Nógrád Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 228-252. szám)
2003-10-31 / 252. szám
12. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 I L I N Y 2003. OKTÓBER 31, PÉNTEK A megye egyik legkisebb települése a nógrádi medence szélén. A falu a XIV. században Kacsics nembeli Szécsényi Kónya birtoka volt. aki a XIV. század eleién Ákos nembeli Jánosnak ajándékozta. Háláját fejezte ki ezzel, mert utóbbi személy - mint alétekfogó - éppen helyettesítette öt Károly Róbert asztalánál Zách Felícián merénylete alatt. 1347- ben leljegyezték, hogy Cselenli János szőlőt telepíttetett a falu határába. A török időkben lliny a nógrádi szandzsák része volt, 16 adóköteles háztartással. Birtokosát Pizi agának hívták. A település 1683 táján, a felszabadító harcok idején teljesen elnéptelenedett, s még az 1720-as összeírás szerint is llinynek a földesúron kívül mindössze egy jobbágy lakója volt. 1872-ben olyan irtózatos felhőszakadás zúdult falura, hogy a templom és a lakóházak nagy része romba dőlt. A domb gerincén álló új templom 1947-ben épült Óvoda, öregek otthona Mária-szobor a hegytetőn Október közepe óta, azaz pár hete hófehér Mária-szobor vigyázza az öt hegyvonulat - Őrhegy, Szőlőoldal, Sűrűszilvás, Sózó és Vörösoldal - négy völgyében fekvő Ilinyt. Szpisják Pál szobrászművész alkotását a fővárosi pasaréti templom plébánosának, Koltai Artúrnak kezdeményezésére az ottani hívek adományaiból állították fel' a fentebb felsorolt hegyek legma- gasabbikának, Sűrűszilvásnak ormán, ahonnan csodálatos kilátás nyílik nem csak a parányi községre, hanem az egész környékre. Elöregszik, de fejlődik és szépül Elöregedet lakosság és jórészt komfort nélküli házak jellemzik a 198 lakosú Ilinyt, ahol munkalehetőség szinte egyáltalán nincs, fiatal alig maradt, de a helyiek a mezőgazdaságból nagyrészt megtermelik a szükségleteiket, azaz majdhogynem önellátók. Mára már mobil posta működik a faluban, ám a helyiek nincsenek elragadtatva tőle. Eddig heti kétszer jött az orvos rendelni a szomszédos községből, és könnyen elérhető volt ott is, mostanában betöltetlen az állás és egy alkalomra szűkült a helyi rendelés. Szerencsére a falugondnok a szolgálati mikrobusszal sok gondot orvosol, és a buszközlekedés is elfogadható, kieső fekvésük miatt sem érzik elzártnak magukat a külvilágtól a lakosok. Mindössze nyolc gyermek jár az őrhalmi iskolába, az óvodások száma még ennél is kevesebb. Az egy épületben található óvoda és öregek otthona kiválóan berendezett, mint ahogy az ifjúsági klub is. Az idősek kedvezményes ebédet kapnak, sokuknak házhoz is viszik szükség esetén. A vezetékes víz, gáz és a telefon növeli a komfortérzetet, ugyanúgy, mint az egyetlen vegyesbolt, no és a kocsma is. A szennyvízhálózat a tervek szerint hamarosan elkészül. Szeretnének persze fejleszteni minél többet, de hát az a fránya pénztelenség. Amin persze - amint az alpolgármester, Horváth Béla Mindenre szakít időt A 47 éves, milliárdos céget vezető, egy éve polgármester Dovicsin Ottó tiszteletdíjasként tevékenykedik. Annak ellenére, hogy szülei még igen, ő már régóta nem lakik a faluban, de szívén viseli annak dolgát, sorsát, fejlődését, mint kiderült, nem kis anyagi áldozatok árán is. Felesége a cég pénzügyi vezetője, 23 éves fia és 18 éves lánya főiskolára jár. Mint mondotta, munkamániája mellett hobbijaiból megpróbál „mindegyikre” szakítani egy kis időt, de a vadászat, a komolyzene hallgatása és az olvasás mellett azért a lovak a legkedvesebbek számára. a közösség nevében elmondta - a tavaly falu első emberévé választott vállalkozó megpróbál változtatni, igaz, jórészt a saját pénztárcájából. Kitisztít- tatta a patakot, az árkokat, munkagépekkel feltöltette a korábbi lápos területet, a leendő sportpálya helyét, járhatóvá tetette az összes rosszabb állapotban lévő utcát, egyeseket zúzalékkal töltetett fel. Rendbe tetette, felújíttatta a polgármesteri hivatalt, ILINV 2003. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE intéézmény fenntartásához hozzájárulás összesen: 47 2651 Ft valamint a vele egy épületben lévő kul- túrházat, orvosi rendelőt, ifjúsági klubot, vagy a ravatalozót, új utcajelző táblák kerültek ki, több helyen új járda épült. Ám nem csak a polgármester tesz áldozatokat, lehetőségei szerint mindenki. A képviselő-testület lemond tiszteletdíjáról és a községnek ajánlja fel. Kitörési pont az A turizmus felvirágoztatására falu és vendégházat szeretnének kialakítani, számítva a közeli táb- pusztai víztározó horgászturizmusára, de akár külföldi lovas, vadász vagy sportturisták is jönnéidegenforgalom nek, utóbbiak a környéken zajló lovas vagy fogat- versenyek, motocross viadalok miatt. Kitörési pontok tehát látszanak, és az ilinyiek megpróbálják megragadni azokat. A hagyományápolás és a jövő Nem volt könnyű dolga az 1999-es alakuláskor a helyi hagyományőrző csoportnak, hisz szinte nulláról indultak. De hát elszántak és tettrekészek voltak, így nemhiába választották jelmondatukként: „A múlt porából építjük újjá a jelent!” Mivel - hogy a csoport vezetőjét, Veres Bélánét idézzük - a nem annyira híres, de azért szép és eredeti népviseletét akkorra már mindenki eladta, így 1930-as fotók alapján, nagyítóval böngészve a mintákat készítették el a ruhákat. A hosszú ujjú, berakott derékkal készült Szabadkák és sza- kácskák - azaz kötények - lerakott szoknyával most már viszont nagy becsben vannak tulajdonosaiknál. Ezekben az öltözékekben szokta vinni a falu jó hírét a csak gyerekekből álló hagyományőrző csoport a különböző hazai és külföldi rendezvényekre, legyen az tánc, versmondó-, vagy népdalverseny, bemutató,^ ahol szép sikereket aratnak. És ami a legnagyobb boldogságuk, hogy a fiatalok révén nyertek már különdíjat a palóc mesemondóversenyen, vagy a magyar kultúra napján versmondásban. Sziszifuszi munkát követelt a helyi népdalok összegyűjtése is, amit Veres Béláné férje, és néhány hagyományőrző gyermek lelkes szülei segítségével házról házra járva végzett egy apró, pályázaton nyert kazettás magnóval. Mindezek mellett lliny azon ritka falvak közé tartozik, melynek saját himnusza van, egy innen elszármazott egyetemi docens, dr. Lipivszky György ajándékozta meg vele volt faluját. Először 91 évesen járt Budapesten Ilus nénit nagy öröm érte a minap: először járt a fővárosban a hagyományőrző csoporttal. Nem nagy ügy - gondolhatnánk, csakhogy Kuris Györgyné 'épp akkor töltötte be 91. születésnapját. Ő a falu legidősebb lakosa. Ennek ellenére hál’ Istennek sosem volt kórházban, sőt olyan jó egészségnek örvend, hogy eljár a templomba, boltba, tesz-vesz a házban és körülötte, ellátja a tyúkokat, sőt, a többi kerti munka mellett még krumplit is kapál. Nem mintha szükség lenne rá, hisz a lánya, veje gyakran kijár hozzá Balassagyarmatról, és elvégeznének mindent, de Ilus néni örül, ha tehet valamit, hozzászokott már. Egyedül a főzést találja feleslegesnek, főleg azért, mert az idősek klubjából minden nap visznek neki meleg ételt és a lányáék, az unokák, a dédunokák is szinte mindig nála vannak. Rendszeresen hallgatja a rádiót, amint mondja, a tévénézés a legnagyobb boldogsága. Kora ellenére sem az imakönyv olvasásához, sem a tévézéshez nem kell szemüveget viselnie! Arcok a településről Együtt két nemzedék Valószínű kevés olyan falvunk akad, ahol együtt, egy épületben találhatjuk meg a gyerekeket és az időseket, már pedig esetünkben erről van szó. Egy hatalmas kerttel rendelkező, szép, felújított és stílusos kastélyszerű épületben, egy fedél alatt találhatjuk a jelenleg mindössze öt aprósággal működő óvodát, valamint az idősek napközi otthonát, kiegészítve persze egy mindkettőt ellátó saját konyhával. A kétgyermekes Báránkóné Gonda Gabriella kolléganőivel együtt 1993 óta törődik a korban egymástól igencsak távolálló korosztályokkal, akik a családias légkörben mondhatni igen jól érzik magukat a minden komforttal ellátott tágas épületben, ahol évről évre csökken mindkét korosztály. így a gyerekekkel - túlzás nélkül mondhatjuk - személyre szólóan, azaz egyénre szabottan tudnak foglalkozni. A különös szimbiózisból adódóan úgy öt éve meg is hirdették az „idősek az ifjúságért, ifjúság az idősekért” programot, mely keretében inkább a gyerekek teszik elviselhetőbbé, derűsebbé az öregek hátralévő életét, tartják magukat a mottóhoz: „ne hagyjuk magukra az időseket”! A kicsik köszöntik a nyugdíjasokat név- és születésnapokon, valamint minden neves alkalomkor, ünnepkor, ajándékokat készítenek nekik. Szép példája annak az alapelvnek, melynek többféle változatából az egyik valahogy így szól: aki nem becsüli múltját nem érdemli jövőjét! Alapítvány a faluért Alig egyéves múltra tekint vissza az lliny Községért Közalapítvány, melynek célja a falu legtehetségesebb fiataljainak, legjobb tanulóinak segítése, jutalmazása, az idősek, elesettek támogatása, a település fejlődésének, építésének, szépítésének elősegítése. Mindezekért a célokért a pályázati lehetőségeken kívül segítséget várnak nem csak a helyiektől, hanem a községből valaha is elszármazottaktól, elköltözöttektől, akiket ide köt múltjuk és lélekben ilinyieknek érzik magukat. Az alapítvány háromtagú kuratóriumának elnöke a volt polgármester, a 62 éves Chikán Gábor, akinek nyugdíjba vonulásáig egyetlen munkahelye létezett, a földhivatal, és mint mondotta, ezt annak köszönheti, hogy kiváló kollégák között dolgozhatott. A falu- és családtörténet, a régi könyvek és fényképek gyűjtése régóta szenvedélye, így hosszas és alapos kutakodás, levéltári keresgélés után az innen elszármazott, de már elhunyt dr. Lipovszky Györggyel közösen könyvet is írt „lliny, egy nógrádi kisközség” címen. Ennek, a lényegében falutörténetnek kibővített kiadását is tervezi Chikán úr, aki igazi lokálpatriótaként László Péter balassagyarmati poéta verséből az lliny csodálatos fekvéséről szóló költői gondolatra hívja fel mindenki figyelmét: „Isten egyszer erre, járt, s emlékül itt hagyta öt ujjá- nak szent nyomát”. Lovakat imádó ezermester Már a porta is árulkodó, apró, láthatóan saját készítésű meteorológiai állomás jelzi, amolyan ezermesternél jár az ember, de a zsúfolt műhelybe betekintve, és a 82 éves Dovicsin Sándort hallgatva meggyőződéssé válik a sejtés. Különböző kézi- szerszámok sorakoznak, de az elsősorban bőr- és famegmunkáló eszközök arra következtetnek, a velük kapcsolatos dolgok lehetnek a kedvencek. Meg is erősít benne Sanyi bácsi, amikor sorra veszi életútja fontosabb állomásait, kezdve az II világháborús szovjet fronton felcserként szerzett felkarsebesülésétől tanácstitkári és tanácselnöki, majd tsz- könyvelői és -elnöki tevékenységéről, arról hogy leste el először a cipész, majd a lószerszám-készítő ismerőseitől mindkét szakma titkait, hogyan próbálkozott biztatásukra is ugyanezzel. Amikor pedig nyugdíjba vonult, akkor már csak az asztaloskodással, fafaragással, bőrmegmunkálással, cipő- és lószerszám-készítéssel foglalkozott, sőt az ehhez szükséges eszközök, szerszámok jó részét is maga csinálta. Mindezek mellett azért több mint öt vagon málnát termesztett és adott le a hűtőházaknak, és mai napig megtermeli saját zöldség-, krumpli-, kukoricaszükségletét, elvégez minden ház körüli munkát. A lovak szeretete - mely még katonakorában kezdődött - és tartása is rányomta bélyegét életére, öt lova közül Csillag volt a kedvence, mely hátán még 71 évesen is indult a szomszédos nógrádgár- donyi versenyen.
