Nógrád Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 253-276. szám)
2003-11-14 / 263. szám
2003. NOVEMBER 14., PÉNTEK BÁTONYTERENYE Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal REGIONÁLIS NAPLÓ „Ebben az országban bárki bárhol csinálhat tavat?” A tározó kivitelezése során jelentősen eltértek az eredeti tervektől - állítja a miniszter Különösen emlékezetes marad a mátranovákiak számára az idei mindenszenteket követő éjszaka, amikor a Bárnapa tak vize elöntötte a települést. 150 lakót ki kellett költöztetni, mostanra befejeződött a kárfelmérés, lezajlott a fertőtlenítés. A választókörzet szocialista országgyűlési képviselője, a mátranováki származású Juhász Gábor a közelmúltban a parlamentben napirend előtt szólalt fel ez ügyben, „Ebben az országban bárki bárhol csinálhat tavat?” címmel. Juhász Gábor elmondta, hogy a hihetetlennek tűnő esetről húgától értesült, aki férjével és három gyermekével Mátranovákon Juhász Gábor országgyűlési képviselő lakik, szinte a patak partján. Mint mondta, azonnal autóba ült, és a helyszínre sietett, azt latolgatva, vajon mekkora a baj. Mikor megérkezett, azt látta: a Bárna-patak, amely normális esetben 8-10 centiméteres vízmélységgel csörgedez a falu közepén, most a három és fél méteres medret teljesen kitöltve, mindent magával sodorva rohan.- A helyszínen rendőrök, a katasztrófavédelem munkatársai, mentők, tűzoltók segítették a munkát - mondta a képviselő. - Ott volt Csikó István, Mátra- novák polgármestere, valamint Vanya Gábor, Bátonyterenye polgármestere, aki, mint a helyi védelmi bizottság elnöke, gondosan és szakszerűen szervezte és irányította a munkát. Ott volt mindenki lakosság köréből, akinek volt valami használható munkagépe, amivel hidat lehet bontani vagy torlaszt megszüntetni, azért, hogy mentsék, ami menthető. Ezúton is szeretném megköszönni mindenkinek a fegyelmezett munkát. A tévében mindenki láthatta, hogyan höm- pölygött a víz Mátranovák utcáin: higgyék el, az ott lakók álmukban sem gondolták, hogy egy hegyi falut árvíz sújthat. 150 lakót költöztettek ki, mostanra felmérték a károkat, elvégezték a fertőtlenítést, a víz régen lefolyt, a patak vize ismét a medrében halad, de az eset elgondolkodtató: ha valaki vesz egy földet, egy völgyet patakkal, és úgy dönt, hogy tavat szeretne, mint Döbrögi, odaküld néhány dózert, hogy akkor fogják el a völgyet. Ebben a völgyben, a mátranovákiak vesztére, jobbára homokos föld, bokrok és fák voltak, s ebből épült az a bizonyos gát. Juhász Gábor hangsúlyozta: a hatóságok ugyan leállították az építkezést, de arról senki sem győződött meg, vajon a vizet kiengedték-e belőle? Az összegyűlt víz pedig egyszer csak átszakította gátat, és vitt magával, amit tudott, elöntötte Mátranovákot. Figyelmeztetett arra is: ma a csupaszon látszó, kimosott gázvezeték áll a néhai töltés helyén, és csak bízhatnak abban, hogy nem sérül meg, mert akkor áradás után robbanás is lesz. A politikus kiemelte: a látszat arra utal, hogy akinek ebben az országban pénze van, azt csinál, amit akar. Veszélyeztethet másokat, kockára tehet akár egy települést is.- Ki kell deríteni, ki a felelős, ki mulasztott, legyen az akár a tulajdonos, akár helyi vagy országos hatóság - mondta nyomatékosan Juhász Gábor. - Kártalanítani kell az elöntötteket, helyreállítani biztonságérzetet és magát a települést is. A parlamenti képviselők álláspontja majd' mindenben különbözik, de a biztonság- és a felelősségérzet összeköt. A mátranováki gátszakadás nem ismétlődhet meg! Fokozott szigorral kell engedélyezni, ellenőrizni és építeni a tavakat, mert ez a példa jól mutatja: jobb félni, mint megijedni. A képviselő felszólalására dr. Persányi Miklós, a környezetvédelmi és vízügyi tárca minisztere válaszolt. Előre bocsátotta: ebA hömpölygő áradat pusztítását már csak a kimosott patakmeder és a leszakadt híd jelzi m Az átszakított gát a víz levonulása után is ijesztő látványt nyújt FOTÓ: RIGÓ TIBOR ben az országban bárki bárhol csinálhat házat, hidat, utat, iskolát, templomot és tavat is, feltéve, ha ebben megfelel a fennálló jogszabályoknak és betartja a vonatkozó előírásokat. A tározók, tavak létesítéséről elmondta, hogy a vízjogi törvény alapján vízjogi engedélyt kell kérni, mivel ez a vizek lefolyását, áramlási viszonyait, mennyiségét, minőségét, medrét megváltoztatja. A munka megkezdéséhez létesítési engedély szükséges, a vonatkozó rendelet előírása szerint az engedélyezéshez tervdokumentációt kell csatolni, és szakhatósági állásfoglalásokkal együtt kell benyújtani. Az engedélyben foglaltaktól eltérni nem lehet. Egy ilyen tározót üzembe helyezni csak vízjogi üzemeltetési engedély alapján lehet, melynek feltétele a műszaki átadás és a létesítési engedély alapján végzett ellenőrzés. Az engedélyes köteles ezt a tényleges állapotrögzítő tervdokumentációt mellékelni kérelméhez^"- A Bárna-patak mellett épült tározó kivitelezése során jelentősen eltértek az eredeti tervektől az egész megvalósításban - ismertette a konkrét esetet a miniszter. - Az engedély oldaltározóra szólt, ehelyett völgyzárógátas tározót kiviteleztek. Ezt a vízügyi hatóság helyszíni szemlén rögzítette, kötelezte az építtetőt a tározó azonnali leürítésére, az építési munkák felfüggesztésére, a Bárna-patak vizének zavartalan továbbvezetésére. A későbbiekben a vízügyi hatóság az oldaltöltés meghatározott szakaszának elbontását is előírta, de az építtető nem tett eleget az előírásoknak és megfellebbezte a határozatokat. Időközben megszületett a másodfokú határozat, amely helybenhagyta a vízügyi igazgatóság döntéseit. Ha az engedélyes betartotta volna az előírásokat, leüríttette volna a tározót, elbontatta volna a gátat, nem következett volna be a gátszakadás. Az eset kivizsgálása nyilván alapos szakmai elemzést kíván, ez jelenleg is folyamatban van, csak a szakértői vizsgálatok lezárulása után lehet teljes körűen tisztázni a felelősségi kérdéseket. Dr. Persányi Miklós egyetértett a képviselővel abban, hogy „Döbrögik” nem veszélyeztethetik a lakosság életét, vagyonát. Utalt arra is, hogy az újonnan engedélyezett építéseket folyamatosan ellenőrzik a vízügyi igazgatóságok, mindig felhívják az építtetők figyelmét az engedélyben foglaltak betartására. Megjegyezte azonban azt is, hogy az utóbbi időben sajnálatos módon szaporodott az engedélytől eltérő kivitelezések száma.- Az előfordult esetekből nem lehet arra az általánosításra jutni, hogy mindenki ott és úgy építhet, ahogy akar - zárta válaszát a miniszter. - Szükségesek a vízjogi engedélyek a tározókhoz is, az előírások betartása egyrészt állampolgári kötelezettség, másrészt annak a biztosítéka, hogy a létesítmény műszaki szempontból megfelelő és biztonságos. Ha az állampolgár ettől eltér, az már büntetőeljáráshoz tartozik. HEGEDŰS ERZSÉBET Maconkára „költözött” a bámai víztározó November 2-ára virradóra nagy riadalmat okozott, a bámai víztározó, illetve a Bárna-patak. A tározó gátjának átszakadása után Mátranovák egy részét elöntötte az egyébként békésen csörgedező patak, amely a Zagyva folyóba ömlik. A vízügyi szakemberek ezért megnövelték a maconkai víztározóba befolyó viz mennyiségét, megelőzve az esetleges későbbi problémákat. Szerencsére mire a Bámából elfolyt 500 000 köbméter viz odaért, már annyira lelassult, hogy nem kellett komolyabb veszéllyel számolni. A beavatkozást követően a maconkai tározó vízszintje körülbelül 20 centivel növekedett A szakemberek ezen az éjszakán külön ügyeleti munkatársat jelöltek ki, szerencsére azonban nagyobb beavatkozásra nem volt szükség, mert a Zagyva „fél mederrel” levonultatta az árat - mondta a vízügyi igazgatóság munkatársa. Akinél bármikor nyitott ajtóra találnak Harminckilenc év a közigazgatásban - Minden ügyben a megoldást keresi Az idei, város által adományozott kitüntetések egyikét - a Város Szolgálatáért elismerést - Romhányi Gyula címzetes főjegyző kapta. Aki valamikor is kapcsolatba került vele, akár a hivatali munkavégzés során, akár ügyfélként, energikus, jó kedélyű tettre kész, kiegyensúlyozott, közvetlen, derűs emberként ismerhette meg. Akinek szerencsés adottsága alapos, színvonalas szakmai felkészültséggel, sok-sok tapasztalattal párosul.- Ez így igaz, hiszen meggyőződésem, hogy akit egyszer „megfertőz” ez a munka, hivatás, az nem tud elszakadni tőle, ellenáll minden ajánlatnak, s marad. Mint ahogy én is maradtam - mondja Romhányi Gyula.- Hogyan indult pályafutása?- Bányász családban születtem Karancskesziben, itt végeztem el az általános iskolát. A mai napig vissza, hazajárunk feleségemmel az ott lévő kis házunkhoz dolgozni, kertészkedni, kikapcsolódni. 1959-ben érettségiztem a salgótarjáni Madách Imre Gimnáziumban. A katonai szolgálat letöltése után kerültem a tanácshoz, pontosabban 1965-től a járási tanács apparátusába. Gsaknem minden területen dolgoztam, ipar, kereskedelem, munkaügy, titkárság. Ki- és megtanulhattam a különféle területek sajátosságait, s mindazt, ami e munka értelmét, szépségét adja. Az emberekkel való folyamatos kapcsolat, s a jogszabályok betartása és betartatása. Illés Szilveszterre, a titkárság vezetőjére emlékezem szívesen a mai napig, akit sohasem láttunk haragosnak. Mosolyogva tudott úgy megbírálni bárkit, hogy annak biztos az volt az „utolsó hibája”. Tanultam a szó szoros értelmében is, elvégeztem a Tanácsakadémiát, majd az Államigazgatási Főiskolát, s e mellett természetesen számos szakmai tanfolyamon vettem részt.- A járások időszakában is kapcsolatban állt az akkori Kisterenyével, illetve Nagybátonnyal, mikor lett településünk köztisztviselője?- 1984. január 1-jétől lettem a Nagybátonyi Nagyközségi Tanács hatósági osztályának vezetője, majd 1989 februárjától a végrehajtó bizottság titkára, s 1990-től jegyző lettem. A 2002-es köztisztviselők napján szakmai munkám elismerésének csúcspontjaként címzetes főjegyzői címet kaptam a miniszterelnök úrtól. Bármilyen területen, bármilyen tisztséget viselve mindig azt vallottam: a nyitott közigazgatásnak van létjogosultsága. Bárki, bármikor nyitott ajtót talált, s talál nálam. Mindig azt keresem, hogyan lehet megoldani az adott ügyet úgy, hogy mindenkinek jó legyen. Az állampolgárnak is és a jog se sérüljön. Sokrétű a közigazgatási munka, a jegyzői is, akár a képviselő testület oldaláról, akár az állampolgárok oldaláról nézem. Emellett állandó változásban van, de az én ügyhöz, munkához való hozzáállásom nem módosult. A lényeg, hogy minél rövidebb idő alatt rendeződjenek az ügyek. Lassan haladunk a szolgáltató jellegű közigazgatás felé, azt szeretnénk, hogy mindenki, aki kapcsolatba kerül velünk érezze ezt. Jól működő, szervezett hivatallal, szakképzett, megfelelő szakértelemmel rendelkező apparátussal, meg lehet valósítani a magas színvonalú munkát.- Az elmúlt évek időjárása többször próbára tette a várost, megáradó patakok nagy károkat okoztak. Mint a helyi védelmi bizottság titkára ugyancsak kivette részét a munkákból.- Jól működő szervezet a bizottság, polgármester úrral együtt azt tettük, amit ilyen esetben kellett. Mint ahogy a közös munka eredményeként élem meg a sikeresen végrehajtott feladatokat, a személyes elismeréseimben is a közös munka megbecsülését látom. így 1995-ben a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt, 2001-ben a Honvédelemért kitüntető cím átvételekor is. Számomra mindig is létfontosságú volt a korrektség, nem csak a munkatársakkal, de a társszervekkel, megyei, országos szervekkel, minisztériumokkal is Negyven év alatt volt időm kiépíteni e kapcsolatokat, s „szürke eminenciásként” is eredményesen működtetni. A város szolgálatáért kapott elismerésre is ugyanolyan büszke vagyok, mint a többire. Itt mégis a szívből jövő gratulációk, az ügyfelek mondta őszinte, elismerő szavak egy kicsivel többet jelentenek, s nagyon jól esik. ___________________________________________(ÓMÉ) iÜHHBkhki ________..................................... . R omhányi Gyula címzetes főjegyző m
