Nógrád Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-15 / 88. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap GAZDASÁG 2003. ÁPRILIS 15., KEDD Lemaradás a nettó keresetekben Több marad a csehek vagy a lengyelek zsebében Budapest A nettó keresetek arányát te­kintve a szakértői munka­körökben szembetűnő a ma­gyarok lemaradása; a cseh és a lengyel munkavállalónál a magyarhoz képest mintegy 20, illetve 10 százalékponttal na­gyobb hányad marad. A felső­vezetői körben Magyarország a középmezőnyhöz tartozik. A Magyarországon szakértői munkakörökben dolgozók nettó keresetük arányát teldntve sereg­hajtónak számítanak nemzetközi viszonylatban. Míg például a cse­hek keresetük majdnem 80, a len­gyelek közel 70 százalékát vihetik haza, a magyarok kevesebb mint 60 százalékát. A vezetői munka­Nettó keresetek aránya a felső vezetői munkakörökben (százalék) too I I munkavállalói járulék □ személyi jövedelemadó ....... nettó kereset Svájc Cseh­ország Magyar ország Olasz­ország Dánia körök esetében már valamivel jobb a helyzet; ezen a szinten a nettó keresetek arányát nézve megelőzzük a norvégokat, a hol­landokat, az íreket, a finneket, a belgákat és a dánokat is. A ma­gyar felsővezetők keresetüknek majdnem 60 százalékát kapják kézhez, s ezzel a nemzetközi ösz- szehasonlításban az erős közép­mezőnyben helyezkednek el. Mindemellett folyamatosan lassul a hazai bruttó bérek növe­kedésének üteme. Míg a munka­bérek 2001-ben átlagosan 14,1, ta­valy 10,5 százalékkal emelkedtek, az idén 8,8 százalékos átlagos nö­vekedés prognosztizálható - álla­pítja meg a Hay Group legfrissebb WI-CMFIKA tanulmánya. A felmérésükben részt vevő vállalatok 70 százaléka külföldi tulajdonú, multinacioná­lis cég. A felmérés készítői szerint az uniós csatlakozás ténye ön­magában nem befolyásolja a bé­rek növekedését, azt a magyar gazdaság bővülési üteme határoz­za majd meg. Ez magasabb, mint az EU-átlag, ezért a bérek különb­sége csökkenni fog. Hasonlóképpen vélekedik Adler Judit. A GK1 Gazdaságkuta­tó Rt. kutatásvezetője szerint a nemzetgazdáságban az elkövet­kező években Magyarországon is viszonylag magas lesz a bérek nö­vekedésének üteme, de ez nem a csatlakozás, hanem korábbi dön­tések következménye lesz. Adler Judit példaként a korábban csat­lakozó országok tapasztalatait hozta fel, közülük ugyanis egye­dül Írországnak sikerült, hogy csatlakozásának időpontjához ké­pest bérszínvonala mostanra meghaladja az uniós átlagot. A többieken (Finnország, Portugá­lia, Görögország) ilyen szempont­ból „nem segített” egyértelműen a csatlakozás. Esetükben ugyan volt közeledés az átlagkeresetek szintjében, de a közeledés utána elakadt, vagy visszaesett az uniós Forrás: Hsy Groufl átlaghoz képest. A közeledés tehát hullámzó pályát mutatott. Kitért Adler Judit arra is, hogy Magyarországon 1992/2002 vi­szonylatában a reálkeresetek emelkedése nem érte el a GDP nö­vekedésének felét. A 2001-2002- es gyors béremelkedés korrekciós folyamat, amelyet a politikai és gazdasági klíma tett lehetővé. Az uniós szabályozás nem in­dokolja a további drasztikus bér­emeléseket, ugyanakkor a bér- felzárkózás az EU-nak is érdeke, hiszen ezzel növelhető a belső fo­gyasztás. TERNYÁK EDIT Az Ab előtt az új agrártörvény? Jól járhatnak a cégek Budapest Az Alkotmánybírósághoz fordulhat több élelmiszer-ér­dekképviselet, ha az FVM nem kezdeményezi a napok­ban hatályba lépett új agrár- rendtartási törvény módosí­tását a kormánynál. Indo­kolatlan diszkriminációnak tartják, hogy a 30 napban maximált fizetési határidő a sörre és az alkoholtermé­kekre nem terjed ki. A tárca szerint ennek oka, hogy e cikkek kereskedelmi forgási sebessége lassúbb. Alig lépett hatályba, máris mó­dosítást szorgalmaz több élelmi­szer-ipari érdekképviselet az új agrárrendtartási törvényben - tudtuk meg. Alaptalan diszkri­minációnak tartják, hogy egyes jövedéki cikkek nem tartoznak a legfeljebb 30 napban megállapí­tott fizetési határidő hatálya alá. A törvény e rendelkezése a jöve­déki élelmiszer-ipari áruk közül csak a borra és a pezsgőre vo­natkozik, míg a sörre, a dohány- gyártmányokra, illetve az alko­hol- és a köztes alkoholtermé­kekre (szeszes italokra) nem terjed ki. A 30 napos maximumot az új jogszabály a kereskedők és az élelmiszeripar, illetve a gyártók és a mezőgazdasági termelők közötti ügyleteknél egyaránt előírja. Ezzel a javaslatot kidol­gozó FVM végső soron a gazdá­kat kívánta jobb helyzetbe hoz­ni. A törvény révén ugyanis az élelmiszer-ipari cégek, így végső soron a termelők is előbb juthat­nak bevételhez, mivel eddig a kereskedelmi fizetési határidők sokszor elérték a 60-90 napot. Ha az FVM nem kezdemé­nyez törvénymódosítást a kor­mánynál, a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács a söripari érdekképviselettel együtt az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul - mondta lapunknak Győry László, a szervezet igaz­gatója. A Magyar Sörgyártók Szövetsége fontolgatja az Ab-be- advány elkészítését, de erről - közölte Tömör László elnök - még nem született döntés. ■ Az uniós csatlakozás összességében kedvező hatást gyakorol majd a tagjelölt országok vállalkozásaira - állapítja meg elemzésében az Európai Bizottság vállalkozási főigazgatósá­ga. A feldolgozóipar területén elsősorban a munka- és tőkeintenzív textil-, fa-, bútor- és fémipar számára nyílhatnak új lehetőségek, a szolgáltatási szférában pedig a turizmus és a közlekedés nyerhet legtöbbet a piac kibővüléséből. Budapest A tagjelölt országok nagyobb vál­lalatai lesznek a leginkább képe­sek a nemzetközi munkamegosz­tás előnyeinek kihasználására - hangsúlyozza a brüsszeli elem­zés. Az exportorientált középvál­lalkozások a verseny élénkülésé­vel szembesülnek majd, de inno­vációs képességek birtokában azok is profitálhatnak az egységes piac nyújtotta lehetőségekből. Az elsősorban helyi szükségle­teket kielégítő mikro- és kisválla­latok rövid távon nem sok válto­zást tapasztalnak majd, hosszú távon azonban nekik is alkalmaz­kodniuk kell az új környezethez. A tudásalapú szektorok a jelenle­gi tagokból származó import nö­vekedésével ugyan a verseny erő­södésére számíthatnak, de a tech­nológiai iparágak exportrészese­dése több csatlakozó országban már ma is folyamatosan bővül - véli a vállalkozási főigazgatóság tanulmánya. Az alkalmazkodást segítő nagy iparági újjászervezések a legtöbb esetben már lezárultak. Kivételt jelent azonban a jelöltek acélipa­ra, amely jelenleg éli át a túlélés­hez szükséges nagy változásokat. Az új belépők acélszektorára a túlkapacitás, az alacsony termelé­kenység, az inkább a termelés, mint a piac vezette értékesítés és a magas termelési költségek jel­lemzőek. A nemzetközi autógyártók be­települése a csatlakozó országok­ba az uniós tagság elnyerése után várhatóan folytatódik, bár csak a gépjárművek iránti kereslet kelet­európai növekedésének megfele­lő ütemben. A technikai szabá­lyozás átvételével nagyobb hang­súlyt kapnak majd a környezet­védelmi szempontok. Az európai standardoknak való megfelelés a gyógyszeripart is kihívások elé ál­lítja, de számos vállalat már ma is teljesíti az uniós előírásokat. Egyes régi gyógyszerek esetében szükség lesz majd némi befekte­tésre a forgalmazási engedély megszerzése érdekében, de a ja­vuló üzleti környezet kárpótol ezért. A vegyipar területén az ala­csony fizetések még mindig ver­senyelőnyt biztosítanak a tag­jelölt országok számára, de a bér- színvonal emelkedése, az ala­csony gyárkapacitás egyre sürge­tőbbé teszi az újjászervezést. Ki lesz a nyertes a „jégrevün”? Nem várnak pénzügyi hasznot a vb szervezői Budapest A ma kezdődő Divízió-l-es jég­korong-világbajnokságon a ma­gyar válogatott szereplésének si­keressége mellett kérdéses az is, miként alakul a vállalkozás gaz­dasági megtérülése. A sportese­mény megrendezése az előzetes számítások szerint 130-150 mil­lió forintba kerül majd - nyilat­kozta a Világgazdaságnak Kovács Zoltán. A Magyar Jégkorong-szö­vetség főtitkára elmondta: a beke­rülési költség egyelőre nehezen pontosítható, mert még több fize­tési kötelezettség tisztázása hátra van a Budapest Sportaréna fenntartójával, az Aréna Üzemel­tető Rt.-vei (AÜ). így többek kö­zött egyelőre nem lehet megmon­dani, ki fizeti a parkolási költsé­geket, a hostessek és a biztonsági emberek munkáját. Az minden­esetre biztos, hogy a világszintű sporteseményen először debütáló Arénáért a szervezőknek nem kell bérleti díjat fizetni, mert a lé­tesítmény használatát az évi 20 ingyenes sportcélú napból kap­ják. Az üzemeltetőnek kellett az eseményhez elengedhetetlen fon­tosságú jeget is elkészítenie, a munkához egyébként segítségül hívtak egy finn jégépítő mestert, Seppo Leimót. Vajtó Lajos, a sportesemény kereskedelmi jogai felett rendel­kező, száz százalékban állami tu­lajdonban lévő Magyar Sportmar­keting Kft. (MS) ügyvezető igaz­gatója lapunknak kijelentette: a vb-rendezés nem lehet nyeresé­ges. Hangsúlyozta: az esemény gazdasági sikerét leginkább a csa­pat teljesítménye által is jócskán befolyásolt bevételi forrás, a jegy- értékesítés határozhatja meg, mi­vel a másik legjelentősebb pénz­ügyi tétel, azaz a szponzori felü­letek kétharmadát a Nemzetközi Jégkorongszövetség (IIHF) érté­kesíti, miközben az MS mindösz- sze a felületek egyharmada felett rendelkezik. Ráadásul azokért is 5 millió forintot kellett fizetnie az IIHF-nek. A harmadik lehetséges bevételi forrást, a televíziós jog- díj-értékesítést pedig az IIHF a Kirch Mediának adta el, így a ma­gyar televíziók, a Duna Tv és a Sport 1 közvetlenül a német médiacégtől vásárolták meg a jo­gokat. A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium a tavalyi világ- bajnokság támogatásához hason­lóan 40 millió forinttal segíti a rendezést. SIMON KRISZTIÁN A Budapest Sportarénában ma kezdődő jégkorong-világ­bajnokság magyar siker esetén is legfeljebb nullszaldós lehet - állítják a szakértők. A szervezők számításai szerint az egy­hetes „jégrevü” 130-150 millió forintba kerül. A NAP SZÁMAI Érték Változás BUX tőzsdeindex 7818,52 pont-1,59% DJ Stoxx 50 2274,06 pont +1,18% Forint a sávban-11,19% +6 bp Euró forintban 245,20Ft-0,16 Ft Euró dollárban 107,79 cent +0,27 cent Dollár 227,70 Ft-0,50 Ft Referenciahozam, 1 éves 6,33% +3 bp Nyugat-Európába visszatért az optimista hangulat, jóllehet a most kezdődő vállalati gyorsjelentési időszak továbbra is óvatosságra inti a piaci szereplőket. Az emelkedéssel nyitó amerikai értéktőzsdék azonban átmenetileg feledtették ezt a zavaró momentumot, s 0,8-1 százalékos pluszban zárták a napot a kontinens főbb börzéi. A Bu­dapesti Értéktőzsde ismét árral szemben haladt: a BUX 1,6 százalék­kal, 7818,52 pontra süllyedt. A blue chipek közül egyedül a Matáv tu­dott erősítem. GABONAÁRAK Szállítási Elszámolóár (Ft/t) határidő _______________minimum maximum új______előző T AKARMÁNYKUKORICA 2003. május 21100 28000 22 200 22 290 2003. július 21 700 27 000 22880 22 900 2003. november 22 600 26500 23000 23000 2003. december 23100 27 500 23400 23400 TAKARMANYBUZA 2003. május 20000 24 500 21800 21 800 2003. augusztus 20700 24 400 21000 21 000 2003. szeptember 20700 24 300 21250 21250 2003. december 23000 23 600 22 500 23000 BÚZA 2003. május 21800 28050 22 500 22 500 2003. augusztus 22 250 29000 23750 23750 2003. szeptember 22450 25700 23750 23750 2003. december 23 950 27 200 24100 24100 Forrás: Budapesti Árutőzsde KÖZÖS IRÁNYÍTÁS Közös igazgatósági tagokat választott a Csemege-Match Kereskedelmi Rt. és a Profi Magyarország Rt. A közgyűlési döntés alapján Vincent Roussel, Pierre Destrais és László Péter kerül a Csemege- Match Kereskedelmi Rt. igazgatóságába, ők töltötték be januártól ugyanezt a sze­repet a Profi Magyarország Rt.-nél. Vincent Roussel 2002 októbere óta az rt. elnök-vezérigazgatója. Gazdaság ÉS TÁRSADALOM EGYSÉGES ÚTLEVÉL 2005-TŐL Várhatóan nem kell lecserélni közvetlenül az uniós csatlako­zást követően a jelenleg használt magyar személyi és úti okmá­nyokat, de Brüsszelben már megkezdték az előkészületeket az egységes uniós útlevelek és személyi igazolványok kidolgo­zására, amelyeket elfogadásukat követően valamennyi tagállam­nak be kell majd vezetnie. Mint Sárdi Erika, a BM Köz­ponti Adatfeldolgozó, Nyilván­tartó és Választási Hivatalának főosztályvezetője elmondta: az 1998. szeptember 1-je után ki­adott útlevelek már megfelel­nek az EU jelenlegi technikai és okmányvédelmi előírásai­nak, míg az ezt megelőzően ki­adott útlevelek érvényessége legkésőbb ez év szeptemberé­ben lejár. Az utóbbiak érvé­nyessége már nem hosszabbít­ható meg. Javában folyik viszont egy olyan egységes uniós úti ok­mányra vonatkozó szabályozás kidolgozása, amely azonos ki­nézetű, illetve egységes adat- tartalommal és biztonsági ele­mekkel ellátott útlevelek kiadá­sát írná elő a tagok számára. Bár erről még hivatalos döntés nincs, az uniós útlevélcsaládot várhatóan 2005-től tervezik be­vezetni a tagállamokban. Hasonló a helyzet a személyi igazolványok kapcsán. Az EU ezzel összefüggésben is meg­fogalmazott bizonyos egységes elvárásokat, amelyeknek az új, lakcímnyilvántartó kártyával együtt kiadott magyar személyi okmányok is megfelelnek. A 2001. január 1-je előtt kiadott személyik nem felelnek meg a brüsszeli előírásoknak. VÁLLALATOK ÉS PIACOK A MÓL A VILÁG LEGJOBBJAI KÖZÖTT A magyar Mól Rt. négy orosz céggel együtt képviseli a kelet­európai térséget azon a nemzet­közi toplistán, amelyet a Forbes a világ 400 legjobban teljesítő cé­géből állított össze. Az amerikai gazdasági magazin összeállítása vegyes képet mutat, az élboly­ban ma már kevéssé vannak jelen az egykori sikerágazatok, az autóipar és az informatika. A VÉLEMÉNYALKOTÁSSAL MÉG VÁR AZ EGIS A finn Orion ugyan már a Deramciclane-kutatások lezárá­sát sejteti hétfőn közzétett profit- wamingjában, ám az Egis a véle­ményalkotással megvárná a jövő hetet - mondta lapunknak Marosffy László vezérigazgató­helyettes. A hazai gyógyszergyár több szakértője jelenleg is tár­gyal a finn társaság képviselőivel. ÖSZTÖNDÍJ INFORMATIKUSOKNAK Az Axelero Internet idén is ösz­töndíjat biztosít a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomá­nyi Egyetem „Internetes techno­lógiák és megoldások” témakö­rében kutató két kiemelkedő diákjának. Az idei ösztöndíja­sok - Balogh András és Sinóros Szabó Péter - negyedéves villa­mos és informatikai kari hallga­tók lettek, akiket a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomá­nyi Egyetem Heller Farkas Ala­pítványának kuratóriuma nyil­vános pályázaton választott ki. A diákok a kutatási időszak alatt rendszeres munkakap­csolatban lesznek az Axelero [origo]-t fenntartó munkatársai­val, valamint havi 80000 Ft-os ösztöndíjban részesülnek. Az oldal a VILAGGAZDASAG alapján készült. www.vg.hu A VEZETŐ ÜZLETI NAPILAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom