Nógrád Megyei Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-02 / 152. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2002. július 2., KEDD M O Z A I K A magyarok többet tudnak Európáról, mint az angolok vagy a franciák Maffiamúzeum Vegasban A portugálok tudják a legkeve­sebbet, a lengyelek pedig a leg­többet az EU-ról, Európa törté­nelméről, földrajzáról és kul­túrájáról - derült ki a Reader's Digest Magazin páneurópai ál­talános műveltségi felmérésé­ből. 19 európai ország 3800 polgára ugyanazt a húsz fele- iet-választásos kérdésből álló kérdőívet töltötte ki, amelyet a Reader' s Digest európai kiadá­sának szerkesztői a politika, a klasszikus és a popkultúra, a földrajz, a történelem és a tu­dományok területéről állítot­tak össze. A Reader’s Digest valamennyi kiadása, köztük természetesen a magyar is, a magazin júliusi szá­mában közli a felmérések eredmé­nyét.- Magyarország 12,96 pontos átlagával (a maximális 20 pontból) a 19 részt vevő országból álló listán a 11. helyre került a rangsorban, megelőzve Belgiumot és Francia- országot.- Legjobbnak az európai uniós tagságra váró Lengyelország bizo­nyult. A kérdések több mint 75 százalékára adtak helyes válaszo­kat a lengyelek, akik átlagosan 15.4 pontot szereztek. Lengyelor­szágot Dánia és Olaszország kö­vette a második, illetve a harmadik helyen. Meglepő módon a britek 11.5 ponttal csak a 18. helyre kerül­tek, Portugália 9,6 ponttal az utol­só helyen végzett.- A legnehezebb kérdésnek, a Ki az Európai Bizottság elnöke? - bizonyult az egész kontinensen. A megkérdezett európaiaknak csu­pán 52 százaléka tudta, hogy ez Európai Bizottság elnöke Romano Prodi, aki 1999 óta tölti be ezt a tisztséget. Mintegy 48 százalék vélte úgy, hogy ezt a posztot Jacques Delers, vagy Jacques Sanier, a két közvetlen előd egyike tölti be. Az EU-csatlakozásra váró négy országban: Lengyelország­ban, Magyarországon, a Cseh Köz­társaságban és Szlovákiában vála­szolók sokkal jobban teljesítettek. 61 százalékuk tudta, hogy Prodi tölti be a tisztséget.- A magyarok számára a legne­hezebb kérdésnek a Hol található az Anna Frank-ház? - bizonyult. Honfitársainknak csupán 37,5 szá­zaléka tudta, hogy Amszterdam­ban található. Az is komoly fejtörést okozott a számunkra, hogy vajon Svédor­szág, Norvégia vagy Portugália nem tagja az Európai Uniónak? (38 százalék helyes válasz) és hogy milyen nemzetiségű Björk? (41 százalékos helyes válasz) vi­szont a magyarok 99 százaléka tudta, hogy Románia fővárosa Bu­karest (ketten rossz választ jelöltek meg!)- Oroszországot és Norvégiát kivéve mindenütt a férfiak teljesí­tettek jobban. A semleges Svájc­ban a férfiak és a nők eredménye gyakorlatilag egyforma volt.- Egészében véve nem mutat­koztak számottevő különbségek a fiatalok (18-35 év), a középkorúak (36-50 év) és az 50 év fölöttiek eredményei között. A legidősebb válaszadó, egy 92 éves magyar úr volt, aki derekasan helytállt (húsz­ból 10 pontot ért el!). .Mivel egyre szorosabbá válik az európai integráció, felvetődött bennünk a kérdés, vajon a külön­böző európai országokban meny­nyire ismerik közös örökségün­ket? Ezért állítottuk össze a konti­nens történelmével, kultúrájával és aktuális ügyeivel kapcsolatos 20 kérdést, és úgy gondoltuk, az eu­rópaiak nagy részétől elvárható, hogy tudják a választ” - mondta Bob Low, a Reader's Digest euró­pai irodájának vezetője. Az eredmények rendkívül érde­kesek és azt mutatják, hogy bár lé­teznek regionális különbségek, az európaiak általános műveltsége sok hasonlóságot mutat. A kérdések a következők vol­tak: 1. Melyik országból származik a Nokia? a) Svédország, b) Dánia, c) Finnország 2. Ki az Európai Bizottság elnö­ke? a) Jacques Delors, b) Romano Prodi, c) Jacques Santer 3. Melyik a legmagasabb hegy Nyugat-Európában? a) Mattemom, b) Eiger, c) Mont Blanc 4. Ki mondta: „Gondolkodom, tehát vagyok?” a) Voltaire, b) Kant, c) Descartes 5. Hol található az Anna Frank­ház? a) Berlinben, b) Bécsben, c) Amszterdamban 6. Melyik az EU legnépesebb or­szága? a) Franciaország, b) Egyesült Királyság, c) Németország 7. Mi Románia fővárosa? a) Budapest, b) Bratislava, c) Bukarest 8. Ki alkotta meg a gravitáció el­méleté? a) Kepler, b) Kopernikusz, c) Newton 9. Az alábbi országok közül me­lyik nem EU-tag? a) Svédország, b) Norvégia, c) Portugália 10. Ki festette a Sixtus-kápolna mennyezet-freskóját? a) Leonardo da Vinci, b) Mi­chelangelo, c) Raffaello 11. Melyik országból származik Björk, a popsztár és színésznő? a) Svédországból, b) Német­országból, c) Izlandról 12. Hány ország tagja az EU- nak? a) 15, b) 13, c) 12 13. Ki állította először, hogy a fertőző betegségeket baktériumok okozzák? a) Madame Curie, b) Louis Pasteur, c) Alexander Fleming 14. Mikor omlott le a beräni fal? a) 1989, b) 1990, c) 1991 15. Mi volt a mai Szentpétervár neve 1985-ben? a) Petrograd, b) Sztálingrád, c) Leningrad 16. Melyik háborút zárta le a versailles-i béke? a) Az első világháborút, b) A második világháborút, c) A napó­leoni háborúkat 17. Hol rendezik meg 2004-ben az ohmpiai játékokat? a) Berlinben, b) Athénben c) Párizsban 18. Ki szerezte az„Örömóda”ze­néjé? a) Beethoven, b) Mozart, c) Puccini 19. Afvodité minek az Istennője volt? a) Az aratás, b) A szerelem, c) A vadászat 20. Ki írta Jancsi és Juliska tör­téneté? a) Hans Onnstian Andersen, b) Johann Wolfgang von Goethe, c) A Grimm testvérek A helyes válaszok: 1/c, 2/b, 3/c, 4/c, 5/c, 6/c, 7/c, 8/c, 9/b, 10/b, 11/c, 12/a, 13/b, 14/a, 15/c, 16/a, 17/b, 18/a, 19/b, 20/c. A sorrend: 1. Lengyelország 15,44, 2. Dánia 14,58, 3. Olaszor­szág 14,48, 4. Ausztria 14,18, 5. Svájc 13,83, 6. Németország 13,80, 7. Csehország 13,67, 8. Svédország 13,22, 9. Finnország 13,09, 10. Norvégia 13,02, 11. Ma­gyarország 12,96, 12. Belgium 12,85,13. Franciaország 12,72,14. Hollandia 12,41, 15. Spanyolor­szág 12,17, 16. Oroszország 11,98, 17. Szlovákia 11,67, 18. Egyesült Királyság 11,47, 19. Portugália 9,55 százalékos válaszadással. A magyar nők és a férfiak átla­gos teljesítménye: nők 12,7 pont, férfiak: 13,2 pont, átlag: 13 pont. A Romano Prodi személyére vonatkozó kérdésre adott helyes válaszok aránya: Magyarok 60,5 százalék, Európai átlag 52 száza­lék. Björk származására adott he­lyes válaszok aránya: Magyarok 41 százalék, Európai átlag 60 szá­zalék. A Mi Románia fővárosa? kér­désre adott helyes válaszok ará­nya: Magyarok 99 százalék, Euró­pa átlag 74 százalék. A felmérést 19 európai ország 42 városának főterein és bevásárló központjaiban végezték el. •r. rV'-' •' ■"■jtfár- ■ ' ■ -I Ezer sztriptíztáncosnő vetkő­zik minden éjszaka a rulett és a játékautomaták zaja mellett Las •Vegas klubjaiban - de a szeren­csejáték fővárosában hamaro­san új látványosság is létesül­het. Huszonöt évvel ezelőtt tör­tént, hogy Robert Venturi épí­tész trónra emelte a posztmo­dern város megtestesítőjeként Las Vegast. Ma a drága hotelek némelyikének falain már Mo­net, Degas, Renoir, és Picasso képei függnek, ám a város még­is valamiféle kulturális alsóbb­rendűség érzésétől szenved. Le­het, hogy ez ösztönözte polgár- mesterét, Oscar Goodmant, amikor felvetette egy múzeum létrehozásának ötletét. Az ókori görög-római világ­ban működő őseik óta a múzeu­mok ugyancsak bővítették té­máikat. A mai ember hozzászo­kott, hogy nemcsak azoknak a múzsáknak adnak otthont, akik a tudományok és a művészetek védelmezői, mégis, a polgár- mester által megálmodott léte­sítmény enyhén szólva a megle­petés erejével hat. Ő a múzeu­mát a maffiának akarja szentel­ni. Ha megépül - a szicíliai Corleonéban 2000-ben meg­nyílt, a Cosa Nostrával foglalko­zó dokumentációs központ hozzájárulásával - a maga ne­mében az egész világon az első lesz. Legalább is ezt írja a mad­ridi La Vanguardia. Las Vegas története 1931-ben kezdődött, amikor Nevada ál­Ellopott egy telefonfülkét egy spanyol autós, mert nem akarta, hogy kiderüljön: belerohant és tönkretette a kabint. A baleset éjszaka történt, a nagy csörömpölésre a telefon- fülke melletti ház egyik lakója felébredt és azonnal tárcsázta a rendőrséget. A kiérkező rend- fenntartók azonban már sem az autóst, sem a telefonfülkét nem lám a nagy gazdasági válság idején legalizálta a szerencsejá­tékot. És különösen akkor, ami­kor Bugsy Siegel „impresszárió” olyan akcióemberek segítségé­vel, mint Tony Spilotro, a Los Angeles és Chicago közötti régi, poros útszakaszt a szerencsejá­tékosok paradicsomává változ­tatta. Goodman úgy véli: ezek az „okos üzletemberek”, akik részt vettek a vállalkozás felvirá­goztatásában, megérdemlik, hogy megörökítsék emléküket. Hogy személyes jó példával jár­jon elő, a leendő múzeumnak ajándékozta egy, a hatvanas években lezajlott ceremónia hangszalagát, amelyen ő maga nyilvánítja ki lojalitását bizo­nyos keresztapák iránt. A lap úgy tudja, hogy terve­zett „kulturális” intézményhez olyan melléképületek is tartoz­nak majd, ahol ki-ki a maffia fegyvereivel próbálhatja ki, hogy beletalál-e a kör közepébe. Addig is már számosán tiltakoz­nak. Az egyház abszolút módon elutasítja a tervet. Sokan kétel­kednek az egésznek a hitelessé­gében. A rendőrség szerint pe­dig a polgármesternek tudnia kellene, hogy a polgárokat és nem a maffiát kell képviselnie. Oscar Goodman azt hangoz­tatja, hogy szándéka nem a szervezett bűnözés felmagasz- talása, hanem dokumentálni akarja azt a szerepet, amelyet a maffiózók Las Vegas fejlődésé­ben betöltötték. találták, de a helyszínen rögzí­tett nyomok alapján hamar a tol­vaj nyomára bukkantak. A mad­ridi fiatalember saját lakása előtt parkolt, és éppen azzal volt el­foglalva, hogy megtisztítsa gép­kocsiját a fülkéből kihullott fémpénzektől. A telefonfülkét egyébként felvitte a lakásába, a rendőrök ott találták meg. Telefonfülkével állított haza 175 éves az örökifjú Baedeker A külseje háromnegyed részben vörös, negyedrészben kék és - legalábbis új állapotában - műanyagillatot áraszt. Külseje ugyan nem túlságosan eredeti, viszont márkát képvisel: a Baedeker útikalauz vastag műanyag borítólapjai között ugyanis az egész világot átfogó alapos ismeretek húzódnak meg és elképzelhetetlen olyan könyvesbolt, amelyben ne len­ne kapható. Bécsi fagylaltkalauz A Baedeker útikalauz már na­gyon hosszú ideje ott található csaknem minden német háztartás könyvespolcán -175 évvel ezelőtt, 1827. július elsején kiadói könyves­boltot nyitott Koblenzben Kari Baedeker szellemtudománnyal foglalkozó könyvkereskedő. Baedeker 1835-ben átdolgozta és bővítette a már 1828-ban Friedrich Rohling által kiadott „Rheinreise von Mainz bis Cöln. Handbuch für Schnellreisende" (Rajnai utazás Mamztól Kölnig. Kézikönyv gyor­san utazók számára) című köny­vet - tulajdonképpen az első Baedeker útikalauzt. A Belgiumot, Hollandiát és Svájcot ismertető kö­tetek számára maga Baedeker vég­zett kutatásokat. A kiadó által fog­lalkoztatott 15 szerkesztő közül még ma is sokan egyúttal szerzői is Baedeker útikalauzoknak. „Ez­zel mi vagyunk az egyetlenek, akik magunk is utazunk” - állapította meg Rainer Eisenschmid, a Baedeker főszerkesztője. Jelenleg 150 különféle Baedeker útikalauz mutatja be a világot Ausztráliától Vietnamig. Ezekhez járul még mintegy 15 vékonyabb városismertető. A „Deutschland” című 1164 oldalas jubileumi kötet több mint 1,6 millió példányban kelt el. A sorozatnak évente négy­hat új kötete jelenik meg, amelyek­nek jellegzetes hármas felosztása még Karl Baedeker korára nyúlik vissza: áttekintés, érdemes látni­valók ábécé sorrendben és gyakor­lati tanácsok. Eisenschmid főszerkesztő sze­rint minden felmérés azt mutatja, hogy a Baedeker útikalauzok vá­sárlói köre átfogja a társadalom legkülönbözőbb műveltségi színtű rétegeit. A kiadó ennek ellenére ar­ra törekszik, hogy korszerűbb koncepció szerint szerkessze úti­kalauzait. Tudatában van ugyanis annak, hogy az utazók nemcsak római kori oszlopokat és hellén emlékműveket akarnak látni, ha­nem az eddiginél többet szeretné­nek tudni arról is, hogy utána hová érdemes betérniük ebédre vagy vacsorára. A korszerűsítés magára a tarta­lomra is vonatkozik. A műemlék jellegű építmények és kulturális emlékművek mellett megfelelő részletességgel kell az útikalauz­nak ismertetnie a szomszédos szabadidő parkot is - idézte a DPA jelentése Eisenschmidet. Ausztriában onnan (is) lehet tudni: nyár van, hogy kinyitnak a télen zárva tartó, fagylaltozók, amelyekben az olasz mesterek legalább 16-24 fajtát kínálnak állandóan. Bár a hűvös nyalánk­ság mindenütt jó, akad, ahol még jobb. A fagylaltozók közül sok - az összesen 100 közül mintegy 40 - olasz kézben van. Ez úgy ala­kult ki, hogy a múlt századfor­dulón az olaszok élesztették fel, s hozták el a jeges édesség mű­vészetét Ausztriába is, ahol re­mek fogadtatásban részesültek. Ők nem a Magyarországon megszokott gombócadagolóval mérik a fagyit, hanem kis spachtlival kenik a tölcsérekbe, de az adag mindig stimmel. Az olasz fagyizók legtöbbje igen szerény külsőségekkel és hatal­mas kínálattal tűnik ki, mégis hozzájuk érdemes menni, mert ők alkotják a szakma elitjét: csakis friss, saját készítésű fa­gyit mérnek, s még félkész az alapanyagokat sem használnak fel titkos családi receptjeikhez. A legismertebb fagylaltozó Bécsben alighanem mégis az osztrák Tichy, talán mert érde­kes, bár nagyon édes kompozí­ciókat kínál és ezeket sokat hir­deti is. A „Tichy” a kies 10. kerü­letben, a Reumannplatzon van. Legismertebb terméke a magyar konyhában szilvásgombócként ismert édesség mintájára, de fagylaltból készült sárgabarac­kos gombóc. Ugyancsak finom, ha vaníliafagylaltból készül, s a vajas morzsa helyett dióba hem- pergetik. Pici csalódást talán okozhat, hogy középen a barack helyett lekvárra emlékeztető, édes pép bújik meg. Az olaszok közül a belváros szívében há­rom is akad: a Tuchlaubenen a Perizollo, a Freyung téren a De Pelegrin, és Schwedenplatzon a Molin-Pradel. Fagyijuk ízes, sokszor kínálnak új fajtákat, és például a Molin-Pradel az olasz sütemények, a De Pelegrin kü­lönféle olasz ételek mintájára készült kompozíciókat is ajánl - mindet érdemes megkóstolni. Végül - de legkevésbé sem utolsósorban - említésre méltók a Bortolotti fivérek fagylaltozói, amelyek közül az egyik a ma­gyar turisták által jól ismert Mariahilfer Strasse belváros felé eső elején van. A fagylalt jó, de még jobb annál a Bortolottinál, aki Európa legnagyobb strand­ja, a Kaisermühlen kerületben lévő Gänsehauferl bejáratától vagy 100 méterre méri áruját. És akkor még szó sem esett a sok kevésbé ismert, de talán nem kevésbé jó számtalan kis olasz fagylaltozóról, amelyek a város minden pontján megtalálhatók, vagy például a Zanettiről, amelynek a fagyija bár jó, de ta­lán nem olyan kifinomult, vi­szont a Stephanskirche tőszom­szédságában nagy terasszal kí­nál kellemes megpihenési lehe­tőséget. Annak, aki szereti a fagylaltot, csak azt lehet ajánlani, hogy a legjobb gasztronómiai intézmé­nyekkel szemben is részesítse előnyben a legkevésbé sem lát­ványos küllemű olaszokat. Ritka élvezetben lesz része, legalábbis őszig, amikor a mesterek közül legtöbben hazájukba utaznak pi­henni a téli hónapokra. __ KJ. Megérkezett a palackposta Választ kapott New York-ból egy fiatal svéd lány, aki egy év­vel ezelőtt zárta üzenetét pa­lackba egy horgászbuli alatt. Mint arról a Gotlands Tidningar című svéd napilap beszámolt, Cecília Dahlberg már szinte el is felejtette az esetet, azt hitte, hogy palackja a legjobb esetben valami közeli szigeten ért par­tot. Nagy volt hát csodálkozása, amikor választ kapott - igaz, postán - New Yorkból, egy bi­zonyos Larry-től, aki megírta neki, hogy egy Long Island-i strandon találta meg üzenetét. Cecília csak azt sajnálja, hogy Larry levelében elfelejtette kö­zölni vele a saját címét. Annak pedig kicsi az esélye, hogy a vi­szontválasz palackját is ő találja meg az Atlanti-óceán túlsó partján. Kutyamentő fóka Egy fóka mentett meg egy kutyát a hullámsírtól Eszak- Angliában. Szemtanúk szerint egy öreg németjuhász beleug- rott a sebes folyású Tees folyó­ba, és megpróbált átúszni a túl­oldalra, de a víz elsodorta. Vá­ratlanul egy fóka bukkant elő a habokból, és gyengéden partra tuszkolta a kutyát. Az egyik szemtanú értesítette az állat­mentőket, és amíg megérkez­tek, gondjába vette a megmen­tett állatot. A Reuters szerint a fókák általában nem barátságo­sak a kutyákkal, viszont tolako­dó, kíváncsi állatok, és lehet, hogy a kutyamentő fóka csak játszani akart. Mamutcsontok Angliából Brit régészek 40-60 ezer éves mamutcsontokra bukkantak egy norfolki kőbányában. A leletek hozzá­segíthetik a tudósokat a neandervölgyi emberek életé­nek pontosabb megismeréséhez. „Ritkán bukkanunk a neandervölgyiekkel kapcso­latos leletekre, és az ebből a korszakból származó ma­mutcsontok valósággal ritkaságszámba mennek” - mondta David Miles archeológus. Az egykori vízlelő­helyen a mamutcsontvázakon és agyarakon kívül a kutatók tucatnyi finoman megmunkált, kovakőből ké­szült fejszét, gyapjas orrszarvútól származó fogakat és egy jégkorszakbeli rénszarvasagancsot is találtak. Mark White őslénykutató szerint nőm zárható ki, hogy a neandervölgyi emberek azért jártak erre a helyre, hogy zsákmán^ ejtsenek. Ennek a feltételezésnek el­lentmond, hogy az állatok csontjai között dögevő bo­garak maradványaira bukkantak. A rovarok jelenléte arra utalhat, hogy a mamutok természeten úton hul­lottak el - olvasható a BBC internetes oldalán. A jelenlegi álláspont szerint a neandervölgyi ember az Afrikából mintegy 1 millió éve kivándorolt Homo erectusból alakult ki. A faj tagjai az utolsó jégkorszak idején éltek, első szálláshelye Anglia déli részén volt, innen népesítette be a mai szigetországgal akkor még összefüggő európai kontinenst. A neandervölgyi em­ber késői alakja mintegy 30-35 ezer évvel ezelőtt pusz­tult ki. A tudományos világ még meglehetősen keveset tud a neandervölgyi emberek szokásairól, képessége­iről és a mai emberrel (Homo sapiens) való pontos kapcsolatáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom