Nógrád Megyei Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-22 / 169. szám
2002. JÚLIUS 22., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL Rétesremekek a népünnepélyen Sokan voltak kíváncsiak a jól sikerült rendezvényre FOTÓ: OVURlÁh T. (Folytatás az 1. oldalról) legény, az nappal is mutassa meg mire képes, gondolták sokan, ezért aztán a fél tizenegykor kezdődő szentmisén már szépen megteltek a templom padjai imádkozó hívekkel. Kora délután több százan foglaltak helyet a sportpályán elhelyezett hatalmas sátor alatt és tapsolhattak az egymást követő kulturális és folklórprogramoknak. Elsőnek Csépe István és Kerekes Kálmán dalos köszöntője hangzott el, keltett vigadalmat, majd a Rozmaring és a Mátragyöngye népdalkor szórakoztatta a közönséget. Fejes Sándor nótaénekes nem is annyira a neve, inkább gyakori rádiós szereplései miatt, inkább az idősebb korosztálynak a hangja valóságos fogalom. A női lelkeket a sármos Gergely Róbert szívtipró dalai dúlták fel. Sisák Imre polgármester, hogy a Magdolnáknak kedvezzen, még egy dal erejéig „újrázásra” hívta vissza az énekest, majd csak ezt követően mondta el rövid köszöntőjét, amelyben az összefogás erejére, az együttlét fontosságára, a hétköznapok után következő ünnepek embert megújító pillanataira hívta fel a figyelmet. Pásztó polgármesterét a pásztói Muzsla néptáncegyüttes követte a színpadon, majd Hasznos ifjú művészei, a hasznosi ifjúsági zenekar mutatta meg tudását, s aratott méltán tapsot. A nagy sátor mellett kis sátrak is voltak, hiszen másként nem is lett volna népünnepély a népünnepély: bőven mérték a vadpörköltet, vadgulyást, s utána szomjoltónak a habzó sört. E tudósítás készítője is megtudhatta végre, milyen is az a hasznosi rétes, amikor megkóstolhatta a rétessütőverseny ízes remekeit a mákos, túrós, káposztás, almás és sárgarépás rétest. Mindegyiknek vékony, pillekönnyű a tésztája és gazdag a tölteléke - avat a htokba egy kedves menyecske, s azt már én teszem, hozzá csettintve, hogy ízes és omlós a szájban. Tizenkét jeligés rétesköltemény készült, nehéz dolga volt a zsűrinek, amikor a sok finom közül ki kellett választani a legfinomabbat „nagymama isteni rétesét”, amelyet Kanyó Jánosné sütött. A hasznosi búcsút és falunapot Pásztó város önkormányzata, a városi művelődési központ és a hasznosi szabadidő egyesület rendezték, közösen.-SZGYSVilágra nyíló kapu a család Nemzetünkért imádkoztak a Szent Anna-napi palóc búcsúban Balassagyarmaton (Folytatás az 1. oldalról) településekről és a határon túlról érkezett vendégek színpompás népviseleteikben, templomi zászlók alatt, Mária-szobrokat vivő leányok és legények délelőtt tíz óra előtt gyülekeztek a katolikus főplébánia előtt, majd a díszes körmenet pontban tíz órakor indult el. Az egyházi népénekeket, Mária-dalokat éneklő, méltósággal vonuló pro- cessziós menet élén dr. Beer Miklós segédpüspök, Juhász Péter polgármester, dr. Surján nának a családok védőszentjének, a nagymamák és édesanyák patrónusának ünnepére gyűltek össze ezen a vasárnapon. Az áldás előtt dr. Surján László országgyűlési képviselő is megosztotta a hívekkel gondolatit. Hangoztatta, a közéleti- ség ma már nem egyes emberek kiváltsága, hanem a közélet mindannyiunk joga és kötelessége. Mint ahogy a biblia szent szeretetteljes élete is az ő fiában teljesedett ki, a ma élő, nehézségekkel küzdő emberek számára László országgyűlési képviselő és az önkormányzat képviselői haladtak. A múzeumkerti feszületnél, palóc káponkánál Koza József plébános mondott imát a nemzetért, majd a közeli szabadtéri oltárhoz vonult a búcsú, ahol dr. Beer Miklós segédpüspök celebrált szentmisét. Az istentisztelet végén külön is főpapi áldását adta a nagymamákra, az idősekre, az unokákra és a gyermeket váró édesanyákra, akik mint mondotta: Szent Anis fontos intelem kell, hogy legyen: élete önmagában mit sem ér, gyermekeiben teljesedik ki, családjában éri el az emberi élet egy magasabb fokát, amely tovább gazdagodik rokoni, baráti kapcsolatokban, tágabb viszonyokban és a palócok, a nemzet, a Kárpát-medence közösségébe, ilyen értelemben a család világra nyíló kapu, amely minden embert vár és befogad. A Szent Anna-napi búcsúban bemutatkoztak Palócország legszebb népviseletei, a leg- ifjabbtól a legidősebbig - leányok és menyecskék, legények és férfiak - minden korosztály felvette magára a csodás öltözékeket. A búcsús sokadalmat kirakodóvásár fogadta, a szabadtéri színpadon a felvidéki palócok népzenei bemutatója nyújtott örökre maradandó élményt, majd színpompás folklórfesztivál gyönyörködtette a köKüzdelem a lezúduló áradattal Helyszíni riportunk a veszélybe került Bátonyterenyéről A patak vasárnap reggelre leapadt, de így is több benne a víz, mint amennyi lenni szokott (Folytatás az 1. oldalról) Az Attila út 18-ban lalmak Kovács Altiláék. A kapu előtt szivaty- tyú motorja berreg, vastag sugárban húzza ki a vizet a pincéből. A családfő tüsténkedik a motor körül a felesége pedig újságolja.- Öt éve lakunk itt a patak tő- szomszédságában. Amikor 1999- ben bekövetkezett az árvíz, szomorú tapasztalatokat szereztünk. így aztán három éve ki sem mozdultunk itthonról. Tegnap azonban mégis elmentünk a krakópusztai vadászházba egy kis összejövetelre. S lám megtörtént a baj! Az egész olyan tragikomikus... A Kecskés-patak áradata sorra kimosta az útjába eső kertek növényzetét, termését, mindenütt lerakva az út közben összeszedett szennyes hordalékot. A Mátra fölött újra gyülekeznek a fenyegető sötét fellegek. Visszaindulunk a polgármesteri hivatalba, ahol már vár a polgármester úr, aki egyben a helyi védelmi bizottság elnöke is.- Én délután négy órakor kaptam a riasztást. Aztán jöttek az első komoly jelzések, bejelentések, hogy a falusi települési részen folyó két patak kilép a medréből, s átgázol kerteken, házakon, mellék- épületeken. Ezzel egy időben érkeztek a jelzések a tűzoltósághoz is, akik azonnal kivonultak mondja Balázs Ottó. Ők voltak az első beavatkozók. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóságra jeleztük, hogy a mentési munkák meghaladják a mi erőinket és segítséget kérünk. Kaptunk is, amiért köszönettel tartozunk mind a két szervezetnek. Ugyanúgy, mint a Bátonyterenye város önkormányzati tulajdonában álló cégek vezetőinek és dolgozóinak, hiszen itt ők voltak mozgósíthatók. Az egyik telefon jelez, a polgár- mester a fertőtlenítőanyagok ügyében beszél valakivel.- A mentőcsapatok összeállítása időbe telt, de hat-nyolc szivaty- tyúval dolgoztunk, ami nem kis teljesítmény. Több autóval szállítottuk a homokot, a zsákokat. Időközben elfogytak a homokzsákjaink. Azonnal kétezer homokzsákot kellett hozni Mátraterenyéről. Igen segítőkész volt a Mátra Juta Kft. ügyvezető igazgatója, aki azonnal segített. Este 23 órakor egy tűzoltóautó elindult Nyíregyházára hypóért és klórmészért a fertőtlenít&hez. Közben jelentések érkeznek a víz sújtotta területről.- Ismerni kell a mátrai árvizeknek a természetét - folytatja a polgármester. - Amilyen gyorsan jönnek, olyan gyorsan mennek el. De mindent elsodor, amit az útjában talál. Rendkívül gyors lefolyásúak ezek az árvizek, ezért is tudnak nagy károkat okozni, hiszen egyszerűen nincs idő a védekezésre. Megértük már ezt 1999-ben, s akkor amikor túl voltunk rajta, hozzá fogtunk a patakok medrének a rendezéséhez. Úgy tűnik, hogy ez kevésnek bizonyult, pedig több mint tízmillió forintot költöttünk erre a célra. Úgy látszik, hogy ennél sokkal átfogóbb munkákat is el kell végezni ahhoz, hogy a patakok le tudják vezetni a vizet. A város első számú vezetőjének nagy gondja a Mátra, de nem ez az egyetlen.- Ezen a héten már a második árvizünk volt - utal rá. - Kedden délután a Bányavárost is egy felhő- szakadás érte és elöntötte az utakat, pincéket, a magasházak alagsorát. Ez pedig a második, ami a Mátra felől jött. Persze, hogy nagy a pusztítás, ha nincs ami felfogja a hegyoldalakon a vizet. Ha tarra vágják az erdőt, ha senkinek eszébe nem jut, hogy ez másoknak milyen veszélyt okoz egy, talán gazdaságosnak tűnő fakitermelés. Az ilyeneknek most ki kellene menni az elöntött területekre, hogy lássa az utóhatásokat. Ezt csak emberfeletti erővel lehet kezelni. Elsősorban az ott lakók részéről, hiszen mindenki mentett, amit tudott. Jogos az emberek felháborodása, az idegességük, az aggodalmunk, hiszen az ő vagyonuk ment tönkre vagy veszettel.- Mit lehetne tenni a megoldásért? - kérdem Balázs Ottót.- Bátonyterenyén két komoly góca van az árvízveszélynek, sajnos soha nem tudjuk elkerülni egyiket sem. Illetve van egy harmadik, a bányavárosi részen - teszi hozzá. - Kettő élővízfolyásokhoz kapcsolódik. Amikor 1999-ben a Zagyva áradása történt, s az úgynevezett kis- maconkai rész napokon át 60-70 centis víz alatt állt, akkor annak az okai feltárultak. Ott az a probléma, hogy három patak fut egybe egy helyen. A Tarján-patak, amin van egy tározó, a Zagyva, ami nálunk még nem folyó és a Kazár-patak. A Zagyván van a maconkai víztározó, ami akkor is, amíg bírta nagyon jól viselkedett. Most ebben a rendkívül esős időben is jól vizsgázott és hozzáértő szakemberek kezelték a dolgot. Két tározó fogta most a vizet. A Kazár-patak azonban szabályozatlanul jön be a városba. Az a mennyiségű víz a Zagyva medrének is elegendő, amit önmagában be tud hozni, ezért az egyik megoldás egy tározó építése a Kazár- patakra. S ebben partner a tervezésben, a szakértői munka elvégzésében a vízügyi igazgatóság. Egy száraz tározót, nem mást, ami által a Kazár- patak vize szabályozottan kerül be a város területére. A Szoros- és a Kecskés-patak más jellegű problémát jelent. Elég nagy a vízgyűjtő területük, s igen nagy ennek a területnek az esése, ezért itt két dolgot feltétlenül meg kell oldani. Kizárólag szakemberek közreműködésével lehet végrehajtani, hogy a torkolatuktól kezdve felfelé ezeket a patakmedreket újra kell kotorni, ahol leköveztük meg kell nézni mennyi a kisodrás és teljesen rendezni kell végig a patakmedreket. A másik, hogy a vízgyűjtő területnek, legalább annak, ami a város közigazgatási területén belül van, a vízelvezetését másféle formában is meg kell oldani. Három évvel ez előtt, helyenként új medret készítettünk, volt ahol kanyarulatot egyenesítettünk ki. Ez nem nélkülözheti a szakértői munkát, mert arra is ügyelni kell, hogy ez által ezek a patakok gyorsabb folyásúvá válnak, az alsó részen nagyobb lesz a rombolóhatásuk. Számba kell venni, hogy az alsó részen hány család, mennyi ember lakik, hány ház található és olyan védekezési módszereket is meg kell valósítani, amik ahhoz segítenek bennünket, hogy ne ezekbe a patakokba folyjék bele minden olyan víz, ami máshol is elvezethető. Ez hatalmas összegeket igényel. Tisztában vagyok vele, hogy a megyei vis major keretnek a bátonyterenyei károk önmagában is elég súlyos terhet jelentenek. Bízom abban, hogy a megyei területfejlesztési tanács, mindazok, akik itt jártak, hiszen akkor este itt volt a megyei katasztrófavédelmi igazgató, a helyettese, a salgótarjáni körzet vezetője, a bátonyterenyei kirendeltség vezetője, ők látják és tudják, hogy ebben segíteni kell minket. Ha kardinálisán nem oldjuk meg ezeket a gondokat, örökké ki vagyunk téve ezeknek a hirtelen érkező, nagy mennyiségű vizek által okozott károknak. Megtudom, hogy péntek délutántól majd éjfélig dolgoztak a védelmi csoport tagjai. Itt volt a polgármesteri hivatal teljes műszaki osztálya, a mérnökök most is a helyszínt járják, s vizsgálják milyen jellegűek a károk és milyen mértékűek. Milyen károk keletkeztek a lakóházakban és az ingóságokban, a melléképületekben, a terményekben, az állatállományban. Vasárnap reggel teljes erővel folytatódik az áradat okozta szeny- nyeződések fertőtlenítése. A védekezési, fertőtlenítési munkákban részt vesznek az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a Nógrád Megyei Védelmi Bizottság vezetői és szakemberei, bevetették az állategészségügyi és élelmiszerellenőrző Állomás modem mobil fertőtlenítőberendezését. * * * Szombaton a nagy eső következtében a Cserhát kis patakjai is kiléptek medrükből. Béren 12 épületet öntött el a Béri-patak vize, s több mint húsz kertet tett tönkre. Itt a hatvani tűzoltóság három egysége szivattyúzta a vizet a pincékből. Szirákon, Egyházasdenge- legen is felkészültek a víz fogadására, de szerencsére itt nem kellett beavatkozni. Kutasón, Bokorban és Cserhátszentivánon is riadalmat okozott a víz és károk keletkeztek lakóházakban is. PÁDÁR ANDRÁS _HKl_------------------------------------------------------ llT' —ü .............__________ M unkában a ÍGrtőtlGnítőrnGStGr fotó: gyurián tibor
