Nógrád Megyei Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-16 / 164. szám

2002. JÚLIUS 16., KEDD MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL KLUBTAGOK EMLÉKÉRE. A Tájak Korok Múzeumok Egyesület salgótarjáni klubja kegyeleti túrát szer­vezett az elmúlt hét végén Salgó vára alá. Az itt található tisztáson lévő kopjafánál emlékeztek meg az egy- kori neves klubtagokról, Vongrey Béláról, dr. Ruzsik Mihályról és Borsovicz Józsefről. _______fotó: oócs éva S zűrővizsgálat a nők egészségéért (Folytatás az 1. oldalról) venni az ingyenes mammográfi­ás szűrővizsgálatot. A szűrésre való invitálás, a nők és az asszo­nyok felvilágosítása érdekében a két község védőnője már több alkalommal szervezett felvilágo­sító előadást. Ennek is köszön­hetően ebből a térségből egyre több nő jelenik meg a váci kór­házban szűrésre. Erre a mohorai egészségügyi tájékoztatóra ellátogatott dr. Sándor Margit, az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nógrád megyei szűré­si koordinációs osztályvezető főorvosa. Tájékoztatójában ki­emelte, hogy a szakorvos a rönt­genvizsgálat során felismeri az emlőben lévő apró elváltozáso­kat is. A vizsgálat alatt az emlőt enyhe nyomás éri,'amely ahhoz" szükséges, hogy megfelelő mi­nőségű felvétel készüljön. Dr. Kecskeméthy Gyula, Mohora és Cserháthaláp községek házior­vosa az egészség fontosságáról beszélt, ami semmivel sem pó­tolható legnagyobb értékünk. Kijelentette, hogy felelősek va­gyunk saját magunk és csalá­dunk egészségéért is. Egyéni, családi és közösségi érdek az egészség minél további megőr­zése, a betegségek megelőzése, minél korábbi felismerése. A rá­kos betegségek nagy százalék­ban megelőzhetők. A tudomány álláspontja sze­rint kialakulásukban szerepet játszik a táplálkozás, az italozás, dohányzás, a mozgáshiány, a nem megfelelő higiénia, a túl­hajszolt életmód és a környezet­szennyezés.^'Dr.'Tóih Gyula on­kológus, nőgyógyász szakorvos előadást tartott az emlőrák ki­alakulásának feltételeiről, a rá­kos daganatok jó- és rosszindu­latú formáiról, gyógyítási lehető­ségeiről. Bárányné Koczka Er­zsébet ifjúsági védőnő fiatalokat tanított meg az emlő vizsgálatá­ra. Tájékoztatójában kihangsú­lyozta, hogy az egészséges érett felnőttkort megalapozza a fiata­lok körében végzett egészséges életmódra nevelés. A találkozót követő kötetlen beszélgetésben elhangzott, hogy a Mohorán és Cserháthalápon is zajló egész­ségügyi program részeként to­vábbra is lehetőség van a vér­adásra, amelyet rendszeres idő­közönként a Vöröskereszt és Nagy Sándomé körzeti nővér szervez. _________■ ? * k SZ6NÖKE S algótarján egy cég világtérképén A Mitsuba az ipari parkban - Ősszel Medgyessy Pétert várják (Folytatás az 1. oldalról) Hino Noboru jelezte, Harutaka Okabe folyamatosan beszámolt neki az itteni tevékenységről és arról, hogy a polgármestertől sok segítséget kapott a cég. Hino úrra nagyon jó benyomást tett a hétfői üzemlátogatás. Az elmúlt hetek­ben felvették azokat az operáto­rokat, akikkel elindították a mun­kát. Kérésként fogalmazta meg, hogy a lehető legjobb munkaerő­re tehessenek majd szert. Puszta Béla azt is elmondta a beszélgetésen, hogy ősszel Medgyessy Péter miniszterelnö­köt várják a salgótarjáni ipari parkba, miután a kormány segít­séget nyújt az új munkahelyek létesítéséhez az észak-magyaror­szági térségben. A tarjáni prog­ramnak pedig kiemelt része lesz a Mitsubánál tett látogatás, hi­szen ez a cég szimbolizálja most a megyeszékhelyen a beruhá­zásból, munkahelyteremtésből adódó lehetőségeket. A japán cég elnöke azt mond­ta, természetesen készen állnak a miniszterelnök fogadására, és a program megszervezésére, sőt ezt örömmel teszik. A kötetlen találkozón Salgó­tarján polgármestere annak is hangot adott: mindig csodálattal adóztunk a japán tradícióknak, kultúrának, a legutóbbi tapasz­talat pedig az, hogy a XVII. lab­darúgó-világbajnokság megszer­vezésével feladták a leckét a kö­vetkező házigazdának. Szó volt a szeptember 11 -ét kö­vető, a világpiacot ért traumáról is. Mint kiderült, a japán cég jó helyzetben van, mert jó minőség­ben és konstrukcióban gyártott termékei keresettek, azok iránt Európában is nagy az érdeklődés. Elsősorban az angliai Honda szá­mít a Mitsuba termékeire, ott pe­dig nő a termelés - a Mitsuba ki­szolgálja a növekvő igényeket. A salgótarjáni ipari parkban működő Mitsuba Kft.-nél április végén kezdték meg a próba- gyártást, miután az autóalkatré­szeket előállító japán kft. vám­szabad területként működő sal­gótarjáni gyárában letelepítet­ték a gépsorokat és felvették a dolgozókat. A termelést 10 al­kalmazottal indították, de a fel­futás után 250-en dolgoznak majd itt. 2003 lesz az első teljes évük, terveik szerint az értéke­sítés akkor meghaladja a 4,5 milliárd forintot. Termékeik főleg uniós piacra kerülnek, azon belül is Angliába. Jövőre 95 százalékos lesz az ex­port, emellett a magyar Suzukinak is szállít a Mitsuba. A Mitsubánál az év végére az összlétszám eléri a hetvenet. A cég csaknem teljes egészében salgótarjániakat foglalkoztat, és három japán alkalmazottat, akik a termelés irányításában vesz­nek részt. DUDELLAI ILDIKÓ „Emberebb embert, magyarabb magyarrá! | (Folytatás az 1. oldalról) | Ezt erősítik meg a katlanok körül jj szorgoskodók, az 54 éves Né- ■ meth János és a 62 éves Nagy Ist­ván, akik ebédre sertésszeletet készítenek hentes módra, spirál- |j1 tésztával és süteményt. A hon- j; védségtől kiselejtezett gulyás­ágyúk megállás nélkül pöfékel­nek, hogy folyamatosan legyen |j meleg víz. A polgárvédelem által I biztosított nagy katonai sátor alatt ottjártunkkor a drogmegelő­zésről tartottak előadást a buda­pesti Válaszút Alapítvány aktivis- jj tái, Tóth István és Cengraf Károly, akiket nagy figyelemmel hallgat- § tak a tábor lakók. Ij Az inászói cserkésztábor nem­zetközinek is mondható, mert itt ij van Kárpátaljáról az 1993-ban ala- I kait beregszászi cserkészcsapat ij öt tagja, Barna Júlia őrsvezető és társai Győrffy Ágnes tanár kísére- j! tében. A fiatal cserkésztiszt hölgy ij örömmel újságolja, hogy 1994 j óta együtt táboroznak a balaton- bogláriakkal és a közös táborozás ii élménye felejthetetlen volt eddig jj is számukra. ! A tizenhét éves Somogyi Vii ij mos két fiú és három leány társá­val a Vajdaságból érkezett, A bogiári Csöbör Tünde infor­matikus mérnök, segédtisztként szolgál a táborban és nyolcadi­kos korától tevékeny résztvevője a cserkészmozgalomnak. A fel­ügyelete alatt álló lányok, Káz- mér Zsuzsanna, Varga Georgina céljával, amelyet gróf Teleki Pál ij a harmincas években úgy hatá- jj rozott meg, hogy „Emberebb jj embert, magyarabb magyarrá!” ij Ez úgy valósul meg a bogiári jj cserkészcsapatnál, hogy min- jj den nyári táboruk környékén ji Estére csípős lecsó készól, persze csak a nagyoknak és társaik már sok nyári tábort megéltek és nagyon jól érzik ma­gukat Salgótarján környékén. Visnyei Tibor élelmiszeripari mérnök cserkésztisztként szol­gál a bogiári cserkészcsapatban és arról tájékoztat, hogy a meg­gy fest egy tábori mosogató Nagybecskerekről, ahol félszáz cserészből áll a csapatuk. Az el­múlt évi Kárpátía cserkésznagytá- borban ismerkedtek meg a bogiáriakkal és azóta erősödik a kapcsolatuk. alakulásuk óta több nyári tábort szerveztek országszerte és meg­fordultak a felvidéki Egyházfán is. Most jól érzik magukat Inászón. A tábor fő célja meg­egyezik a cserkészmozgalom megnézik a magyar történelem erre a tájra vonatkozó dolgait és jj kemény nevelési elveket igye- jj keznek a tábor életében alkal- j: mazni. A gyerekeket gondolko- jj dó, véleményt alkotó emberré igyekeznek formálni és a termé­szetismeret, a cserkésztudás, a jj magyarságismeret a gyakorlat- ji bárt kerül itt megvalósításra. A bogiári cserkészcsapat paiancsnokhelyettese Pauer Sán­dor pénzügyi közgazdász arról jj tájékoztat, hogy a táborlakók fele ij lány. Ők is részesei minden fel- ji adatnak, még az éjszakai portyá­zásnak is. Az ő cserkésztörténete úgy kezdődött, hogy 1988-ban a jj lánya Veszprémben részt vett | egy titkos cserkésztáborban, ahol jj felavatták. A következő évben ezt j elmondta a balatonboglári plé- ij bánosnak, Szállási Ferenc atyá- I nak, hogy van már egy cserkész, I csaK nincs csapat. „Akkor létre­hozzuk” - mondta az atya és el- s küldte őt egy pár társával a né­metországi Eisbergbe egy cser- jj késztiszti táborba. Akkor még j! csak reménykedtek abban, hogy ]j életképes lesz a cserkészet. Papszentelés a várbörtönben A cserkészcsapat alapítója és parancsnoka a 81 éves Szállási Ferenc balatonboglári plébános régi cserkészként is azt mondja, hogy a mozgalom és ez a tábor is ökumenikus, mert a római katoli­kusok mellett református és evan­gélikus fiatalok és vezetők is résztvevői az inászói cserkésztá­bornak. Szőllősi atya élete is meg­ér egy misét. Tízgyermekes tapol­cai családból származik és papsá­gának története is érdekes. A veszprémi vár börtönében szen­telte őt és társait pappá a nyilasok által oda zárt Miruiszenty József, akkori veszprémi püspök. Aztán Sopronkőhidára hurcolták őket, abban az időben, amikor Bajcsy- Zsilinszky Fzidrét kivégezték. Sze­rencsésen megmenekültek és a háború után Szőllősi atya több plébániát is megjárt, mikor 1970-ben kinevezték balatonboglári plébánosnak. Jó pár templom Szőllősi Ferenc atya helyrehozatalában is tevékenykedett és új temp­lomot is épített. Balatonboglár díszpolgári cím­mel ismerte el hasznos közéleti te­vékenységét és Lengyelország Nagy Keresztjét is viselheti a lengyel-ma­gyar kapcsolatok ápolásáért. Szőllősi Ferenc plébános alapítója volt a balatonboglári cserkészcsa­patnak, amelyet Gaal Gaszton bog­iári kisgazda politikusról nevezett el, aki a földművesek érdekében te­vékenykedett a múlt század első év­tizedeiben. Túl a nyolcvanon még fi­atalos energiával vezeti és szervezi a balatonboglári cserkészéletet és szé­les körű hazai és nemzetközi kap­csolatokat ápol. Hozzá bizalommal fordulhatnak a fiatalok, az emberek. Évközben heti rendszerességgel találkoznak a balatonboglári cserke­szek és a foglalkozások kétharmada elméleti, a másik része játék. SZABÓ ENDRE „Aranygyűrűs” elképzelés - A kérdés a régi: hol a megye helye? Nógrád a főváros nélküli központi régióban - Jó irányba tart-e a képzeletbeli vonal? ­(Folytatás az 1. oldalról) versenyre lépnie, miközben - hogy csak egy példát mondjak - nincs közlekedési kapcsolatunk Miskolccal Nyugat-Nóg- rád irányából. A szakmai érvek hosszú távon a köz­ponti régió mellett szólnak. Miután megnyílnak az uniós források, fontos, hogy az egy főre jutó GDP az adott régi­ón belül az európai uniós átlag 75 szá­zaléka alatt legyen, megfelelő források­hoz tudjon jutni a régió. így Nógrád me­gye számára nem lehet perspektíva egy Budapesttel történő közvetlen kapcso­lat. Ám ez Budapest számára sem lehet perspektíva, mert olyan magas a fővá­rosban az egy főre jutó GDP, hogy Nóg­rád a maga 220 ezres népességével nem tudja ezt lerontani. Emellett nekünk, itt Nógrád megyé­ben ahhoz fűződik érdekeltségünk, hogy tovább folytassuk a csatornázást, fejlesszük a 21-es főutat, a 81-es számú vasútvonalat pályarekonstrukciós mun­kák révén, hogy újabb zöldmezős beru­házások jöjjenek, fejlesszük a belső közlekedési kapcsolatot, autóúttá épít­sük a 2-es főutat, folytatódjanak a köz- intézmények rekonstrukciói, egyre több turista fedezze fel Nógrád megyét úgy, hogy itt töltik el a vendégéjszakáikat. Budapesten ezzel szemben az a fon­tos, hogy 4-es metró és északi összekö­tő híd épüljön, nagy parkolási rendsze­reket építsenek ki - nem vagyunk egy hullámhosszon. A budapesti projektek több 100 milliárdos tételek. Nem lehet összevetni Nógrád megye érdekérvé­nyesítését Budapest pozíciójával. Nem tartanám jó megoldásnak, ha összemos­nának minket Budapesttel. Lehet, hogy rövid távon jelentős források érkezné­nek a régióba, ám hosszú távon az uni­ós szisztémát ismerve, ebből csak hátrá­nyosan tudnánk kikerülni.- Hogyan lehet ezt az elképzelést ke­resztülvinni, praktikusan milyen lépé­sek állnak Nógrád megye előtt?- Felvetettem már ezt parlamenti, te­rületfejlesztési bizottsági ülésen, regio­nális konferencián, az Európai Unió magyarországi nagykövetének jelen­létében és fel fogom vetni kérdésként parlamenti plenáris ülésen is - nem azért, hogy zavart keltsek, hanem azért, hogy beszéljünk erről a kérdés­ről. A kormányzat részéről is felvető­dött, hogy a régiók ügyét le kell zárni, senkinek sem jó a lebegtetés. Ez két­harmados törvény. Van ennek aktualitása az önkor­mányzatiság és a területfejlesztés szem­pontjából is. A nagy kérdés az, hogy időszerűnek tartja-e a kérdést az Euró­pai Unió. A magyarországi nagykövet szerint nem szerencsés most ezzel fog­lalkozni, több helyen megváltoztatni a jelenlegi lehatárolást, azonban teljesen c egyértelmű, hogy a változtatásnak 2G07- től nincs akadálya. Ha a parlamenti pártok megegyeznek abban, hogy kezdjék el működésüket a regionális önkormányzatok, már nem csak területfejlesztési, de önkormányza­ti szerepkört is kapna az észak-magyar­országi régió, tehát bebetonozódna a je­lenlegi rendszer. Nem gondolom, hogy Nógrád me­gyében túl sok ellenzője lenne ennek az elképzelésnek. Azt pedig ne gondolja senki, hogy ha ez két-három évvel ez­előtt vetődik fel, akkor most más lenne a helyzet - mert akkor nem volt más le­hetőség. __________'_________________________________DUPELLAI

Next

/
Oldalképek
Tartalom