Nógrád Megyei Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-16 / 164. szám

2. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP 2002. JÚLIUS 16., KEDD Többet tettek a kötelező feladatoknál A nógrádmegyeri önkormányzat működne akkor is, ha csak az állam által előírt kötelező, ugyanakkor egyre gya­rapodó önkormányzati feladatokat látná el. A testület, mely az önkormányzatiság óta lényegében ugyanabban az összeállításban dolgozik a polgármesterrel együtt, mindig előretekintett, kereste azokat a lehetőségeket, megoldásokat, melyek az állampolgárok életkörülménye­inek javítását szolgálták. E témában arra kértük Verbói Gábor polgármestert, hogy az úgynevezett pluszfeladatok megvalósításáról beszélgessünk.- A képviselő-testülettel nehéz volt elfogadtatni, hogy többet tegyenek az önkor­mányzat részére előírt fel­adatoknál, vállalva azt a pluszt, ami köztudottan je­lentős többletmunkával, sok utánjárással, tárgyalással, egyeztetéssel, a szabad idő egy részének feláldozásával, a lehetőségek felkutatásával, a kínálkozó lehetőségek ki­aknázásával jár? Milyen visszhangra találtak a lakos­ság részéről?- Hosszas előkészítés, a vélemények ütköztetése után a képviselő-testület úgy döntött, hogy vállalja a nem kötelező, de a lakosság javát szolgáló pluszfeladatokat. Ezzel egy időben megvalósí­tottuk községünk lakóinak kívánságát, az infrastruktu­rális fejlesztéseket - ivóvíz, gáz, jelenleg a szennyvíz - természetesen az állampol­gárok aktivitásával, anyagi hozzájárulásával. Az előbbi­ek hatására a falu lakosainak hangulata javult, fejlődött a közélet, a helyben maradás igényei is megsokszorozód­tak. Az életkörülményeket jelentősen javító beruházá­sokat központi céltámoga­tásból, lakossági hozzájáru­lásból valósítottuk meg. Ma­gamat ismétlem, de szükségesnek tartom, hogy ez­úton ismét megkö­szönjem a falu la­kóinak fejlődésünk érdekében tett többoldalú támo­gatását. Jó érzéssel mondhatom, hogy a jó ivóvíz beveze­tésekor a lakosság 90 százaléka állt mögöttünk, a gáz­bekötésnél 75 szá­zalékuk vállalta a nem kis összegű lakossági hozzájárulást.- A nem kötelező felada­tok közé miket soroltak?- Polgármesterré választá­som után nem sokkal (1991- ben) már lakossági igény­ként jelezték, hogy szűntes­sük meg az akadozó kenyér- ellátást. Községünkben már száz évvel ezelőtt is műkö­dött pékség. Ezt szerették volna újra elérni. Az 1970-es években bezárt pékséget 1992-ben új helyen nyitottuk meg. Azóta jól, eredménye­sen működik, termékeit 28 boltban, üzletben lehet meg­találni. Jelenleg 15 helybeli szak- és segédmunkásnak biztosít kenyérkereseti lehe­tőséget. Az üzem önkor­mányzati kezelésben tevé­kenykedik.- Mivel folytassuk?- Büszkeségünkkel, a lét­számában megnövelt benn­lakásos ellátást biztosító idő­sek otthonával. A mát jel­lemző folyamat a napközi otthonos ellá­tást, a házi gondozást, szociális étke­zést is ellátó intézmény ki­alakításával kezdődött. Ké­sőbb igény­ként jelentke­zett a bennla­kásosság meg­valósítása. A képviselő-tes­tület nem kés­lekedett. Előbb a meglévő régi épületben ki­alakítottunk egy 12 férőhe­lyes bennlakásos ellátást. Ezt követően sem állt meg képviselő-testületünk a kö vetendő úton. Nemcsak ke­reste, hanem meg is találta az újabb fejlesztés lehetősé­gét. 1999-ben a Szociális és Családügyi Minisztérium ez irányú pályázatán 10 milliót nyertünk, amit a Nógrád Me­gyei Fejlesztési Tanács 5, a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ pedig 4,5 millióval megtoldott. A kivitelezéshez Verbói Gábor, Nógrádmegyer polgármestere ■ szükséges, de hiányzó ösz- szeget, 