Nógrád Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-125. szám)
2003-05-27 / 121. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap REGIONÁLIS NA P LÓ 2003. MÁJUS 27., KEDD Legyőzte és túlélte a múltat Szécsény város díszpolgárává választották Dina Davidovich de Unikelt Szécsény Város Önkormányzata februári ülésen úgy döntött, hogy a Mexikóban élő szécsényi születésű Dina Davidovich de Unikelnek a „Szécsény város díszpolgára” címet adományozza. De kicsoda Dina Davidovich? Ha valaki elolvassa a „Visszatérés az életbe” című könyvét, megismerheti és egész biztos hogy a szívébe zárja őt. A könyv ajánlójában ez olvasható: „Valóságos történetet írtam, minden szava hiteles: gyermekkorom, családom, magyarországi - szécsényi - szülőhelyem, az, hogy 13 éves koromban fogoly lettem; a gonoszság és a fasizmus viharának áldozata.” A könyv szerzője boldog, vidám gyermekéveket töltött Szécsényben. írásában jó szívvel emlékezik vissza a szécsé- nyiekre, a játszótársakra, az ott élt emberekre. Könyve több mint visszaemlékezés: az olvasó megismerheti belőle a háború előtti Szécsény életét, az emberek hétköznapjait, szokásait, a kor divatját, a lakosság foglalkozását és felekezet szerinti összetételét. Felidézi az egykori piac, s az ünnepek hangulatát. Az olvasó betekinthet abba a boldog és harmonikus családi életbe, amelyben Dina Davidovich emberré cseperedett. Megtudhatja az olvasó, hogy a katolikus papok, a protestáns lelkész, a zsidó rabbi éppúgy, mint a felekezetükhöz tartozó emberek jó barátként tisztelték egymást. Mindezekről az egykori gyermeki tisztaságból és őszinteségből táplálkozó hittel és lelkesedéssel ír. Édesapja a zsidó hitközségnek volt a kántora. A boldog családi idill, az önfeledt gyermekévek fölött egyre gyakrabban, egyre sűrűbb és zordabb fellegek gyülekeztek. „Édesapámat 1942-ben felsőbb parancsra letartóztatták, a vád: rövidhullámú rádiót rejtegettünk a zongorában. Ennél groteszkebb vád nem érhetett volna, mivel sem zongoránk, sem rádiónk nem volt”. Dina a gyalázatot, a megvetést, a megaláztatást, az emberi méltóság sárba tiprását korán megismerte. Könyvében bemutatja a szécsényi Próféta utcai (ma Mártírok útja) gettóba bezárt, bizonytalanságban élő emberek reményekkel átszőtt életét. ír a gyermekeket olykor hatalmába kerítő pánik- hangulatról. „Tudósít” arról, hogy milyen embertelen körülmények között vagonírozták őket be és vitték a számukra ismeretlen helyre. Valamikor az 1980-as években jártam Auschwitzban - szívbe markoló volt a látvány. Kérdések sokasága tolongott a fejemben, amelyre sem a szív, sem az ész nem tudott válaszolni. Mi lehetett itt 1944-45-ben, amikor csonttá soványodott emberek vonszolták testüket, amikor sokan önmaguk vetettek véget életüknek, amikor az élők rádöbbentek arra, hogy mit jelent éjszakánként hallatszó rémület és sikoly, amikor érezték az égett emberi hús orrfacsaró szagát, amikor a félelem és halál volt az úr? Hogy lehetett ilyen körülmények között megmaradni embernek? Mi adhatott erőt, hitet a túléléshez? Ha valaki elolvassa Dina Davidovich szívet és lelket szorongató, megrázó őszinte vallomását, választ kap a kérdésekre. Elgondolkodhatunk azon, hogy mi is az utókor kötelessége, feladata. Dina Davidovich de Unikel túlélte a holokausztot, s visszatért az életbe. Ma Mexikóban él, ahová 1947-ben költözött családjával. Könyve 1986-ban jelent meg Retomo a la Vida (Vissza az életbe) címmel, spanyol nyelven, majd Return Life címmel angol nyelven. A könyv a tengerentúl nagy sikert aratott, híre eljutott Európába is. Sokoly Lászlóval, aki egykoron Szécsényben élt, ma amerikai állampolgár és elismert orvosprofesszor Gaksik Zsolt fiatal szécsényi helytörténeti kutató, a megyei levéltár munkatársa vette fel a kapcsolatot, s egyengette a könyv hazai kiadását. Galcsik Zsolt erre így emlékezik visz- sza:- A Davidovich család nevével már többször is találkoztam a levéltári iratok között. Az idős szécsényiek még emlékeznek Davidovich Ignácra, az izraelita hitközség hitoktatójára. Levelet írtam Mexikóba, s 2000 szeptember 23án részletes levelet és egy csomagot kaptam Dina nénitől. A könyvének olvasásakor megfogalmazódott bennem: ez az a könyv, amit Magyarországon is meg kell jelentetni. Az első kiadás 2001-ben jelent meg. A könyv gyorsan elfogyott. Most májusban egy újabb kiadása jelenik meg. Az önkormányzat díszpolgári címet adományozó döntéséről dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet polgármester tájékoztatta Dina Davidovichot. A válaszlevélben többek között ez olvasható: „Szíves értesítésük a Szécsény város díszpolgára cím adományozásáról életem egyik legmeghatóbb pillanata volt. Örömmel elfogadom a nagy megtiszteltetést és hálás köszönetét mondok szeretett szülővárosom Önkormányzata képviselő-testületének és Önöknek.” Június 2-án lesz az az ünnepi önkormányzati ülés, ahol Dina Davidovich de Unikel személyesen átveszi a város díszpolgára címet tanúsító okmányt. Az ünnepi alkalomra Szécsénybe látogat a mexikói nagykövet is. SZENOGRÁDI FERENC Matuzsálem-korú csillagok bemutatója Szécsény Az óváros központjában, a múzeum előtti téren több százan voltak kíváncsiak a közelmúltban a matuzsálemi koruk ellenére is elegáns megjelenésű Mercedes személygépkocsikra. A veteránkorú autók tulajdonosainak klubja és az MB Autó Magyarország által szervezett Mercedes Classic Csillagtúra 2003 egyik állomása május első hét végéjén Szécsény volt. A Budapestről, a Hősök teréről rajtoló, majd Egerből átruccanó kocsik ebéd után érkeztek a városba, ahol a 40 autócsodát és tulajdonosaikat Gróf Miklós, a Magyar Rádió riportere jó hangulatú műsor keretében mutatta be az érdeklődőknek. Művészeti napok, közönségsikerrel Szécsény A művelődési és művészetoktatási központban május 12. és 16. között rendezték meg a művészeti napokat. A hangszeres bemutatón - ahol Osaka László, a zeneiskola igazgatója avatta be a nézőket a hangszerek világába - az általános iskolások két alkalommal is megtöltötték a színháztermet. A néptáncbemutatón Hájas Tibor Tekergő csoportja, valamint Oláh József és Oláhné Csercsics Ivett Iglice gyermek- néptáncegyüttese mellett fellépett a balassagyarmati Lajtorja gyermek-néptáncegyüttes és a ságúj falui Gyöngyvirág gyermeknéptánccsoport is. A bemutató után a nézők nem mentek haza, a művelődési ház aulájában több mint egy órán át jó hangulatú táncháznak voltak az aktív résztvevői. A növendékhangversenyen a szülők, hozzátartozók és az érdeklődők megtöltötték a kamaratermet. Az est során az iskola 26 tanulója lépett a közönség elég, hogy tanúbizonyságot adjanak arról, hogy jól bánnak a hangszerekkel,^ azokat szépen tudják megszólaltatni. Csukáné Szerémy Andrea növendékei, a könnyűzenei énekhangversenyen most is jó hangulatú, színvonalas műsort adtak. A műsorban közreműköA három nap során az utóknak 14 gyorsasági versenyt kellett teljesíteni. Ennek egyik színhelye a szécsényi történelmi belvárostér volt. A kocsikat - amelyek között a legidősebb 1937-ben készült - a múzeum előtti parkban sokan megcsodálták. Az egyik „csillagos” jármű tulajdonosa, Bagó Gábor úgy nyilatkozott: igaz, hogy költséges hobbi, de van, alti műtárgyakat gyűjt, van, aki a régi autóknak hódol. Kanyó Judit, a szécsényi Tourinform-iroda vezetője elmondta, hogy személyes kapcsolatainak köszönhetően sikerült elérni, hogy a Mercedes Classic Csillagtúra 2003 egyik állomása Szécsényben legyen. Terveit, elképzeléseit megbeszélte a polgármesterrel, aki örült az ötletnek. ■ Csellójának meleg, bársonyos hangja most is melegséggel töltötte meg a jelenlévők szívét. Pa- lánki Éva furulyán, Bobály Csaba gitáron, Csuka László zongorán La Follia-variációkat adott elő, szép közönségsikerrel. A nézők előadásukat vastapssal jutalmazták. Barát Attila szaxofon-, míg Barát Vitaiina zongoraszámával igazi karneváli hangulatot teremtett. Pásztor Ákos, a budapesti zeneművészeti főiskola hallgatója, Palánki Éva tanárnő volt tanítványa csodálatos fuvolajátékával köszöntötte a volt iskoláját, a közönséget. Csuka László a zeneiskola igazgatója kérdésünkre elmondta, intézményük eddig is aktívan részt vett a város kulturális életében. Az idén először a város többi oktatási intézményeihez hasonlóan megrendezték az iskolanapokat. Céljuk az volt, hogy megmutassák eredményeiket, még közelebb hozzák az iskolájukat a város lakosságához, a fiatalok körében kedvet csináljanak az általuk oktatott művészeti ágak aktív műveléséhez. Igaz, hogy szeptembertől megváltozik az iskola fenntartója, de mindezek ellenére abban bíznak, hogy most egy szép hagyományt indítottak el. SZENOGRÁDI dött az Ónix együttes, Barát Attila tanár szaxofonon, Beszkid József lanát zongorán. A műsornak sztárvendége is volt Zsédenyi Adrienn énekes személyében. Hiányzott a díszlet, a kellékek Prezsmer Boglárka Kőbarát című mesejátékán. Pontosabban mégsem hiányzott, mert azt a színjáték tagozat növendékei adták. A jó hangulatú különböző szituációkra épülő előadást a szereplők, a díszletek, a kellékek és a közönség egyaránt élvezte. Illyés Gyula Tűvétevők komédiáját harmadik alkalommal mutatták be a színjáték tanszak növendékei, Csukáné Szerémy Andrea rendezésében. A szereplők most is learatták a siker babérjait. Bakos Ferenc tanár növendékeinek tárlat megnyitóján arról szólt, hogy a kreativitás, a művészetek által hogyan fejleszthető. A négynapos rendezvénysorozatot a tanárok hangversenye zárta, mely a városi Erkel Ferenc vegyes kar műsorával kezdődött. A kórust az iskola tanára, Lévárdi Beáta vezényelte. Cselényi Noémi a Várásfuvo- la gitárra hangszerelt egyik részletét művészi módon tolmácsolta. Demeter Mária, a balassagyarmati zeneiskola művész-tanára már több alkalommal fellépett Szécsényben. Thaiföldön járt a cserkész Thaiföldön tartották a tavalyi év végén a cserkészek világtalálkozóját, ahová megyénkből a szécsényi Palotai Csaba is eljutott. A fiatalember 16 éves, a budapesti Szent István Gimnázium tanulója, s tagja a szécsényi 845. számú P. Bár- kányi János Cserkészcsapatnak. A cserkészek száma a világon meghaladja a harmincmilliót. 1920 óta négyévente szerveznek találkozót, amit jamboree-nak (dzsembori) neveznek. 1933- ban Gödöllő adott otthont a találkozónak. Tavaly december 28-tól idén január 8-ig tartott a huszadik dzsembori, amit a Távol-Keleten rendeztek meg. Ezen a világtalálkozón százötvenhét nemzet mintegy harmincezer fiatalja vett részt. A hetvennyolc fős magyar csapat tagja volt Palotai Csaba is.- Hogyan kerültél be a szerencsés csapatbal - faggattuk a fiatalembert.- A magyar cserkészszövetség egy válogatást tartott, amelyre 250-en jelentkeztünk az ország minden részéből. Egy anyagot kellett magunkról összeállítani, valamint műveltségi, fizikai teszteken estünk át. 2002 nyarán egy felkészítőtáboron vettünk részt, ahol néptánc-koreográfiát, valamint a táborban nagy elismerést kivívó magyar kaput készítettünk, továbbá a kiállításunkat is, még itthon terveztük meg. Az utazás anyagi vonzatát támogatóinknak - a nagy cégeknek és vállalkozóknak - köszönhetjük. Egyébként Bangkokba érkezett meg a gépünk, az úgynevezett elefántszigetre, ezután mentünk el a jamboree-ra.- Nem volt nehéz pont az ünnepeket távol tölteni a családtól?- Nagyon összeszokott, szinte családias légkör alakult ott ki a csapaton belül.- Milyen egyéb feltételeknek kellett még megfelelni?- A cserkésztudás, a mentalitás volt a döntő, és persze az idegennyelv-ismeret is számított. A válogató nagyon kemény volt: azokra esett a választás, akik méltó módon képviselik Magyarországot és mutatják be más nemzeteknek.- Milyen korosztálybeliek vettek részt a dzsemborin, s miből állt a program?- Zömmel tizennégy és tizennyolc év közötti fiatalok utazhattak. A magyar kontingens Kelet- Közép-Európa legnagyobb küldöttségével képviseltette magát. A találkozón kiemelt szerepet töltött be a fiatalok által gyakran látogatott „Globális fejlődés faluja”, ahol a cserkészek kiscsoportos foglalkozásokon mélyíthették el ismereteiket a világon meglévő szociális és társadalmi problémákról. A tábor ideje alatt egymás megismerésén kívül szociális tevékenységet is végezhettek, mint például egy falusi iskola udvarának kiépítése. A találkozón mi magyarok hamar felkeltettük a más országbeliek érdeklődését. Népszerűek voltunk jellegzetes ételeinknek, kultúránknak, népi hagyományainknak köszönhetően, melyeket bemutattunk más nemzetek cserkészeinek. A tábori nyitóünnepségen a Magyar Köztársaság bangkoki nagykövete is meglátogatott minket, a záróünnepségre pedig a konzul jött el hozzánk. A találkozó egyébként a thaiföldi király támogatottságát élvezte, aki rengeteg pénzt áldozott a rendezvény megvalósítására. Ő maga is cserkész, így a cserkészet az egész országban meghatározó. Érdekes, hogy például a svéd király is ott volt, aki nem volt hajlandó szállodába költözni, így sátorban aludt.- Mi volt a nemzetközi találkozó célja?- Kapcsolatok kiépítése, az, hogy bemutassuk egymás kultúráját, a keresztény alapokon nyugvó magyar cserkészmozgalmat, hiszen különböző vallások is képviseltették magukat a találkozón.- Mikor és hol lesz a legközelebbi jamboriee?- Angliában, 2007 nyarán, a királynő védnöksége alatt, amelyre 50 ezer embert várnak - zárta szavait Palotai Csaba.
