Nógrád Megyei Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-02 / 152. szám

2002. JÚLIUS 2., KEDD MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL Nógrád Megyei Hírlap ________Baráthi Ottó jegyzete I rány: előre! jjstanában többször is meg- l\/Jforduham szép fővórosunk- x Vxban, s mindahányszor volt szerencsém a tömegközlekedési eszközök szinte mindegyikén (metró, villamos, trolibusz stb.) utazni. Eszembe is jutott jó öreg pesti ba­rátom „felfedezése”, amiről írt is egy helyütt, miszerint a villamosra felszállók először azokat az ülése­ket foglalják el, amelyek a menet­iránnyal azonos irányba néznek, s csak amikor ezek megtelnek, ak­kor ülnek le a menetiránynak há­tat fordító ülőhelyekre. Most, ami­kor újólag megfigyeltem ezt a jelen­séget, hazafelé a vonaton is, elgon­dolkoztam a lehetséges okokon és kerestem a választ a miértekre. Tehát azon morfondíroztam, miért is utaznak az emberek szíve­sebben az imént ismertetett mó­don Elképzelhető, hogy ennek élet­tani okai is lehetnek: nekem is pa­naszkodtak már ismerőseim, hogy háttal a menetiránynak nem érzik jól magukat, felfordul a gyomruk, megfájdul a fejük stb. Mégis - elfo­gadva ezt az érvelést is-jó magam azt gondobm, más nyomosabb okai is vannak a jelzett jelenség­nek. így például az, hogy a menet­irányba néző mintegy a jövőt (szembejövőt) látja a hattal ülő pedig csak azt, amit elhagyott, kvá­zi a múltat. Nos, úgy gondolom, az emberek döntő többsége nemcsak előreha­ladni, de előre tekinteni is szeret, előrelátni a szó szoros és átvitt értel­mében is. A jelen (ahol ül, áll, léte­zik) és a jövő (ami jön, elkövetke­zik, ami várrá) sokkal fontosabb számára mint a múltja (amit el­hagyott, ami mögötte van). Azért ül az emberek többsége szíveseb­BERCEL/BECSKE Súlyos közúti közlekedési bal­eset történt hétfőn kora délután Bércéi és Becske között. Eddig tisztázatlan ok miatt egy Tra­bant típusú személygépkocsi le­haladt az útról, fának ütközött, négy utasa közül ketten beszo­rultak a járműbe, a tűzoltóknak kellett őket kimenteniük. Az egyik utas súlyos, életveszélyes, három társa súlyos sérülést szenvedett. A sérülteket a balas­sagyarmati és a váci kórházba szállították. SALGÓTARJÁN ÚJ IGAZGATÓ. Július 1-jétől új igazgatója van a megyei felada­tokat ellátó, salgótarjáni gyer­mekvédelmi központnak. Az ál­lás betöltésére az előző vezető, Füzesi István nyugdíjazása miatt hirdetett pályázatot a fenntartó, a két jelentkező közül a bizott­ben a tömegközlekedési eszközö­kön a menetiránnyal azonos irány­ban lévő ülésekre, mert önkéntele­nül is ez a tudat vezérelheti (vagy éppen a tudat alattija), tehát az, hogy lássa, hová megy, halad, és hová is érkezik. Erről a gondolatsorról aztán az jutott eszembe, milyen jó lenne, ha nem csak a többség, de a „minden- ség" is így gondolkodna beleértve különösen politikusainkat, hon­atyáinkat, függetlenül attól hogy a parlamenti patkó jobb vagy bal ol­dalán foglalnak helyet. Szóval jó lenne, ha jeles képviselőink is min­dig csak előre tekintenének, a jövő be látnának és inkább csak a jelen­nel és a jövővel foglalkoznának, s kevesebbet kutakodnának a múlt­ban, főleg egymás múltjában. Érdekes véletlen, hogy amikor e sorokat írtam, akkor telefonált be egy néző az egyik kereskedelmi té­vé műsorába, felháborodásának hangot adva, annak jelesül, hogy a politikusok hagyják már abba az ügynöktörvénnyel összefüggő múltba nézést, a másik múltjába való vájkálást és foglalkozzanak azzal, amiért a választópolgárok a parlamentbe juttatták őket, törőd­nének többet az emberek minden­napi gondjainak a megoldásával . zt hiszem, telitalálat ez a né- A zői vélemény! Természetesen Ixinagcun is úgy vélem, a múlt­nak is megvan a szerepe jelenünk­ben és jövőnkben is, de annak ku­tatása, feltárása a történészek, a történettudomány feladata elsősor­ban. Azt tanácsolnám tehát a hon­atyáinknak, hogy menetiránnyal azonos helyekre üljenek, s előre nézzenek...! A helyes irány pedig csak előre van! Tehát: irány előre! ságok javaslata alapján Fekete Zsoltot bízta meg a megyei köz­gyűlés a feladatkör ellátásával. Fekete Zsolt ezt megelőzően gyermekotthon vezetőként dol­gozott. BORSOSBERÉNY SIKERES PÁLYÁZAT. A helyi önkormányzat és az általános iskola közös pályázaton 300 Szer forintot nyert eszközfej­lesztésre. A felhasználható pénzt a Nógrád Megyei Közok­tatási Alapítványtól kapták. BORSOSBERÉNY/PUSZ­TABERKI/HORPÁCS VÉDŐNŐT KERESNEK. A régóta húzódó védőnői állás pá­lyázat útján történő betöltése céljából a képviselő-testületek tagjai újabb pályázat kiírását határozták el. HÍREK Állásfoglalás a kormányprogram mellett Tanácskoztak a bányászszakszervezet elnökei A bányászat múltjára emlékeztető salgótarjáni bányamúzeum napjainkban is sok érdekes látnivalót kínál a látogatóknak fotói gyuriám (Folytatás az 1. oldalról) amely a bányászok és a bá­nyásznyugdíjasok élet- és mun­kakörülményeinek javulásához vezet.” A szakszervezet megkezdte az előkészületeket az 52. bá­nyásznap méltó megünneplé­sére. Miután 80 esztendeje a szén emelte Salgótarjánt a váro­sok sorába, a szakszervezettel együtt emlékezik a városi ön- kormányzat is augusztus 31-én a Gyurtyánosban. Az őszi ön- kormányzati választások előké­születei ugyancsak témája volt a tanácskozásnak. Az előadó és a vita résztvevői is fontos célki­tűzésnek mondták, hogy a he­lyi önkormányzatokban, de a megyei közgyűlésben is ott le­gyenek a bányászszakszerve­zet képviselői, erősítve a balol­dali erőket. Olyan felkészült, köztiszteletben örvendő jelöl­tek állítására van szükség, akik alkalmasak a képviseletre és vállalják a közösségért végzett munkát. Az elnökségi ülésen részt vett Kovács László, a BDSZ Nyugdíjas Választmányának el­nöke is, aki az országos tanács legutóbbi üléséről, a szakszer­vezet cselekvési programjáról adott tájékoztatást. Kiemelte: a szakszervezet fontosnak tartja, s erről kormányszinten tárgya­lásokat kezdeményezett, hogy megmaradjanak az olyan ked­vezmények, mint a bányász- nyugdíj intézménye, az úgyne­vezett szénpénz, vagy a rok­kantsági nyugdíj, amelyeket az Orbán-kormány 2002. decem­ber 31-ével megszüntetett vol­na. Az önkormányzati és a bá­nyásznapi előkészületekhez fű­zött véleményt Ruskó Sándor karancslapujtői, dr. Kardos Gyula zagyvapálfalvai, Földi Tibor kisterenyei, Tőzsér Gás­pár kazári, Kakuk József vizs- lási, Nagy János bátony- terenyei, Orosz Ferenc sal- góbányai, Tóth Imre dorogházi és Rákos József salgótarjáni alapszervezeti elnök. Hétezer éves leletek Karancsságon (Folytatás az 1. oldalról) (a szécsényi és a csesztvei lele­tek után) ez mindössze a har­madik feltárás Nógrád megyé­ben. A szakember óriási szeren­csének tartja, hogy ilyen kis te­rületen ennyi lelet került elő, ráadásul ebből a korból régész még nem tárt fel sírt Nógrád- ban. Feltártak ugyanis egy sírt, és benne egy guggoló helyzetben eltemetett ember csontjait, sőt néhány nappal később előke­rült egy második sír, egy másik csontvázzal, ugyanabból a kor­szakból, ugyanabban a pozitú- rában' eltemetve. Valószínű, hogy egy férfi és egy nő csont­jaira bukkantak, de erről bizto­sat csak az antropológiai vizs­gálatok után lehet mondani. Bácsmegi Gábortól megtud­tuk, a korszakra jellemző az úgynevezett zsugorítva történő temetés, mint ahogy az is, hogy a temető nem különült el a tele­püléstől. Előkerült az ásatáson több. kisméretű csupor, és karcolás­sal, valamint festéssel díszített, kézzel készített agyagedény. Az egyik edényt az oldalára erősí­tett, szintén agyagból lévő kecs­kefej díszíti. A szécsényi múzeum régé­sze elmondta, az őstulok- vagy szarvasmarha-csontok, illetve a csonteszközök azt erősítik, hogy az újkőkorban földműve­lő, állattartó népesség élt Nóg­rád megye ezen részén, és az emberek kapcsolatban álltak az ország más részén élőkkel. Elő­kerültek ugyanis nem helyi ké­szítésű kerámiák mellett olyan kőeszközök is, amelyek nyers­anyaga csak a Dunántúlon for­dult elő. A Karancsság külterületén folytatott feltáráson előrelátha­tólag két hétig dolgoznak még a régészek. A leleteket a szé­csényi múzeumba viszik, ahol restaurálják őket, és a későbbi­ekben kiállításon szeretnék be­mutatni az ásatás anyagait a nagyközönségnek. ______________ DUDELLAI ILDIKÓ E mlékünnepség Drégelypalánkon (Folytatás az 1. oldalról) Balogh Zoltán történésznek a Száz magyar falu sorozatban megjelent Drégelypalánk című kötetét, amelyet a szerző dedi­kál. Misikné Terényi Zsuzsan­na „Életképek kukoricacsuhé- ból” című kiállítását a 15.45 órától tartandó megnyitó után tekinthetik meg az érdeklő­dők. A szabadtéri színpadon 16 órától a Nógrád táncegyüttes és a Dűvő zenekar szerepel. Az ünnepi hangverseny 18 órától kezdődik a Szent Erzsé­bet római katolikus templom­ban. Fellép a balassagyarmati dalegylet, vezényel Ember Csa­ba karnagy. Szintén a szabadtéri színpa­don 20 órától hangzik el az „Őseink útján...” című zenés, táncos előadás. A drégelyi csa­ta történetét két helybeli fiatal dolgozta fel - szövegét Hommer László, zenéjét Pál­mai Krisztián írta - , s helybeli fiatalok adják elő. A napot tű­zijáték, majd szabadtéri bál zárja. Vasárnap 9 órától a Szondi- kápolnánál szabadtéri szent­misét tartanak, s felszentelik a község zászlaját. A szentmisét dr. Szabó Tamás tábori püspök celebrálja. Pécsi L. Dániel jel­képtervező „Nemcsak nyelvé­ben, hanem jelképeiben is él a nemzet” című kiállítását 10.15- kor Jankovics Marcell nyitja meg. Közreműködik Petrás Mária csángó népdalénekes. A Szondi parkban lévő Szondi- szarkofágot negyed 12-től ko- szorúzzák meg. Az emlékünnepséget 14 órá­tól tartják a Drégely várnál, amelyen a Kulturális és a Hon­védelmi Minisztérium képvise­lői is részt vesznek. Ünnepi köszöntőt Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke mond. Utána zenés irodalmi műsor hangzik el a balassagyarmati Varietas Pódiumszínház elő­adásában, majd megkoszorúz­zuk Szondi György jelképes sírját. A Schaffer-kútnál elterülő tisztáson 16.30-kor kezdődik a majális jellegű, szórakoztató program. Többek között kö­zépkori párviadalok, íjászver­senyek, solymászok, kézmű­vesek bemutatói szórakoztat­ják majd a nagyérdeműt. Rendészeti szakiskolások a határőrségnél (Folytatás az 1. oldalról) igazgatóság vezetője körülte­kintően figyelembe vette a szak­mai igények mellett a végzett hall­gatóknak a lakhely szerinti elhe­lyezkedését, hogy a legkedvezőbb módon lehessen szolgálatba járni­uk. Az első munkanap programját a határőr-igazgatóság tisztjei irá­nyították és a különböző helyekre kerülő csoportok tagjaival mód volt beszélgetni. A romhányi Pauer István villa­moshálózat-szerelőként végzett a balassagyarmati szakiskolában és- most az Ady Ligeti Rendészeti Szakközépiskolában szerzett ok­levelet. A fiatalember őrmester­ként került új munkahelyére, a Balassi Bálint Határvadász Szá­zadhoz. A magyarnándori Kukucska Zoltán a balassagyar­mati kereskedelmi iskolában érett­ségizett, vonzónak találta a határ­őrség ajánlatát, így került a rendé­szeti szakiskolába. Munka mellett tovább tanul az Eszterházy Károly Főiskolán, a kriminál-pedagógiai szakon. A nógrádmarcali Hársi Katalin a Szent-Györgyi Albert Gimnáziumban érettségizett, a családja megnyugvással fogadta, hogy most őrmesterként biztos ál­lásba kerül a határőrségnél. A szü­gyi Fazekas Katalin szintén a ke­reskedelmi iskolában végzett, s úgy véli, a rendészeti iskola sok új ismerettel gazdagította. A balassa­gyarmati határőr-kirendeltségre kerül útlevélkezelőként. Csonka Norbert, a szécsényi határőrizeti kirendeltségre kerül. A karancssá- gi fiatalember Balassagyarmaton érettségizett az ipari iskolában és a barátai javaslatára tanult tovább a rendészeti iskolában. A cserhát- szentiváni Szabó Tímea Pásztón érettségizett és évek óta a rendőr- tiszti főiskolára próbálkozott fel­vételt nyerni. Mivel ez nem jött össze, vonzónak találta a határőr­ség képzési ajánlatát és most az útlevélkezelői munka mellett leve­lezőn igazságügyi szakértői sza­kon tanul tovább. Bogár Nikoletta a salgótarjáni kereskedelmi szak- középiskolában érettségizett. A kereskedelmi technikusként vég­zett karancsaljai lány három báty­ja közül az egyik rendőr és az ő rá­beszélésére végezte el a rendésze­ti szakközépiskolát. A csinos, filig­rán hölgy az ipolytarnóci határőri­zeti kirendeltségen lesz járőr. Első munkanapján jelen volt parancs­noka, Kiss István határőr alezre­des, az ipolytarnóci kirendeltség vezetője. Őrömmel újságolta, hogy három fiatal szakembert fo­gad, köztük Nikolettát. SZABÓ ENDRE TÁRLAT A BANKBAN. Salgótarjánban, a Háromkő Takarékszövetkezetben tegnaptól látható Susánné Torják Erzsébet és Varróné Márton Margit (Baba) kiállítása. Az olajfestményeket és a tűzzománcokat július hónapban tekinthetik meg az ott dol­gozók és az ügyfelek. fotó: gyurián tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom