Nógrád Megyei Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-14 / 215. szám

2002. SZEPTEMBER 14., SZOMBAT A NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE | A legjobb színészek az új Szeptember 26-27-én felgördül a függöny „Salgótarján szín­házában”, a József Attila Művelődési Központban. Az új évad első bemutatója a Madách Színház Páratlan páros című da­rabja, Cseke Péter, Szerednyey Béla, Tóth Enikő, Varga Klári és Lőte Attila főszereplésével. Légsúlymérő, amely egy ország nagyságát vagy hanyatlását jel­zi.” Remélem, sem az ország, sem Salgótarján vonatkozásá­- Mit lehet tudni az új évad­ról? - kérdeztük Korill Ferencet, a művelődési központ igazgató­ját.- A legnagyobb újdonság az, hogy a közönség érdeklődése minden eddigit felülmúlt, ezért két bérleti sorozatot indítunk. Bár nem szeretném elkiabálni, várhatóan mintegy ezer bérle­test köszönhetünk az új évad­ban. Természetesen a József At­tila- és a Radnóti Miklós-bérle- tek bemutatói megegyeznek, összesen 10-10 előadást láthat­nak a színházbarátok. A prog­ram a terveknek megfelelően alakul, a már említett Madách Színház után október 27-28-án a Magyar Színház mutatja be Márai Sándor: A gyertyák cson­kig égnek című darabját Agárdy Gábor, Avar István, Csemus Ma­riann és Mihály Pál színművé­szek szereplésével.- Mi lehet a megnövekedett ér­deklődés oka?- Úgy tapasztalom, hogy álta­lában nő az érdeklődés a szín­ház iránt és ez Salgótarjánban is igaz. Federico Garda Lorca azt mondta: ....a színház az egyik l egkifejezőbb és leghasznosabb eszköz egy ország építésére. bán nem tévedek, amikor a szín­ház fellendüléséről beszélek. Ami ezen belül örvendetes, hogy az igényes, komoly dara­bok iránti érdeklődés is egyre számottevőbb. Arra törekszünk, hogy műfajilag változatos le­gyen a kínálatunk, és ami a leg­fontosabb, minden műfajban színvonalas előadásokat igyek­szünk megszerezni. A legfőbb vonzerőt most is a neves művé­szek jelentik, és ebben szintén jól állunk. Az új évadban ismét az ország legjobb színészeit lát­hatja a salgótarjáni közönség. Végül, de nem utolsósorban az évadban is növeli az érdeklődést, hogy az idén a középiskolás és főiskolás fiatalok számára fizetési köny- nyítéssel adjuk a bérleteket.- A neves, jó színház nyilván sok pénzbe kerül; a még jobb pe­dig még többe?- Pontos adatokat a tavalyi évadról tudok mondani. A mű­velődési központ rezsiköltségei nélkül az elmúlt színházi évad 8 455 960 forintba került, ebből a jegybevétel 6 110 000 forintot fe­dezett. Az önkormányzati támo­gatásból így mindössze 2 345 960 forintot kellett költenünk a tavalyi bérletes évadra. Az idén több ok miatt - még rangosabb program, a szállítási és bérkölt­ségek növekedése stb. - várha­tóan 1,2 millió forint lesz az elő­adások átlagára és megduplázó­dik az előadásszám is. Ez várha­tóan azt jelenti, hogy 8 millió fo­rint támogatásra lesz szükség az új évadban.- Mindeközben viták zajla­nak a salgótarjáni színház élet­ről ...- Minden, a színházról szóló értelmes, szakmai vitának helye van. Ezért tehát örülök annak, hogy a színház téma a városban. Azt azonban nagyon fontosnak tartom, hogy a viták, a beszélge­tések tárgyszerűek legyenek, mindenki pontosan fogalmazza meg, hogy amikor színházról beszél, milyen színházról, illet­ve színházi életről gondolkodik. Persze lehet álmodni is a szín­házról, de azért az sem árt, ha számol is az ember. Mindeköz­ben persze mi csináljuk azt a színházat, amit a salgótarjáni közönség a jelek szerint igényel és kedvel. Mesemondás Palócföldön A balassagyarmati Mik­száth Kálmán Művelődési Központ nevéhez méltó, szép ügyet karolt fel, ami­kor immáron öt éve támo­gatja a Palócország- Meseország Palóc Mese­mondóverseny megszerve­zését, megrendezését. A nagy palóc mesélőről elne­vezett intézmény amúgy is céljául tűzte ki, hogy a gyermekművelődés, azon belül a népi kultúra megőr­zésének bázisa lesz. A művelődési központ falai között kézművesműhely, mely a népi kismesterségeket ismerteti meg a gyerekekkel, éppúgy működik, mint nép­tánccsoportok. Innen indult ki például a Lajtorja gyermek- néptáncegyüttes is. A palóc mesemondóver­senyt először 1997-ben ren­dezték meg. A verseny az egész régiót összeköti: kiter­jed Nógrád megye valameny- nyi településére, s természete­sen az Ipoly túloldalára is. A verseny eddigi helyszínei Ba­lassagyarmat, Rozsnyó és Lo­sonc voltak. A határ innenső oldaláról általában 60 körüli résztvevő jelentkezik, az Ipoly túlolda­lán azonban volt eset, amikor öt elődöntőt is tartottak a több száz gyermek számára. A döntőbe 70-80 kis mese­mondó jutott be, ahol külön­böző kategóriákban kaphat­nak díjakat. Évekkel ezelőtt még csak a szervezők hittek igazán az ügy sikerében. A kezdemé­nyezéshez egy kis félelem és kételkedés is tapadt: vajon nem holt dolog-e már mind­ez? De az ellenkezője igazoló­dott be. Kazáron például az egész falu megmozdult, gyűj­tötték a meséket, a népi vise­letét. Bebizonyosodott, még élő, megmenthető és meg­mentendő nyelvjárás a palóc! De ehhez a példamutató hagyományápoláshoz lelkes szervezőkre is szükség van. Ilyen például a rozsnyói Badin Adóm mesemondó és a szintén rozsnyói Fábián Edit pedagógus. S végül, de nem utolsósorban Jakus Julianna, a balassagyarmati művelődési központ népművelője, aki személyes kapcsolatot tart fenn a mesemondó gyerme­kekkel. Idén nyáron a Rozs­nyó melletti Gombaszögre vit­te jutalmul mesetáborba a gyarmati, bárnai, ceredi, kazári, salgótarjáni és zabari mesemondókat. Jakus Juli külön is felhívta a figyelmet arra, hogy idén is meghirdetik a versenyt, mely­re majd jövő év kora tavaszán kerül sor, s a zsűri egyik tagja valószínűleg Balázs Géza, a televízióból és rádióból is is­mert híres nyelvész lesz. SZABÓ ANDREA Zagyva mentén „egybekelvén...” Megjelent Bátonyterenye város történeti monográfiája Hans Westra, az Anna Frank Alapítvány vezetője ff. I. Tcheulnak, Észak-Korea hollandiai nagykövetének mutatja he az Anna Frank naplója közelmúltban elkészült koreai lorditását. A fordítás megjelenésével immáron hatvan nyelven olvasható a megrázó erejű alkotás, fotó: epa Magyar „tragifilmkomédia” készül Régóta váratott magára a Bátonyterenye történetét bemuta­tó könyv megjelenése. Kézenfek­vő, mert kevés település mondhat­ja el magáról: tősgyökeres, a tele­pülés múltjának kutatását szinte pályája kezdetétől szisztematiku­san, szakértelemmel végző szülöt­te van. Hatvannégy évesen ez idá­ig már 22 falutörténeti könyvvel, több mint 10 jelentős tanulmány­nyal és számtalan „kisebb”, hely- történeti értékeket bemutató kiad­vánnyal bizonyította szorgalmát. Dr. Szomszéd András történe­lemtanár, nyugalmazott főlevéltáros a többi után most megírta „szokatlan történelem- könyvét” Bátonyterenyéről azznl a sajátos ténnyel, miszerint: „az egy város” története „négy falu” múlt­jában gyökerezik, mely tény a ku­tatómunka négyszereződését is je­lenti. Tóth Péter egyetemi docens, a történelemtudományok kandidá­tusa írja lektori véleményében: „Bátonyterenye város történeti monográfiája még a hasonló jelle­gű vállalkozásokkal összevetve is hatalmas, teljességre törekvő anyaggyűjtésre és forrásfeltárásra épül. A szerző a forrásanyagot a je­lentőségének megfelelően értékel­te és nagyon jó szakmai színvona­lon dolgozta fel. Az elkészült mun­ka nemcsak a város története iránt érdeklődők számára nyújthat so­kat, hanem a köztörténeti kutatás is hasznát veheti, emellett az okta­tást is nagyban fogja segíteni....” A szerző a megjelenés körülmé­nyeiről, a könyv tartalmát, összeál­lítását motiváló tényezőkről így be­szél: - Nehezen indult, kissé bo­nyolult körülmények között. Egy másik meg nem valósult terv „ma­radék elvű pénzén”, ami a kiadás költségeit ugyan az adott helyzet­ben nem fedezte, de 2001 júliusá­ban a helyi millenniumi bizottság elnökétől, Balázs Pál alpolgár­mestertől megérkezett a felkérés a mű megírására. Ő egyébként az egy év alatt folyamatosan figye­lemmel kísérte a könyv alakulását. A hiányzó összeg megteremtése dr. Balázs Ottó polgármesternek köszönhető. Az 500 oldalas munkát nem egészen egy év alatt csak úgy lehe­tett megoldani, hogy már koráb­ban elvégeztetett több mint 20 év­nyi gyűjtőmunka, a levéltári jegy­zetek, a négy településrész - Kisterenye, Maconka, Nagy- bátony, Szúpatak - esetében más­fél méternyi iratanyagot tesznek ki. Kétféle szorításban kellett dol­gozni: egyrészt az idő, másrészt a terjedelem okán. Ugyanis itt nem az volt a probléma, hogy nincs, ha­nem az: mi kerüljön be? Ami ki­maradt, abból dalolva lehetne írni még ezer oldalt legalább! Nagyon kellett vigyázni az arányokra, ugyanis a négy település történetei részben hasonlóak. A négy telepü­lés közel 81 négyzetkilométer terü­leten található, ennek geológiai, természetföldrajzi leírását egység­be szerkesztettük. Az előbbit egy fiatal tanár, Földi Balázs, az utób­bit egy tanársegéd, Bender Balázs írta meg.- Ez a könyv a városé! - Mond­ta végezetül dr. Szomszéd András. _______________________-OKÉ­* * * A könyvet településrészen­ként be fogják mutatni a közön­ségnek. Az első üyen a Kastély- kerti Művelődési Ház és Könyv­tárban lesz szeptember 19-én 17 órai kezdettel. A magyar filmek nehéz helyzet­ben vannak, mert a piacot uraló multiplex-hálózatok nem segítik forgalmazásukat, a vidéki mozik pedig hosszú ideje pénzügyi gon­dokkal küszködnek - fogalmazott Rózsa János, a Szentiván napja cí­mű, még készülő film producere csütörtökön Budapesten, az utolsó forgatási nap alkalmából tartott sajtótájékoztatón. Szavai szerint az Objektív Stú­dió új alkotása az említett folyama­ton szeretne változtatni, ami tükrö­ződik majd abban, hogy a forgal­mazók bizalma visszatér a magyar alkotásokhoz. Filmjük finanszíro­zása kapcsán megemlítette: a problémát nem a pénzhiány jelen­tette, hanem az, hogy fáziskéséssel került hozzájuk a 125 millió forin­tos támogatás, így az összeget már csak a most kezdődő utómunkála­toknál tudják felhasználni. - A for­galmazáshoz szükséges 10-12 kó­pia elkészítése további költséggel jár, amelyhez szintén forrásokat kell találni-jegyezte meg a produ­cer. A film műfajáról Meskó Zsolt rendező - akinek ez az első nagy- játékfilmje - elmondta: a tragi­filmkomédia a humor mennyisé­gét illetően átmenet a vígjáték és a klasszikus társadalmi dráma kö­zött. A főszereplő, Kamarás Iván ifjú színészt alaldt Székely Iván né­ven, aki egy televíziós csatorna reggeli műsorából színházi próbá­ra, majd filmforgatásra rohan, este haknizik, éjjel pedig reklámfilm­ben szerepel. A modem korban el­maradhatatlan menedzserét Ful­lajtár Andrea játssza, akihez a fő­szereplőt gyengéd szálak fűzik, ugyanakkor megjelenik a filmben Iván régi nagy szerelme, előidézve ezzel az alapkonfliktust. A film a rendező szerint valójá­ban azt a kérdést feszegeti: ki le- het-e szállni abból a mókuskerék­ből, amely bedarál minden értéket, elsüllyeszti a humánumot és fel­színre hoz mindent, ami silány és kacat. A filmben - amely a tervek sze­rint decembertől látható a mozik­ban - Darvas Iván egy nagyra be­csült tanárt alakít, s szerepet ka­pott mások mellett Básti Juli, Bu­bik István, Jordán Tamás, Mácsai Pál és Novak Péter. Japán operett Magyarországon A Japán Operett Társaság szom­baton és vasárnap a Budapesti Operett Színházban vendégszere­pei: a műfaj szigetországi megho­nosítói Lehár Ferenc A mosoly or­szága című operettjét adják elő, ezt követően pedig Szegeden és Pé­csett is fellépnek az örökzöld mű­vel. A Japán Operett Társaságot 25 évvel ezelőtt, 1977-ben Teraszaid Hironori alapította. Japánban - ahol igen népszerű az európai ope­ra és operett - Lehár művét a kom­ponista halálának 50. évfordulója alkalmából, 1998-ban vitte színre először a társaság. A kabuki-rendező Teraszaki Hironori elmondta: arra töreke­dett, hogy a keleti ember szemszö­géből dolgozza át és állítsa szín­padra az operettet. Őszi fesztivál Veszprémben Őszi fesztivál elnevezéssel kor­társ művészi bemutató-sorozatot rendez a jövő hét végén Veszp­rémben a Pannon Várszínház - mondta el Vándorfi László, a szín­ház igazgatója. Ismertetése sze­rint a Pannon Várszínház egyike annak az öt vidéki kulturális intéz­ménynek, amely elnyerte a Soros Alapítvány támogatását a teljes 2002-2003-as évadot átfogó kortárs művészeti bemutató-sorozat létre­hozására. Az Őszi fesztivált a jövő hét pénteken Veszprém belvárosá­ban, az Óváros téren Jancsó Miklós filmrendező nyitja meg, s ekkor mutatkoznak be a kortárs művé­szeti csoportok is. Az igazgató tájé­koztatása szerint a kortárs művészi bemutatót 2003 májusáig minden hónapban megrendezik, s vendég­ként más színházi társulatokat is meghívnak majd.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom