Nógrád Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 277-300. szám)

2003-12-16 / 290. szám

2003. DECEMBER 16., KEDD HAZAI Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal K O R K E P Megsemmisítették a kórháztörvényt Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kórháztörvényt. A testület szerint az Országgyűlés elnöke szabálytalanul hívta össze a parlamentet, amikor a köztársasági elnök megfontolás­ra visszaküldte az Országgyűlésnek a jogszabályt, és érdem­ben nem tárgyalták űjra a törvényt. Mivel a bíróság formai okokból alkotmányellenesnek találta a törvényt, ezért a jog­szabály tartalmát már nem vizsgálta. Budapest A taláros testület szerint az Or­szággyűlés érdemben nem tár­gyalta újra a köztársasági elnök által megfontolásra visszakül­dött jogszabályt, és Szili Katalin házelnök szabálytalanul hívta össze a parlamentet az újrasza- vazáshoz. Emlékezetes, Mádl Fe­renc átirata június 23-án reggel 10 órakor érkezett meg a házel­nökhöz, és az elnök asszony még aznap este 8 órára rendkí­vüli ülést hívott össze. A Házsza­bály szerint a képviselőket az ülés előtt két nappal értesíteni kell az ülések napirendjéről, így ez nem történhetett meg. Holló András, az Alkotmánybíróság el­nöke indoklásában kifejtette: jó néhány képviselő nem értesült a rendkívüli ülésről, és az idő rö­vidsége miatt módosító indítvá­nyok benyújtására sem volt le­hetőség, ami gyakorlatilag meg­akadályozta az érdemi újratár­gyalást. Hozzátette: ennek kö­vetkeztében sérült a jogállami­ság elve, és formálissá vált az ál­lamfő alkotmányos joga, azaz, hogy egyet nem értése esetén megfontolásra visszaküldheti a jogszabályt az Országgyűlésnek. Az Alkotmánybíróság a jog- biztonságra tekintettel nem visszamenőlegesen, csupán „ex nunc”, azaz saját határozatának kihirdetésétől számítva semmi­sítette meg a törvényt, így az ed­dig létre jött szerződések, jog­ügyletek érvényben maradnak. Holló kijelentette: a jogforrási alapjukat vesztett jogszabályo­kat a jogalkotónak kell kiiktatnia a jogrendszerből. Mint ismeretes, több párt és szakmai szervezet kérte a kór­háztörvény alkotmányellenessé­gének megállapítását: a Fidesz -MPSZ, az MDF, a Munkáspárt és a Magyar Orvosi Kamara is beadvánnyal fordult az Alkot­mánybírósághoz. A testület dön­tött Mádl Ferenc indítványával kapcsolatban is: az államfő saját, törvényhozási eljárásban betöl­tött szerepének értelmezését kérte annak kapcsán, hogy a Par­lament változatlan formában még aznap elfogadta újra a tör­vényt, amit Mádl visszaküldött. A testület szerint a Parlament­nek biztosítania kell az államfő által visszaküldött jogszabály jratárgyalásának érdemi felté­teleit. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke senkit nem tart felelős­nek a történtekért. A Ház elnöke közleményben szögezte le: a kórháztörvény szavazása előtt a A taláros testület vezető bírája, Holló András felovassa az Alkotmánybíróság határozatát kormánypárti képviselőcsopor­tok a döntéshez szükséges mér­legelés során az Országgyűlés működőképességének biztosítá­sát tartották szem előtt. Szili ké­sőbb közölte: a döntés alapján érdemes lenne átgondolni a ház­szabály módosítását. A közle­ményben az szerepel: a kialakult helyzetben az országgyűlés leg­fontosabb feladata, hogy ésszerű határidőn belül a szükséges jogi lépéseket megtegye. Szili a le­hetséges újraszavazás időpont­ját a frakciókkal való egyeztetés­től tette függővé. Félsiker Fél győzelemnek tartja az Alkot­mánybíróság döntését Thürmer Gyula. A Munkáspárt elnöke szerint a megsemmisítéssel si­került megfékezni a privatizációt, de - mivel a testület nem vizs­gálta a jogszabály tartalmi részét - , a későbbiekre nézve nem si­került megállítani azt. Hozzátet­te: most még aktuálisabb a kór­háztörvény kapcsán a népszava­zás kiírása, úgyhogy tovább gyűjtik az aláírásokat. FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Sztrájkveszély A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elégedett az Alkotmány- bíróság megsemmisítő határo­zatával. Mánya Kristóf, a MOK titkára kijelentette: a döntés következtében végre megszű­nik a parttalan privatizáció. Hozzátette: a sztrájkveszély azonban még nem múlt el telje­sen, de remélik, hogy a tör­vényalkotók az új jogszabályja­vaslat elkészítésekor egyeztet­nek a kamarával is. FARKAS MELINDA KUNCZE GÁBOR, az SZDSZ frakcióvezetője: Nem kívánom kom­mentálni az Alkot­mánybíróság dön­tését, azt tudomá­sul kell venni. Az Alkotmánybíróság egyébként nem talált kifogást a törvény­ben, csak eljárási okokra hivat­kozva hozta meg a döntést. To­vább kell folytatni az egészség- ügyi reformot, át kell alakítani az egészségügy szerkezetét és a finanszírozási rendszert. POKORNI ZOLTÁN, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség alelnöke: Nem volt még pél­da arra, hogy az Al- kotmánybíróság azért semmisítsen meg egy jogszabályt, mert a házelnök és a kormánypártok nem tartották be a törvényes ke­reteket, szabálytalanul jártak el. A döntés túlmutat az egészség­ügyön: nyilvánvalóvá vált, a kormány nemcsak a józan észt és a morált, de a törvényességet és a demokráciát is sérti. CSÁKY ANDRÁS, az MDF választmányi elnö­ke: A magyarorszá­gi újkori demokrá­cia legszomorúbb napja a mai. Külö­nösen cinikus do­log, hogy amíg a taláros testület alkotmányellenesnek nyilvánít­ja a törvényt, Kökény Mihály a Parlamentben még mindig az egészségügyi reform dicsőségét zengi. Sajnáljuk, hogy a kor­mány a törvény megalkotásakor nem hallgatott az ellenzékre. ILDIKÓ, az MSZP frakcióvezetője: A frakció sajnálattal, de tudomásul vette, hogy a kórháztör­vény elfogadása a köztársasági elnök és a parlament közötti eljárási vita áldozata lett. Megnyugvás­sal tapasztaltuk, hogy az Alkot­mánybíróság tartalmi kifogást nem talált. Az AB határozata nem állja útját a folyamatnak; a tulajdonosoknak eddig is lehe­tőségük volt a privatizációra, a magántőke bevonására. LENDVAI Szabad, az út az Európai Parlamentbe A parlament plenáris ülésén, a napirend előtt felszó­lalások központi témája a lakáshiteleket érintő múlt heti kormánydöntés volt. Míg a kormánypártok vé­delmükbe vették a támogatások szűkítését, az el­lenzék hevesen támadta a változtatásokat. Áder Já­nos, a Fidesz frakcióvezetője egyenesen téli Medgyessy-csomagnak titulálta azt. Kuncze Gábor az SZDSZ részéről bátor lépésnek tartja a döntést, Veres János, a Pénzügyminisztérium politikai állam­titkára pedig megismételte azt a korábbi kijelentést, amely szerint a döntés hátterében a lakosság továb­bi eladósodásának megakadályozása áll. A Parlament döntött az Európai Parlament képvise­lőinek megválasztásáról szóló törvényről. Az egy­hangúlag elfogadott törvény értelmében jövő június­ban huszonnégy képviselőre lehet majd pártlisták alapján szavazni. Listát a bejegyzett pártok állíthat­nak, amihez legalább húszezer választópolgár alá­írással hitelesített ajánlása szükséges. A mandátu­mokat a listákra leadott szavazatok arányában oszt­ják szét. A törvényjavaslat legvitatottabb pontja a külföldön történő szavazás lebonyolításának módja volt. Az elfogadott törvény szerint a 72 külképvise­letre szavazatszámláló bizottságok mennek, ame­lyeknek három választott tagja és egy póttagja lesz. A listát állító pártok minden külképviseletre javasok hatnak egy személyt választott tagnak. Az Országos Választási Bizottság sorsolással alakítja ki javaslatát a három tag és az egy póttag személyére, akiket az Országgyűlés egyetlen szavazattal választ meg. A Kovács László külügyminiszter fotó, erurpress/kerék választott tagok kiutazásáról és szállásáról az Orszá­gos Választási Iroda és a külképviselet gondosko­dik. A parlament felkérte az Ház elnökét, hogy kez­deményezze a törvény sürgős kihirdetését Mádl Fe­renc köztársasági elnöknél. A csatlakozáshoz kapcsolódó döntés, hogy az Or­szággyűlés egyhangúlag megerősítette az április 16-án Athénban 15 jelenlegi, és 10 leendő tagállam vezetői által aláírt dokumentumot az Európai Unió ki­bővítéséről, amelynek értelmében Magyarország 2004. május 1-jén az Európai Unió tagja lesz. A Házban lapzártakor még tartott a költségvetés végszavazása. Jogsértő a kérdőív Figyelmeztetnek az ombudsmanok Változó táppénzszabályok Budapest Budapest Sérti mind a megkérdezettek, mind a roma és más hátrá­nyos helyzetű polgárok sze­mélyiségi jogait, emberi mél­tóságát, becsületét, jó hírét - állapította meg az állampol­gári jogok biztosa és az adat­védelmi biztos annak a kér­dőívnek a vizsgálata során, amelynek kitöltésére orvoso­kat, védőnőket kértek fel. A Magyar Orvosi Kamara elnöke és több magánszemély kérte az ombudsmanok fellépését az Egészségügyi, Szociális és Csa­ládügyi Minisztérium megbízá­sából a háziorvosok, orvostan­hallgatók és a védőnők körében végzendő országos kutatással kapcsolatban. A kiküldött kérdő­ívekhez mellékelt, a miniszté­rium helyettes államtitkára, az Országos Alapellátási Intézet fő­igazgatója által aláírt levelek sze­rint a felmérés célja a roma né­pesség betegellátásának javítása. Lenkovics Barnabás, az ál­lampolgári jogok biztosa és Pé- terfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint a kérdőív számos olyan adat közlését kéri, amelynek semmi köze a kitűzött célhoz. Szerintük a kitöltő csupán a ro­ma közösséget mélyen sértő megállapítások közül választ­hat, miszerint „lusták, összefér­hetetlenek, piszkosak, a kelleté­nél több gyermeket nemzenek, és bűnöző hajlam van bennük.” Az ombudsmanok felhívják az érintettek figyelmét: senkit nem érhet hátrány a jogsértő kérdőív kitöltésének megtagadá­sa miatt. EUROPRESS Hitelhatáridők Budapest December 15-én 153 858-ra nőtt a Diákhitel Központ Rt. tanuló ügyfeléinek a szá­ma. Ezekben a napokban 1710686000 Ft került a hall­gatók számlájára. A Diákhitel utolsó kifizetési napja ebben az őszi szemesz­terben 2004. január 15-én lesz. Akkor kapják meg először a pénzüket azok az új igénylők, akik 2003. december 15-ig adták le igénylésüket a kije­lölt postahivatalokban, illetve bankfiókokban. A Diákhitel Rt. a 2003. de­cember 15-e után leadott hitel- igényléseket már csak a 2004. február 1-jén kezdődő, követ­kező tanulmányi félévre tudja figyelembe venni. Akik 2004. február 15-ig leadják az igény­lésüket, március 12-én hozzá­juthatnak a hitelhez. EUROPRESS Szigorúbb ellenőrzésre szá­míthatnak januártól a táp­pénzen lévő betegek, és a ke­resőképtelenséget elbíráló or­vosok egyaránt. A szabályok megsértése esetén a biztosító megszüntetheti a táppénz fo­lyósítását, az orvostól meg­vonhatják a keresőképtelen­ség elbírálási jogát. Jelenleg a táppénzben részesü­lőknek nincs olyan kötelezettsé­gük, hogy betartsák az orvos uta­sításait - ágynyugalom, gyógy­szerszedés, kezelések igénybe vétele. A jövő évtől ez a helyzet megváltozik. Sokkal szigorúbban ellenőrzik azt, hogy a páciens eleget tesz-e az orvosi utasítások­nak. A fekvőbetegeket akár ott­hon is meglátogathatják. Az orvosok számára az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénztár irányelvekben foglalja össze a ke­resőképtelenség elbírálásának szabályait - mondta Móricz Fe­renc, a biztosító főosztályvezető­je. Az előírások betartását két­száznyolcvan felülvéleményező főorvos ellenőrzi. A kormány azért írta elő a szigorított ellenőr­zéseket, mert az elmúlt évben ki­ugróan magas volt az egy hónap­nál hosszabbra nyúló keresőkép­telenség. A jövő évtől 180 nap helyett mindössze kilencven napig tart­hatják táppénzen a munkájuk el­vesztését követő napokban meg­betegedetteket, ám ezt az időt méltányosságból az OEP főigaz­gatója meghosszabbíthatja. 2004- től a táppénz mértéke nem válto­zik, továbbra is az előző évi kere­set 70, kórházi kezelés ideje alatt 60 százaléka marad. NÉMETH Hírek Kultúra 2000 Az Európai Bizottság közzétette a Kultúra 2000 elnevezésű ke­retprogramjának eredményeit; a 201 nyertes projektben 19 magyar közreműködő van - kö­zölte Zongor Attila, az uniós - pályázattal foglalkozó magyar iroda vezetője Budapesten. A nyertes projektek - 750 intéz­mény - 30 millió eurós támoga­tást tudhatnak magukénak, mti Egységes iratkezelés A közigazgatási szervek egysé­ges iratkezelésének szabályozá­sa egy állampolgárbarát köz- igazgatás kialakítását célozza - mondta Baja Ferenc, a Minisz­terelnöki Hivatal államtitkára a közigazgatási szervek egysé­ges iratkezelésének szabályozá­sa projekt konferenciáján, a Belügyminisztériumban, mti Elutasították Továbbra sem tartja elfogadha­tónak a kisebbségi joganyag módosításának önkormányzati választásokkal kapcsolatos ré­szét a Szerb Országos Önkor­mányzat - mondta Pavlov Mili­ca, a szervezet elnöke, mti Peren kívül A peren kívüli megegyezés le­hetőségét is felajánló petíciót juttattak el Gyurcsány Ferenc ifjúsági és sportminiszterhez hétfőn azok az árusok, akiknek ideiglenesen felállított üzletei és áruik megsemmisültek a Bu­dapest Sportcsarnok tüzében - mondta Somogyi László, a BS- tűz Károsultjaiért Egyesület ve­zetője. MTI Felvételi tájékoztató Megjelentek a 2004. évi felsőok­tatási felvételi tájékoztatók, a továbbtanulni vágyók március 1-jéig adhatják be kérelmeiket az egyetemekre, főiskolákra. A felvételi eljárás díja nem válto­zik, jelentkezésenként 3000 fo­rintot kell fizetni, europress Drámapályázat Nem lett első díjasa a Nemzeti Színház ez évi drámapályázatá­nak - jelentette be Jordán Ta­más igazgató. A bírálóbizottság döntése alapján három máso­dik díjat, és két harmadik díjat ítélt oda. mti Több foglalkoztatott A jövő év első felében 32-33 ezerrel nő a foglalkoztatottak száma, ez állapítható meg a mintegy ötezer gazdálkodó körében idén ősszel végzett fel­mérés alapján - közölte Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, mti Nem lesz sztrájk A Budapest Airport Rt. három szakszervezete eláll a decem­ber 19-re meghirdetett munka- beszüntetéstől, és öt napig egyeztet a munkáltatóval - mondta Pető György, a Buda­pest Airport Rt. kommuniká­ciós igazgatója, mti Új lakásra Csabai Lászlóné lakásügyi kor­mánymegbízott közölte: vett fel lakáshitelt 2002-ben, új lakásra. „Úgy gondolom, senkinek sem­mi köze hozzá” - jelentette ki a kormánymegbízott újságírók­nak egy budapesti lakásavatási ünnepségről távozóban, mti Környezetnevelés Megjelent a Nemzeti Környeze­ti Nevelési Stratégia második, megújított kiadása a Környezet- védelmi Alap Célelőirányzat tá­mogatásával - áll a Környezet- védelmi és Vízügyi Miniszté­rium közleményében. A tárca célja, hogy a kötet valamennyi oktatási intézménybe eljusson, segítve a környezeti nevelésben a pedagógusokat. A tárca kész támogatni a most 4500 pél­dányban megjelentetett könyv utánnyomását, mti _______________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom