Nógrád Megyei Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 177-201. szám)

2003-08-18 / 191. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 K U T A S Ó 2003. AUGUSZTUS 18., HÉTFŐ Először 1265-ben szerepelt nerc ez okleve­lekben „tem KhUhsovT etekben, bár ekkor még mint puszte földterületet említették. 1436-ben „Kntes'-nek írták nevét A XVI. század elején Kerékgedei lemmel László öz­vegye volt a lein birtokosé, akt 1514-ben Werbőczy István ingtndosnek, országbíró ítélőmesternek, későbbi nádorispánnak en­Utáni kirlnlinÜ ■ U|H Inrlánalárnl geote at itteni DirtoKaiL a tani torteneteroi nem sokat tudwnk. Kutasé a Sznha- és az Egres-patak között elterülő rétre, az ágyne- vezett luraiynara települt, nyugat teioi a ta* lu fölé magasodik a 476 méteres Nagy-hegy és a 453 méteres Dobogó-begy. Az Itt húzó­dé Cserhát-vonulatot Nógrád megye terüle­tének legnagyobb Összefüggő erdőségei bo- ritják. Főleg a tölgyfajok, illetve a csertölgy a környék uralkodó erdőalkotó fafaja - amint azt a hegység neve is mutatja. Az északi oldalakon előfordulnak gyertyánnal kevert tölgyerdők, valamint kevés bükk is. A meleg, sziklás lejtőkön, nemegyszer a régi kőfejtők helyén hársak, kőrisek és sombok­rok tenyésznek. A csendes, tiszta levegőjű, egyik oldalán erdőkkel határolt eldugott kistelepülést a XX. század végére, elsősor­ban környezete miatt - felfedezték a pihen­ni vágyók. A község evangélikus temploma Díszes jelzések A településen járva, fából készült ízléses útjelzők igazítják útba a járókelőt, melyik utcában jár az adott pillanatban. A község két bejáratánál pedig egy- egy díszes feliratú, virá­gokkal díszített köszöntő tábla üdvözli az ideérkezőt, vagy éppen a távozót. Kereszt a falu határában Községháza a buszmegállóval Hattal vannak száznál többen Csendes, tiszta, virágokkal díszített kis település a Cserhát völgyében Kutasó. A falu határában egy Jézust ábrázoló ke­reszt fogadja az ide látogatókat. A köz­ségnek százhat lakosa van és hetvenhat lakóház található a településen. Szepes Péter polgármester tájékoztatá­sa alapján a településen, mint máshol a környéken a szennyvízhálózat kivételé­vel kiépült az infrastruktúra. Az utak ren­dezettek. A vezetékes ivóvízhálózattal kapcsolatban tudni kell, hogy a megyé­ben egyedülállóan Bokor községgel kö­zösen tartanak fenn egy törpe vízmüvet 1994-től. A víz állítólag Szlovákiából, a Tátra hegységből ered, Bokor községben van a forrása és nagyon jó a hozama. Két éve van gáz a településen és a köz- világítás korszerűsítése is megtörtént az elmúlt időszakban. Hat éve épült ki a te­lefonhálózat. Az elmúlt év novemberében és az idén tavasszal is folytatódott az előző polgár- mester által megkezdett árvízkárok elhá­rítása. Az állami támogatásból kapott nyolcmillió forintból megtörtént a vízel­vezető árkok rendbetétele, a faiuköz- pontban mederlapozást elvégezték. Je­lenleg a település Ady Endre útja fölötti részen földárkok kialakításával próbálják megoldani, hogy a nagy esőzések alkal­mával az alacsonyabban fekvő részeken lévő házakat, kerteket ne öntse el a víz. Gesztor Bokor néven a szomszéd köz­séggel közös gazdálkodási társulást tarta­nak fenn. A szociális földprogramhoz mezőgazdasági gépeket nyertek és ezek­kel segítik a rászoruló embereket. A község lakosainak ellátásához a pos­ta és a háziorvos Cserhátszentivánon, az iskola és az óvoda pedig Alsótoldon van. Vállalkozásban üzemel egy vegyes- és egy italbolt. Kutasó 2002. november 1-től tagja a herencsényi központú Belső Cserhát Kis­térségi Társulásnak. Szociális gondozó polgármester Kutasó polgármestere Szepes Péter, 28 éves, baptista teológiai akadémiát végzett 2000-ben szociális munkás szakirányú teoló­gusként. Jelenleg poszt graduális képzésben vesz rész a Semmelweis Egyetemen, családi-, szociális- és lelki gondozó lesz. Nagyon fontos számára az istennek és embernek szolgálatot tenni, s a szereteten alapuló összefogás. Tiszteletdíjas polgármester, 2002 októberétől első ciklusát tölti Kutasó élén, főállásban a cserhátsurányi gyermekjóléti szol­gálat vezetője. Bokor községben él feleségével és kislányával. Szereti a focit és a bélyeggyűjtést. KUTASÓ 2003. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE Szociális ellátás Összesen: 30 264 E Ft I A községbe érkező vendégek, turisták elhelyezésére rendelkezésre áll az önkor­mányzati tulajdonban lévő, húsz sze­mélyt befogadó turistaház és a tíz sze­mélyt befogadó vendégház, amelyek jó kihasználtsággal működnek. Az itteni emberek az evangélikus templomba jár­nak istentiszteletre, Terényből jár át a lel­készasszony misézni. Időnként a római katolikusok is ebben a templomban tar­tanak misét, akkor a cserhátszentiváni atya jár ki. Kihasznált a turistaház A településen hét éve működik a turistaház, amely a helyi önkor­mányzat tulajdonát képezi. 2003. január 1-től ismét az önkormány­zat üzemelteti, előtte ki volt adva egy vállalkozásnak. A turistaház­ban húsz fő részére biztosított az elhelyezési lehetőség, a nem messze lévő vendégházban pedig tíz vendéget tudnak fogadni. Egy­től tizenöt főig 1120 forintba kerül egy éjszaka egy fő vendég részé­re, tizenhattól harminc főig ez az összeg 560 forint. A turistaház­ban lehetőség van a vendégeknek főzni gáztűzhelyen, akinek bográcsolni van kedve, azt is megteheti a kialakított főzőhe­lyen. Emellett sátrak felállítására is van lehetőség. Kerékpártúrá­zók részére tervezik egy kerék­pártároló kialakítását is. A jó kihasználás arra ösztönzi a község önkormányzatát, hogy a jövőben korszerűsítse a turista­házat, amely a tervekben szere­pel. Ezzel is szeretnének minél több vendéget a községbe csalo­gatni, hogy megismerkedjenek e csodálatos táj szépségeivel. Üj orvosi rendelő A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma egyházügyi ál­lamtitkárságától 2001-ben ka­pott 11 millió forintos állami tá­mogatásból egy teljesen új orvo­si rendelő épül a településen, amelyben a háziorvos a mai kor­nak megfelelő körülmények kö­zött tudja majd ellátni a község betegeit. A jelenlegi orvosi rendelő az evangélikus templom egyik he­lyiségében van. Ezt az idevonat­kozó törvényeknek megfelelően visszaadták egyházi tulajdonba, és ezért onnan ki kell költözni. A kialakult helyzet megoldásá­hoz nyújtott segítséget a minisz­térium a pénzügyi támogatással. Jelenleg a belső burkolási és külső területrendezési munká­kat végzik a kivitelezők. Az épü­letet a szeptemberi falunap kere­tében, nagyszabású ünnepi ren­dezvényen adják át. Egyetlen boltocska Kutasó lakóinak ellátását egy kis üzlet biztosítja. Tulajdono­sa, az alsótoldi illetőségű Fekete László tíz éve, 1993-ban nyitot­ta meg ezt az üzletet, az Áfésztól vette meg. A kenyér ki­vételével minden árut maga szerez be. Alapvetően élelmi­szerrel és háztartási cikkekkel látja el a falut. Kereskedőnek tanult, de volt üveges, és gépkocsivezető is. Most megint üzletet vezet, de most a sa­játját. Annak ellenére, hogy a bolt mindennap nyitva van, nehéz üzemeltetni ezt az üzletet. Kevés a lakos a telepü­lésen, de még­is fenn kell tartani egy­részt ez egy állás számára, másrészt pedig el kell látni az itt lakókat. Millenniumi park, sok virággal A település önkormányzata 2001-ben, a millenniumi év tiszte­letére alakította ki az emlékparkot, amelyben kopjafát is állítottak. A gyönyörű virágokkal díszített parkkal részt vesznek a Virágos Magyarországért és a Virágos Nógrádért pályázaton. Az értékelő bizottság nemrégiben járt Kutasón, hogy megismerkedjen a településsel. Most már csak az ér­tékelést várják az itt lakók. Bármi­lyen eredmény is születik, a köz­ség lakói továbbra is igyekeznek községüket szépíteni, parkját tisz­tán tartani, az ott elültetett virágo­kat rendszeresen gondozni. Arcok a településről Kutató lett a fiából Tősgyökeres kutasói az 55 éves Topoksányi Pálné, aki nyugdíjas férjével helyi kisgazdálkodóként öt és fél hektáron dogozik. A föld és erdőműveléssel, két fejőstehénnel a családi szükségleteket próbálják biz­tosítani. Férje nyugdíjas, két gyermekük és két unokájuk van, az idősebb fiúnál, aki Palotáson lakik. A fiatalabb fiú kitűnő tanulóként végzett a szegedi József Attila Tudományegyetemen és később biológia-kémia Szak­területen szerzett doktorátust. Jelenleg a Semmelweis Egyetem kutatóintézetében dolgozik, kutatóként. A községben lakók büszkék a fiúra, hiszen egy ilyen kis településről kikerülve ért el ilyen magas tudományos címet. A lelkiismeretes „háziasszony” Szitkei Lászlóné a kutasói vendégház gondnoka, mindenese. Hat éve áll a vendégek szolgálatában. Harminchárom éve jött férjhez a településre. Az ország minden részéről, sőt külföldről érkező vendégek elégedettek lelkiismeretes munkájával. Mindig max­imális renddel, tisztasággal várja az ideérkezőket, számára is fontos, hogy úgy menjenek el a településről, hogy egy későbbi időben újra visszatérjenek. Férje rokkantnyugdí­jas, a helyi önkormányzat képviselője. Egy fia van, Alsótoldon él két gyerekével. A falugondnok mindenkit szolgál Mihcdik László 52 éves, a falu gondnoka. Idén februártól látja el ezt a tisztséget, rokkantnyugdí­jasként, napi hat órában. Régebben gépkezelőként dol­gozott csatornaépítéssel foglalkozó cégeknél. A faluban ő végzi az idősebb emberek részére a gyógyszerbe­szerzést, a betegeket Pásztóra, olykor Salgótarjánba viszi kezelésre. Segít a bevásárlásban és a magányos idős emberekkel rendszeresen, elbeszélget. Részt vesz a helyi kevés számú fiatalság programjának szervezésében. Elmondhatja, hogy ő a polgármester jobb keze a községben. Ötvenhat éve szerzett diplomát Kiss Gábor 78 éves nyugalmazott pedagógus, 1947- ben, a kőszegi tanítóképzőben szerzett diplomát, 1948. március 15-én tette le a pedagógiai hivatali esküt. Pályafutása kezdetén Békés megyében, Pest megyében tanított. 1965-ben jött a Cserhátba. Először Cserhátszentivánon tanított, később Garáb község kivételével minden környező községben nevelte a gyerekeket. 1982-ben Alsótoldon jött létre a körzeti iskola, onnan került nyugállományba. A tanítványainak többsége diplomát szerzett, így a jelenlegi kutasói polgármester is, akinek osztá­lyfőnöke volt. Négy gyermeke és nyolc unokája van, egyikük Gusztos Péter országgyűlési képviselő. Az evangélikus templom mindenese Nyírjei Jánosné 74. életévében jár és tíz éve a helyi evangélikus templom gondnoka, mindenese. Ő tartja tisztán a templomi eszközöket, rendben tartja a templom környékét, virágokkal díszíti. A pénztárosi teendőket is ellátja. Nagyon büszke arra, hogy mai napig is abban a templom melletti házban lakik, amelyben születetett. Fiatalabb korában, a helyi termelőszövetkezetben dolgo­zott, kertészeti munkásként, majd később brigádvezető, raktáros lett. Félje meghalt, ő a pásztói gépállomáson dolgozott. Három gyereke, két fiú és egy lány született. Hét unokája és négy dédunokája van. Megoldódott a probléma Mintegy harminc éve húzó­dó ügy oldódott meg ez év ápri­lis elején. A Pásztóról 14.30 óra­kor induló Volán autóbuszjárat Cserhátszentiván után Heren- csény felé ment Balassagyar­matra. Az ebben az időszakban az iskolából, óvodából, munká­ból hazatérők másfél órával ké­sőbb jutottak haza Kutasóra. Az elmúlt év végén kezdemé­nyezték a Nógrád Volánnál, hogy az említett járat érintse Kutasót is - sikerrel, hiszen áp­rilis elsejétől a busz bejár a fa­luba, s azóta Bokor is kivívta ezt a lehetőséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom