Nógrád Megyei Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 126-149. szám)

2003-06-30 / 149. szám

10. oldal - Nógrád Megyei Hírlap SPORT TÜKÖR 2003. JÚNIUS 30., HÉTFŐ A célkitűzést teljesítette a Balassagyarmat csapata Labdarúgó NB I/B - Remek ősz, harmatos tavasz A profiliga másodosztályában a 2002-2003-as bajnoki éva­dot újoncként a tizennegyedik helyen fejezte be a balassa­gyarmati labdarúgócsapat. Az elmúlt ősszel Balassagyar­mat SE-Núgrád Volán néven sikert sikerre halmozva folya­matosan az élmezőnyben tanyázva nem kis meglepetésre a hatodik (Demecser visszalépése, majd a Vasas kizárása után hetedik - szerk.) helyen fejezték be a szezont. A ta­vaszi küzdelmeket Balassagyarmat-Goldex-Anettka néven folytatta az együttes. A folytatásban ugyan elmaradtak a várakozásoktól, de az eredeti célkitűzést, mármint a bent- maradást teljesítette a gárda. A remek őszi és a harmatos tavaszi teljesítményről Gergely Károlyt, a csapat vezető edzőjét kérdeztük.- Tavaly nyáron vette át a csa­pat irányítását, de nem csak a szakmai munkával kellett fog­lalkoznia, mert az egyesület ve­zetőivel együtt meg kellett oldani azokat a feladatokat is ami az NB I/B-vel járt.- Igen, az elmúlt nyáron egy teljesen amatőrből kellett profi csapatot kialakítani Balassagyar­maton, ami igen nehéz feladat­nak bizonyult. A másfajta edzésmunkát, több edzést igénylő másodosztályban csak igen odaadó és sok munkával le­het megfelelni a követelmények­nek. Ez a játékosoknál elsősor­ban pluszfeladatként jelentke­zett, több energiát kellett nekik megmozgatni, mint előtte az NB-IIl-ban és NB Il-ben. Erősíte­ni kellett, amelyre rövid idő állt rendelkezésre, de így is sikerült egy aránylag ütőképes csapatot összehozni. Sok labdarúgónak fizikai elmaradása volt, mely az első mérkőzéseken meg is lát­szott a csapat játékán.- A munka gyümölcse aztán fokozatosan beérett és remek őszt zárt a csapat.- Az ötödik-hatodik mérkő­zésre sikerült a játékosok fizikai állapotát egy szintre hozni, így a csapatjátékunk innentől vált ha­tékonyabbá. Taktikai téren két­fajta játékrendszert is gyakorol­tunk, amelyek elsajátítása több hetet vett igénybe, de úgy érzem az elképzeléseinket nagyjából sikerült megvalósítani. Az újon­coknál jelentkező kezdeti ne­hézségek után, nagy lelkesedés­sel és lendülettel játszott a csa­pat, és nem várt nagyszerű őszt produkált, annak ellenére, hogy ekkor is sok problémával kellett megküzdeniük. Az idény köz­ben nagyon sok sérülés gátolta a még jobb csapatjáték kialakulá­sát, többször is előfordult, hogy bajnoki mérkőzésekre 12-13 mezőnyjátékos állt csak rendel­kezésre. Többször kellett változ­tatni az eredeti taktikai elképze­léseken és hét közben sem tud­tuk azt gyakorolni, amit kellett volna. Ennek ellenére elég jól jöttünk ki ebből a sorozatból, hi­szen a vártnál több pontot gyűj­töttünk. Az őszi teljesítményű értékelve a csapat jól teljesített, a vártnál sokkal jobb eredményt produkált, mely elsősorban a hazai teljesítményünknek volt Gergely Károly köszönhető. Idegenbeli szerep­lésünk nem sikerült úgy, ahogy elterveztük, elsősorban azért, mert kishitűen léptünk pályára és megijedtünk az előttünk adó­dó lehetőségektől, ezt rutino­sabb ellenfeleink könyörtelenül kihasználták. Azt már az ősszel is elmondtam, ha tartani akar­juk tavasszal is a megszerzett pozíciónkat, akkor változtat­nunk kell az idegenbeli játékun­kon, és sokkal céltudatosabb futballt kell produkálnunk.- Voltak-e fordulópontok a csapat szereplésében?- Az ősz folyamán volt egy fordulópont, amikor sérülések, eltiltások miatt a Bük elleni ide­genbeli mérkőzésünkre nem tudtunk jól összeállni, s végül 5-0-ra kikaptunk. Bevallom, ek­kor igencsak félő volt, hogy a csapat összeroppan, hullám­völgybe kerül és a hátralévő mérkőzéseken gyengén fog sze­repelni. Azonban a csapatunk őszi tartását az is mutatja, hogy a következő hazai mérkőzésen a Celldömölk ellen 5-0-ra sikerült nyerni, mellyel visszaállt a játé­kosok önbizalma.- A csapat védőmunkájával már az ősszel is adódtak gon­dok, míg a támadójátékra, külö­nösen hazai pályán nem lehetett panasz. Mi erről a véleménye?- Az őszi szezonban nem volt a védekezésünk megfelelően ag­resszív és hatékony, nagyon sok egyéni hibát követtünk el, ami végett a vártnál több gólt kap­tunk. Vendégként jóval széle­sebb pályákon kellett védekez­nünk, így a területeket nem tud­tuk olyan hatékonyan lezárni az ellenfél támadói elől, mint itt­hon, és egy-kétszer sajnos las­súbbnak is bizonyultunk az el­lenfél csatáraihoz képest. Táma­dójátékunkra nagy hangsúlyt fektettünk, és sok gólt értünk el, annak ellenére, hogy a helyzetki­használásunkkal már akkor sem lehettem maradéktalanul elége­dett, hiszen ekkor is több olyan mérkőzésünk volt, ahol soroza­tosan hagytuk kihasználatlanul a százszázalékos ziccereket.- A kiváló szereplés után a ta­vasszal elmaradt a várakozástól a csapat. Miben látja okokat?- A téli felkészülésünkkel kezdeném, ami enyhén szólva is nem sikerült a legjobban. Azt is mondhatnám, hogy nem is sike­rülhetett, hiszen nem voltak meg a feltételek. Három hónapig nem tudtak nagy pályán edzeni, sőt egyetlenegy edzőmérkőzést sem játszottak hazai pályán. A felkészülést a futópályán és a sportcsarnokban végezhettük, valamint idegenben játszottuk az edzőmérkőzéseinket. Jó lett volna, ha a csapat edzőtáborba is el tud menni, mint a többi NB I/B-s alakulat - arról már nem is beszélve, hogy több második li­gás csapat például külföldön is készülhetett - de ehhez a me­zőny egyik legszerényebb költ­ségvetésével dolgozó egyesüle­teként nem tudtuk megteremte­ni az anyagi feltételeket. A má­sik tényezőt már csak halkab­ban említem meg, mivel az okok az előbbi mondatra vezethetők vissza, hogy a játékoskeretben is jó lett volna egy-két változta­tást végrehajtani. Elsősorban egy jól fejelő védő és egy véde­kező középpályás leigazolását tartottam volna jónak, de szű­kös lehetőségeink ezt sem tették lehetővé.- A késői és kemény tél elmúl­tával javultak a körülmények?- A bajnokság során pálya­gondjaink sajnos megmaradtak, továbbra sem tudtunk egész pá­lyán edzeni. Általában félpályás gyakorlásokat és Ipoly-parti fog­lalkozásokat tudtunk csak tartani. Több alkalommal kénysze­rültünk környékbeli települé­sekre edzeni, de ez a megoldás sem volt mindig tökéletes. Úgy érzem ezek a körülmények nagymértékben befolyásolták a tavaszi szereplést, több más egyéb ok mellett.- Melyek voltak még ezek?- A téli szünetben a Demecser visszalépett, míg a Vasast a 23. forduló után kizár­ták, így csapatunktól hat pontot levontak. A két csapat távozásá­val lényegében el is dőlt a kiesés kérdése, mert a Monor már olyan hátrányban volt az ősszel, ami számára tavaszra behozha- tatlanná vált. A csapat az erede­ti célkitűzést, vagyis a bennma­radást teljesítette már a tavaszi szezon kezdetére, mely egy-két emberünket igencsak megnyug­tatott. A tavaszi szereplésünk gyengébben sikerült a vártnál, úgy érzem, több pontot kellett volna gyűjtenünk és jobb telje­sítményt nyújtanunk. Ez azért nem következett be - a fentebb vázoltakon kívül - mert rossz volt a szezonkezdetünk. Soro­zatban hibáztunk el döntő pilla­natokban 11-eseket, olyan mér­kőzéseket játszottunk döntet­lenre, vagy kikaptunk, amelye­ket meg kellett volna nyerni. To­vábbá egy-két játékos formája visszaesett, elment az önbizal­munk és a sikertelenség részint megbontotta a csapategységet is, ami a téli felkészülés során sem volt tökéletes. Azok a plu­szok - csapatra és egyénekre is gondolok - hiányoztak tavasz- szal, amelyek ősszel hozták a si­kereket.- Kiket emelne ki tavaszi telje­sítménye alapján?- Nagyon kevés kimagasló egyéni teljesítmény volt a tava­szi mérkőzések során, úgy ér­zem nem voltak igazi vezér- egyéniségeink, közepes teljesít­ményekkel pedig nem lehet mérkőzéseket nyerni. Kevés olyan játékos volt a csapatban, aki végig egyenletes teljesít­ményt nyújtott. Egy-egy mécs­esén egy-egy játékos nyújtott jobb átlagot. Mindössze Palaticzky Szabolcsnak és Havrán Józsefnek volt egyenle­tes a teljesítménye. Ugyanezt ősszel több játékos esetében is el lehetett mondani.- A csapat ismét kettős arcát mutatta, amíg ősszel hazai pá­lyán remekelt, addig tavasszal inkább az idegenbeli fellépésein mutatott jobb teljesítményt?- A hazai szereplésünkre egy­általán nem lehetünk büszkék, hiszen sok pontot hullajtottunk el, viszont idegenbeli szereplé­sünket jónak ítélem meg. A mér­kőzéseken messze nem tudtuk kihozni magunkból a maximu­mot, de így is a Kaposvár és a Pécs elleni mérkőzés kivételével szinten minden meccsen megvol­tak a győzelmi esélyeink, de eze­ket csak kevésszer tudtuk reali­zálni. Játszottuk a döntetleneket idegenben is, de a hárompontos rendszerben ezek nem sokat ér­nek, mi pedig tavasszal sajnos ezeket az eredményeket sorozat­ban szállítottuk. Nem magyaráz­kodásképpen mondom, de a gyengébb szereplésben az is köz­rejátszott, hogy sérülések és eltil­tások miatt talán kétszer játszot­tunk az általam elképzelt legerő­sebb összeállításunkban.- Az éves teljesítmény alapján hová sorolná be csapatát?- Az összképet tekintve meg­állapítható, hogy nem vagyunk annyira jók, amilyen helyezést az ősszel elértünk, de azért nem vagyunk annyira rosszak sem, mint ahogy tavasszal szerepel­tünk. Az első tíz között ott lett volna a helyünk. Mindenesetre sok tanulsággal szolgált ez a baj­noki évad, remélem mindenki levonja belőle a megfelelő követ­keztetéseket és akkor a balassa­gyarmati labdarúgás reménytel- jesebb évet zárhat a következő szezonban. Köszönöm minden­kinek, aki munkámat segítette, remélem továbbra is segíteni fogják a gyarmati labdarúgást.- Ön öt fordulóval a befejezés előtt már eldöntötte, hogy a nyá­ron távozik Balassagyarmatról.- Ez így van. Azt a csapathoz közel álló körökben sokan tud­ták, hogy tavasszal már egy al­kalommal távozni akartam, mert ezzel segíteni akartam a csapaton. Úgy gondoltam a vál­tás jót tenne a fiúknak, mivel már motiválatlanok voltak az is­mert körülmények miatt, és egy új arc akkori elképzelésem sze­rint talán segített volna. A veze­tők maradásra bírtak, így végig­vittem a szezont.- Mi döntött még a váltás mel­lett?- Kevesen tudják, hogy napon­ta és a hazai mérkőzések napjain kétszáz kilométereket autóztam, melynek különböző okai voltak, de egy ilyen szerény anyagi lehe­tőségekkel rendelkező egyesület­nél nem biztos, hogy meg lehet oldani a folyamatos településen való tartózkodást. Sajnos nem mindig csak a szakmai munkára kellett koncentrálnom, köztu­dott, a városban nincsenek edző­pályák, de hát ezekkel idekerülé- semkor is tisztában voltam. Gyor­san, hirtelen jött a másodosztály­ba kerülés, és a nehéz anyagiak miatt a háttérfeltételekben nem tudott előbbre lépni az egyesület, és komolyabb központi támoga­tás nélkül erre rövid távon nem sok lehetőséget látok. Egy dolog­ról megnyugtathatom a szurkoló­kat, hogy szeretettel fogok emlé­kezni erre a városra, továbbra is szurkolok a csapatuknak, hiszen kellemes emlékek is fűznek hoz­zá. Azt viszont meg kell érteniük hogy a szakmámban szeretnék előrébb lépni, melyre itt Balassa­gyarmaton nem láttam biztosíté­kot, mert a minőségibb munka feltételei jelenleg nem biztosítot­tak. Összességében elmondha­tom úgy távozhatom, hogy amit vállaltam azt vezetésemmel telje­sítette a csapat, hiszen biztosan bennmaradtunk, és kis szeren­csével bőven előrébb is végezhet­tünk VOlna. KANYÓ FERENC Tavasszal Havrán József (balra) és Palaticzky Szabolcs nyújtott egyenletes teljesítményt

Next

/
Oldalképek
Tartalom