Nógrád Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 150-176. szám)
2003-07-22 / 168. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2003. JÚLIUS 22., KEDD Palóc búcsú az Ipoly-parti városban Balassagyarmat A kétnapos Szent Anna tiszteletére a hét végén rendezett palóc búcsún szép számmal összegyűltek kicsik, nagyok, öregek és fiatalok, tehát mindazok, akik valamilyen formában ápolják a palóc hagyományokat. Mint arról már tegnapi lapszámunkban hírt adtunk, a hét végi mulatság szombaton a Palóc Múzeum kertjében vette kezdetét. A határon innen és túlról érkezett vendégek mesével, tánccal, muzsikával, ügyességi játékokkal, cipó- és herőke- sütéssel, valamint kézművesbemutatóval és mesebeli körhintával múlathatták idejüket a A népi játékokat a gyermekek is örömmel próbálták ki a Palóc Múzeum kertjében Gondos munkát igényel a csipkeverés Készül a jellegzetes palóc sütemény, az Ízletes herőke Palóc Múzeum korhű kertjében. A féltve őrzött népviseletek és a generációkon átörökített népdalok, népmesék és táncok szemet gyönyörködtető bemutatását biztosították a fellépő csoportok, közöttük: a doma- házi, az érsekvadkerti, a herencsényi, az ilinyi, az ipolyszalkai, a letési, a nagybörzsönyi, a nézsai, az őrhalmi, a pataki, a rimóci és a szandai asszonykórusok. Üde színfoltja volt a rendezvénynek a herencsé- nyiek summás és arató népi játéka, ahol Horák Istvánná humorával jókedvre dériIdén több százan öltötték magukra a palóc népviseletet FOTÓKi OÓCS ÉVA tette a közönséget. Az idei palóc búcsún olyan települések is képviseltették magukat, amelyek már évek óta nem hordják a viseletét, vagy először vonultak fel a Szent Anna- nap alkalmából. Ilyenek voltak Szalmatercs, Dejtár és Pásztó csoportjai. Palócország szépévé - leány kategóriában - a vanyarci Pusztai Beátát választották, a viseletes szépségverseny nagycsaládos kategóriájában pedig az érsekvadkertiek bizonyultak a legjobbnak. A mulatsághoz a talpalávalót a balassagyarmati Baranya Gábor vezette cigányzenekar szolgáltatta. SZE Tájház és útépítés Dejtár A július 23-i képviselő-testületi ülésen döntenek a község vezetői a helyi tájház nemsokára esedékes átadásának részleteiről és a falu Rákóczi utcájának aszfaltozásáról. Dejtáron is vannak még sajnos, földút jellegű utcák, így nagy előrelépés volt az a pályázaton nyert tíz és fél millió forint, amely az összköltség 65 százalékát fedezi. A fennmaradó ötmillió forint az önkormányzat önrésze. Hamarosan megtörténik a támogatási szerződés aláírása, amit a kivitelező kiválasztása követ majd. Várhatóan a 400 métert érintő aszfaltozás szeptemberben indul majd. Megalakult a Felső-magyarországi Várak Egyesülete Eger Az egri várban július 21-én ünnepélyes keretek között 14 észak-magyarországi vár képviselője írta alá a Felsőmagyarországi Várak Egyesülete alapító okiratát. Az alapító tagok: Füzér, Ónod, Kisnána, Sírok, Eger, Boldogkőváralja, Sárospatak, Hollókő, Salgótarján, Diósgyőr, Szerencs, Regéc, Somoskő, Cserépváralja települések várainak képviselői, illetve fenntartói, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, Eger és Körzete Kistérségi Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, Észak-magyarországi Regionális Idegenforgalmi Bizottság, Magyar Turizmus Rt. ÉSzak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság. Az egyesület elnökének Perényi János volt nagykövetet, az Európa Tanács főtitkárának jelenlegi tanácsadóját, ügyvezető elnöknek Horváth Jenőt, Füzér polgármesterét választották az alapító tagok. Az egyesület alapítóinak kezdeményezésére az észak-magyarországi várak képviselői közös pályázatot nyújtottak be májusban az Európai Uniós Pályázat Előkészítő Alaphoz, illetve minisztériumi forrásokra is pályáztak közös kiadványra. A Felső-magyarországi Várak Egyesülete célja az Észak-Ma- gyarországon (Borsod-Abaúj- Zemplén, Heves és Nógrád megyében) lévő várakat működtetők érdekeinek képviselete és összehangolása. A várak megőrzésének, szakszerű helyreállításának, működtetésének, fenntartásának, fejlesztésének elősegítése, közös marketingtevékenység, a hasznosítás (kiállítások, programszervezés) szakmai támogatása, valamint részvétel a várakkal kapcsolatos tudományos kutatásokban. Az egyesület célja továbbá a várakat működtető szervezetek és személyek jó szakmai együttműködésének elősegítése, valamint az észak-magyarországi várakról honlap formájában adatbázis létrehozása. Az összefogást Füzér település polgármestere kezdeményezte, a Magyar Turizmus Rt. Északmagyarországi Regionális Marketing Igazgatóság szakmai hátterével segíti az együttműködés megvalósulását. A Felső-magyarországi Várak Egyesülete ünnepélyes megalakulására a Végvári vigasságok Egerben programsorozata alatt, a Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulójának jegyében került sor július 21-én az egri várban. Hollókő vára így kell esőt hullatni! Berendezés, eljárás mesterséges csapadékkeltésre - Tarjáni a feltaláló Ha azt mondom, lehetséges esőt hullatni a mostanság gyakran meddőnek bizonyuló vagy furcsamód, bizonyos meteorológiai jelenségek miatt tovatűnő felhőkből, valószínűleg sokan megütköznek és furcsa ötletnek, ámításnak vélik az állítást. Azok pedig talán egyenesen nagyotmondásnak veszik, akiknek sok pénzt kivett már a zsebéből a két évszaknyi ideje tartó idei szárazság. Salgótarján Ha azt mondanám, valóban megoldható a mesterséges csapadékkeltés, talán még erre is sokan hitetlenkedve kérdenék: ugyan mi a fából vaskarika akar ez lenni?! Nos, többek közt a Balaton vízutánpótlásával foglalkozó szakemberek jól tudják, hogy nem ámításról, hanem egy szabadalmaztatott találmányról van szó. A feltaláló egy salgótarjáni, a neve Tóbik Pál. Nyolc éve már, hogy a nyugdíjas férfi kigondolta, megszerkesztette, feltalálta, hogyan lehetséges „kicsapatni a felhőből az esőt.” Elgondolása nem kis utat járt be - nem egyszer - megméretett és egyáltalán nem találtatott köny- nyűnek, ezen kívül a módszer leírását megismerhették a világ különböző, távoli pontjain. A valóságban, a gyakorlatban azonban még nem mutathatta meg, mit tud. Tóbik Pált azonban ez különösebben nem foglalkoztatja, a berendezésbe vetett hite egyenlő a bizonyossággal, miszerint több szakember szerint is alkalmazható eljárás technikáját dolgozta ki évekkel ezelőtt. A földkerekségen nem kevesen vannak, akik megpróbálkoztak már hasonlóval. Ő úgy tudja, az izraeli hadseregnek van talán az övéhez hasonló, de hadititokként számon tartott technológiája. A világ, a tudomány már ennél is előbbre tart: a meteorológiai világszervezet támogatásával Délkelet-Európá- ban és a Közel-Keleten is elkezdtek csapadéknövelő eljárásokat alkalmazni. Hírek szerint Kínában is csinálják ezt, mégpedig sikeresen. Vajon mekkora értéket képviselnek azok a néhány lapból, hivatalos levelekből, a Magyar Szabadalmi Hivatal okiratából, a szabadalom leírásából álló dokumentumok, amelyek a salgótarjáni férfi eljárását, alkalmazhatóságát, írják le? S mennyit fognak érni a jövőnek?! Ezek a kérdések természetesen a feltalálót is foglalkoztatják, akinek egyébként eddig a fenntartási díj és egyéb kötelezők fizetésével mintegy háromszázezer forintjába került a saját, szabadalmaztatott találmánya. Aki amellett kardoskodik, hogy a kiszáradás, az elsivatagosodás veszélyeztetettsége ellenére sem kell beavatkozni légköri folyamatokba, lényegében azt vallja, amit ő: bár az emberi elme mesz- szire képes eljutni, globális folyamatokat nem lehet kézi irányítás alá vonni. Elgondolása viszont alkalmas egy-egy tájegység időszakos vízhiányának pótlására. Az évek óta nyugdíjas Tóbik Pál még állásban volt (szállítási vonalon dolgozott, előbb a Volánnál, aztán építőipari cégnél), amikor egy fárasztó munkanap végén éppen hazafelé utazott autóval. Azon az estén egy erőteljes légköri képződmény foglalta le a gondolatait. Mindig is műszaki beállítottságú lévén, nem ám csak úgy, futólag...- Nehezen haladtunk, mert borzasztó köd volt akkor, s elkezdtem azon töprengeni, hogyan lehetne a talaj menti felhőt, a ködöt eloszlatni, fgy kezdődött a tervezgetés gondolatban, majd papíron. Aztán az elkövetkező, igen száraz, aszályos évek megváltoztatták a gondolatmenetet: ekkor már a mesterséges csapadékkeltés megvalósíthatósága érdekelt, ennek megoldásán törtem a fejemet. S mintegy öt év alatt, hosszú gyűjtő-, kutatómunka után nagyjából kész volt a tervem. Azért mondom, hogy nagyjából, mert még jó ideig csiszolgat- tam, tökéletesítgettem. Végül „Eljárás és berendezés mesterséges csapadékkeltésre” címmel, munkámat 1995-ben adtam be a találmányi hivatalba, ahol az meg is kapta a szabadalmat - idézi fel a történteket Tóbik Pál. Eljárása lényegét a következőkben foglalta össze:- A légi járművön elhelyezhető berendezés két részből áll, az egyik agresszívan megindítja a csapadékhullást, a másik egy hanggenerátor, melynek lökéshullámai esőcseppekké folyatják össze a felhőelemeket. A folyamatot aztán másodlagos eljárással fenn kell tartani és nagyobb területre kiterjeszteni. Volt tehát egy frappáns ötlet, amely elméleti síkon átalakult, találmány, majd szabadalom lett, annak rendje- módja szerint lajstromba vették. És ezzel koránt sincs vége a történetnek... Teltek, múltak az évek, az aszályos időszakok problémái egyre-másra viszszaköszöntek itthon, s elértek egészen a Balaton vízhiányának kérdésköréig. Az erről szóló konferencián Tóbik Pál is részt vett, s ezután döntött úgy, hogy találmányát a balatoni vízpótlásra meghirdetett pályázaton megméreti. Jól határozott...- Az elbírálásban részt vevő Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt.-től (Vitukitól) azt a választ kaptam, hogy a módszerem alkalmas a Balaton időszakos vízhiányának enyhítésére, s kiegészítő megoldásként további vizsgálatra javasolták. Ez utóbbiak a csapadékkeltésnél használt anyagoknak a Balaton vízminőségére és élővilágára gyakorolt hatását elemeznék - magyarázta a férfi, aki szerint a tó csapadékkeltéssel történő vízpótlása olcsóbb lenne, mint a befutó pályázat (amely a Vitukié) - másféle - megoldásának megvalósítása. Legutóbb a hazai meteorológiai intézet vette nagyító alá, s alkotott óvatos véleményt Tóbik Pál mesterséges csapadékkeltő eljárásáról. S mindezek után, még mindig kérdés: vajon vége a történetnek? Ha a sivatagosodás fenyegetettsége nem enged, akkor aligha. Változatlanul sok a nedvesség a felhőkben, s a légköri szeszélyek következtében tovább szomjaznak az erdők, a szántók, északon, délen és keleten is. _____________________________________________IMIHAUK J.|
