Nógrád Megyei Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-13 / 162. szám
oldal Elfogadta megyei közgyűlési listáit az MSZP Nógrád megyei küldöttgyűlése. A szocialisták számára a megyét jelenleg irányító jobboldali koalíció leváltása a cél. Palóc búcsú Szent Anna tiszteletére A balassagyarmati „Szent Anna-i palóc búcsú” az elmúlt évtizedben az észak-magyarországi régió egyik legnagyobb népi vallásos és folklorisztikus eseményévé nőtte ki magát. MátőlteijesitményorgiaaNyírjesben Mire későn kelő olvasóink ezt a cikket olvassák, az acélemberek egy része lehet, hogy túl van már a reggeli „fürdőzésen” és valahol Szügy irányában tekeri kerékpárja pedálját. VASARNAP VASÁRNAPI MEGYEI HÍRLAP 2002. Július 14. V. évlolyam 28. síim Megrendelhető a kézbesítőknél. Havi ar: 325 Ft. A tartalomból:- Gazdaság: Éva, te csalfa!- Életmód: tikkasztó napok- Arckép: Törőcsik Mari- Autó: Zűrös autópálya az M7 NÉPSZERŰ A NYÁRI VÁSÁR A STAR ÁRUHÁZBAN. Minőségi ruhák - elérhető áron: ez a mottója a Star Áruház nyári vásárának, amely ezen a héten kezdődött. Aki most tér be az áruházba az biztos, hogy nem távozik üres kézzel! CIKKÜNK A 3. OLDALON ______________________________________■ T ÁBOROZHATTAK A GYEREKEK. Salgótarján közgyűlése jóvoltából egy hétig felhőtlenül örülhetett a nyárnak 44 általános iskolás korú, hátrányos helyzetű fiatal a Tóstrandon. Képünkön éppen élménybeszá- molót tartanak vendégeiknek az elmúlt hét eseményeiről. CIKKÜNK A 3. OLDALON___________fotói *n E lköltöznek a befektetők? Gyarapodó gondok Nógrád megye gazdaságában A négy dolgozónál többet foglalkoztató telephely szerinti Nógrád megyei ipari vállalkozások 2002 első negyedévében 35,4 milliárd forint termelési értéket értek el, amely fél százalékkal marad el a múlt év hasonló időszakáétól. Az értékesítés ugyanakkor 1,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, s ezen belül még mindig kedvező a kivitel 6,4 százalékos bővülése. A világgazdaság dekonjunk- turális folyamatai hazánk iparában is éreztetik negatív hatásukat. Országosan az első negyedévben a négy embernél többet alkalmazó ipari vállalkozások 3089 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, amely ugyan fél százalékkal több az egy évvel ezelőttinél, de a növekedés üteme lényegesen lelassult. Régiónként eltérően alakult az ipari termelés: Észak-Magyarországon és Közép- Dunántúlon mérséklődött, a többi térségben viszont 3 és 19 százalék között növekedett. Szűkebb hazánkban az ebbe a kategóriába tartozó vállalkozások 35,4 milliárd forintos termelési értéke fél százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Még nagyobb a megtorpanás a 49 fő feletti cégeknél, amelyek 20,5 milliárd forintos együttes termelési értéke 10 százalékos visszaesést jelent a 2001 első negyedévéhez viszonyítva. Öröm az ürömben, hogy a tavalyi termelési eredményeknek köszönhetően az értékesítés 1,1 százalékos gyarapodást mutat, s ezen belül még mindig elfogadható az export 6,4 százalékos emelkedése. A belföldi eladások viszont 7,8 százalékkal maradtak alatta az egy évvel azelőttinek. Ágazatonként, illetve ágazat- csoportonként eltérően alakult az ipar termelése. A feldolgozóiparon belül csak a gyümölcs- és a zöldségfeldolgozás 1,6 szeresére ugrott, az élelmiszerek és az italok gyártása 5,9 százalékkal gyarapodott. A vegyiparban, amely a megye termelésének alig több mint 6 százalékát adja, 2002 első negyedévében 4,7 szeresére bővült a termelés, s a vállalkozások száma is megnégyszereződött. (Folytatás a 3. oldalon) Egy-két évből harmincöt lett Nemrégiben Budapesten az Országos Mentőszolgálat központjában jutalomban részesült harmincöt éves hűsége elismeréséül Falusi László a salgótarjáni mentő- állomás szakápolója.- Salgótarjáni születésű vagyok, minden ehhez a városhoz köt. A Táncsics Mihály Közgazdasági (Folytatás a 3. oldalon) VOLT EGYSZER EGY FOCICSAPAT... Már pénteken délután elkezdődött az SBTC 1972-es labdarúgócsapatának jubileumi találkozója. Az ország minden részéből érkeztek vendégek e jeles alkalomból. Az eseménysorozat részeként a salgótarjáni labdarúgás egyik legjelesebb támogatója, Pothornik József emléktábláját is megkoszorúzták a megyeszékhelyen, a bányamúzeum épületének falán, majd koszorúztak a föld alatti bányavágatban kialakított emlékhelyen is. A RÉSZLETEKRE HÉTFŐI ....mim W^MUNKBA" VISSZATÉ9 "7 71215 "9 010 0 0" 02162 RUNK. fotó: oyurián tibor Nehéz helyzetben a könnyűipar Kenyérharc teljesítménybérben - Csak a varrónőn múlik? Több dolgozót is keserű csalódás, bosszúság ért a napokban, amikor múlt havi bérüket megkapva a borítékban 15-15 ezer forint körüli összeget találtak fizetség gyanánt, amely a jelenlegi, elfogadott minimálbér mértékénél jóval kevesebb. A felháborodást és elégedetlenséget igyekezve csökkenteni, a gyárvezetés elbeszélgetett a varrónőkkel, próbálva nyugtatni a kedélyeket. Angyal Anett a jánosaknai Fess Ruhagyár ügyvezető igazgatója nem nagyon örült, amikor az ominózus napon történtekről, illetve annak okairól kérdeztem. Szerinte a könnyűiparban működő teljesítménybérezési norma, illetve az az érzékelhető folyamat, hogy a külföldi megrendelők a kis tételű, magas munkaigényű termékeket nálunk készíttetik, míg a nagy mennyiségű, ugyanakkor kevésbé minőségigényes termékeket külországi cégekhez viszik, eredményezhetnek olyan normateljesítményeket, amelyek után néhány dolgozó esetében ilyen bérfizetés állhat elő. Az ügyvezető igazgatónő elmondta még: csupán néhány napja vezeti a gyárat, éppen ezért sem volt módja az ominózus hónap, néhány dolgozó esetében igen alacsony bért eredményező normarendszerének menet közbeni módosítására. Újra csak megerősítette, kis szé- riájú, igen magas minőségigényű termékeket kellett készíteni, amely - hozzáállás, kézügyesség, szorgalom tekintetében is - nem kis feladat elé állította a varrónőket, amely természetesen nem valami új, inkább megszokott jelenség a szakmában. Egy teljesítménybéres varrónőnek naponta igen erősen meg kell küzdenie ahhoz, hogy 100 százalékos normateljesítményével az 50 ezer forintos havi minimálbérét megkeresse, ezért aztán vannak, akik inkább felállnak a gép mellől és elmehnek takarítónőnek - vélekedik a ruhaipar „főszereplőinek” helyzetéről sommásan Sisa Józsefné, a salgótarjáni ruhagyár Sal-Kon Rt. számviteli osztályvezetője. Elmondta: cégénél már a télre készülnek, téli konfekciók, kabátok készülnek, gyapjú-, műszőrme-, blézertermékekkel ún. „meleganyagokkal” dolgoznak a varrónők, amely a júliusi kánikulában mintegy ráadásként igen megnehezíti helyzetüket, kihat a teljesítményelve. Mindez azonban a szakmával jár, nincs mit tenni ellene. Valóban érzékelhető, hogy egyre kevesebb nagy volumenű megrendelést kapunk, tudunk szerezni és egyre több a kis tételben érkező kereskedői igény, amelynek természetesen meg kell felelni. Ez azonban megnehezíti a folyamatos munkavégzést, gyakori átállást, gondos szakmai és műszaki előkészítést sűrű normakarbantartást kíván, amely minden dolgozótól és vezetőtől egyaránt nagyobb készenlétet, aktivitást kíván - mondta Sisa Józsefné. Szentkuti András a Zagyvapálfalván működő Traumtex Gyártó és Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója szerint sincs könnyű helyzetben az ágazat. A ruhagyárakban, varrodákban teljesítménybérben dolgozó varrónők, nemcsak saját rátermettségükre, szakmai gyakorlatukra, szorgalmukra alapozva keresik kenyerüket, hanem ezernyi külső és belső tényezőtől függően jutnak keresetükhöz.- Ez pedig gyakran valóságos napi kenyérharcot jelenthet - mondotta az ügyvezető igazgató, hozzátéve, számára legfontosabb feladat, hogy a lehetőségek szerinti folyamatos munkát és az ehhez szükséges műszaki és normafeltételeket biztosítsa.- Ha egy termék varrásakor menet közbeni zavar érzékelhető a napi teljesítményben, amely esetleg a minimálbérnél jóval alacsonyabb havi bért sejtet néhány dolgozó esetében, ott a normafeltételek újragondolásával be kell avatkozni - vélekedett Szentkuti András. Az ügyvezető igazgató elmondta még, hogy cégénél teljesítménytől függően 40-65 ezer forint körüli összegű bruttó bért keres havonta egy-egy varrónő. SZABÓ QY. SÁNDOR 9771215901000
