Nógrád Megyei Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-23 / 170. szám

2. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP 2002. JÚLIUS 23., KEDD „Orvosi álmom nem valósult meg” „Kapuban áll” a gépjárműfecskendő Negyedszázada nevezték ki Tamási Gyulát az Országos Mentőszolgálat Nógrád megyei vezető mentőtisztjévé. Pályája kezdetén orvostu­dományi egyetemre szeretett volna menni, ám ez nem sikerült. Nemrégiben harmincöt éves hűségjutalomban részesült.- Zagyvapálfalván munkáscsaládban szület­tem, 1966-ban érettségiztem a Madách Imre Gimnáziumban. Ez a kö­zépiskola nagyon sok út- ravalót adott az akkori ta­nárokkal! Az érettségi után az orvostudományi egyetemre készültem, de ez az orvosi álmom nem valósult meg - mondja Ta­mási Gyula.- Mi lehetett az oka?- Akkoriban kipróbál­ták a 18 éves fiatalokat, hogyan bírják a fizikai megterhelést. Mivel én sportoltam, így 1966 no­vemberében bevonultat­tak katonának, előtte egy hónappal kerültem a sal­gótarjáni mentősökhöz. Mint sportolót leigazoltak a Kalocsai Honvéd NB III- as labdarúgócsapatához. A honvédségnél is próbál­tam felvételizni az orvosi egyetemre, de az akkori rendszerben ezt nem en­gedték meg. Volt egy fel­tétel, ami szerint, ha alá­írok a honvédségnél vala­hány évet, a hadsereg ösz­töndíjával elvégezhettem volna az egyetemet. Ezt nem vállaltam. Mivel ilyen szerencsétlen hely­zetbe kerültem, de mégis az emberekkel, a gyógyí­tással szerettem volna foglalkozni, így a leszere­lést követően visszatér­tem a mentősökhöz.- Hogyan alakult ezután a sorsa?- 1968-ban tértem vissza a szolgálathoz, vé­gigjártam a megyében az összes helyettesítési beosztást, majd mentő szakápolói végzettséget szereztem, s ezzel a salgótarjáni állomás főápo­lója lettem. A szakvizsga után két évre jelentkez­tem az orvostudományi egyetem akkor induló egészségügyi főiskolai karára. Első nekifutásra sikerült felvételt nyernem, a végzést követően pedig mint mentőtiszt láttam el a feladatomat.- Hogyan lett a megye főmentőse?- A diploma megszerzését követően voltam állomásvezető mentőtiszt, így szakmai gyakor­latot szereztem az irányítás terén. Később az ak­kori megyei vezető, Simon Bálint elment az egészségügyi szakközépiskolába és utódjául en­gem neveztek ki. Az egészségügyi főiskola után egy tanári másoddiplomát is meg tudtam sze­rezni. Közben persze sokat fejlődött a megye, kicserélődtek az emberek, az idekerülő fiatalok már mind érettségivel rendelkeztek. Ezek az új emberek és persze én magam is nagyon sokat köszönhetünk a régiek­nek, akik megtanítottak bennünket sok alapfo­gásra, amelyeket mi ka­matoztatni tudunk.- Mik az elért eredmé­nyek?- A megye fejlődése e téren töretlen, amikor ebbe a beosztásba kerül­tem, akkor öt mentőállo­más volt a megyében, azóta sikerült Rétságon és Szécsényben is újat létrehozni. Kiemelkedő eredménynek tartom, hogy a meglévő állandó állomány, akik most itt dolgoznak a mentőknél nem akarnak elmenni, jól érzik magukat, an­nak ellenére, hogy bor­zalmas nehéz munkát végeznek, nehéz anyagi körülmények között. Bátran ki merem jelente­ni, hogy jó a megyei kol­lektíva, fluktuációról nemigen beszélhetünk, csak azok mennek el, akik elérik a nyugdíjkor­határt, vagy nem va­gyunk velük megeléged­ve. Munkatársaim az or­szágos értékelés szerint is jól látják el feladatai­kat. A kollégák 98 százalé­ka szakápolói végzettség­gel rendelkezik, kevés megye dicsekedhet ilyen jól felkészült állomány­nyal. Továbbra is az a cél, hogy az arra alkalmas­nak ítélt emberekét beiskolázzuk, ugyanis nem mindegy, hogy a beteghez milyen mentőegység érkezik és nem mindegy az sem, hogy abban a pillanatban mit és hogyan tud segíteni. Az euró­pai normatívák azt írják elő, hogy egy életveszé­lyesen bajba jutott emberhez maximum 15 per­cen belül mentőegység érkezzen. Mi a megye 210 ezer lakosának ellátását tudjuk biztosítani. Én magam is időnként esetkocsis vonulós szol­gálatot látok el. KEREKES LAJOS MM mirhát*.MMB i Tamássy Gyula ______________________________________fotó: esia J elentős műszaki fejlesztés ka­pujában áll a Salgótarjáni Vá­rosi Tűzoltóság, ugyanis rövid időn belül megérkezik egy új mentőszer, egy Mercedes 2000-es gépjárműfecskendő. A salgótarjáni tűzoltók pá­lyázaton nyerték el a kilencven- millió forintot érő, a mai tűzol­tótechnika egyik legkorszerűbb eszközét. A megszerzéséhez azonban anyagi erővel is hozzá kellett járulni, ami a vételár húsz százalékát teszi ki. Termé­szetesen ennyi pénze nem volt és nincs a tűzoltóknak, tehát a működési területükhöz tartozó településeknek kellett összead­ni. Nos, a 42 település közül csupán egyetlen falu nem járult hozzá az új gépjárműfecskendő önrészéhez, ami 18 millió forin­tot jelent. A nagyon korszerű, hab-víz ágyúval és fedélzeti számító­géppel is rendelkező tűzoltó­eszköz már az országban van, s azonnal hozhatják Salgótarján­ba - ha Salgótarján Megyei Jo­gú Város Ónkormányzata is hozzáteszi a részét az eddig összegyűlt pénzhez. Az új nagyhatású eszköz mel­lett tűzoltó szakfelszerelésekre is nyertek pályázaton hárommil­lió forintot a salgótarjáni lánglo­vagok. Ezért az összegért töb­bek között szivattyúkat, moto­ros fűrészeket és világítóberen­dezéseket vásároltak. Ahol még az égbolt is vanyarci Ezredforduló után: egy falu élete 2000 képben, áldozatos munkával 2002 júliusában egyedülálló könyvet mutattak be Vanyarcon. Mintegy 2000 fényképen keresztül elénktárul ennek a hagyomá­nyaihoz olyannyira ragaszkodó, csodálatos fekvésű községnek a múltja, jelene, a falu élete. Az igényesen összeállított, színes fo­tókkal ellátott kötet, a „Vanyarc az ezredfordulón” címet viseli. Két és fél éves munka érett be a könyv megjelenésével. Nedeliczki Teréz népművelő, könyvtáros áldozatos és fárad­hatatlan munkájával szinte megszállottan gyűjtette össze és szerkesztette a fotókat, melyek a vanyarci mindennapokat do­kumentálják. Hiánypótlónak érezte e munkát, hisz könyvtá­rába gyakran térnek be a falu fi­ataljai, ha a múltról, hagyomá­nyokról, viseletről szeretnének hallani, írni. A népművelőnő úgy érezte, a mai vizuális világ­ban talán közelebb hozhatná a vanyarciakhoz saját múltjukat, jelenüket fotókon keresztül. Szerencsére értő segítőkre is ta­lált. Kollár András polgármester és a község önkormányzata ösztönözte és szponzorálta ér­tékőrző munkáját. A kiadvány végül is a Széchenyi-terv támo­gatásával készült el. A vanyarci vállalkozók anya­gilag is áz ügy mellé álltak, de a falubeli evangélikus, katolikus, baptista felekezet lelkészei szin­tén magukénak érezték e szép szándékot. A kötet tervének előzménye a millenniumi em­lékpark felavatásának napján megrendezett fotókiállítás volt 2000 augusztusában, amely a Vanyarc és lakossága az ezred­fordulón címet viselte. Nedeliczki Teréz és Márton Bá­lint saját és összegyűjtött fotóik alapján már akkor bemutatták a falu életét. Megfogalmazódott az ötlet: kötetet kellene szer­keszteni a gazdag anyagból. Ahogyan a szerkesztő beve­zetőjében írja, céljuk az volt, hogy megörökítsék hétköznap­jaikat, ünnepeiket, élni akarásu­kat, múlandóságukat. E könyv­ben benne van az egész falu. Hozzátartozók, rokonok, isme­rősök révén nem él olyan család Vanyarcon, amelyik ne lenne érintett a képek kapcsán. Megelevenedik előttünk a te­lepülés történelme, híres épüle­tei a Dessewffy-, valamint a Beniczky-Veres-kúria története, láthatjuk Madách hársfáját, íze­lítőt kaphatunk a felekezeti élet eseményeiből, keresztelőkről, konfirmációkról, elsőáldozá­sokról, esküvőkről, temetések­ről. A tisztelendők, tanítók, or­vosok sírját is láthatjuk, de be­mutat a kötet régi családi fotó­kat, csakúgy mint a ma élő leg­idősebb vanyarciakat, aranyla­kodalmasokat. Múlt és jelen összefonódik előttünk, a jelen­legi intézmények, az iskola, óvoda, kultúrház elmúlt évtize­dei, egészen friss eseményei egyaránt helyet kapnak a képek közt. A népi hagyományok, a paraszti élet mindennapjai, a hí­res babamúzeum bemutatása mellett betekintést nyerhetünk még a pampuskakészítés titkai­ba is. Megtudhatjuk, milyen az igazi vanyarci szüret, milyen a szlovák karácsony. Lehetetlen lenne felsorolni, mi mindent tartalmaz e könyv. Egy biztos: szerkesztője, s mindazok, akik őt segítették, képeiket rendelkezésre bocsá­tották, nagyon szeretik közsé­güket. A tősgyökeres Nedeliczki Teréz csak olyan fotókat váloga­tott össze, melyek szülőfalujá­hoz kapcsolódnak. Mint mond­ta, szép őszi képet Nógrádban bizonyára máshol is lehet készí­teni, de ő azt szerette volna, ha e könyvben még az égbolt is vanyarci. Maradandót kívántak alkot­ni, megragadni, megörökíteni a múló pillanatot. Higgyünk ab­ban, hogy ha egy emberöltő múlva kézbe veszi valaki e munkát, s egy fényképen saját nagyapját, dédapját véli felfe­dezni, már nem volt hiábavaló e fáradságos küzdelem. A képe­ken pedig átsugárzik minden ott élő és elszármazott szemé­ben a közös kapcsolódási pont, a szülőföld, a szívükből kitép- hetetlen Vanyarc. ______ SZABÓ ANDREA E lüldözött madarak? - Gyurgyalagok, partifecskék védelmében Környezetvédők: több milliós a kár - Nem történt bűncselekmény, állítja a cég Több milliós természetkárosítás történt Érsekvadkert mel­lett; az ott fészkelő, fokozottan védett gyurgyalagok és par­tifecskék élőhelyét rombolta le homokbányászat közben egy helyi cég, állítja az Ipoly Unió Környezetvédelmi és Kul­turális Egyesület. A megvádolt társaság vezetője szerint azonban nem történt semmilyen bűncselekmény és kár sem esett, mivel a madarak háborítatlanul fészkelnek az érintett területtel szemközti, attól néhány száz méterre lévő falon. A hatóságok eddig több, egymással ellentétes állásfoglalást hoztak, a vizsgálat még nem zárult le.- Tavaly érkezett hozzánk az első állampolgári bejelentés, hogy ismeretlenek Érsekvadkert határában homokbányászattal veszélyeztetik a térség legna­gyobb partifecske- és gyurgya­lagpopulációját - mondta el la­punknak Gyenes Szilárd, az Ipoly Unió Környezetvédelmi és Kulturális Egyesület titkára. E madarak a függőleges homok­falba fúrják üregeiket, ezekben fészkelnek: a bejelentő szerint a kitermeléssel ezek a lakóhelyek semmisültek meg. A Magyaror­szágon is elfogadott berni egyezmény - amely a vándor­madarak élőhelyének védelmé­ről szól - fokozott védelmet biz­tosít a fenti madaraknak: a parti­fecske - melyből az adott terüle­ten 30-40 pár fészkelt - egye­denkénti eszmei értéke 10 ezer, míg a gyurgyalagé - a természet- védők szerint nagyjából 15 pár él az érsekvadkerti homokfalak­nál - 100 ezer forint. Gyenes Szilárd hozzátette, az első helyszíni szemle során kü­lön felháborítónak találták, hogy a két részre osztott ho­mokfalnak azt a szakaszát kezd­ték bányászni, ahol a madarak éltek; az Ipoly Unió - mivel elő­zetes becsléseik szerint is több millió forintos természetvédel­mi kár keletkezett - ismeretlen tettes ellen büntetőfeljelentést tett. A rendőrség meg is kezdte a nyomozást, majd tavaly augusz­tusban megállapította, hogy az ügy nem minősül bűncselek­ménynek, mondván, hogy a bá­nyászat nem természetkárosí­tásra irányult - a nyomozást meg is szűntették. Az egyesület ezzel természetesen nem értett egyet, ezért a balassagyarmati városi ügyészséghez fordult, a nyomozás folytatását és a vonat­kozó törvényekkel kapcsolatos konkrét jogértelmezést kérve. 2001 szeptemberében aztán a városi ügyészség határozata gyakorlatilag majd minden szempontból igazat adott az Ipoly Uniónak: az egyesület tit­kára által precedensértékűnek nevezett határozatban az ügyészség leírta, az eddig ismer­tek alapján az ügy bűncselek­ménynek minősül. Rögtön ez után pótnyomozás kezdődött, végül tavaly novem­berben a rendőrség vádemelési javaslatot hozott természetkáro­sítás bűncselekményére hivat­kozva. Ennek fényében megle­hetősen meglepő - mondja Gyenes Szilárd - hogy az ügyészség mindezek ellenére idén januárban mégis megszűn­tette az eljárást, úgy, hogy Gyenesék szerint döntésük - bár az előzőeknél már lényegesen több információ állt rendelke­zésre - több ponton is ellent­mondásos az első ügyészségi határozattal. Az Ipoly Unió ezért a Nógrád Megyei Ügyész­séghez fordult panasszal, de meglepetésükre azt is elutasítot­ták. Időközben az is kiderült, hogy egy vadkerti illetőségű cég folytatott homokkitermelést a területen: a Bükki Nemzeti Park államigazgatási eljárás kereté­ben a társaságot meg is büntet­te, egymillió forintos bírságot szabott ki természetkárosítás miatt és jogerősen kötelezte a céget, hogy az időközben le­rombolt falat eredeti állapotá­ban állítsa vissza, biztosítva ez­zel a madarak fészkelését. Visszautasítja a cége ellen fel­hozott vádakat Holman József, az érintett érsekvadkerti rész­vénytársaság elnök-vezérigazga­tója. Mint mondja, biztos ab­ban, hogy a védett madarak nem a feljelentés tárgyává tett területen, hanem attól mintegy 300 méterre, az azzal szemközti homokfalban fészkelnek - az el­nök szerint ezért nem is találtak a vizsgálat során madárietemet, tojáshéjat, sérült madarat a helyszínen. Holman József kér­désünkre elmondta, az említett falból - melynek egyébként a részvénytársaság a jogos hasz­nálója - nem üzleti célú homok­kitermelés folyik, a dűlőben te­repet rendeztek, a kitermelt ho­mokos földet pedig a cég saját telephelyére és az érsekvadkerti önkormányzat külterületi útjai­ra szállították el. A Bükki Nemzeti Park által hozott határozatot és a bünte­tést a cég megfellebbezte, mert az abban foglaltakat több szem­pontból is jogtalannak és végre- hajthatatlannak tartja. Az elnök hangsúlyozza ugyanis, hogy a partifecskék és gyurgyalagok fészkelőhelye a partfallal szem­közti falon továbbra is zavarta­lan, olyannyira, hogy a párok már el is foglalták az üregeket. Holman József ugyanakkor állít­ja, a feljelentés tárgyát képező partfalon a település fiataljai gyakran játszottak és játszanak, kerékpároznak, motoroznak ma is, így nem kötelezheti semmi­lyen határozat a céget arra, hogy a tereprendezéssel lerézsűzött, biztonságossá tett szakaszon is­mét rendkívül baleset- és omlás­veszélyes helyzetet teremtsen. Mint az elnök mondja, a határo­zat betartása ugyanis azt jelen­tené, hogy egy 6-8 méter magas meredek partfalat kellene létre­hozni, mely - mivel a talaj laza szerkezetű, homokos - állandó­an omlásveszélyes lenne. - Nem kívánjuk vállalni a felelősséget semmilyen esetleges tragédia kapcsán - szögezte le Holman József. A cég hetekkel ezelőtt a miskolci bányakapitányságot kérte a vállalandó felelősséggel kapcsolatos állásfoglalásra, ám választ mindeddig nem kapott. Mindezek mellett a munkálato­kat június elejétől beszüntették, és nem is indították újra - az el­nök ajánlatot tett arra, hogy egy másik, kevésbé forgalmas he­lyen - ahol egyébként partfalba vágott fészkek valóban fellelhe­tők - az elbontottnál lényegesen nagyobb fészkelésre alkalmas partfalat hoznak létre. Az aján­latra - mondja Holman József - a nemzeti park részéről minded­dig válasz nem érkezett. Az Ipoly Unió pedig mind­ezek alatt a Legfőbb Ügyészség­hez nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Az ügyészség - és ez a mai állás - újabb fordulattal a panaszt alaposnak találta, és az ügyészi szerveket az esettel kap­csolatban újabb vizsgálatra kö­telezte. TIBAY GABOR NÓGRÁDI HÍRLAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére a KER-T.O.M. Bt. munkatársai kézbesítik a lapot. Kérésével Salgótarján térségében hívja a 06-20-566-33-55, Balassagyarmat térségében a 06-30-908-77-71, Pásztó térségében a 06-30-475-83-80-as telefonszámot. Az áruspéldányokat terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042, A2új6ága . * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. j az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. ! szerkesztő!^ készen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom