Nógrád Megyei Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 202-227. szám)
2003-09-02 / 203. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap N Ó G R Á D MEGYE 2003 - TOLMÁCS 2003. SZEPTEMBER 2., KEDD A honfoglalás után körülbelül egy évszázaddal, a X. század végén besenyők telepedlek meg ezen a környéken; Tolmács az egyik törzsük neve volt. Zászlajuk a szürke lófarok, totemállatuk pedig a bagoly volt. Valószínűleg Taksony fejedelem telepítette le őkel a belső gyepű védelmére a község mai területén, a nógrádi vár közelében. A jeruzsálemí János lovagok rend- háza 1274-ben már Itt állt; a konvenl valamikor a XV. században pusztult el. Az első írásos említés 1299-ből származik, akkor még puszta földként említették Tolmácsot, 1393-ban pedig a Losonczy család birtokaként. A falu egykor vámos hely volt, aminek hasznát Szanda vára szedte. A török hódoltságot megsínylette a település, a jobbágyporták száma jelentősen csökkent azon Idő alatt. A török kiűzése után a Felvidékről érkező magyarok mellett kisebb lélekszámban szlovákok is települlek a faluba. A település Árpád-kori, a XIII. században emeli temploma a tűrök hódoltság idején pusztult el. Az egykori épület a mai Kálvária-dombon állt. Az 1980-as években leitárták alapjait ás fagyalsövényt ültettek el az egykori falak mentén. A község hódoltság után emelt kápolnája 1845-ben összeomlott. A jelenlegi barokk római katolikus templom a Pyber-féle kastély megvásárlásával, átalakításával, a régi kápolna anyagának felhasználásával épült, 1851-1854 között. Főoltárának Szent Lőrinc-képét Warshág Jakab festette. 1999. évben készült el a templom mellett álló faluház. A bortermelés helyi hagyományaira emlékeztetnek a régi pincék. Gazdag ipari és történelmi múlt A nyolcszáz fős település pár kilométerre a Börzsöny lábától, a fővárostól 54 kilométerre fekszik Rétság tőszomszédságában. Korábban Rét- sághoz tartozott ugyanúgy mint Bánk, de kilenc éve mindkét község külön életet kezdett. Egyre többen ismerik fel a község és környezetének szépségeit, ennek eredményeképpen egyre több ingatlan talál nem falubeli gazdára. A községben korábban több üzem épült, így biztosítva megélhetést a lakóknak. Az egyik legnagyobb múltra visszatekintő a Nógrád Erdőkémia Kft., amely nem sokkal a második világháború után nyitotta meg kapuit. Jelenleg ecetsavészterek gyártásával, vegyipari termékekkel (oldószerek, hígítók), autóápolási termékekkel, nyomdafestékekkel foglalkozik országosan kiemelkedő szinten a több mint száz, javarészt falubeli alkalmazott. Az üzem a falu legnagyobb munkáltatója. Az önkormányzatnak jó kapcsolata alakult ki az üzemekkel, azok számos esetben támogatnak rendezvényeket, beruházásokat. Nem mentes Tolmács a civil kezdeményezésektől sem, így jött létre a nyugdíjasklub mellett a polgárőrség, az ifjúsági klub, a sportegyesület, melynek keretein belül a fiatal labdarúgóknak a Bozsik-program nyújt jelentős segítséget. Nemrégiben adták át a faluházat, ahol helyet kapott a polgármesteri hivatal, a könyvtár és a tornaterem is. A könyvtár igazán büszke lehet kínálatára, mivel Miklósvári Sándor több mint hatezer kötetes házi könyvtárat adományozott az intézménynek. A község temetőjében, a kilencvenes években tárták fel a tizenötödik században, a johannita lovagok számára épült rendházat, mely a kálváriadombon található. Ezenkívül nagy értéket képvisel az a löszfal, ami természetvédelmi területnek lett nyilvánítva, az ott fészkelő igen ritka gyurgyalagoknak Segítik a munkát a műszaki ismeretek A falu első embere, Havai László 52 éve él a községben. Korábban Rétságon képviselő-testületi tagként, a két település szétválása után a tolmá- csi fejlesztési bizottság elnökeként. 1996-ban az időközi választásokon lett tiszteletdíjas polgármester, az 1998-as és 2002-es választásokon főállású polgármesterként szavaztak bizalmat számára a választók. Gépésztechnikusi képesítése mellett szerszámkészítőként dolgozott több mint 30 évig. Az általa irányított kis településen jól hasznát veszi műszaki ismereteinek. Felesége a földhivatal dolgozója, gyermekei közül Melinda lánya az Államháztartási Hivatalban helyezkedett el, Zoltán fia pedig a Keleti Károly Főiskola informatikamanager szakán tanul. köszönhetően. Tolmács a megye egyik legjobban alápincézett helysége, szinte minden lakáshoz tartozik egy pince, korábban a filoxéra járványig elismert borászat folyt. Az egyik leghosszabban, ami harmincnégy méter, jelenleg gombatermesztés folyik. A falun három patak vezet át, melyből a Fekete-patak négy évvel ezelőtt okozott komoly gondot. Kiöntésével több család épületét veszélyeztette. A későbbi hasonló bonyodalmakat elkerülendő, tervbe vették egy víztározó kialakítását. szociális kiadások 5 «16 Különleges madarak a faluban Tolmács azért is különleges falu, mert többen foglalkoznak különlegesnek számító madárfajokkal. Az egyik üyen személy a jelenlegi alpolgármester, Szász László, aki gyermekkorát Dejtár községben töltötte, ahol a környék igen gazdag madárban és vadban. Korábban járt Németország egyik állatkertjében, ahol megcsodálta a díszfácánokat, illetve díszrécéket, ez volt az utolsó lökés ahhoz, hogy ő is belefogjon a madártenyésztésbe. Tenyészete azóta országos hírűvé nőtte ki magát. Például nála szaporodott az országban először csilléi csörgőréce. De jellemzően inkább mérsékelt övi madarakat tart a háza mögött kialakított „madárkertjében”. Immáron huszonöt éve tagja egy budapesti kisállattenyésztő egyesületnek és az Országos Természetvédelmi Hivatallal is jó a kapcsolata. Több kiállítáSzász László son bemutatkozott a térségben is madaraival, de jár rendszeresen országos és németországi börzékre is. Több oklevél és szakmai lapokban való publikáció bizonyítja a tolmácsi tenyésztő tudását. Az alpolgármester házától néhány méternyire viszont egy ugyancsak hazánkban nem igazán jellemző madárfaj képviselőit láthatja az ember. Hajnis Ferenc ugyanis struccokat tenyészt. ■ A falu iparművészei Tolmács is azon egyre nagyobb számú településekhez tartozik, ahova Budapestről, vagy környékéről érkeznek beköltözni vágyók. Csatalinácz Zoltán és családja öt évvel ezelőtt telepedett le a faluban. Zoltán és felesége, Gyöngyi mindketten iparművészek. Alkotásaik azért is különlegesek, mert csakis kézi munkával készítik azokat. Találunk köztük szebbnél szebb dísztálakat, képeket, amiket a házuk mögött épített műhelyükben készítenek. Többször rendeztek kiállítást az alkotásokból, néhány éve például a helyi faluházban tekinthették meg az érdeklődők, de bemutatkoztak Rétságon is, a művelődési házban. Itt, a kiállítás mellett rendszeres kézművesszakkört is tartottak a gyerekeknek két éven át. A jövőt illetően ő is el tudna képzelni megfelelő önkormányzati összefogásokkal egy olyan helyet nyaranta, ahol találkozhatnának a térség ipar-, illetve képzőművészei és az egyéb művészeti ágazatokkal foglalkozók egymással és a nagyközönséggel. Az iparművészek alkotásai Gyümölcstermesztő teljes szívvel Szarka Miklós és családja harminckilenc éve él a faluban. Szarka úr végzettségét tekintve autószerelő, aki korábban teherfuvarozásból élt. 2000-ben arra az elhatározásra jutott, hogy több lábon kell állnia. A mező- gazdaság nem volt számára idegen, hisz valaha szüleinek komoly málnaültetvénye volt, ahol a vakáció nagy részében dolgozott. Három éve érezte úgy, hogy rendelkezik a kellő tapasztalattal egy saját mezőgazdasági vállalkozás létrehozásához. A kezdetekkor öt hektáron gazdálkodott, ahol egy hektár gyümölcsös, egy hektár málna, ugyanennyi feketeszeder valamint fekete és piros ribizli került telepítésre. A későbbi fejlesztésnek köszönhetően további öt hektár gyümölcsössel bővítette a birtokot. Nagy segítség volt, hogy a beruházás egy jelentős részére állami támogatással jött létre fedezet és nagy segítséget nyújtott a megyei területfejlesztési bizottság is. Szarka úr annak idején alpolgármester is volt a községben, ám annyira lekötötték a mezőgazdasági munkálatok, hogy inkább abbahagyta a köz- szereplést. Nagy figyelmet szentel annak, hogy az általa megtermelt áru lehetőleg a legjobb minőséget képviselje, mert az unióban csak minőségi árutermeléssel lehet majd talpon maradni. Tagja a termelő és értékesítő szövetkezetnek, ami segít az értékesítésen kívül a támogatások megszerzésében. Tervei közt szerepel, hogy a mostani komoly gépparkot továbbfejleszti, így a ribizli szedése gyorsulna fel jelentősen. Arcok a településről A nyugdíjas polgárőrség-vezető Lakossági kezdeményezésre három éve létezik a faluban polgárőrség, annak vezetője Csáthy Rudolf. Jelenleg 29-en látnak el szolgálatokat. Nagy segítséget nyújtanak az önkormányzaton kívül vállalkozók is adományaikkal, így korszerű felszerelésekkel láthatják el feladataikat. Legfőbb tevékenységi körük rendezvények biztosítása a faluban levő járőrszolgálatokon kívül. Csáthy úr a romhányi kerámiagyárból ment nyugdíjba, ahol polgárvédelmi törzsparancsnok volt. Közel áll hozzá a horgászat és a labdarúgás. Amellett, hogy a helyi horgászegyesület gazdasági felelőse, harminc éve a körzeti labdarúgó-szövetség tagja, jelenleg elnöke, de elnökségi tagja a megyei labdarúgó-szövetségnek is. Minden évben országos polgárőr-találkozón vesz részt, ahol kölcsönös tapasztalatcserével gazdagodnak a résztvevők. A tervek közt szerepel a határőrséggel kötendő megállapodás. Ezenkívül a postával is kiépülőben van egy megállapodás, annak értelmében a nyugdíjakat kézbesítő személy polgárőr-biztosítást kapna. A leendő nógrádi A falu jelenlegi és jövőbeli életében kiemelt szerepet tölt be Berényi János, mivel az ő nevéhez fűződik a pazar kivitelezésű faluház építése. Néhány évvel ezelőtt hét pályázó közül nyerte el a falu- házpályázatot. Berényi úrnak azonnal szimpatikus lett a község, jó kapcsolat alakult ki az önkormányzattal. Ennek eredményeként megvásárolta a valamikori termelőszövetkezet épületeit, ide tervezi költöztetni a jelenleg bútorgyártással és összeszereléssel foglalkozó budapesti cégét. így számos családnak biztosít majd munkahelyet. Elmondása szerint egyre inkább nógrádivá kezd válni, egyben nagy jövőt is lát a megyében. Szabad idejében, ha teheti, gyakran látogatja a térség nevezetességeit. Véleménye szerint a térségben néhány év múlva nem sok parasztház lesz már eladósorban, mert Európában, a városi zsúfoltságból egyre többen törnének ki, egy jó levegőjű nyugodt és emberközelibb vidékre. Ennek tükrében hamarosan a faluban fog letelepedni. Óvoda- és iskolavezető a főszervező Idén januártól látja el Hámori Imréné a helyi óvoda és iskola vezetői feladatait. Az elmúlt tanévben tizennyolc óvodás volt és harmincnégy iskolással foglalkoztak, de ez a szám jelentősen le fog csökkenni, mivel tizenöten Rétságon kezdenek új tanévet, Tolmácson az első négy osztályig viszik őket. Az ovisok közül is heten ballagtak el. Az óvodásokat speciális program szerint nevelik, melynek neve: óvodai nevelés a művészetek eszközeivel. Ezenkívül a kicsik kézműves-foglalkozásokon vesznek részt és néptáncot is tanulnak. Utóbbi műsorukkal helyi ünnepélyeken lépnek fel nagy sikerekkel. Az intézmény vezető elnöke a helyi kulturális, oktatási és sportbizottságnak, így ő látja el a falu rendezvényeinek szervezői feladatait is. Levente fia jelenleg Japánban tanul és dolgozik, Örs pedig Budapesten foglalkozik ingatlan- közvetítéssel. Férje, Imre a rétsági általános iskolában testnevelést tanít. Ottho- nuk felér egy kisebb múzeummal. ___________________________■ A nagy állatbarát Dezső Béla kisgyerek kora óta közel áll az állatokhoz. Ifjú éveiben rengeteg időt töltött tóparton, harminc éve horgászik, de otthon is tart több különleges díszhalat. Korábban galambokkal foglalkozott. Utána négylábú társaink kerítették hatalmukba. Jelenleg három tacskója él Berlin mellett, ahol ottani gazdáik rendszeresen hordják őket kutyakiállításokra nagy sikerekkel. Dezső úr egy ideig komoly nyúltenyé- szetet tartott. Néhány éve visszatért a madarakhoz; papagájokkal kezdett foglalkozni. Régebben gyakran járt országos börzékre, legutóbb Monoron volt. Otthonának garázsa inkább hasonlít madárházra, mint eredeti funkciójára, a számos kalitkában helyet kapott kilenc énekes, tizenhárom nimfa-, körülbelül negyven hullámos- és egy, a különleges kissándor papagájfajból. Tervei közt szerepel egy Tolmácson megrendezendő kisállatbörze létrehozása. Dezső Béla u
