Nógrád Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 277-300. szám)

2003-12-10 / 285. szám

2003. DECEMBER 10., SZERDA NÓGRÁD MEGYE 2003 SZÉCSÉNY Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal Új ferences rendházfőnök Vonzóbb múzeumot szeretne Varga Kapisztrán atya ez év au­gusztusától a ferences rendház új házfőnöke. Az Alföldön Tápiógyörgyön szü­letett, ott gyermekeskedett. Eszter­gomban, a ferences gimnáziumban érettségizett, majd teológiát tanult. Közben kántori és tanári oklevelet szerzett. 1987-tól az esztergomi gimnáziumban tanított, közben tu­dományos munkát is végzett: fő te­rülete a ferences rend története, doktori disszertációját is ebből írta. Szécsényi feladata nem annyira lelkipásztori tevékenység, inkább a ház életének megszervezése, a noví- ciusokkal való foglalkozás. Szécsény nem ismeretlen számára. A városba 1989-ben térhettek vissza a ferencesek, majd 1993-ban a ko­lostorba ismét beköltöztek a novíci- usok. Balázs atya, Márk atya és Ger­gely atya idején kéthetente, majd hetente járt ide tanítani. Azt mond­ta: kellemes, kedves élmények fűzik a városhoz. Amikor azt kérdeztem tőle, hogy milyen kapcso­latot szeretne az itt élő emberekkel a vá­rossal kialakítani, azt mondta:- Nem zárkózom el attól, hogy bizonyos területen gyü­mölcsöző kapcsolat alakuljon ki a kolostor és a város között. A polgár- mester asszonnyal már találkoztam. A Rákóczi-szoba itt van a kolostor­ban. Azt évente sokan felkeresik. Az emeleti folyosón az egyházunk életé­vel foglalkozó kiállításokat szerve­zünk, amit szívesen megmutatunk az érdeklődőknek. Tudom, hogy Szécsény készül az 1705-ös ország- gyűlés 300. évfordulójának méltó megünneplésére. Mi a magunk mód­ján szívesen bekapcsolódunk a ren­dezvénybe, annál is inkább, mert II. Rákóczi Ferencet személyes kapcso- lat kötötte a kolostorunkhoz. ■ Majcher Tamás ez év elejétől irányítja a Kubinyi Ferenc Múze­um munkáját. A fiatal, agilis szakember elképzelései között szerepel a várossal, az ott élő em­berekkel, az intézményekkel va­ló szorosabb, folyamatosabb együttműködés kialakítása. Volt idő, amikor nyitva volt a ház ajtaja az iskolák előtt, múzeumi órákat, restaurálási foglalkozá­sokat és egyéb, a múzeummal összefüggő fog­lalkozásokat tartottak a fiatalok részére. Mintha valami ismét elkezdődött volna a múzeumban. A tanév során az oktatási intézmé­nyekből az osztályok közösen látogat­tak el a múzeumba. Volt idő, amikor a szécsényi múze­umban rendszeresen tartottak hang­versenyt, irodalmi rendezvényeket. Az ilyen jellegű összejöveteleknek ismét helyet biztosítanak. A nyári hónapok­ban a szécsényi Tourinform-irodával és a művelődési központtal megszer­vezték a muzsikáló kastélykert nyári hangversenysorozatot. A helyi gyűjtőmunkában jobban szeretne építeni a múzeumbaráti kör tagjaira. A „Szécsényi füzet” eddig egy alkalommal került az olvasók kezébe. Szeretné a kiadványt ismét megjelentetni. Tervei között szerepel, hogy megújítsák a vadászaü és vadgazdálkodá­si kiállítást. Lehetőséget biztosítana a vadásztár­saságok bemutatkozására. A kiállítási anyagokat felújítják, kibővítik. Füg­getlen attól, hogy a múzeum megyei intézmény, a város idegenforgalmát is szolgálja. Az igazgató­nak az a célja, hogy a helyiek és az odalátogatók számára még vonzóbb legyen a múzeum. Arcok a településről Helytörténeti kutató és levéltáros Galcsik Zsolt 35 éves, de a helytörténeti kutató le­véltárosnak már számtalan tanulmánya, több egy­háztörténeti könyve jelent meg. Igen korán, még 20 éves sem volt, amikor megjelent az első írása az Egyesült Államokban. Arról a Pater König Kelemen­ről írt egy tanulmányt, akinek a tollából jelent meg a „600 éves ferences élet Szécsényben” című könyv, aki ismert és el­ismert egyháztörténeti publicista volt. Abban az időben a magyar kiadók nem jó szívvel fogadták az ilyen témájú írásokat. Szécsényhez kötődő jeles emberek után kutatott, így került kap­csolatban az Amerikában élő Krupka Sándor ferences rendi atyával is, aki kiadatta írását. A szécsényi Vincés nővérek története 1875-1950-ig című köny­vét 1993-ban adták ki, abban az évben amikor a megyei levéltárhoz került dolgozni. Azóta is folyamatosan hallat magáról. Az idén jelentette meg Pintér Sándor kiadatlan apró elbeszéléséit. Jövőre jelenik meg a szécsényi felekezeteinek egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1332-től 1950-ig című munkája. Radványi Ferenc a Rákóczi-szabadságharc után latinul megírta Nógrád megye történetét, de a mű kéziratban maradt ránk. Kolléganőjével, Tóth Krisztinával, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárnőjével ennek kiadásán is dolgoznak Galcsik Zsolt tele van ötletekkel, tervekkel, elképzelésekkel. A tudományos munkássága mellett aktív közéleti életet él. Szécsényben az önkormányzat városfejlesztési és idegenforgalmi bizottságának tagja. A Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia mun­kaközösség is sorai közé választotta. Tagja a Magyarországi Egyhá­zi Levéltárosok Egyesületének és a Magyar Levéltárosok Egyesüle­tének. A lakosság gyógyítója Csendes, szerény, nagy szakmai tudással rendelke­ző, hivatásának élő, a betegei által tisztelt és elismert szakember dr. Dudás István, aki 1971-től gyógyít Szécsényben. Amikor odakerült, ketten voltak orvo­sok a településen. Nem egyszer úgy hozta a sors, hogy egyedül látta el a település betegeit. Abban az időben még nem volt megszervezve az éjszakai orvo­si ügyelet, így naponta 24 órában volt szolgálatban. Éjszaka, ha zör­gettek a lakása ablakán, felkelt, vette az orvosi táskáját, útnak indult, j hogy segítsen a rászorulton. Tőle senki sem kérdezte meg: Doktor úr j a maga szíve sose fáj? Ment, tette a dolgát. A három évtizedes sikeres gyógyító tevékenységének elismerése­ként, Szécsény közéletében betöltött szerepéért, a város egészség­ügyéért végzett munkájáért 1997-ben odaítélte részére Szécsény Vá­rosi Önkormányzat képviselő-testülete a Szécsényért elismerő kitün­tetést, amit évente egy ember kap meg a városban. Felesége védőnő, orvosi asszisztens, végig ott dolgozott és dolgo­zik a férje mellett. A doktor úr, aki közben letette a háziorvosi és üzemorvosi szak­vizsgát, ma már nyugdíjas, de hivatását nem adta fel. Fia, Róbert az édesapja nyomdokába lépett. A rendelő ajtajára az ő neve is felke­rült. Lányuk Klaudia, szintén az orvosi hivatást választotta, ő Buda­pesten dolgozik. A város „pénzügyminisztere” A polgármesteri hivatal pénzügyi és intézményirá­nyítási osztályvezetője Balázsné Szabó Zita. A hivata­lon belül 15 ember munkáját irányítja, folyamatosan munkakapcsolatban áll az intézmények vezetőivel. Nincs könnyű helyzetben, hiszen nem egyszerű az igények és lehetőségek egységét megteremteni. Ahogy elmondta, ha jogos a kérés, iparkodik azt meg­oldani. Többször nemet kell mondania. Jó munka- kapcsolatot alakított ki a vezetőkkel, azok helyetteseivel a testület tagjaival. Az önkormányzati ülésen egy-egy előterjesztésnél a képvi­selők a döntések előtt elfogadják szakmai érvelését. Rendszeresen, reggel 7 órakor már bent van a hivatalban és este nyújtott műszakban dolgozik. Komoly, elemző munkát csak a reg­geli órákban, vagy munkaidő után lehet végezni, hiszen napköz­ben mindazokkal, akikkel munkakapcsolatban áll gyakran beko­pogtatnak hozzá, és ilyenkor félre kell tenni azt a munkát, amin épp dolgozik. A város kiskincstári rendszerben működik, ezért az intézmények vezetői minden beszerzést egyeztetnek vele, s a megrendelést ellen­jegyeztetik. Sokszor otthon is kijut a hivatali munkából, férje nem szól ezért, megértő. Anett lánya végzett jogász, Diána főiskolás. ■ Másfél ezer diák városa All. Rákóczi Ferenc Általános Iskola számítógépes tanterme A város egyetlen általános iskolájában a környékbeli falvak diákjai is tanulnak. Az iskolában 2001-es tanévtől működik a minőségbiztosítási rendszer, amelynek mottója: Szeresd a gyereket, emeld a szívedre őt. Az intézet igazgatója, Stayer László elmondta, hogy diákjaik sokoldalú, differenciált kép­zésben részesülnek. Á hagyományteremtő rendezvényei kö­zül kiemelkedik a Rákóczi-napok. Az idei tanév fő célkitűzé­se az elért eredmények megőrzése és erősítése. Az önkormányzat a nyári szü­netben az iskola valamennyi he­lyiségét kimeszeltette. Több tan­termet felújítottak, kétmillió fo­rint értékben új padokat, széke­ket vásároltak. Kialakítottak egy számítástechnika termet. Felújí­tották az iskola kerítését. A Körösi Csorna Sándor Gim­názium és Szakközépiskolában a nyáron 55 diák érettségizett. Közülük, 18-an kitűnő ered­ményt értek el. Évről évre ma­gas a felsőfokú tanintézmények­be felvett diákok aránya, 80-88 százalék. Gyarmati Attila igaz­gató arról szólt, hogy iskolájuk­ban 8 évfolyamos gimnázium és szakközépiskolai képzés folyik. A gimnáziumban kiemelt szere­pet kap az idegen nyelvi oktatás. Diákjaik közül sokan rendelkez­nek állami nyelvvizsgával. Az önkormányzat engedélyezte ré­szükre az úgynevezett nulladik évfolyam indítását, ahol az első évben a diákok 12 órában tanul­* ják az idegen nyelvet, 4 órában a számítástechnikát. A szakkö­zépiskolában informatikai és gazdasági ügyvitelt tanítanak. A diákjaik szakkörökön, ön­képzőkörökön egyetemi és főis­kolai előkészítőkön készülhet­nek fel a felvételi vizsgákra, a különböző tanulmányi verse­nyekre, ahol évről évre kiemel­kedő jó eredményt érnek el a kőrösis diákok. Az iskolában ki­alakultak a hagyományteremtő rendezvények. A nyári szünetben kimeszel­ték az iskola tantermeit, helyisé­geit. A 9-12. évfolyamon áttér­tek a kabinetoktatásra, így több szaktanterem kialakítására is sor került. Az Lipthay Béla Mezőgazda- sági Szakképzőiskola nevelésfi­lozófiai alapelvében fogalmazza meg, hogy „Minden emberben van érték”. Az iskola légköre, jellege, feltételrendszere bizto­sítja az értékek feltárhatóságát és az egyén boldogulásához szükséges konstruktív képessé­gek kialakítását. A képzés szakközépiskolai és szakiskolai formában mezőgaz­daság, informatika és vendéglá­tás-idegenforgalom szakmacso­portokban történik. A következő tanév új lehető­sége a szakközépiskolai 9. évfo­lyamon egy idegen nyelvi előké­szítős öt évfolyamos szakközép­iskolai osztály indítása a hagyo­mányos négy évfolyamos kép­zés mellett. Érettségire épülő szakképzési kínálatában szereplő szakmák a mg-i és az áruforgalmazó-tech- nikus, gazdasági informatikus, lovastúra-vezető, ökorendész. Szakiskolában alapfokú isko­lai végzettséggel 11. és 12. évfo­lyamokon megszerezhető szak- képesítések a mg-i és növényter­mesztő gépész, lótenyésztő, va­dász-vadtenyésztő és a falusi vendéglátó szakmák köre. Nappali tagozaton 334 diák tanul, az érettségire felkészítő esti tagozaton 90 fő. A lipthays diákok lehetősége­it tovább növelik az iskola kül­földi kapcsolatai (Szlovákia, Csehország, Németország), mely diáktalálkozókban, verse­nyekben és szakmai gyakorla­tokban nyilvánul meg. Az iskola az ország 90 szakiskolájának egyikeként nyertese a szakisko­lai fejlesztési programnak (szak­ma), mely új - közoktatási, szakmai, szervezetépítési, mi­nőségbiztosítási, informatikai, idegen nyelvi feladatokkal járó fejlesztéseket irányoz elő az in­tézmény részére. Horgászok paradicsoma A 18 hektáros sóderbányató a horgászok para­dicsoma. A tó és a vízfelület kör­nyéke a város tu­lajdona, de an­nak kezelési jo­gát az önkormányzat átengedte a Petőfi Horgász Egyesületnek, amely 30 éves múlttal rendelke­zik. A rendezett táj arról tanús­kodik, hogy az egyesület tagjai szívesen töltik szabad idejüket a víz partján. Példaértékű az a közhasznú munka, amit az egyesület tagjai végeznek. A ta­vat övező 18 hektáros területet pihenőparkká alakították. Dr. Serfőző András országgyűlési képviselő kezdeményezésére tanösvényt létesítettek. Az Ipoly-vidéki Tájvédelmi Egyesü­let és a Petőfi Horgász Egyesület a nyáron adta át a madárbemu­tató tanösvényt, mely pályázati pénzből az ITE és a horgász­egyesület összefogásával társa­dalmi munkában készült el. Az átadási ünnepségen megjelent Haraszthy László helyettes ál­lamtitkár, a természetvédelmi hivatal elnöke. A halakat bemutató tanös­vény már korábban elkészült. A tóhoz a nyári időszakban szinte az ország minden részéről ér- | keznek vendégek. Az odaláto- [ gatók között vannak vendég­horgászok, de többen csak a pi­henés, kikapcsolódás véget ke­resik azt fel. ■ A Rákóczi-emlékmü ■ A szécsényi római katolikus templom középko­ri alapokon áll ■ Kurucok városa II. Rákóczi Ferenc bronzszobra

Next

/
Oldalképek
Tartalom