Nógrád Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-17 / 90. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 LUDÁNYHALÁSZI 2003. ÁPRILIS 17., CSÜTÖRTÖK Két település volt egykor: Szécsényhalászi és Nógrádludány. Előbbi név arra utal, hogy az Ipoly árterületén már a honfoglalás utáni időszakban megélhetésre találtak a halászok, Ludány nevét pedig a cseh eredetű Ludan nemzetségből származtatják, amelynek tagjai már az Árpád-korban itt voltak birtokosok. Az egyik igen korai írásos említés szerint 1250-ben mindkettőt Pál, a királyi kápolna őre birtokolta. Halászi később a Balassi család őseinek birtokába került, akik 1279-ben a Salgaiaknak adták el. A ludányi plébánia 1332-ben már szerepelt a pápai tizedjegyzékben, de a török hódoltság idején elpusztult. • * ■ A műemlék római katolikus templom 1760 és '61. között épült, barokk stílusú. A vele szemben lévő, ugyancsak barokk, XVIII. századi plébániaház ugyancsak műemlék. Mindkettő a régi Nógrádludány községben áll. Az egykori Szécsényha- lásziban ugyancsak van egy egyszerű kis római katolikus templom. A faluban fennmaradt néhány népi lakóház is. A község központjának meghatározója a barokk stílusú, a volt Ráday-kastély. Falai között egykor Kazinczi Ferenc és Petőfi Sándor is vendégeskedett, parkja természetvédelmi terület. A muskátlisház Nyaranta attól félünk, hogy leszakad az erkély Mosó Jánoséknál. Annyi rajta a muskátli, hogy a tiroli falusiak is irigykedve szemlélhetnék. Sőt, szemlélik is, hiszen a főutcán, nagy kitettségben lévő ház már messziről vonzza a szemet. Az Ipoly völgyét járó turisták, az ipolytarnóci őskövületek felé igyekvők egy útkanyarulatban elismerőleg bólintanak a muskátlisház láttán. A nagyszülők odaadó munkája, sőt, olykor a kamasz unoka segítsége széppé varázsolja a portát. A többso- rosan ültetett muskátlik a családi ház melletti üvegházban teleltek át, a gazda szívesen fogadja a vendégeket, s a kertészkedni vágyóknak még szaktanács- okkal is szolgál. ____________■ L udányhalászi: az „ezer tó” faluja Amikor a regionális marketing igazgatóság egri vezetőjét arról kérdeztük, hogy melyik az a hely, amit a térségünkben legszívesebben meglátogatna, Ludányhalászi nevét említette. Nem csak azért, mert a település immár táblákon hirdeti, hogy Közép- Európa leghosszabb faluja, hanem azért is, mert az Ipoly, a folyó partja és ártere, az Öreg-tó, valamint a kavicsbánya-tó révén az idegenforgalmi szakember szerint nagy jövő előtt áll.- Nagy értékünk a víz: a tavakon csónakázni lehet, készül az új csónakkikötő, vízi tanösvényünk 2,5 kilométer hosszú az Ipoly holtágán, s a település neve ismerősen cseng a horgászok fülében is - mondta elöljáróban Szigeti László polgár- mester, aki méltán büszke a tónál kialakított pihenőhelyekre. Nyolc esztendőbe telt, mire rendezték a tulajdonviszonyokat, s most nyílik lehetőségük az idegen- forgalmi hasznosításra. Az Ipolyban megél a paduc, az angolna, a domolykó, s a nagypontyos tó, a csukafogást ígérő réti tavak elég sok élményt adnak ahhoz, hogy érdemes legyen megváltani akár az egyhetes horgászjegyet is. A népszámláláskor 1629 fővel jegyzett falu egyébként húsz éve az elsők között vágott bele az ivóvízprogramba, vezetékes gázt használhatnak majd' tíz éve, s most fejeződik be Ludányhalászi gesztorságával egy tíz települést ellátó szennyvízhálózat-építési program. Ez utóbbival is legnagyobb kincsüket, a talajt, és az érzékeny vízbázist védik. A mélyen fekvő falurészeken az Ipoly- tól is óvakodni kell: hol a belvíz, hol az árvíz lepi el az egyes területeket, s ilyenkor megmutatkozik, hogy a vízelvezető csatornákra mekkora szükség is lenne. Ugyancsak a falu komfortérzetét javítja, kiadásait is csökkenti a település energiatakarékos közvilágításának megszervezése. Ami pedig mindezektől látványosabb, az Horgászmester polgármester Szigeti László a repülő műszaki főiskolán lokátor-üzemmérnöki végzettségének megszerzése után nem sokkal úgy döntött, hogy nem az égi, hanem a földi dolgokat irányítja: 29 évesen lett tanácselnöke a településnek, s a rendszerváltás utáni szavazásokon is megerősítették pozíciójában. Szenvedélyes horgász lévén bevallja, a faluban számára a földnél is van kedvesebb: a tavak, s az Ipoly. Az új iskola első végzős osztályának diákja volt. S mire a legbüszkébb? Arra, hogy az idős emberek a mai napig Lacikának szólítják. a művelődési ház felújítása, amelyben panziót szeretnének kialakítani. A munkálatokban sokat haladtak, 15-20 fő fogadására lesz majd lehetőség. A buszmegállók átépítése, s a település sok-sok útbaigazító táblája Brunda Győző munkáját dicséri. Ami talán még hiányzik - s ezt munkája nagy eredményének tekinti a polgármester, ha majd megvalósul -, hogy legyen egy szép tere a falunak: via- color burkolattal, kandelláberekkel, öntöttvas padokkal, gondozott parkkal. Hajlék, otthon a beteg embereknek Hatvannégy éve a Szegénygondozó Nővérek karolták fel Ludányhalásziban az elesetteket, szenvedőket. Kezdetben néhányat, ma közel négyszáz főt. Az idő múltával szakápolók vették át a gondozást, s a gyönyörű parkkal körülvett kastélyban hajlékra, otthonra lelnek pszichiátriai- és szenvedélybetegek, illetve fogyatékosok. Ápoló Gondozó Otthon és Rehabilitációs Intézet. A név nem csak hosszú, de le is írja a benn zajló tevékenységet. Azonban nem tudja kifejezni azt az áldozatos gyógyító munkát, amely a beteg embernek enyhülést, megnyugvást, a gondozó- személyzetnek pedig odaadást jelent. Dr. Fehér Sándor, az otthon igazgató főorvosa az intézet humanizmusára a legbüszkébb. Arra, hogy a bentlakó 175 elmebetegnek, a 162 középsúlyos-, illetve súlyosan értelmi fogyatékos felnőttnek, az ötven szenvedélybetegnek és három pszichiátriai rehabilitációs kezeknek nem csak a szakszerű ellátást, hanem emberhez méltó körülményeket biztosítanak. Az itt folyó szakmai munkát washingtoni és brüsszeli egészségügyi szakemberek, betegjogi képviselők is vizsgálták és elismerték már. Talán ennek is köszönhető az a címzett állami támogatás, amelyre 65 intézet pályázott, s amelyből mindössze három nyert - a pályázaü keret kétharmadát Ludányhalászi kapta. Ennek eredményeként tovább növelhetik az intézmény komfortosságát: több teakonyha és egy új konyha, valamint tornaterem épül, korszerűsítik a mosodát, s nyolcszemélyes lakóotthon kialakítására nyílik lehetőségük az egyik régebbi épület- szárnyban. A faluban újabb két, egyenként tízfős lakóotthon működhet, s a „félutas házból” is lakóotthon válhat. A beruházás jövőre lesz kész. Az itt gondozottak átlagéletkora 58 év. Ez a generáció megkülönböztetett egészségügyi ellátást igényel. A ludányhalászi gondozóotthonban a zömmel a faluból munkát vállaló „személyzet” létszáma 197 fő, közülük 115 ápoló, s az intézet egészét tekintve 88 százalékos a szakos ellátás. Az intézetben - pályázati lehetőségek révén - saját képzés is folyik, hosszú évek munkájának eredményeként ennek az akkreditációját már elindították. A kiscsoportos foglalkozások mellett kéthavonta intézményi szintűek a konzultációk, ugyanis itt azt az elvet követik, hogy a takarítónőnek sem árt tudni, miként bánjon egy skizofréniással. Nem csupán a szakápolók, szociális munkások segítenek a betegeknek, hanem azok is, akik munkát tudnak biztosítani. Akit lehet, szerződéssel foglalkoztat a kefegyártó üzem, akik viszont a rendszeres munkára nem képesek, azoknak a ki- lenchektáros parkban, illetve az épületeken belül keresnek elfoglaltságot. A fogyatékos emberek az átlagembernél is jobban igénylik a szeretetet. A családdal való kapcsolattartást a nyilvános telefon, a hazautazási lehetőség is segíti. Sokan azonban magukra maradnak - nekik már itt az otthonuk. A szolgáltató iskola Mindenki megfogalmazza azt az igényt, hogy az iskola legyen szolgáltató intézmény, de kevesen csinálnak olyan intézményt, ahol a tanár mellett a diák és a szülő is egyenrangú partnernek érezheti magát. Ludányhalásziban már arra is volt példa, hogy a diákok másik osztályfőnököt választottak maguknak. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolát ma 110 gyermek látogatja. A szám egy évtized alatt alig valamit változott. Ez már önmagában figyelemre méltó eredmény egy falusi iskolánál. Megállították az elvándorlást! Ezért persze dolgozni kell. Zsédelyné Tóth Mária iskola- igazgatótól megtudtuk, hogy a szabadidő sokirányú megszervezése mellett a minőségbiztosítás rendszere is segítséget jelentett. Részt vettek a szaktárca Comenius-programjában, minisztériumi tanácsadók segítet- | ték a munkájukat, végül bázisis- | kólává fejlődtek. Nógrád megyé- j ben úttörők voltak e tekintetben. A szolgáltató iskolában a diákságnak és a szülőknek is a megszokottnál nagyobb a beleszólási lehetősége a történésekbe. A problémákat idejekorán jelzik, így kisebb az esélye olyan kríziseknek, amelyek megviselnek egy iskolát. Felmerül persze a kérdés, nem borul-e fel az iskola rendje ezáltal. Nos, Ludányhalásziban biztosan nem. Innen olyan diákok is kikerülnek, akik jelessel felelnek meg, például Budapesten, a nagy hírű Vörösmarty Mihály Gimnáziumban. Arcok a településről Az utánpótlásedző A 42 éves sportember igazi utánpótlás-nevelő. Vörös diplomával végzett a Testnevelési Egyetemen, kitűnő vizsgát tett a labdarúgó UEFA B-licences tanfolyamon, éveken át sikeres edző volt a magyar ifjúsági válogatottnál, sőt, külföldön is. Füleken és Kuvaitban eredményesen irányított felnőtt csapatot, a hazai pályákon pedig - többek közt - Vác és Szécsény kispad- jának is rangot adott. Több nyelven beszél, ezzel együtt legszívesebben ludányhalászi falusi testnevelő tanárként érteti meg magát: tanítványai közül volt olyan is, akit az általános iskolából NB I-es csapathoz vittek. Sisa Tibor azonban nem csupán a futballnak képez tehetségeket: tanítványai évről-évre asztaliteniszben is ott vannak az országos versenyeken. A nagy kihívásokra mindig kész utánpótlásedző azonban most gyermeke egészségének visszanyeréséért küzd. A sportért sokat tett eddig is, az élsport most várhat. A csillagnévadó Világra szóló szupernóva-felfedezését követően a kettőscsillagok kutatásával hívta fel magára a szakma figyelmét a Ludányhalásziban élő Berkó Ernő. A csillagász szaklapokban is gyakran publikáló elektroműszerész a részben maga készítette, óragépes mechanikával működő, számítógép csatlakozású távcsövével ugyanis nem akármilyen teljesítményt produkált az utóbbi években. Az Egyesült Államok Haditengerészeti Kutatóintézetének 2002-es „WDS-katalógusában” egyetlen magyar csillagászként szerepel, mégpedig első helyen: 2001-ben, illetve 2002-ben a legtöbb kettőscsillagot ő mérte. Míg 2001-ben mintegy 500, tavaly 679 kettőscsillagot mért be, az előzőből 28, míg az utóbbiból több, mint száz ilyen a csillagtérképeken az ő nevéből képzett BKO-jelet viseli. Az obszervatóriumi kutatókat megelőző csillagász harminc éve „amatőrködik”. Szerencséjére a családja megértő: felesége, fia, sőt, leánya is osztozik a sok-sok tanulást és kitartást egyaránt igénylő hobbin. A családlátogató Nyolc éve immár nem a diákjait, hanem csemetéit gondozza a kertjében, ahonnan festői táj nyílik az Ipoly völgyére. Péter Zohánné harminckét éve, szintén pedagógus végzettségű férjével került Ludányhalásziba. A munkával töltött évtizedek során nem csak tanítványaival, de a ludányi, a halászi és a horka családokkal is bensőséges kapcsolatba került. Mint mondja, a pedagógusnak csak úgy lehet eredményes a munkája, ha a gyermekek szüleit is jól ismeri. Ő a családlátogatást tartotta erre legalkalmasabbnak. Pályáján szép sikereket tudhat maga mögött, családjában pedig szakmai siker, hogy leánya, fia és a menye is | ezt a pályát választotta. Maga választotta „Én Ludányhalásziban élve a legnagyobb pesti lehetek” - vallja a rákospalotai születésű, de élete jelentősebb részét Nógrád megyében leélt háziorvos, dr. Járosi János. Harminchárom évvel ezelőtt Kisterenyén kezdte praxisát, kilenc évig ott, majd egy rövid ideig Szarvason gyógyította a pácienseit, míg végül feleségével úgy döntöttek, Ludányhalásziban telepednek le. Költözködésükben kvalifikált szakemberek voltak segítségükre: fogorvos feleségének, dr. Czinke Gizellának az édesapja, az akkor már ünnepelt festő, Czinke Ferenc, valamint a falu tanácselnöke. Ahogy a doktor úr mondja: itt még azt is megkapják, amit ki sem mondtak, csak gondoltak. S a táj szépségét semmiért sem cserélnék el. Egyébként is: a főváros másfél óra autózásnyira van, attól még rendszeres színházba járók is lehetnek. Lassan negyed százada él Ludányhalásziban, s azt vallja, hogy amíg dolgozik, addig innen már nem is megy el. ____________________________________■ V ízimadarak sokasága Ludányhalászi alatt terül el az Ipoly nagy lapálya, ami tavasz- szal és ősszel jelentős szerepet tölt be a madárvonulásban. Gémfajok, fekete gólyák, vetési ludak, nagy lilikek, több vadréce- , sirály és csér faj előfordul itt. A vizek mellett rendszeresen költenek is a színpompás jégmadarak. Ludányhalászi a környező vizes élőhelyeknek köszönhetően Nógrád megyében a legjelentősebb a fehér gólya fészkelőhely.
