Nógrád Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 150-176. szám)
2003-07-15 / 162. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap REGIONÁLIS NAPLÓ 2003. JÚLIUS 15., KEDD Színes forgatag, emberek ezrei, vidám, látványos programok jellemezték a hét végi bátonyterenyei Kas- télyfesztivált. A jó hangulatról a sztárzenekarok mellett, mint a Kozmix, a CinDor és a Splash, valamint a Famili Manöken és Modell Stúdió csinos modelljei gondoskodtak. Figyelemfelkeltő sátrak termékbemutatókkal és borkóstolók vonzották a kíváncsiskodókat. A gyerekek számára kihagyhatatlan élményt jelentett a rögtönzött vidámpark, valamint a népszerű „Ki mit tud?”. A nyári fesztivál osztatlan sikert aratott nemcsak a bátonyiak, hanem a térség lakóinak körében is. SZE Mi legyen erdeinkkel? Bátonyterenyei vitaest a nemzeti erdő stratégiáról Bátonyterenyén az Ady Endre Művelődési Központban az Országos Erdészeti Egyesület és az Eszak-Mátra Környezetvédelmi Egyesület szervezésében június végén tartották azt a vitaestet, amelyen ismertették az erdőprogram célkitűzéseit. Ezt követően a résztvevők véleményét várták: milyennek szeretnék látni a magyar erdőket? Mint ismeretes, hazánkban az idén készül el a „Nemzeti erdőstratégia és erdőprogram”, amely hosszú időre meghatározza az állami erdők sorsát. Nógrád megye hazánk erdőkben leggazdagabb megyéi közé tartozik. A megyén belül rendkívül fontosak a Mátra és a Cserhát hegységek erdőségei, mivel ezek nagy, összefüggő területűek, természetközeli állapotúak, őshonos fafajokból állnak, számottevő vadállománnyal rendelkeznek, tehát különösen értékesek. Ennél fogva jelentős természetvédelmi és tájképi értéket képviselnek, ami a kirándulók, túrázók célpontjává is teszi őket. Mindannyiunk számára fontos tehát, hogy erdeink állapota, jellege továbbra is megfelelő maradjon a mindennapi életben megszokott szerepének betöltéséhez, illetve a jövőben az erdőgazdaság feladatai mind jobban alkalmazkodjanak az egyre bővülő társadalmi igényekhez. Magyarország aláírta az 1992-es Rio de Janeiró-i konferencia záródokumentumát és az annak AGENDA 21 nevű jegyzékét, ami az erdőpusztulás megállítása érdekében született. Ez előírja, hogy minden aláíró országnak ki kell dolgozni nemzeti erdőprogramját, amely az erdő fenntartását és az erdőgazdálkodás tartamosságát hivatott biztosítani a „fenntartható fejlődés” elvével összhangban. Globális szinten valóban rohamosan pusztulnak az erdők, különösen az esőerdők. Minden évben egy Görögországnyi méretű erdő válik a kíméletlen erdőirtás áldozatává. A folyamat megállítása létkérdés. Magyarországon és egész Európában ellentétes a folyamat, nő az erdős területek aránya. (Magyarországon a Trianon utáni 12%-ról 19%-ra növekedett!) Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ölbe tett kézzel ülhetünk. Nálunk is sok a probléma, sok a teendő. A probléma a megváltozott társadalmi igények és a nálunk hagyományosnak számító erdőgazdálkodási célok (túlzott profitorientáltság) különbségéből adódnak. Ezek jelenleg egyre növekvő feszültséget okoznak, mind az állami, mind a magán-erdőgazdálkodásban. Magyarországon 2001 júniusában kezdődött meg a nemzeti erdőprogram és erdőstratégia kidolgozása. Első lépésben egy szakértőkből álló bizottság helyzetfeltáró elemzést készített a magyar erdőkről. Második lépésben elkészítettek egy szakmai és társadalmi vitaanyagot, melynek célja a program erdők Az erdő fontos szerepe a tiszta levegő termelése, növény- és állatfajok védelme fotó: faragó zoltán iránt érdeklődőkkel való megismertetése, az ő véleményük, észrevételébe kikérése. Végül a vita után kialakuló program végleges megfogalmazása és a célkitűzések megvalósítását szolgáló operatív programok kidolgozása és megvalósítása. Ehhez kapcsolódva az Országos Erdészeti Egyesület és az Észak-Mátra Környezetvédelmi Egyesület rendezte vitaesten Bátonyterenyén ott voltak az erdészek, a vadászok, az erdőbirtokosok képviselői és természetesen a természet, az erdő szépségét féltő természet- barátok, környezetvédők is. A megbeszélés során mindenki saját szempontjai, tapasztalatai szerint közelítette meg a kérdést, ennek ellenére hasonló következtetésre jutottunk. Megfogalmazódott, hogy a természetközeli állapotú, nagy, összefüggő erdőkben nem a profitorientált „fatermesztésnek” kellene a fő szerepet játszani, hanem az erdő védelmi és közcélú használata kerüljön előtérbe. így egy olyan erdőgazdálkodási rendszer alakulna ki, ahol az erdő legfontosabb szerepe a tiszta levegő termelése, növény- és állatfajok védelme, ü- letve a pihenéshez, kikapcsolódáshoz kellemes környezet biztosítása. A jövőben kiemelt jelentőségű legyen, hogy erdeink helyet biztosítsanak az erdeiiskola-programoknak, így vállalva részt a társadalom helyes kömyezettuda- tának kialakításában. Továbbra is fontos erdeink fatermesztési funkciója, hiszen a fa környezetbarát anyag és egyben megújuló energiaforrás. Ezek a tulajdonságok környezetvédelmi szempontból különösen fontosak. Számítani kell a társadalom egyre bővülő fafelhasználására: ezen faigények kielégítését célszerű a nem őshonos fafajokból álló (akác, nyár, fenyő) ültetvényszerű erdőkre alapozni, ahol a közfunkciók mellett előtérbe kerülhet a termelési szerep. A kialakult jó hangulatú vita megerősített bennünket, hogy a nemzeti erdőprogram és erdőstratégia alapcélkitűzései helyesek, de lényeges, hogy a társadalom valós érdekei még hangsúlyosabban jelenjenek meg. Ez annál inkább fontos, mert e program nem csak egy szűk kör, hanem Magyarország minden egyes lakójának érdeke. SZABÓ LAJOS ERDÉSZETVEZETÖ, ______ ____ FÖLDI BALÁZS ELNÖK T uristaparadicsom és innovatív oktatás Immáron két éve kapcsolódott be a felnőttképzés új lehetőségeinek vizsgálatába Bocsok Józsefné, a bátonyterenyei Fáy András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium szakmai igazgatóhelyettese a „Gruntvig-programon” belül. A program több európai országra is kiterjedt, a projekt egyik résztvevője a máltai egyetem volt: az ottani tapasztalatokat foglalta össze.- A kedves kis sziklás sziget, Málta nem ismeretlen a magyar turisták előtt sem - mondta Bocsok Józsefné. - Akik hamisítatlan mediterrán éghajlatra, melegre, tiszta tengerre és egzotikumra vágynak, már biztosan felvették ezt a kis országot útitervükbe. A 93 százalékos európai uniós népszavazás is felkelthette érdeklődésünket a velünk együtt csatlakozó ország iránt, de hogy a máltai oktatás színvonalát akár példának is tekinthetjük, az számomra is meglepetés volt. Immár 2 éve van lehetőségem a Gruntvig-program keretén belül a felnőttképzés új lehetőségeit - konkrétan a nyitott és távoktatást - vizsgálni több európai országban, amely projekt egyik résztvevője a máltai egyetem volt. Egyeteme kicsi, már ami a méreteket és a tanulólétszámot jelenti, de annál szélesebb körű kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Az angol megszállás miatt „angolos műveltségű” szigetlakók irigylésre méltó infrastruktúrát építettek ki, ami az oktatás technikai hátterét jelenti. Bocsok Józsefné elmondta: az angol stílust magán viselő középiskolák mindegyike széleskörűen használja az internetes oktatási lehetőségeket, de minden utcácskában találhatók internetes kávézók, ahol a turistákon kívül sok helybeli is sűrűn megjelenik, így igazán nem érezhetik elszigeteltnek magukat. Rendkívül érdekesnek tartotta a legnagyobb, Máltán működő német tulajdonú cég playmobil oktatási politikáját.- Ez a „hatalmas” cég (máltai viszonylatban tényleg az) 700 főt foglalkoztat és 1995 óta saját oktatási szisztéma szerint képezi a dolgozókat, az említett egyetem gesztorsága mellett - folytatja Bocsokné. - Fontosnak tartják, hogy az ott dolgozók ne csak egy- egy automata kezelésével, hanem a teljes gyártással tisztában legyenek, ezért időnként cserélik is a feladatokat, rugalmas oktatási szerkezetben, minden dolgozó számára készül egy egyéni fejlesztési terv, amelynek végrehajtását demonstrációs táblán jelzik is, amiben a szaktudáson kívül a kommunikációs gyakorlatok, a csoportmunkakézség, önmenedzselés is külön tananyagot képez. Mivel 3 műszakban dolgoznak, az éjszakai műszakban dolgozóknak éjszaka szervezik ezeket a foglalkozásokat, mert jelezték, hogy akkor szeremének ezeken részt venni, ezért a tanárok ekkor is szervezik a felkészítést. Bocsok Józsefné kiemelte: a foglalkozások igazi célja nem a szakképzettség megszerzése, hanem az, hogy tréningben tartsák a dolgozókat, kreatívak és a változásokat könnyen fogadók legyenek, mégis vállalkozott 80 fő, hogy a tanult egyéni és távoktatásos ismeretek alapján szakmai vizsgát is tegyen. Összegezve elmondható: cél a dolgozók flexibilitásának, rugalmasságának fokozása, amely a munkavégzés terén is kamatozik, mint a váltások, emberi kapcsolatok, konfliktusmegoldás, problémamegoldási képesség javulásának vonatkozásában. Benépesült a terenyei kastélypark