25 milliót az önkor­mányzat gazdálkodta ki. Az olcsóbb megoldás érdeké­ben megvásároltuk az épí­téshez szükséges anyago­kat. A szakmunkákat több­ségében helybeli vállalko­zók végezték. E jelentős be­ruházás 22 idős, magatehe­tetlen állampolgárnak nyújt biztos gondoskodást. A mű­ködéshez szükséges összes dokumentum birtokában az épület külső színezésének és tereprendezésének befe­jezése után ünnepélyes ke­retek között átadjuk a lakos­ságnak az intézményt. A be­ruházás eredményeként 8 fővel bővült az itt dolgozók létszáma. Velük együtt 13 helybeli lakos talál megél­hetési lehetőséget. Ilyen szociális létesítmény saj­nos, kevés van megyénk­ben. Az új épületben tetőtér beépítésével újabb 18 főnek teremthetünk helyet. Meg­valósítása a következő évek feladata. Igyekeznünk kell, mert eddig csaknem ötve- nen szerepelnek a várako­zók listáján.- Az újjáalakított gyógy­szertár is szerepel a pluszlis­tán?- 1950-es évektől műkö­dött községünkben a gyógy­szertár, amely a privatizáció során megszűnt. Falunkban sok az idős, beteg ember. Nemcsak nekik, hanem az egész lakosság kérésének te­szünk eleget a gyógyszertár újraindításával. Az önkor­mányzat megvásárolta a szomszédságában lévő épü­letet, mely korábban is gyógyszertár volt és szolgá­lati lakással rendelkezik. Át­alakítással nyerte el a mai formáját, így alkalmas a mű­ködésre. A felújított, korsze­rűsített - gázfűtött, újonnan berendezett - épület várja az új vállalkozó gyógyszerész érkezését.- Kíván még valamit köz­readni?- Négy évvel ezelőtt meg­valósítottuk a kábeltévé-há­lózatot. Az önkormányzat az ÉMÁSZ-szal kötött megálla­podásban vállalta, hogy a fa villanyoszlopokat betonra cseréli, s ezzel egy időben korszerűsíti a közvilágítást, így a meglévő oszlopokon ju­tott el a családokba a kábelté­vé. Természetesen ezért volt olcsóbb a beruházás.- Voltak-e ellenzői az előbb felsorolt nagyszabású, többévi eredményes munkát követelő pluszfeladatok el­végzésének?- Nem, valószínű azért, mert a képviselő-testület a lakossággal való többéves fo­lyamatos tanácskozás és a vélemények összegzése után döntött.- Ezen létesítmények za­vartalan, folyamatos működ­tetéséhez megvannak-e a szükséges anyagi feltételek?- Igen. Az idősek otthona önfenntartó. A gyógyszertár pedig vállalkozásban műkö­dik majd. V. K. „Haza a magasban” Nógrád megyei, felvidéki, kárpátaljai, jj erdélyi, vajdasági, muravidéki közép- | iskolások részvételével rendezi meg a jj Balassi Bálint Megyei Könyvtár idei jj nemzetközi olvasótáborát: a program Illyés Gyula születésének 100. évfor­dulója emlékére javarészt a költő mű­vei és gondolatai köré szerveződik. A Balassi Bálint Megyei Könyvtár 27 éve jj szervez olvasótáborokat; 1993 óta nem- jj csak Nógrád megyei középiskolás diákok, | hanem a Kárpát-medence magyar régiói- jj - ból érkező fiatalok is részt vesznek a prog- jj I ramokon. j; Idén július 14-24. között Haza a magas- jj jj bán címmel, Illyés Gyula születésének 100. f évfordulója alkalmából szervezték meg a jj tábort a könyvtár szakemberei a Zala me- jj | gyei Csesztregen, a Cseszt-Regélő történél- jj mi aktív park területén. A 42 résztvevő töb- jj jj bek között Pozsonyból, Komáromból, Fű­lj lekről, Beregszászról, Marosvásárhelyről, jj 1 Szilágysomlyóról, Sepsiszentgyörgyről, | Zentárói és Lendváról érkezett. A táborlakók az első napokban Szlovéni- jj ában ismerkednek a muravidéki magyarság jj jeles személyiségeivel, emlékhelyeivel; csü- : törtökön foglalják el szállásukat a csesztre- jj gi táborban. A diákokra váró témák között jj jj szerepel a magyarság kérdésköre csakúgy, jj jj mint a hatalom és morál áttekintése a hata- j jj lom és az alárendeltek szemszögéből, vagy jj a hatalommal való szembenállás minden- j kor aktuális, ám annál nehezebben feldől- j gozható problematikája. A fiatalok a komoly témák mellett esti j jj könnyebbségként egymás kultúrájával, j | eredetével is ismerkedhetnek a napokat j jj záró bemutatkozó összejöveteleken. A diá- j jj kokat emellett számos állandó munka, : jj például magyar-magyar szótár készítése, j kézműves-foglalkozások, tábori könyvtár j működtetése, vagy éppenséggel újságké- j szítés várja. _____________ ■ ' „ Integrált biztonság” ­A holland önkormányzatok szövetsége és a holland rendőrségi régiók kö­zösen szervezték meg a magyar önkormányzatok és a magyar rendőrség képviselőinek kéthetes tanulmányúját nemrégiben azzal a céllal, hogy bemutassák, hogy az integrált biztonsági módszerükkel hogyan lehet eredményesen, hatékonyan fellépni a bűnözéssel szemben. Magyarország­ról nyolc megye, közöttük Nógrád küldöttei jártak Hollandiában. Közülük beszélgettünk Kaszás Ottó rendőr őrnaggyal, a megyei főkapitányság saj­tószóvivőjével és külkapcsolati referenssel és Óvári Péterrel, Salgótarján megyei jogú város jegyzőjével. Tapasztalatcsere Hollandiában (1.)- Valójában mit nevezünk integrált biztonságnak?- Ez módszer, amely a tömeges bűn- cselekmények, a kisebb súlyú bűncse­lekmények megelőzésére szolgál - mondta Kaszás Ottó őrnagy. - A mód­szer lényege szerint közvetlenül a la­kosságot kérdezik meg arról, melyek azok a problémák, amelyek foglalkoz­tatják, gondot okoznak, vagy idegesíti őket. S ezeknek a megoldására dolgoz­nak ki különböző projekteket. Ezekben részt vesznek az önkormányzatok, a rendőrség és azok a szervek, akik hiva­tottak a problémák megoldására.- Az illetékesek hogyan szereznek tu­domást a gondokról?- Nagyon érdekes módon. Vagy új­sághirdetés útján, vagy más módon ke­resnek olyanokat, akik aktívan vállalják a közreműködést, vagy megkeresnek egy-egy lakóközösséget, hogy megtud­ják a gondokat. Az a lényeg, hogy eljut­nak az egyes emberekig, akik konkré­tan megfogalmazzák ezeket. A felmérés után elkészülnek a projektek, majd meghatározzák, hogy a megvalósítás­ból kinek mi a feladata. Az eredmé­nyességet kétévente mérik, amely lé­nyegében egy közvélemény-kutatás út­ján történik. Azt tapasztalták, hogy a la­kosság szubjektív biztonságérzete je­lentős mértékben emelkedett. Hollandi­ában a lakosok 70 százaléka úgy érzi, hogy biztonságos környezetben él.- Az önkormányzati törvényünk fel­adatokat határoz meg az önkormány­zatok számára is a rendvédelemben. A hollandiai tapasztalatok alapján ele­gendő-e ez, vagy ettől többet is tehetné­nek az önkormányzatok?- Újszerű volt ez a kéthetes hollan­diai továbbképzés - kapcsolódott a be­szélgetésbe Óvári Péter. - Ismereteim szerint először fordult elő, hogy rend­őri vezetők az egész országból önkor­mányzati vezetőkkel együtt vettek részt európai uniós pénzből szerve­zett továbbképzésben. Ismereteim szerint nyugaton a rendőrség szoro­sabban kötődik az önkormányzatok­hoz, mint nálunk. Információk szerint a magyar kormány programja szerint itthon is cél a rendőrség és az önkor­mányzatok közelítése egymáshoz. A hollandok térségben gondolkodnak, régióban tevékenykedik a rendőrfő­nök, de szoros együttműködésben. Részt vettünk egy olyan értekezleten, ahol értékelték a közbiztonságot, be­számolt az illetékes rendőrség vezető­je és a gazda szerepét pedig a soros polgármester vagy a legnagyobb város polgármestere töltötte be. Nálunk ez nem így működik. A rendőrkapitány évente egyszer vagy kétszer tájékozta­tást ad a közbiztonságról, a közrend- védelmi feladatokról. Esetenként a polgármester vagy a jegyző is elmegy a rendőrség állománygyűlésére. Eze­ken kölcsönösen kifejtjük vélemé­nyünket a lakosság által jelzett problé­mákról, gondokról. Jó ez a kapcsolat, ám de az újszerűség Hollandiában ab­ban van, hogy a rendőrség szorosan kötődik az önkormányzathoz. Úgy vettem észre, hogy talán még költség- vetésileg is, meg a személyzeti politi­kán keresztül is nagyobb a kötődés. Ez náluk eredményes és demokratiku­sabb is, mint az itthoni megoldás. En­nek eredményeként több a rendőr az utcán és jobb a lakosság biztonságér­zete is.- A jegyző úr hozott-e haza olyan ta­pasztalatokat, amelyeket rövid időn be­lül meg lehet itthon valósítani?- Előrebocsátom, két hét hosszú idő. Azt gondolja az ember, hogy ki­megyünk Hollandiába, a tengerpart mellett leszünk, ahol a látogatás nagy­részt szabad idővel telik el. Azonban már az első négy nap lehűtöttek min­ket. Reggel fél kilenctől este fél ötig előadás előadást követett. Rövid egy­órás ebédidővel. A végén pedig közöl­nünk kellett, hogy milyen programban kívánjuk a dolgozatot megírni a két hét végén. Ezt mintegy vizsgadolgozat­ként kellett kezelni. Nem vagyunk sze­rénytelenek, de a nyolc csoport vizsga- dolgozatai közül a miénk volt talán a legéletszerűbb. S úgy tűnt, hogy a leg­megvalósíthatóbb is. Igaz, hogy egy olyan problémát választottunk, amiről nekem közeli információim voltak. Az úgynevezett salgótarjáni zagyva-rako­dói térség közbiztonsági problémáit. Azt az elképzelést fogalmaztuk meg, mit akarunk tenni itthon annak érde­kében, hogy e térségben az áldatlan ál­lapotokat megszűntessük. A program­ba beleírtuk, hogy a Forgácstelepen építendő, folyamatban lévő negyven sorházi lakás biztosításával, amit álla­mi pályázaton nyertünk, mi a célunk. A zagyva-rakodóiak egy részét oda költöztetjük, másik részüknek pedig egy átmenetileg a mostanihoz képest komfortosabb lakást biztosítunk. Egy körforgásos költöztetéssel, nagyobb rendőri és önkormányzati figyelemmel felszámolható ez a telep. Egy újabb pá­lyázat révén a Zagyva-rakodó térségé­be korszerű lakásokat és környezetet lehetne kialakítani.- Kik voltak még tagjai a nógrádi kül­döttségnek?- Velünk volt még Varga Imre, mihálygergei polgármester, valamint a salgótarjáni rendőrkapitányságról Ko­máromi Judit százados asszony, bűn- megelőzési főelőadó - mondja Kaszás Ottó. - Igyekeztünk olyan problémát megragadni a dolgozatban, ami illik is az integrált biztonság témaköréhez, s azt akartuk, hogy olyan gondra keres­sük a megoldást, amit meg is lehet való­sítani. Ezt a projektet már átadtam Ju­hász István alezredesnek, a Salgótarjáni Rendőrkapitányság vezetőjének. Bízom benne, hogy a megoldásban előre tu­dunk lépni. (Folytatjuk) __________ PÁDÁR ANDRÁS K üldötteink a hágai magyar nagykövetségen. Balról a második Óvári Péter, negyedik Kaszás Ottó_____ __ ■ Kiad ja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótaiján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére a KER-T.O.M. Bt. munkatársai kézbesítik a lapot. Kérésével Salgótarján térségében hívja a 06-20-566-33-55, Balassagyarmat térségében a 06-30-908-77-71, Pásztó térségében a 06-30-475-83-80-as telefonszámot. Az áruspéldányokat terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. Azújsága . * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. i .VA, az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. ! szerkesztőségi rendszerrel készüli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom