Nógrád Megyei Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-23 / 170. szám

2002. JÚLIUS 23., KEDD MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL Eredményes az előminősítés Erejével, sodrásával okozott károkat a víz (Folytatás az 1. oldalról) állása alapján a közgyűlés feladata volt az előminősítési eljárás ered­ményének megállapítása, a beruhá­zás megvalósítására alkalmas cégek részére az ajánlati felhívás meghatá­rozása. A Közbeszerzési Értesítő­ben ez év áprilisában tették közzé a felhívást. Az előminősítési eljárásra a megadott határidőig 6 pályázat ér­kezett, a lebonyolító értékelte a je­lentkezők alkalmasságát. Az írásbe­li anyagok és a szóbeli konzultációk eredményeként, valamint a bizott­ság ülésén történő megvitatás után egy pályázatot javasoltak érvényte­lennek nyilvánítani, mivel a pályá­zathoz nem csatolták a biztosító tár­saság szándéknyilatkozatát a fele lősségbiztosítás jelentkező nyertes­sége esetére történő, tárgyi munká­ra vonatkozó kiterjesztéséről. A pá­lyázó ezzel ellentmondott az előmi­nősítési felhívás 12/b pontjában foglaltaknak, a hiányosság pedig a vonatkozó paragrafus alapján nem pótolható. Az ajánlati felhívás tartal­mára és szövegére vonatkozóan el­hangzott: a javaslatot két ízben tár­gyalta a bizottság, utoljára július 19- én. Itt hangzott el az, hogy a legelő­nyösebb ajánlat megítélésére szol­gáló értékelési szempontokat bővít­sék ki olyan módon, hogy kerüljön bele a szempontrendszerbe a szer­ződési biztosíték, valamint a helyi munkaerő foglalkoztatásának meg­ajánlott mértéke. A közgyűlés a ja­vaslatokat elfogadta: a hat pályázat közül egyet érvénytelennek nyilvá­nított, öt céget alkalmasnak talált ar­ra, hogy ajánlattételre kérjék fel. A képviselők megtárgyalták a Szécsény-Benczúrfalva kastély használatának rendezésére irányu­ló javaslatot. Amint az előterjesz­tésből kiderült, a közgyűlés a 45/2002. (VI. 27.) számú határoza­tában a Kincstári Vagyoni Igazgató­ság (KVI) és a megyei önkormány­zat között Szécsény-Benczúrfalva Benczúr-kastély hasznosításáról és használati jogának rendezéséről szóló megállapodást elfogadta. A megállapodás mégsem jött létre, mert a KVI faxüzenetben csak 2002. július 16-án jelezte, hogy an­nak tartalmát elfogadja. A szövege­zés értelmében a Benczúr-kastélyt július 8-i határnappal kellett volna a KVI részére átadni: mivel az alá­írás'nem történt meg, így elmaradt az átadás is, ezért kellett a kérdést újra napirendre tűzni. A megálla­podás célja az erősen leromlott ál­lapotban lévő Benczúr-kúria és a park egységes kezelésbe vétele a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előírásai szerint. Az aláíró felek az együttműködési megállapodással kívánják elérni, hogy Nógrád me­gye, ezen belül Szécsény- Benczúrfalva meghatározó műem­lékegyüttese a nagy értékű épület­hez méltóan, Benczúr Gyula ha­gyatékának szellemében funkcio­náljon tovább. A mostani előter­jesztés a megállapodásban a bir­tokbaadás időpontját a szerződés aláírásának napjával összefüggés­ben rögzíti, így a jövőben hasonló probléma nem merülhet fel. A kép­viselők a javaslatot elfogadták, egyúttal felhatalmazták a közgyű­lés elnökét a megállapodás aláírá­sára, valamint a szükséges intézke­dések megtételére. Gondolkodás Európa jövőjéről Sokat tehetnek településeikért a lokálpatrióták Az állami szerepvállalás is nélkülözhetetlen - Civil fórum Nógrádszakálban (Folytatás az 1. oldalról) Az önkormányzatnál a lakosság körében vég­zett felmérések, hely­színi szemlék alapján már készítik azt a tájé­koztató jelentést, amit a megyei területfejleszté­si tanácsnak juttatnak el, természetesen azzal a kéréssel, hogy az úgy­nevezett vis maior alap­ból kérve anyagi segít­séget az előre nem lát­ható természeti csapás következményeinek enyhítésére. A védekezéshez helyszínre szállított megmaradt homokot egyelőre ott hagyják, a homokzsákokat azon­ban kiürítik és vissza- gyűjtik. A közterületek fertőtlenítése mellett minden érintett lakos számára adtak fertőtle­nítőszereket, s így a vízmosta területeket, kertet, udvart, pincét mindenki fertőtleníthe­ti saját magának. A közterületek fertőtlení- A kertek végén még most is tavakban áll a víz tését azonnal megkezd- ték a víz levonulását követően. Sőt számba vették azokat a leg­sürgetőbb pataktisztítási mun­kákat is, amelyekkel egy percet sem szabad várni. így például a szabályozatlan Kazári-patak medrének tisztítása már egy erőgéppel elkezdődött. Ugyan­is az összes között ez a legza­bolátlanabb. Amint a műszaki osztályve­zető elmondta - talán szerencse a szerencsétlenségben - a július 19-i felhőszakadásból szárma­zó víztömeg olyan gyorsan hul­lott a területre, hogy csak a sod­rásával, sebességének erejével tarolta le az útjába eső akadá­lyokat. Jellemző, hogy a polgár- mesteri épület környékét húsz perc alatt borította el a hetven FOTÓ: GYURIÁN TIBOR centiméter magas víz, de újabb húsz perc múlva ez a víz el is tűnt onnan. Mivel a víztömeg nem állt meg, feltehető, hogy a tapasztaltakon túl nagyobb károk nem lesznek. (Folytatás az 1. oldalról) került igen súlyos helyzetbe nehéz­iparra épülő gazdasága révén, most pedig újra önmagát kell megtalálnia a településnek. Hangsúlyozta a pol­gármester az egymásra utaltságot, mondván, Salgótarján csak szű- kebb-tágabb környezetével együtt tud fejlődni, de Salgótarján nélkül nem fejlődhet a környezet. Puszta Béla a megyeszékhely természetes törekvésének nevezte, hogy a ma­gyarországi viszonyok között min­den szolgáltatást biztosítani tudó városként tartsák számon. Nógrád megye önkormányzatát Tőzsér Zsolt alelnök képviselte, aki egyebek között felvetette, helyes-e, törvényszerű-e, egyáltalán elkerül- hető-e a globalizáció. Hozzátette, a regionalitás gondolata pedig a tele­pülések, a megyék, a kistérségek szerepét veti fel. Utalt arra is, hogy 1991-ben egy hollandiai tanulmány­úton azzal szembesültek, vendéglá­tóik vívmányként értékelték a tele­pülések összevonását, miközben 1990-ben mi itthon éppen az ellen­kezőjét csináltuk. Puszta Béla és Tőzsér Zsolt egy­aránt kellemes időtöltést kívánt az ifjúsági egyetem hallgatóinak a ren­dezvény programjaihoz csakúgy, mint a várossal való ismerkedéshez. A megnyitó után Csejtei István, a Külügyminisztérium kormányzati főtisztviselője tartott előadást „Ha­zánk európai uniós csatlakozásá­nak külpolitikai aspektusai” cím­mel. Elsőként a kis országok szem­pontjából elemezte az európai uni­ós csatlakozás követelményeit. Ki­fejtette, szívósan és következetesen kell törekedni a szomszédos orszá­gokkal való jó viszony továbbfej­lesztésére. Hozzátette, e szempont­ból Magyarország külpolitikai hely­zete rendkívüli módon megjavult. Kifejtette, bármilyen döntést ho­zunk, figyelembe kell vennünk a határon túli magyarok érdekeit is. Sorba vette az Európai Unióval kap­csolatos követelményeket, amelyek megvalósulása révén az unió abszo­lút sikeres modellként működhet. A Nemzeti Család- és Szociálpoli­tikai Intézet Képzési Központjában zajló ifjúsági nyári egyetem tegnap délután Gyöngyössy Kálmán miskol­ci régióközponti osztályvezető elő­adásával konzultációkkal folytató­dott. Ma a regionalitás, a régiófej­lesztés kérdései kerülnek terítékre. __________ DUDELLAI ILDIKÓ O láh Sándor nógrádszakáli lakos az elmúlt hét végén Ipoly utcai otthonában civil fórumot rendezett, a rendhagyó összejövetelen mintegy félszáz helyi ér­deklődő polgár vett részt. A civil fórumon a falu szülötte, Kelemen József, a Kö- zép-Európa Klub főtitkára tartott tájékoztató előadást az „Ipoly-völgyi telepü­lések felzárkóztatási programja” és „Nógrádszakál felzárkóztatási