Nógrád Megyei Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-22 / 169. szám

2. OLDAL MEGYEI 2002. JÚLIUS 22., HÉTFŐ KORKÉP Ősök nyomában Balassagyarmaton Az Algőver család különleges találkozása Több tízmilliárdból néhány tízmillió Nógrádnak Hogy egy ember életében mennyire fontosak a gyökerek, mennyire meghatározó az a tudat, hogy tartozik valahová, azt a balassagyarmati Algőver család egy különleges vélet­len folytán történő egymásra találása is bizonyítja. A nagy találkozás mintegy másfél évet váratott magára, de valószí­nűleg mindegyik családtagban mély nyomot hagyott az a forró nyári nap. Történt ugyanis, hogy a Bu­dapesten élő Kenézlőiné Algőver Éva gyógyszerésznő 2001 tavaszán nem mindenna­pi küldeményt vett kézhez pa­tikájában. A kamillateát egy bi­zonyos Algőver Mihály utcá­ban csomagolták Balassagyar­maton. A megdöbbenés erejé­vel hatott rá a név, saját családi neve. Rögtön érezte, hogy min­denképpen rokonra talált az ut­ca névadójában. Ahány Algőver létezik az országban, mind egy család sarja ugyanis. Ilyen ritka névvel csak egyetlen família dicsekedhet széles e ha­zában. Azonnal elmesélte lányainak a furcsa esetet, akik számítógép segítségével kinyomozták, hogy bizony Balassagyarmaton élt és él e kiterjedt család egyik ága. Telefonáltak a Madách Im­re Városi Könyvtárba, ahol készségesen rendelkezésükre álltak rokonságuk felderítésé­ben. A könyvtár számos egyéb teendője mellett még messze elszármazott családok, roko­nok egymásra találását is segíti. Gondoljunk csak Orosz­lánná Mészáros Ágnes könyv­tárigazgató hathatós közremű­ködésére a Mohácsy család kü­lönböző tagjainak „összehozá­sában”, hazatalálásuk elősegí­tésében. Ennek megfelelően nemcsak fölfrissítették, hanem bővítet­ték a gazdaság termelésének ja­vát szolgáló gépállományt. En­nek során maximálisan igye­keztek gépesíteni a különböző termelési folyamatokat, növel­ve azok hatékonyságát. Az előrelátó, hosszabb távon gondolkodó rt. vezetői, a nagy­üzem iránti elkötelezettjei szö­Pálinkás Katalin, a könyvtár munkatársa bábáskodott a rendkívüli családi találkozó fe­lett, segítségül híva a honisme­reti kör áldozatkész vezetőjét, Kovalcsik Andrást, s a gyarma­ti „minden titkok tudóját”, Kunná Kubicza Erzsébetet, aki négy tagját is ismerte az Algőver családnak. így jött létre a könyvtárban a megrendítő találkozás. Algőver Éva két lelkes, a csalá­di múltra rendkívül fogékony lányával, Csillával és Melindá­val megismerhette gyarmati rokonait, dr. Dánosok Gyuláné Algőver Zsuzsannát és Algőver Margit fiát, Sólyom Ferencet. Egymás szájából véve ki a szót szinte kapkodva, felsejlett a közös családi múlt, felidé- ződtek az ősök, s a velük kap­csolatos történetek. Természe­tesen a gyarmati temetőbe ve­zetett az első út. Számos más Algőver mellett ott nyugszik ugyanis Algőver Mihály, akiről utcát neveztek el. Ő volt Zsu­zsanna dédapja, Éva ükapja. Az 1826-ban született tős­gyökeres nógrádi származású földmérő mérnök igen sokat tett Balassagyarmat város mai arculatának kialakításáért. A Rákóczi úttól, a főutcától a te­metőig mérte ki a telkeket, ő jelölte ki az utcákat, s a város vetkezeti működésük alatt az utóbbi hét-nyolc évben éves szinten 80-150 milliót költöttek a nagyüzem technikai megúju­lására. Sajnos, 2000-ben az is­mert gazdaságot sújtó károk miatt nem tudtak pénzt félre­tenni, költeni újabb, korsze­rűbb mezőgazdasági gépekre. Az idei esztendő annyiban kü­lönbözik az előbb említett idő­legmagasabb pontjára - az Akasztó-dombra - építtette az evangélikus templomot, lévén maga is evangélikus. Haláláig ő volt Gyarmat építésvezetője. Mindemellett jelentős íróként is őrzi az emlékezet. Műveit főleg szlovák nyelven írta, 119 versből álló versciklusa jelent meg, 1857-ben és 1861-ben há­rom könyvét adták ki Balassa­gyarmaton. Két házasságából 14 gyermeke született, leszár­mazottai evangélikus papok, tanítók, orvosok, mérnökök - behálózták az egész országot. Nyíregyházán, Győrben, Zala­egerszegen, Siófokon, de még Brünben, Bécsben, Pozsony­ban és Amerikában is élnek Algőverek. S honnan ez a különös név? A család valószínűleg a XVIII. század első felében, az ekkor Németországhoz tartozó Elszász-Lotharingiából vándo­rolt Magyarországra. Nemesi előnevük is volt: von Pappenheim Algőver. Régi né­met családi címerük egy kö­zépkori bástyatornyos várat és jobbról balról egy-egy páncélsi­sakos, kardot tartó alakot ábrá­zolt, de a címer a második vi­lágháború során sajnos, elve­szett. Egy másik, nem bizonyí­tott teória szerint a család svéd eredetű, s az 1300-as évek ke­resztes hadjárataiból szakadt le, mely a Szentföldre igyeke­zett. Svédország területén ma is létezik Algő nevű helység. A családfa kutatását főként Algőver Mihály fia, Iván végez­te el, aki szintén földmérő lett és műszaki, építészeti könyve­szaktól, hogy a továbbra is na­gyon szűkös anyagiak ellenére 27 milliót fordítottak mezőgaz­dasági gépek felvásárlására. A Classe Disco fűkasza, a Classe rendtartó, a Classe rend­képző, Classe Január rendfel­szedő a takarmánybetakarítás folyamatát gyorsítják meg, te­szik eredményesebbé, vagyis a lucerna, gyep, széna és szenázs készítéséhez használják fel. Az rt.-ben 250 hektár lucer­nát, 300-400 hektár gyep ter­mését tudják folyamatosan be­takarítani az előbb felsorolt gé­pekkel, melyek Németország­ban készültek. A leszámlázott két, cikkeket írt magyar és szlo­vák nyelven. Az ő sírját is fel­lelhették a családtagok a hely­beli temetőben, ráadásul a pes­ti ághoz tartozó Éva és leányai az ő egyenes ági leszármazot­tai. A temetőlátogatás után a ba­lassagyarmati Csillagházban, a honismereti kör székhelyén Kovalcsik András más érdekes­ségekkel is tudott szolgálni a távolról jöttéknek. Esze Tamás gyűjtésében előkerült Algőver Andor, Mihály második házas­ságából született lelkész fiának 25. éves lelkészi jubileumáról megemlékező írás is. Az István utcai ház megte­kintésére is sor került, bár en­nek már csak a helyét lelni meg, hisz a régit lebontották. Viszont nagy dolog az, hogy most is Algőver leszármazott, Sólyom Ferenc lakik benne. Éva és leányai Pestre menet megnézték a hírneves ősükről elnevezett utcát, aztán útnak indultak a főváros felé. Valószí­nűleg kissé megváltozott lélek­kel tették meg a visszafelé utat. A világhírű Garcia Márquez Száz év magány c. nagy regé­nyében arról is szól, hogy ahol az ember halottai fekszenek, ott már félig-meddig otthon is van, hazája az a hely. Balassagyarmat ezentúl bizo­nyára nem puszta név lesz a tér­képen a budapesti Algőver-le- származottak szemében, ha­nem a gyarmati a temető meg­kopott sírköveire gondolva - ta­lán lelkűk egy részévé vált e vá­ros. 25 milliót az rt. saját kasszájá­ból fizette ki. A szerény összegű gépesítés hozzájárul a gazdálkodás stabi­litásának biztosításához, ugyanakkor jótékony hatással van az új technikából adódó szakmai követelmények elsajá­títására. Segít abban is, hogy a nagyüzem, mely a megye leg­nagyobb területen gazdálkodó mezőgazdasági cége, felkészül­tebben várja az Európai Unió­hoz való csaüakozás által előírt követelményeket, s megpróbál­jon helytállni az új gazdasági helyzetben. A Gazdasági Közlöny ez évi 1. évfolyamának 1. számában többi között a „Gazdasági mi­niszteri közlemény” alatt ez olvasható: Tájékoztató a gaz­dasági miniszter (volt) dönté­se alapján a Széchenyi-terv pályázatainak keretében elbí­rált támogatásokról. A külön­böző témák tárgyalásánál még nagyítóval sem találunk több megyei vállalatot, céget, csu­pán néhányan szerepelnek. A dunántúli megyéken kívül előkelő helyen Budapest szere­pel. A több tízmilliárdot képvise­lő pályázatok odaítéléséből alig néhány tízmillió forinttal részese­dik Nógrád megye. Ide sorolhat­juk az új munkahelyek létrehozá­sához elnyerhető kiegészítő jelle­gű támogatást, mely szerint 76 milliót a Mitsuba Autómotive Sistem Of Európa Kft. nyerte el személygépkocsikhoz ablaktörlő rendszerek, motorok és EPS-mo- torok gyártásához. Az elbírálás időpontja 2001. december 5. Ez­zel be is fejeződött a munkahe­lyek létrehozásában elnyerhető pályázatok összege, mely 237 milliót képvisel. Nem található nógrádi nyertes a „Termálfürdő fejlesztése, illetve kialakítására adott támogatás” címszó alatt. Ugyancsak nem sze­repel nemzetközi és országos ha­táskörű turisztikai rendezvények támogatottjainak több mint 170 millió forint odaítélésében része­sülők között. A települések össz­képének javítását célzó sikeres pályázatok között sem található egyetlen megyei település, pedig több mint 6 milliárd forint szét­osztásáról van szó. „A vendéglá­tók támogatására és a nem do­hányzók védelmére szolgáló tör­vény rendelkezéseinek a vendég­látóhelyeken való megfelelő elő­segítésére és a HACCP minőség- biztosítás” címszó alatt sem talál­koztunk egyetlen településünk nevével sem. Hasonló a helyzet a turisztikai beruházási projekteket megalapozó, megvalósítható ta­nulmányok és kiviteli tervek, va­lamint a lovasturizmus minőségi fejlesztésének támogatásánál. A pásztói Zagyvavölgye Víz­gazdálkodási Társulat program­jában megrendeléses szerződött munkák is szerepelnek. Hatvan­ban 31 millió 400 ezer forint ér­tékben csapadékvíz elvezetésére kaptak megbízást. Erdőkürtön A vallási turizmushoz kapcso­lódó, odaítélt több mint 549 milli­óból Salgótarján-Zagyvaróna Szent András római katolikus templom tornyának felépítésére 2 millió 477 ezer forintot nyertek. A 43 oldalon felsorolt támoga­tottak közül Nógrád megyében a közúti közlekedés szolgáltatás területén Ogl József szendehelyi egyéni vállalkozó 9 millió 40 ezer forintot nyert. A minőség és kör­nyezetirányítási rendszerek be­vezetésére és támogatására a ba­lassagyarmati Nógrád Vízmű Kft. 1 millió 350 ezer forintot ka­pott. A szécsényi Suli-Form Kft. műszaki gépek, berendezések beszerzésére 22 millió 786 ezer forintot kapott. A szécsényi Kurucz Károly egyéni vállalkozó 1 millió 120 ezer forintot kapott a Széchenyi- tervre szánt pénz­alapból. A jogszabályváltás miatt szükséges telephely-változtatás­hoz a salgótarjáni DAP-SPAN Ke­reskedelmi és Szolgáltató Kft. 17 millió 752 ezer forintot kapott a Széchenyi-tervből. A támogatások odaítélése az előző kormány gazdasági mi­nisztériumának terméke. Az elbí­rálás a különböző témakörökhöz kapcsolódik, időpontjai 2001. no­vember 14-től 2002 május végéig terjed. Több milliárd forintról van szó. Mielőtt bárki azzal marasztal­ná el megyénk vezetőit, hogy nem éltek a felkínált lehetőség­gel, s ezzel rossz irányba befolyá­solták megyénk fejlesztését, csak annyit lehet mondani, hogy ez nem felel meg a valóságnak, mert tudomásunk szerint több hónapja fekszenek pályázatok a Széchenyi-tervben meghirdetett pénz elnyerésére. A pályázatokra az érintettek egyetlen sor választ sem kaptak. Emellett valószínű létjogosultsága van annak a meg­jegyzésnek, mely szerint a me­gyei szinten dolgozó vezetőknek összefogva, együtt és jobban kel­lett volna lobbyzni a megye fejlő­dését szolgáló pályázati pénzek minél nagyobb összegben törté­nő megszerzéséért a Széchenyi- terv keretében. hídépítési munkákra 1 millió 920 ezer forint áll rendelkezésre. A megrendelések az e tekintetben tervezett munkák lekötöttségét figyelembe véve, az előző évek­hez hasonlóan, még mindig csaknem 52 százalék. SZABÓ ANDREA Szűkös lehetőségek a technikai megújulásra Az érsekvadkerti Agroméra Rt. (régebbi nevén mezőgazda­sági szolgáltató szövetkezet) vezetősége a földtulajdonosok­kal egyetértésben gazdaságuk fejlődése szempontjából alapvető célnak jelölték meg a legkorszerűbb technikai megújulást, a modern és hatékony mezőgazdasági gépek beszerzését és széles körű alkalmazását. V.K. Csapadékvíz-elvezetés, hídépítés Rajzolni kell tudni a fafaragónak Szép János háza Ecsegen az utolsó előtti az utcában. Már messziről megismerni a fafaragó portáját: egy gyönyörű, virág- motívumokkal gazdagon díszített székely kapu magasodik az árnyat adó szőlőlugas előtt. Rajta a felirat: Isten hozott! A házigazda a kapu rácsai mögül leskelődik, onnan nézi, hogy mikor érkezünk meg. Alig várja, hogy körbevezessen kis birodalmában, amire méltán büszke.- Tudja, nagyon régen tanul­tam meg faragni - eleveníti fel az emlékeit az idős ember. - A nő­vérem Erdélybe ment férjhez, én pedig a nyarakat gyakorta náluk töltöttem. A közvetlen szom­szédságukban élt egy öreg fafara­gó mester, akihez sokszor átjár­tam, mert csodaszép kopjafákat, bútorokat tudott faragni. Egy al­kalommal aztán rám bízta egy bútor mintázatának elkészítését. De nem sikerülhetett valami jól, mert csak nézegette egy darabig, aztán földhöz vágta - nevet ma már a történteken. - Ezzel akkor engem nagyon megbántott, úgy­hogy nem is mentem át többet hozzá. Persze neki nem mond­tam el távolmaradásom okát. Jó két hét múlva tudta meg az iga­zat, és azt mondta: - Ugyan, fi­am! Minden gyerek dorgálásra tanul! Ettől kezdve a tanítványa lettem és eltanultam tőle a fafara­gás legfontosabb mozzanatait - eleveníti fel legkedvesebb időtöl­tésének inaséveit. - Nézze csak! Ezt a motívumot is tőle lestem el! - mutat egy tornácdíszre, ame­lyen tölgyfalevelek és kacskarin- gós vonalak futnak végig. De ez csupán egy a Szép Já­nos házában található számta­lan alkotás közül. Ahogy belé­pünk az ajtón, dió-, tölgy- és cseresznyefa-tárgyak tucatja fo­gad bennünket. A trófeatartók, fésülködőtükrök, képkeretek, kulcstartók és falvédőkeretek ki­töltik a ház szinte minden kis zugát. A falon három, többnyire pepitára faragott rúd függ. Szép János elmerengve húzza végig az egyiken a kezét. - Tudja, ná­lunk van egy szokás karácsony­kor. Ha már lehulltak a fenyő tű­levelei, nem dobjuk ki a fát, ha­nem így megfaragom a törzsét. Legalább van egy kis emlékünk az ünnepekről - mondja édes­bús mosollyal az arcán, majd az ajtó felé indul, hogy megmutas­sa kis faragóműhelyét hátul az udvarban. Amint leérünk a fé­szer alá, orrunkat megcsapja a sarokban felhalmozódott fafor­gács illata. A fali polcokon ren­geteg eszköz van, soknak a ne­vét sem tudnám megmondani. De azt igen, hogy miként kell ve­lük dolgozni. - Ezt én magam csináltam - kap le a polcról egy újabb eszközt. - Régen húsdará­ló volt, de faleszorítót kopácsol- tam belőle. És az ott - mutat a sarokba - egy öreg hajszárítóból készült mintabeégető. Összesen nyolcvanhat darab vésőm van, amiből egy kisebb tárgy faragá­sa esetén nyolcat-tízet, egy na­gyobb munka során akár hú- szat-huszonötöt is használok - sorolja. Ez utóbbiból akadt bőven évekkel ezelőtt. Szép János mű­vei nemcsak hazai érdeklődőket vonzottak, hanem ausztriai megrendelőnek is dolgozott, aki két székely kapu elkészítésére adott megbízást az ügyes kezű fafaragónak. Ma már azonban nem vállal ilyen nehéz, akár fél évet is igénybe vevő munkákat.- Mostanában nem dolgozok annyit, mint régen. Tudja, nem engedik - rázza meg a fejét. - Ki­csodák? - tesszük fel csodálkoz­va a kérdést. - Hát, a két Ilonka!- mondja nevetve utalva a lányá­ra és élete párjára. - Nem is! - mosolyog rá vissza a feleség. - Hetvennégy éves vagy, vigyáz­nod kell az egészségedre! Külön­ben sem bírsz már úgy, mint fia­talkorodban! Akkoriban ugyanis Szép Já­nos, aki a téeszben dolgozott ál­lattenyésztőként, fafaragó szak­kört vezetett munka mellett a helyi általános iskolában. - Volt egy-két ügyes kezű tanítvá­nyom, de egyikük sem válasz­totta később ezt a szakmát. Kü­lönösen egy tudott közülük na­gyon szépen rajzolni. Ez a fafa­ragásnak az alapja. Ha ez meg­van, a többi már gyerekjáték. Bár Szép János rengeteg tár­gyat megfaragott életében, búto­rokat alig-alig, szobrokat pedig egyáltalán nem készített. Pedig munkái láttán egy szakmabeli barátja ezt már többször javasol­ta neki. - Nem szeretem én eze­ket a dolgokat. Meg tudnám csi­nálni, de egyszerűen nem érde­kel. Van, aki azt mondja, hogy rengeteget keres vele, mert a tu­risták szívesen veszik ezeket a dolgokat. Engem azonban a pénz nem foglalkoztat. Ez ne­kem egy hobbi, amire most, nyugdíjas éveimben végre annyi időt szánhatok, amennyit min­dig is szerettem volna - mondja Szép János BAGYINSZI MÁRTA KÖZÉLETI NAPILAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRADY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére a KER-T.O.M. Bt. munkatársai kézbesítik a lapot. Kérésével Salgótarján térségében hívja a 06-20-566-33-55, Balassagyarmat térségében a 06-30-908-77-71, Pásztó térségében a 06-30-475-83-80-as telefonszámot. Az áruspéldányokat terjeszti a BUVIHIR Rt. és a kiadó hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042, A,^ * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. szerkesztőségi rendszerrel készül.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom