Nógrád Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 228-252. szám)

2003-10-31 / 252. szám

2003. OKTÓBER 31., PÉNTEK

MOZAIK

Nógrád Megyei Hírlap - 11. oldal

______________Hét végi ügyeletek______________

O

RVOSI KÉSZENLÉT

Salgótarján: a hét végi ügyeleti ellátás péntek 16 órától hétfő reggel 8 óráig tart. A központi ügyelet (felnőtt és gyermek), az Ady Endre út 3. szám alatt lévő egészségügyi létesítményben található. Tel.: 32/410-853.

Balassagyarmat: a Rákóczi fejedelem út 66. szám alatt, szintén a fenti időkben lesz az ügyeleti ellátás. Telefon: 06-35/301-612.

Bátonyterenye: az Ózdi út 60. szám alatti rendelőben, telefon: 06-32/353-344; Rétság: a József Attila út 13. szám alatti rendelőben, telefon: 06-35/350-561. Szécsény: a Rákóczi út 113., alatt péntek 16 órától hétfő reggel 7 óráig, telefon: 06-32/370-432.

Pásztó: a gondozóházban, a Hársfa utca 1. szám alatt (a rendelőintézet mögötti Semmelweis utcai bejáratnál) lesz háziorvosi ügyeleti ellátás a fenti napokon. Telefon: 06-32/561-020, vagy 06-32/561-000/2191-es mellék. Lelkisegály-telefonszolgálat:

Salgótarjáni körzet: 06-32/311 -600. (Este 18 órától reggel 6 óráig ingyenes!) Balassagyarmati körzetben: a 06-80/505-502-es Ingyenes körzeti hívószámon.

GYÓGYSZERTÁRAK NYITVA TARTÁSA

Hét végi ügyeletet - péntek 16 órától hétfő reggel 7 óráig - az alábbi gyógyszer- tárak tartanak megyénkben:

Salgótarjánban a Kossuth út 2. szám alatti Szent Anna patika; Balassagyarmaton a Bajcsy út 20. szám alatti Remény gyógyszertár;

Pásztón a Semmelweis út 9. szám alatti Gyógyír patika;

Szécsényben a Rákóczi út 67. szám alatti Szentháromság patika; Bátonyterenyén a kisterenyei, Vasút út 5. szám alatti Kastélykert gyógyszertár.

Rétságon: nincs ügyelet.

ÁLLATORVOSI ÜGYELETEK

A Magyar Állatorvosi Kamara Nógrád Megyei Szervezetének magán-állatorvosi (betegbejelentés) ügyeleti szolgálatán a hét végén (péntek 14 órától hétfő reggel 6 óráig) az alábbi orvosok tartanak ügyeletet:

Balassagyarmat és Szécsény ügyeleti körzet (B.-gyarmat, Szécsény, Endrefalva, Szügy, Rimóc, Terény, Magyarnándor és környéke): dr. Érsek Ervin Balassagyarmat, Óváros tér 22., tel.: 06-30/9498-676;

Rétsági ügyeleti körzet (Rétság, Romhány, Diósjenő, Nézsa, Nagyoroszi, Érsekvadkert, Drégelypalánk és környéke): dr. Afács/Mász/óÉrsekvadkert, Petőfi u. 12., tel.: 06-35/340-015, mobil: 06-30/368-2265;

Salgótarjáni ügyeleti körzet (Salgótarján, Cered, Karancskeszi, Karancslapujtő, Kishartyán, Bátonyterenye, Márkháza, Mátraterenye, Kazár és környéke): dr. Kovács Zoltán Karancsalja, Béke u. 17., tel.: 06-32/445-017,06-20/5405-944; Pásztói ügyeleti körzet (Pásztó, Káiló, Cserhátszentiván, Ecseg, Palotás és környéke): dr. György Zsolt Alsótold, Nefelejcs u. 14., tel.: 06-32/380-088, mobil: 06-30/9531-288.

A Nógrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás hatósági állatorvosi ügyelete a hét végén (péntek 14 órától hétfő reggel 8 óráig) az alábbiak szerint lesz:

Rétság és környékén: dr. lílácsik László Érsekvadkert, Petőfi u. 12., tel.. 06- 35/340-015;

Balassagyarmat, Szécsény és környékén: dr. Érsek Ervin Balassagyarmat, Óváros tér 22., tel./mobil: 06-30/949-8676;

Salgótarján és környékén: dr. Papp Tamás Bátonyterenye, Munkácsy út 4., tel.: 06-32/350-616, mobil: 06-20/9367-370.

Pásztó, Palotás és környékén: dr. Baboss CsongorKálló, Kossuth u. 41., tel.: 06- 32/477-033. ■

„...ballagós, csendes, jó harangbeszéd”

Palócföldi „utazó” művészeti fesztivál a „Napút” hasábjain

Sok vagy kevés a folyóirat Magyarországon? Ez „ősidők” - tehát a tizennyolcadik század - óta felmerülő kérdés, s a válasz mindig csak viszonylagos lehet. Attól függ ugyanis, hogy milyen az illető kiadvány tartalma, minősége, olvasottsága és - nem utolsósorban - anyagi támogatottsága. A rendszerváltást követően megsokszorozódott a folyóiratok száma, bár nagyon sok nem bizonyult életképesnek. Napjainkban a gondok mellett tapasztalni biztató jeleket is. Ilyen volt a minapi, október 25-i folyóirat-fesztivál is, amelyet a budapesti őszi fesztivál keretében rendeztek a IX. kerületi Ráday utcában. Több mint negyven lap - köztük például a „Beszélő”, a „Filmvilág”, a „Kritika”, a „Századvég”, a „Világosság” - szervezett programokat az egymáshoz közeli kávéházakban.

E bevezető a „Napút” - Irodalom, művészet, környezet című, Budapesten szerkesztett és kiadott folyóirat - amelyet a Napút Kiadó Kft. megbízásából a Cédrus Művészeti Alapítvány jelentet meg 1999 óta évente tíz alkalommal - kapcsán fogalmazódott meg. A lap fő- szerkesztője Szondi György irodalomtörténész, költő, műfordító, bolgárszakértő. A Napút-kör tiszteletbeli konzulensei között a magyar szellemi élet olyan kiválóságai, ismert személyiségei mint - mások mellett Kosáry Domokos, Lászlóffy Aladár, Sánta Ferenc, Schwajda György, Sütő András találhatók. A küllemében is igényes - egyébiránt klasszikus - formátumú kiadvány 2003-as 5. számát az „Expanzió” („Ekszpanzió”) elnevezésű alternatív művészeti fesztivál témakörének szentelte, pontosabban „adta át”.

Erre utal, hogy e számot az a Németh Péter Mikola „vendégszerkesztette” - aki nem mellesleg - egyik kezdeményezője, szervezője, mintegy szellemi atyja az 1989 óta minden esztendőben megrendezett rendezvénysorozatnak. Németh Péter Mikola váci lakosként képviselője a vámosmikolai székhelyű Szent István Király Alapítvány az Ipoly Mente Kultúrkörért nevű szervezetnek és a balassagyarmati központú Ipoly Eurorégió magyarországi titkárságának. Az expanzív fesztivál - amely az ex+pando (lat.) alapján a kiterjesztett, táguló, hódító művészetet jelképezi - Szathmári Botond írása szerint „a váci Görög Temp- bmtól ehndulva kis vicinálison és buszokon bejárta a fél Felvidéket. Szinte minden helyre eljutott, ami Vác fölött van. Utazó fesztivállá, vagy még inkább zarándok fesztivállá vedlett át, de mindvégig fontos volt a hely szellemének megeleveníté- se. Az észak géniusza, Nagybörzsöny vagy Palóc Pompei, egyaránt behatolt a kortárs művészetbe. Árpádkor, millióéves lábnyomok és perfomumce-ok, időtlen ősleletek és a pillanat művészete... Az EXPANZIÓ a Palócföldet a művészet szent terévé tette...” Ahogyan az egykori sámánok - amelyre Szathmári Botond egy másik dolgozata, a „TálFilmkockák megyei eseményekről t

tosok a XXI. század hajnalán” is utal - úgy az elmúlt csaknem másfél évtizedben a művészek szólaltatták meg a rejtőzködő helyszellemeket és alakították hanggá, szóvá, vagy formává a természet és az ember egységének talapzatán.

S hogy konkrétan mikor, hol, milyen volt a fesztivál karaktere, jellege azt ugyancsak különös - mondhatni a témával „kompatibilis” - módon, egy „készülő experimentális filmsorozat „anasztrófa története”-ként dolgozza fel Németh Péter Mikola. Azaz az új formák robbanásszerű megjelenésére, a fokozatosan rehabilitált művészettörténeti értékekre, jelesül a perfor- mansz műfajra helyezve a hangsúlyt, amely a szerző szerint arra hivatott, hogy a „részekre hulló „Minden Egész" darabjai, töredékei valamint a hiteles életfilozófiák, az autentikus kor- társművészetek és a mindennapi lét között működőképes kapcsolatokat teremtsen. „Tágabb értelemben pedig a különféle - európai, ázsiai, afrikai, amerikai, afroamerikai stb. - olykor egymástól hermetikusan elzárt kultúrák között hozva létre élő, jól asz- szociálható, teremtő együttműködést.” Németh Péter Mikola felidézi az 1989-2003 közötti évek eseményeit, amelyek némelyike direkt módon is kötődött a határainkon inneni, a jelenlegi Nógrád megye köz- igazgatási határain belüli településekhez is. így 2000- ben Balassagyarmatra - vagy ahogyan Komjáthy Jenő híres versében nevezte „Abderá”-ra - 2001-ben Ipolytarnócra, 2002-ben Terény, Szanda, Szanda vára térségére, 2003-ban pedig Terény, Magyarnándor és a cserháti magaslaton álló sasbérci kilátóra is kiterjedt az expanzió. Mindegyik eseménysor egy-egy témára épült fel. A 2002-es- nek a „Vár”, az ideinek a „Kilátó” volt a hívószava.

A kortárs művészetek „nomádjai” - bizonyos nézőpontból öncélúan, magukba fordulóan - fejtik ki alkotó tevékenységüket, pedig a társadalom elmélyülő válságait is jelzik a maguk módján. Dilemmáikat-azt, hogy „lehet-e művészetre redukálni a világot,... lehet-e a művészet nevű esszenciába sűríteni a dolgok sokszerűségét” (Bárdosi József) - a magyarnándori születésű költő, Konczek József a XIII. Expanzió után papírra vetett lírai jegyzetének haranghasonlata fejezi a legszemléletesebben: „Úgy lenne jó, ha soha nem tűz vagy más vész jelzése volna a beszédük, hanem csak szép ballagós, csendes, jó harangbeszéd, például olyankor, amikor a nyári meleg zivatar után az ember csatangol a tócsákban, vagy például ilyenkor is, amikor feje alá font karokkal fekszik a szabad, illatos éjszakában és elgondolja, hogyan is van ez a mi játékunk, mire is jó ez az egész.”

A Napút 2003/5-ös, tematikus számában a Budapesten élő salgótarjáni költő Dukay Nagy Ádám két remek verse, a „birtokviszony” és a „Képlet” is napvilágot látott.

CSONGRÁDY BÉLA

JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES

Elmúlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Nem megyek föl, mert tériszonyom van. ” Szerencsés nyertesünk: özv. Galgóczi Andomé Kisterenye, Vasút út 20., 1/1. Kérjük, hogy mai rejtvényünk megfejtését legkésőbb november 5-ig juttassák el szerkesztőségünk címére.

Képzelőerő a konyhában

Egy főzőcskejellegű tv-műsorból valóságos showt is lehet csinálni, ráadásul egy alapvetően természettudományos és történelmi ismeretterjesztő filmekre szakosodott csatornán. Akármilyen hihetetlen, van ilyen, a brit Jamie Oliver tevékenységének köszönhetően. Ő az a megfelelő adottságokkal rendelkező szakács, aki egyszerre kés- és főzőkanálzsonglőr, képernyős figura, a lányok és háziasszonyok kedvence, de persze mindenekelőtt az ízek mestere.

Előbbi „alapanyagokból” már össze is áll a Spektrum Televízió műsorának népszerű sorozata, ami most már könyv formájában is elérhető, azaz Jamie Oliver receptjei bármikor leemelhetők a polcról. „A pucér szakács” című kötet a Park Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot, s amint az a fülszövegben is olvasható, a szakácsok ifjú csillaga megkíméli a szakácsot a fárasztó és hosz- szadalmas előkészüle tektől és kivi- telezéstől.

Olyan recepteket válogatott össze a kötetben, amelyek miatt nem kell éjsza- k á b a nyúlóan a kony- hában szösz- mötöl- ni, de

különlegességet jelentenek még az igazi ínyenceknek is. A friss alapanyagok merész ízekkel kombinálva egészen rendkívüli, ugyanakkor egyszerű, könnyen elkészíthető fogásokat eredményeznek.

A kötet elején az angliai születésű szakácsmester bemutatja magát, említve, hogy a konyhai munkák már nyolcéves korától vonzzák.

Konyhaművészeti tudományát Franciaország mellett Londonban is gyarapította, s amint írja, egyik munkahelyén arra is kapott ösztönzést,

hogy receptjeiben használja a képzelőerejét. Különösen kedveli „a modern kaják”-at, s egyik mesterének megállapítása szerint „minden az alapanyagok ismeretén múlik”. Meg persze a legjobb minőségű hozzávalók beszerzésén! Még annak leírására is gondot fordít a szerző, hogy mit rejteget egy jól felszerelt éléskamra. Nos, talán any- nyit elárulhatunk, hogy a szójaszósztól a főzőcsokoládéig, a barna-, a kristály- és a porcukortól a háromféle mustárig, a négyféle ecettől az olajos magvakig nem is olyan túl- ságosan sok mindent! Ráadásul nincs is olyan közöttük, amit egy széles választékkal rendelkező üzletben nem lehet beszerezni.

A könyvben külön fejezetet kaptak a füvek és a fűszerek, legyenek akár frissek, akár szárítottak. A levesek mellett sa- áták és önteteik, .észták, halak, kagylók, rákok, szárnyasok, vadak, zöldségek kaptak helyet, de a kenyérfélék, a ri- zottók, sőt, az arab eredetű búzadara, a kuszkusz sem hiányzik. Amint az természetes, a receptsort a desz- szertek zárják.

Ami pedig az ízrepertoárt illeti, azt képtelenség leírni, azt kóstolni kell!