programja” című, általa kidolgozott feladattervekről. Az esős, rossz idő ellenére is nagy számban összegyűlt nógrádszakáliakat, valamint a meghívott vendégeket a civil fórum kezdeményezője és szervezője, Oláh Sándor köszöntötte, aki a többi kö­zött hangsúlyozta: ha a felzárkóztatási program megvalósul az Ipoly-völgyi tele­püléseken, akkor a gyermekeinknek és unokáinknak garantáltan és minőségileg jobb élete lesz, mint most nekünk, szü­lőknek van. Csak rajtunk, felnőtt, a jövő nemzedékekért felelősséget érző lakoso­kon múlik, hogy támogatva a programot, megvalósítsuk. Most van esélyünk arra, hogy ha mindannyian akarjuk, hogy job­bá, emberhez méltóvá tegyük gyermeke­ink jövőjét. A házigazda szavai után Kelemen József gépész- és gazdasági mérnök, a Közép-Eu- rópa Klub főtitkára, ismertette a progra­mok feladatterveit, amelyeket kidolgozott és magvalósításra felajánlott az Ipoly-völ­gyi szlovák (Kalonda, Vilke, Tőrincs, Alsósztregova, Rárósmúlyad, Busta, Csolár) és öt magyar (Ipolytarnóc, Litke, Nógrádszakál, Ludányhalászi, Szécsény) település részére. Az évente 2500-3000 óra (hazai és nem­zetközi különböző - tudományos, egész­ségügyi, környezetvédelmi, közlekedési, gazdasági, vidékfejlesztési - témákban) társadalmi munkát végző Kelemen József főtitkár a jövőben szülőföldjén, az Ipoly- völgyében is szeretné hasznosítani tudását és tapasztalatait a térség fejlesztése, fel- emelkedése, felzárkóztatása érdekében. Előadásában részletesen ismertette a feladatiéi vet, amely az Európai Unió alap­elveivel és követelményeivel egyezően fel­adatául tűzte a gazdaságilag lemaradt Ipoly-völgyi szlovák és magyar települé­sek felzárkóztatását a lakosság élet- és munkakörülményeinek javítását. Célja széles körű, összetett és nehéz feladat: az elvándorlás megelőzése, a szegénység el­leni küzdelem, a munkahelyteremtés ser­kentése, az esélyegyenlőség kialakítása, az egészség, biztonság, oktatás és nevelés, a személyiség fejlődése, a pihenés és vidé­ki jólét, minőségileg jobb, emberhez mél­tó élet iránt növekvő igények kielégítése. Összefoglalva: a hosszú és egészséges élethez, a tudás megszerzéséhez, a tisztes­séges megélhetéshez való jog minden em­bernek meg kell, hogy adassék! Kelemen József hangsúlyozta, a felzárkóztatási programot, annak fő részleteit a lakosság­gal együtt lehet és kell kidolgozni, mert csak így lehet számítani a megvalósítás­ban is cselekvő részvételükre. Ugyanakkor ehhez a kormányzat anyagi szerepvállalá­sa, továbbá a programban részt vevő ön- kormányzatok összefogása is fontos köve­telmény. Az előadó kiemelten és részlete­sen foglalkozott a természeti, történelmi és kulturális értékekben gazdag Ipoly-völ­gyi térség turizmusfejlesztési stratégiájá­val. A Nógrád megye gyöngyszemeként emlegetett Nógrádszakálról szólva a tele­pülés vendégfogadó-képességének javítá­sát említette fontos teendőként, továbbá az egészségügyi és szociális, az oktató-ne- velő-ismeretierjesztő munka és a közbiz­tonság jövőbeni erősítését szorgalmazta. Kelemen József végezetül elmondta, a most megtartott nógrádszakáli civil fóru­mot remélhetően további hasonló követ. Ezt megelőzően április 5-én Alsósztre- gován, május 5-én Ráróspusztán rendez­tek hasonló, alulró jövő kezdeményezésű, „sorsot jobbító szándékú” összejövetelt. SZABÓ GY. SÁNDOR Nem érkezett üres kézzel a rendőrkapitány Együttműködésben a cigány kisebbségi önkormányzattal Hasznos találkozás zajlott le a minap Salgótarjánban, a ci­gány kisebbségi önkormányzat Bartók Béla úti irodájában. Juhász István alezredes, a salgótarjáni rendőrkapitányság vezetője látogatott ide, akit Hranek Ferenc, a kisebbségi ön- kormányzat vezetője fogadott a munkatársaival. A rendőr- kapitány nem érkezett üres kézzel, néhány olyan, az admi­nisztrációban nélkülözhetetlen ajándékot hozott, amivel a házigazdák munkáját segítik. Az első mondatokból kiderült, hogy ezt a találkozót már régeb­ben tervezték, de a mindennapi feladatok eddig nem tették lehe­tővé, hogy egy órára is asztalhoz üljenek a beszélgetésre. Ez meg­fogalmazódott már a közelmúlt­ban történt tatabányai látogatás alkalmával is, ahová Juhász Ist­ván, mint a Salgótarján Megyei Jogú Város Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottságának társelnöke a Tatabányára látogató delegációba meginvitálta Hranek Ferenc elnököt és Botor Józsefné alelnököt. A beszélgetés témája nagyon hétköznapinak tűnt, pedig egyál­talán nem az, hiszen a bűnmeg­előzésről volt szó általában és különösen tekintve a romák kö­rében. Szerencsére nem vált ket­té két ember egymás kölcsönös tájékoztatására az eszmecsere, hanem nagyon hamar kialakult egy olyan beszélgetés, amelyben a tárgyszerűség mellett helyen­ként indulatok is mutatkoztak. Juhász István alezredes azt magyarázta, hogy a bűnmegelő­zéshez egyedül a rendőrség nem elegendő, s nagyon fontos a kü­lönböző hivatalos szervezetek mellett a civil szervezetek bevo­nása is ebbe a tevékenységbe. Az meg különösen jó lenne, ha mi­nél nagyobb számban lehetne a roma lakosságot aktivizálni a bűnmegelőzésbe. Egy új bűn- megelőzési koncepció kialakítá­sán dolgoznak most, amelybe be­leillik a roma szervezetek bevo­nása is. Hranek Ferenc helyeselte ezt, de mindjárt hozzáfűzte, hogy szerinte a bűnmegelőzésnek az a legjobb módja, ha az emberek le vannak kötve, van foglalkozásuk, munkájuk, aminek a járandósá­gát a megélhetésükre fordíthat­ják. Azzal is egyetértett, hogy a bűnmegelőzés olyan közös társa­dalmi program, amelyben nem játszhat szerepet a politika. A városi rendőrkapitány el­mondta, hogy a bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottságban nem alakítanak kisebbségvédel­mi munkacsoportot, mert nincs rá igény. Salgótarjánban a cigány kisebbségi önkormányzattal mű­ködnek együtt. Velük egy, e fel­adatra kijelölt rendőrtiszt tarja a kapcsolatot. A kapitányság mű­ködési területén lévő kisebbségi önkormányzatok számára lesz munkabizottság. Hranek Ferenc - aki 1990-től tölti be hivatását - nem takargat­ta a véleményét és kimondta, hogy ő sokkal jobban szereti a konkrét munkát, s kevésbé a bi- zottságosdit. Véleményét számos tapasztalattal bizonyította. Való­jában nincs ellene bizottságok működésének, de úgy véli, hogy számos jó javaslat, haszonnal ke­csegtető ötlet bukott már meg a bizottsági tárgyalásokon. Szerin­te a megyeszékhelyen három olyan témával kellene konkrétan és célratörően foglalkozni mie­lőbb, amelyek kezelése nagyon nehéz és számos konfliktus forrá­sa. Az egyik a szociálpolitikai kedvezmények területe, a másik az uzsorakamatra adott pénzek kérdése, s a harmadik a színes­fémlopások témaköre. Egyik sem egyszerű, de ezekben rejlik a ro­ma lakosság körében végezhető bűnmegelőzés sikere. Ezek okos kezelése fontos lenne, nemcsak a roma lakosság, hanem a társada­lom szempontjából is. Mind a három témában közös nevezőre jutottak a beszélgető­partnerek. A rendőrkapitány számos ötletet, javaslatot jegy­zett fel noteszába, amelyeket majd közvetlen munkatársaival is megbeszél. Megerősítette azt, amit már korábban is elmondott, hogy a rendőrkapitányság rend­szeresen kíván kapcsolatot tarta­ni a cigány kisebbségi önkor­mányzattal és egy majdani prog­ram alapján együtt dolgozni. Egyetértettek abban is, hogy a bűnmegelőzésnek egy, a koráb­binál konkrétabb módszerét kell alkalmazni, ugyanis a szóróla­pos módszer a figyelemfelhívás­ra sem eléggé hatékony, át kell térni a gyakorlati megoldásokra. Mindenekelőtt azokat a lehető­ségeket kell megszűntetni, ame­lyek a bűnözés útjára vihetik az állampolgárokat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom