal is elnyerhette. A tár­ca a támogatást a Zöld Forrás pá­lyázati rendszer Zöld Falu prog­ramja keretében biztosítja a tele­püléseknek. A közlemény sze­rint a minisztérium jövőre is tá­mogatni kívánja az önkormány­zatokat, környezetvédelmi fel- adataik teljesítése során. ■ Kizárólagos beszállító Komárom A Brau Union Hungária Sörgyá­rak Rt. kizárólagos szállítási szer­ződést kötött hétfőn az Amstel Sörgyár Rt. Magyarországgal, amelynek értelmében 2004. ja­nuár 1-jétől kezdődően az Ams­tel termékeit a Brau értékesíti Magyarországon. A szerződés a közlemény szerint szokásos pia­ci feltételeket tartalmaz, és hatá­rozatlan idejű. A szállítási szer­ződésben vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a Brau kü­lön megállapodás keretében munkáltatói jogutódlás útján át­veszi az Amstel kereskedelmi és marketing szervezetében foglal­koztatott munkavállalókat, illet­ve megvásárolja a szerződés tel­jesítéséhez szükséges vagyontár­gyakat. „Elmulasztott lehetőségek éve” Az agrárágazat jelenlegi helyzete miatt a Magyar Gazdakö­rök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) a nemzeti agrárkerekasztal azonnali összehívására tesz javaslatot - je­lentette be tegnap Jakab István, a szervezet elnöke. Budapest Az eredetvizsgálat ára Budapest Az elnökségi ülés után az elnök kijelentette: 2003 a természeti katasztrófák és az elmulasztott lehetőségek éve volt. Az idén nem teremtődött meg annak az esélye, hogy a gazdálkodók érde­mi módon felkészüljenek az európai uniós csatlakozásra. Ja­kab szerint az aszály, a fagy és a belvíz okozta veszteségek mel­lett a kormányzat későn hozott döntést az enyhítésekre. El­mondta: az aszály más ágazatok­ba átgyűrűző hatásával együtt a kár értéke elérte a 200 milliárd forintot. Ez elsősorban a növény­feldolgozásba és az állattenyész­tésbe átgyűrűzött veszteség. Ez­zel szemben a kár enyhítésére megítélt összesen tízmilliárd fo­rintos vissza nem térítendő tá­mogatás elhanyagolható. Az el­nök hangsúlyozta: komoly nem­zeti összefogásra van szükség. A jövő évi költségvetést úgy kell kialakítani, hogy a gazdáknak legyen esélyük felkészülni az uniós csatlakozásra. Nem akar­juk az egészet a kormány szám­lájára írni, hiszen az aszálykár nem a kabinet bűne - mondta Ja­kab István, hozzátéve: a kabinet későn hozta meg az enyhítésre vonatkozó döntést. Az elnök vé­leménye szerint, ha érdemi vál­tozások nem következnek be, a MAGOSZ tagjainak mintegy két­harmada nem tudja tovább fi­nanszírozni termelését. Jakab István elmondta: a kormányzat által a gazdák helyzetét segítő, már bejelentett 100 milliárd fo­rintos hitelcsomagot olyan felté­telrendszerrel kellene kibocsáta­ni, hogy azt minden olyan ter­melő fel tudja venni, aki az uniós támogatásra jogosult. Várhatóan nem többet, hanem kevesebbet kell majd a jelenlegi árnál július 1-je után a gépjármű­vek eredetvizsgálatáért fizetni - közölte a Belügyminisztérium (BM) központi adatfeldolgozó hivatalának vezetője. Urbán György a sajtóban meg­jelent információkat cáfolta, amelyek szerint, ha hatósági áras lesz az eredetvizsgálat, „megszű­nik a verseny, ezért drasztikusan drágul majd a szolgáltatás”. Igaz­gatási szolgáltatási díjat kell j majd fizetni a jelenlegi ár helyett, amely már áfa nélkül értendő, hi­szen 2004-től a közhatalmi funk­ciót ellátó szervezetek ilyen díja áfát már nem tartalmazhat - kö­zölte a belügyi hivatal vezetője. A technológia és az eljárási sza­bályok egységesítését követően a hatósági díj már csak a ráfordítá­sokat tartalmazza majd, nyeresé­get nem, szemben a vállalkozá­sok tevékenységével. Urbán György emlékeztetett: a Gazdasági Versenyhivatal ver­senytanácsa elmarasztalta árkar­tell okán mind az öt eredetiség­ellenőrzéssel foglalkozó fővállal­kozót még 2002-ben, mert úgy találta, hogy versenyt korlátozó módon összehangolták piaci ma­gatartásukat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom