Nógrád Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 277-300. szám)

2003-12-16 / 290. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI 2003. DECEMBER 16., KEDD KORKÉP Orvos, író, helytörténész, jótevő Buszforduló, közvilágítás, iskola Anyagias, rohanó világunkban lehet, hogy feltűnő, vagy ért­hetetlen dolog, hogy valaki önzetlenül segít másokon. Ilyen segítő szándékú ember dr. Peresi Klára, aki nemcsak a rende­lőben segített a hozzá forduló betegeken, hanem más utat is talált, hogy segítő jobbot nyújtson embertársai felé. NMH-információ- Tíz éve, hogy létrehoztam a „Peresi Alapítványt a Jól Tanuló Bányász Leszármazottakért”. Ez egy magánalapítvány, ami száz­ezer forinttal indult. Azt jól tud­tam, hogy egy alapítványt nem elég életre kelteni, hanem élet­ben is kell tartani. Ezért nyugdí­jasként az egészségügyben munkát vállalva apránként sike­rült összegyűjteni azt az össze­get, aminek a kamataiból évente egy nappali tagozatos egyetemi vagy főiskolai hallgatót támogat­hattam. Dr. Peresi Klára eddig két mátranovák-bányatelepi főisko­lást segített diplomához. Mind­ketten Salgótarjánban dolgoz­nak. További két hallgató kapott egy-egy éven át ösztöndíjat.- Mivel a bányatelep lakossá­ga nagyrészt elöregedett, ez év­ben már nem volt ösztöndíjra pályázó, így magától érthető, hogy a kuratórium elfogadta a pályázati követelményeknek megfelelő Mátranovák (falu) községrészből érkező jelentke­zőt, aki az egri tanárképző főis­kolának a hallgatója és vállalta, hogy a diploma megszerzése után dolgozni a megyébe tér vissza. Az alapítvány célja, hogy a jól képzett felsőfokú vég­zettségű tanulókat visszahozza a megyébe, hogy itt kamatoz­tassák tudásukat.- Nógrádban ön az egyetlen orvos-író, akinek több munkája Beruházások Galgaguta Az elmúlt években többször kellemetlen helyzetbe hozta a települést a tavaszi ára­dás. Ezért is gondolt az ön- kormányzat arra, hogy a kö­zeljövőben kialakítson egy víztározót. Ez az árvízvédelem mellett tűzi- és öntözővíz-tározóként is funkcionálna, és a horgászokat is szolgálná. A beruházásnak je­lenleg folyik a tervezése, mely során a szakemberek közel száz építési telket alakítanak ki egy el­kerülő úttal. A községen áthala­dó forgalom lassításának érdeké­ben egy forgalomlassító járdaszi­get építését is tervezi az önkor­mányzat. Leginkább ezt az indo­kolja, hogy gyakran kisebb föld­rengéseket okoznak a berceli bá­nyából lassítatlanul érkező kő­szállító teherautók, a nem erre a célra épített fűutcán. Számos épület falán óriási repedések tá­tongnak és persze az út állapota is rohamosan romlik. ■ megjelent, de nem orvosi jelleg­gel.- Igen fontosnak tartom, a magyar történelem ismeretét, a helytörténeti ismeretek meg­szerzését. Vallom dr. Dornyay Béla megállapítá­sát, hogy a „honismerettel a honismerethez jutunk el”. 1998-ban megírtam a „Nóg­rádi szénbányászat rövid története Mátranovák-bá- nyatelep" című ismeretter­jesztőnek szánt könyvemet, mellyel emléket állítottam a 150 éves salgótarjáni szén- bányászatnak és a közel 100 éves Mátranovák-bányate- lepnek. Talán az utolsó perc­ben történt, hogy a bányate­lepről szóló helytörténetet megírhattam, hiszen hiteles forrásból szereztem az isme­reteket, még éltek 80-90 éves „őslakók”. Az adatokat az irodalomból és az adat­közlőktől beszerezve jóma­gam elámultam az elődök te­hetségén, teljesítményén. A Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság 1905-ben megkötött adásvételi szerződés­sel megvásárolta a mátranováki bányatelkeket a szénjoggal együtt. 1906-ban egy kutatóak­nával megkezdte a rendszeres bányaművelést, ugyanakkor megkezdte a bányatelep építését korát messze megelőzve városi életkörülményeket és kispolgári életmódot biztosítva a rövidesen ezer lélekszámúra nőtt bányate­lep lakosságának. A mai szomo­rú helyzet ismeretében (lakás­maffia által betelepített, nyomo­rúságos sorsú emberek - a szer­ző) talán hihetetlennek tűnik, hogy valamikor virágzó bánya­telep volt, melyben, 1906-ban villamos centrálé épült, 1907- ben vízvezeték-hálózat, vala­mint nyomós közkutak, köves úthálózat, a főúton végig járdá­Dr. Peresi Klára val. 1908-ra iskola épült, 1909- ben 40 ágyas kórház, ami 1928- ig működött. 1923-ban központi bányairoda kezdte meg a műkö­dését az akkori legkorszerűbb telefonközponttal. 1924-ben postamester által kezelt postahi­vatal nyílt, távíróval ellátva. 1920- tól óvoda, vájár- és bánya- iparostanonc-képző indult. 1921- ben épült meg a szecesszi­ós stílusú kaszinó épülete szín­házteremmel, könyvtárral, nyugdíjasklubbal. Itt volt a vas- út végállomása, de nagyon fej­lett volt a bányatelep szolgálta­tóipara is, magazin, pékség, tej­csarnok, borbély, cipész dolgo­zott itt. A kulturális élet is nagyon fej­lett volt 1916-tól fúvószenekar, színjátszó kör, olvasókör, sza­badtéri színpad. A sportélet is magas színvonalon műkö­dött labdarúgó- és tekepá­lya, teniszpálya. Az rt. isko­lájában magas szintű okta­tás folyt, ez tette lehetővé, hogy a bánya sa óta több mint 80 fő vég­zett egyetemet, illetve főis­kolát. A bányatelep roha­mos hanyatlása kitűnik a könyvből is, hogy 1972-től után, a bánya bezárását kö­vetően rohamosan követke­zett be. A lakosság elörege­dett, és szociális problémát jelentő új lakók érkeztek. Jó tudni, hogy a szülőföl­dem hanyatló korszakában kicsit segíteni tudtam. Egy­fajta rehabilitációt végez­tem, azaz a megmaradt ér­tékeket helyreállítottam, pontosabban ösztöndíjjal támogattam az anyagi segít- — ségre szoruló tehetséges fia­talokat a diploma megszerzésé­ben. Ugyancsak fontosnak tar­tom a helytörténet megírását, hogy sikerült megmenteni az enyészettől, és hogy az utókor, főleg az ott lakók emlékezzenek arra, hogy az elődeink milyen csodát alkottak. Legyenek erre büszkék és tanuljanak tőlük munkaszeretetei, szorgalmat, igényességet. CSERHALMI ADEL Kevesebben és másként veszik igénybe Változások a megyei gyermekvédelmi ellátásban Jelentős mértékű az ellátottak számának csökkenése, vál­toztak azonban az igénylők szükségletei is a megyei gyer­mekvédelmi ellátásban. A jogszabályok módosításávai új intézmények, hatósági feladatok „léptek be” a gyermekvé­delembe, ezzel együtt jelentős szakdolgozói létszámmozgás valósult meg, amely a megyei központ intézményrendszerét hátrányosan érintette, ugyanis a jól képzett szakemberek - a magasabb bérezés reményében - a közigazgatásban ke­restek, vállaltak állást. NMH-információ A gyermekvédelmi rendsze­ren belül most már a kis létszá­mú szakmai egységek vannak döntő többségben. További jel­lemző, hogy a kezdeti fellendü­lés után megtorpant a nevelő­szülői hálózaton belül ellátottak arányainak növekedése. Ennek okai abban keresendők, hogy a gyerekek egyre magasabb élet­korban szorulnak effajta gon­doskodásra, illetve emelkedik a különleges, speciális szükségle- tűek tábora. Kedvezőtlen az a je­lenség, hogy a nevelőszülőktől a kamaszkor problémái miatt egyesek visszakerülnek az in­tézményi ellátásba. Az intézményrendszer meg­szüntetésével, a kis létszámú szakmai egységek megjelenésé­vel és a szakmai követelmények­nek való megfelelés igényével sajnos nem járt együtt a finanszí­rozás változása. Míg a tárgyi és személyi feltételeket meghatá­rozzák a jogszabályok, a működ­tetés pénzügyi forrásaihoz a nor­matíva arányaiban egyre kisebb mértékben jelenik meg. A központ az otthont nyújtó ellátások keretén belül lakásott­hont, utógondozót, átmeneti el­helyezést nyújtó kisintéz- ményt, a nevelőszülői hálóza­tot működteti. Összességében, létszámban megvannak a szak­emberek a rendszerben, a spe­ciális képesítéssel rendelkezők - mint például pszichológus, orvos, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus - azonban to­vábbra is hiányoznak. A me­gyei közgyűlés a gyermekvé­delmi központ átalakításának két változatát vitatta meg nem­régiben, s amellett voksolt, mely egy takarítói, egy admi­nisztrátori, valamint két család- és utógondozói létszámleépí­téssel jár. Az utóbbiak szakmai feladatukkal együtt a szátoki is­kola és diákotthonhoz, illetve a pásztói óvoda, iskola és diákott­honhoz kerülnek át. Emellett megszűnnek munkakörök, de csaknem azonos arányban úja­kat is létesítenek. _______________________|MJ) Galgaguta is azon települé­sek közé tartozik, ahol nincs megoldva az autóbuszok szabályos parkolása és az utasokat felvevő jármű sza­bályos megfordulása. Már korábban felmerült az ötlet a faluvezetés előtt, hogy a he­lyi vasútállomás szomszéd­ságában levő elhanyagolt te­rületet hasznosítani lehetne e célra a falu javára. Galgaguta Ez ügyben már folynak a tár­gyalások a Magyar Államvas­utak és az önkormányzat között lépés még, hogy nemrégiben ve­hették birtokba az utasok a két új buszmegállót. A fából készült építmények a helyi közmunká­sok kézügyességét dicsérik. Azokban most már éjjel-nap­pal gyönyörködhetünk, mivel a közelmúltban befejeződött a közvilágítás rekonstrukciója. A hétmillió forintos beruházás fe­lét a területfejlesztési tanács biz­tosította. Több épületben, így az orvosi rendelőben, az óvodában és az iskolában fel lett újítva a belső világítás. A korábbinál ta­karékosabb rendszernek kö­szönhetően az önkormányzat éves szinten jelentős összeget takaríthat meg. A megtakarítás­nál maradva, a következő dön- tésjóvoltából több mint ötmillió forintot spórol meg az Önkor­mányzat. A helyi általános isko­la sorsa, volt idő mikor igen két­séges volt, akkoriban az önkor­mányzat nehezen tudta csak fi­nanszírozni az épület fenntartá­sát. Voltak olyan irányú elkép­zelések, hogy az iskolát a váci püspökség egyházi kezelésbe venné, de sajnos, ebben érdem­leges döntés nem született, to­vábbi testületi ülések egyik ve­zető napirendi pontját képezte az ügy az önkormányzatnál. Ké­sőbb egy véletlen találkozásnak a gutái polgármester, Orgoványi László, a nem olyan távoli Ácsa település iskolaigazgatójával. Ácsán egy igazán gazdaságos formában van összefogva az ok­tatás, a kultúra és a sport. Ennek az általános művelődési közös­ségnek lett része a galgagutai in­tézmény. A döntés jóvoltából a falu évi 250 ezer forintjában van az iskola, ellentétben a korábbi több millióval. Nem beszélve a jóval biztosabb helyzetről, ami­be a négy pedagógus került. A gyermekek után járó normatív támogatásból az acsai közösség gazdálkodik. .Várjuk a tizediket! jj jj Salgótarján A Nógrád Megyei Közműve­lődési és Turisztikai Intézet szervezésében ez év őszén már kilencedik alkalommal került sor a József Attila Mű­velődési Központban a kép­zőművészeti szabadegyetem előadás-sorozatára. A mostani előadások témája a fotóművészet esztétikájával fog­lalkozott, illetve az 50. velencei biennálé művészeti alkotásai­nak bemutatására is sor került. Az előadásokat Bálványos Huba grafikusművész, főiskolai tanár tartotta a tőle megszokott magas színvonalú felkészültséggel, a remekül válogatott színes diafil­mek vetítésével. Az érdeklődés töretlen: Szur­dokpüspökitől Ceredig, Ka- rancsságtól Zabarig szinte a fél megyéből jönnek a látogatók, hallgatók, hogy egy-egy csendes estén elmerülhessenek a képző- művészeti ismeretekbe. Az előadó személye nem is­meretlen városunkban, kapcso­lata Salgótarjánnal már több év­tizedes. Az acélgyári munkáso­kat ábrázoló grafikái ma már a történelem kategóriájába sorol­hatók, a helyi amatőr művészek pedig különösen sokat köszön­hetnek segítőkész tanácsainak, biztatásainak. Bálványos Huba egyébként az országos amatőr képzőművé­szeti mozgalom létrejöttében és folyamatos támogatásában is múlhatatlan érdemeket szerzett. Köszönjük tanár úrnak az ed­digi remek előadásokat, a szer­vezést évek óta gördülékenyen bonyolító Nógrád Megyei Köz- művelődési és Turisztikai Inté­zetnek és személy szerint Pap- né Kovács Évának a lehetőséget és sokunk nevében írom: Várjuk a tizediket! BALOGH IVÁN , SALGÓTARJÁN Kész utak Karancsalja Jelentős fejlesztések valósul­tak meg a közelmúltban Ka­rancsalja községben. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy az itt élők életminősége tovább ja­vuljon, komfortérzetük növe­kedjen. Közel huszonegymillió fo­rintban kerültek a Vízmű, a Kos­suth és a Szondi út munkálatai, melyek regionális TTFC-támo- gatásból pályázaton nyert pénz­ből valósulhattak meg - tájékoz­tatta lapunkat Lantos Sándor, Karancsalja polgármestere, aki ezen kívül még beszámolt arról is, hogy mintegy 600 ezer forint­ba volt a ravatalozó előtti tér be­fedése, amely szintén elkészült és nemrég átadásra került. ■ Szilveszterkor legális a petárdahasználat Hatóanyag-tartalomtól függően osztályokba sorolták a pirotechnikai eszközöket Nemsokára itt a szilveszter, sokan már most elindultak a kellékeket be­szerző körútra: a szilveszteri trombita, szerpentin, konfetti már csak má­sodlagos, az utóbbi években a petárdadurrogás jelzi az év végét. Korábban ez tiltott volt: idén első ízben megszorításokkal ugyan, de engedélyezett bi­zonyos pirotechnikai eszközök használata. A Nógrád Megyei Rendőr-főka­pitányságon (NMRFK) szinte állandóan csörög a telefon: sokan érdeklőd­nek, milyen szabályok vannak, mit lehet és mit nem lehet használni? NMH-információ Az új rendeletről Nyerges Pétemé rendőr alezredes, az NMRFK igazgatás- rendészeti osztályának kiemelt főelő­adója beszélt. Mint mondta, a polgári célú pirotechnikai tevékenységek fel­ügyeletéről szóló 155/2003. kormány- rendelet december elsején lépett ha­tályba.- Ennek a lényege, hogy a pirotechni­kai termékeket hatóanyag-tartalomtól függően 5 osztályba sorolták - kezdte Nyerges Péterné. - Az I. osztályba a já­tékos pirotechnikai termékek, a II. osz­tályba a kis, a III. osztályba a közepes, a IV. osztályba a nagy tűzijátékokat, V. osztályba a műszaki pirotechnikai ter­mékeket sorolták. Az I. és II. osztályba sorolt termékek közé tartoznak a petár­dák. Az alezredes kiemelte: az I. osztály­ba tartozó pirotechnikai anyagokat a 14. életévüket betöltött személyek en­gedély nélkül megvásárolhatják, birto­kolhatják, tárolhatják és a használati utasításban meghatározottak szerint felhasználhatják. Ugyanezek a szabá­lyok vonatkoznak a II. osztályba tarto­zó kis tűzijátékok termék vonatkozásá­ban a nagykorú személyekre (18 éven felüliekre) is december 28-a és 31-e kö­zötti időszakra. A kis tűzijáték termék tárolása, felhasználása a fentiektől elté­rő időszakban, míg a közepes, nagy tű­zijátékoké, műszaki pirotechnikai ter­mékeké egész évben engedélyhez kö­tött. 22 órától 8 óráig tartó időszakban pirotechnikai terméknek a település belterületén, illetve külterületi lakott helyen történő szabadtéri felhasználása pirotechnikai tevékenység helye szerin­ti illetékes helyi önkormányzat jegyző­je véleményének figyelembevételével engedélyezhető. Ettől eltérést jelent, hogy a kis tűzijáték termék december 31-én 18 órától január 1-jén reggel 6 óráig a fenti vélemény és engedély nél­kül is felhasználható.- Fontos tudni, hogy játékos pirotech­nikai és kis tűzijáték termék közintéz­ményben, sportlétesítményben, repülő­téren és „A”-„C” tűzveszélyességi osz­tályba tartozó helyen pirotechnikus irá­nyításával használható fel, míg tömeg-' közlekedési eszközön egyáltalán nem - hangsúlyozta Nyerges Péterné. - Piro­technikai termék üzletben forgalmazha­tó, mely az önkormányzat jegyzője által kiadott működési, illetve a rendőrség ál­tal kiadott forgalmazási engedély birto­kában kezdhető meg, illetve folytatható. Játékos pirotechnikai termék forgalma­zásánál annyi az eltérés, hogy a tevé­kenység megkezdése előtt legalább 15 munkanappal azt be kell jelenteni az üzlet működési helye szerinti illetékes rendőrkapitányságon. Fontos, hogy vá­sáron és piacon még működési enge­déllyel rendelkező üzletben sem hozha­tó forgalomba a kis, közepes és nagy tű­zijáték, továbbá a műszaki pirotechni­kai termékek. Arra mindenki ügyeljen, hogy csak olyan játékos és kis tűzijáték terméket vásároljon, amelyen rajta van a magyar nyelvű használati utasítás, a termék osztályba sorolása. Az alezredes külön felhívta a figyel­met arra, hogy aki pirotechnikai termé­kek forgalmazására, tárolására, szállítá­sára, felhasználásra vonatkozó szabá­lyokat megszegi, szabálysértést követ el és 50 ezer forintig terjedő pénzbír- sággal sújtható. _____ ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom