Nógrád Megyei Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-07 / 105. szám

2002. MÁJUS 7., KEDD MEGYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE RÉTSÁG 3. OLDAL Csatorna: csaknem mindenkinek Csaknem másfél év van hát­ra a nógrádi megyeszékhely és három kistelepülés közös csatornaprogramjának befe­jezéséig. Salgótarján hét érintett városrészében és a három községben párhuza­mosan zajlik a munka. A több mint négymilliárdos projekt jelentősen javít a környék infrastrukturális el­látottságán.- A szerződés szerint 2003 szeptember végére fejeződik be a négy települést érintő csatorn- aberuházás - mondta Kissné Horváth Zsuzsanna, a salgótar­jáni polgármesteri hivatal város- fejlesztési és üzemeltetési irodá­jának vezetője. A nettó 4,3 milli­árd összköltségű program Sal­gótarján, Kazár, Vizslás és Mátraszele közös fejlesztési el­képzelésén alapul: az építkezés magában foglalja a községek szennyvizének fogadására is al­kalmas városi tisztítótelep kapa­citásbővítését és technológiai fejlesztését is. A beruházás befe­jeztével a három kistelepülésen gyakorlatilag teljes körű, míg Salgótarjánban a lakosság ará­nyához viszonyítva a korábbi 70 során a kivitelezőktől a legna­gyobb gondosságot várjuk el, azonban a munkálatok során a lakosságnak elkerülhetetlenül kellemetlenségeket - útfelbon­tás, forgalmirend-változás - kell elviselniük, ezért megértésüket kérjük - tette hozzá Kissné Hor­váth Zsuzsanna. Elmondta, hogy a csatorna fektetése vala­mennyi helyszínen párhuzamo­san zajlik, egyik település vagy városrész sem élvez előnyt. A csatornaépítés miatt Salgótar­jánban összesen 44,5 kilométer­nyi utat bontanak fel, a munká­latok végeztével a kivitelezőnek azokat az eredeti állapotnak megfelelően kell helyreállítania. A TÖBBSÉG JÓL JÁR A beruházás költségeinek fe­dezésére a települések ere­deti koncepciója értelmében teljes egészében pályázati pénzeket vettek volna igény­be, ám a tervezet végül nem nyerte el az 1SPA európai uniós alap támogatását. Ezért végül egyéb források bevonására kényszerültek - a teljes program végül 3 milliárd 250 millió forintos támogatási A CSATORNÁZÁSI MUNKÁLATOK SALGÓTARJÁNI ÜTEMEZÉSE 2001. év 2002. év 2003. év Zagyvapálfalva­7,1 km 3,7 km Salgó út és környéke­6,7 km 3,6 km Belváros, Idegér 0,2 km 3,1 km 1,7 km Baglyasalja­5,0 km 2,9 km Zagyvapálfalva 0,6 km 7,4 km 4,4 km Somoskőújfalu 11,4 km 4,9 km Somoskő­3.4 km 1.1 km Összesen: ......QJ. km.,, 4 4.1 km 22.3 km százalékoshoz képest 95%-os lesz a csatornázottság. Kissné Horváth Zsuzsanna hangsú­lyozta a beruházás környezetvé­delmi jelentőségét: a csatornára kötéssel megszűntethetők az il­legális szennyvízkivezetések, sőt, csökken az élővizek és a ta­laj szennyezése is. Az irodavezető szerint köszö­net illeti a lakosságot, hogy túl­nyomórészt pozitívan állt a be­ruházáshoz. - A megvalósítás összegből és mintegy 1 milliárd 50 milliós lakossági-önkor­mányzati erőből valósul meg. Azon ingatlantulajdonosok, akik a fejlesztéssel kapcsolatban létrejövő víziközmű-társulás tagjai - a szerződők kilencven százaléka tagja a társulásnak - nyolc év alatt mintegy 55 ezer forintot kell álljanak, a kevésbé jól járó keveseknek pedig mint­egy 260 ezer forintot kell ön­részként kifizetniük. t. c. Ellenőrzés az intézményeknél Elfogadta a közgyűlés a Nóg- rád megyei önkormányzat intéz­ményeinél a múlt évben végzett felügyeleti ellenőrzésekről szóló beszámolót, amelynek során hét intézményben összesen 58 eset­ben vizsgálódtak. Fokozott figyel­met fordítottak a költségvetési rendelet betartására, a vagyonvé­delem biztosítására és a belső el­lenőrzés hatékonyságára. Az általános értékelés szerint megállapítható, hogy az intézmé­nyekben megfelelő színvonalú, aktív szakmai munka folyik, mű­ködésük szabályozottsága általá­ban elfogadható. Az operatív gaz­dálkodáshoz kötődő hiányossá­gok, problémák elsősorban a kü­lönféle nyilvántartások, a számvi­teli fegyelem, a bizonylati rend te­rén merültek fel. Az ellenőrzése­ket végző hivatali munkatársak szerint ezek a problémák a belső ellenőrzés erősítésével, valamint a szervezetek hatékonyabb mű­ködtetésével csökkenthetők. A helyszíni munkába (a többéves tendenciának megfelelően) 2001- ben is bekapcsolódott a pénzügyi­ellenőrző, illetve az illetékes szak- bizottság egy-egy képviselője is. i ZAJLÓ KÓRHÁZI MUNKÁLATOK: Folyik a balassagyarmati kórház-rekonstrukció, az első ütem­ben az intézmény főépületét és a régi bejárati részt bontották le. A kórház ideiglenes bejárata a gyógy- szertári épület rendelőintézeti oldalához került. ___________________________________fotó: rigó tibor H ÍREK SALGÓTARJÁN POLGÁRI KÖR. A civil szervezet e ha­vi soros összejövetelét május 8-án 18 órakor tartja a József Attila Művelődé­si Központban. Vendég: dr. Csongrády Béla, aki bevezetésképpen a készülő­ben lévő »Zsinórpadlás nélkül - „Felvo­nások” Salgótarján színházi életéből« című könyvéről beszél. FOTÓTÁRLAT. Veres Mihály „Fél év­század fotói” című kiállítását május 7- én 17 órakor a Bóna Kovács Károly Ga­lériában (a megyei könyvtárban) nyit­ja meg Homoga József. „EZÜSTÉREM”. Jakab Gabriella, a Pódium Színpad tagja az „Anyám feke­te rózsa” című országos versmondó­versenyen második helyen végzett. NAGYBÁRKÁNY ADÓTORONY. A község határától északi irányban ötszáz méterre építi adótornyát a Pannon GSM, az önkor­mányzat által adományozott több mint félhektámyi területen.________■ F elavatták Ravasz István emléktábláját (Folytatás az 1. oldalról) Édesapja, dr. Ravasz Dezső hosszú évekig volt a Madách gimnázium igazgatója, és testvére, Ravasz Magdolna, sőt másik fia, if­jabb Ravasz Dezső is ugyanott tanított.- így joggal vallotta magát salgótarjáninak, s mi is joggal mondhatjuk: Ravasz István Sal­gótarján fia volt, mert ez a város adott ott­hont neki, és adott lehetőséget szellemi érle- lődéséhez, ifjúvá serdüléséhez. És ez a város volt - önhibáján kívül - tragikusan korai ha­lálának helyszíne is, ahol befejezte a sors ál­tal rövidre kimért életútját, költői pályáját - mondta beszédében Sarló Béla. Felidézte, már a korai versekben is meg­mutatkozott Ravasz István költői talentuma, s a költeményekben sűrítve a világon önma­gát kereső ember megannyi zaklatott kérdé­se, keserves felismerése. A fiatalember Eötvös-kollégistaként az egyetem bölcsészkarán tanult. Az 1956-os forradalom kitörését és első heteit Pesten élte meg és versben .üdvözölte azt. Novem­berben a szülői hívó-féltő szóra hazatért vá­rosába, ahol 1956. december 8-án déltájban szénlapátolás közben érte a sortűz egyik gyilkos lövése. Sarló Béla megfogalmazta azt is:- Ez az emléktábla olyan mementó, mely ugyan név szerint Ravasz István emléke előtt tiszteleg, de ugyanakkor tiltakozást is kifejez. Salgótarján minden jóérzésű, tisz­tességes polgára tiltakozását a mindenkori önkényuralom és a tömeggyilkosságok el­len, történjenek azok bárhol a világon tér­ben és időben. Mert a tömeggyilkosságot so­ha semmilyen történelmi helyzet vagy szük­ségszerűség nem indokolhatja.- Ravasz Istvánt és a vele együtt 1956. de­cember 8-án meggyilkolt ártatlan áldozato­kat Salgótarján polgárai soha nem felejthetik el. Azért nem, mert közösen mindannyiunk­nak együtt és külön-külön is a demokrácia békés fejlődésének biztosításával őrköd­nünk kell azon, hogy ami itt történt akkor, többé ne ismétlődhessen meg a város törté­netében - hangsúlyozta az alpolgármester, hozzátéve, Salgótarján várossá nyilvánítása 80. évfordulóján fejet hajt Ravasz István em­léke előtt. Az emléktábla-avatást és a beszédet köve­tően elsőként dr. Ravasz István helyezett el koszorút a család és a rokonok nevében. Ko­szorúzott az emléktáblánál Salgótarján ön- kormányzata, a Pofosz megyei szervezete, a Madách Imre Gimnázium, az egykori lakó­Ravasz István megkoszorúzott emléktáblája hely lakóközössége, a Madách-hagyomány Ápoló Egyesület és a salgótarjáni keresztény óvoda. __________ ______ DUDELLAI ILDIKÓ S íremléket állítanak Balázs Jánosnak Az eredeti sírhelyen, a régi központi temetőben állíttat sírem­léket Balázs János cigány festőnek Salgótarján önkormány­zata. A síremléket május 17-én avatják fel. A város 80. évfordulója meg­ünneplését előkészítő bizottság javaslatát fogadta el a közgyű­lés, hogy méltóan őrizzék meg Balázs János (1905-1977) salgó­tarjáni cigány festő emlékét. A síremlék felállítását korábban a városban élő, illetve elszárma­zott képzőművészek is kezde­ményezték. Salgótarján önkormányzata az európai hírű cigány festő életmű­vének gondozása, művészi örök­sége ápolása céljából beemelte a 80. évfordulóhoz kapcsolódó programsorozatba Balázs János életmű-kiállítását, valamint a Pa­lócföld folyóirat gondozásában elkészült kötet megjelentetését. Balázs János Álsókubinban született 1905 novemberében, és 1910-ben költözött családjával Salgótarjánba, ahol 1977. március 18-ig, haláláig élt az egykori Pécskő utcai cigánydombon álló kis kunyhójában. Cigány hagyo­mány- és hitvilágból építkező művészete, nemzetközileg is elis­mert művészettörténészek véle­ménye szerint, kiemelt helyet foglal el a cigányság európai kul­túrájában, s egyben a modem fes­tészet egyetemes értékei között. A május 17-én avatandó sír­emléken helyet kap Szabó Ta­más Salgótarjánból elszárma­zott szobrászművész bronz domborműve is, amely Balázs Jánost ábrázolja. Állástalanok iskolapadban - Minden szereplő vállalt valamit Három településen már vizsgáztak - Parkgondozóként dolgoznak A falu szebb lehet, a munkanélküli képesítéssel dolgozhat annak az összefogásnak köszönhetően, amelyben a minisz­térium, a munkaügyi központ, a települési önkormányzat, s az oktató iskola partnerként együttműködik. Vidékfejlesz­tés és foglalkoztatás egybekapcsolásának sajátos színterévé vált az utóbbi hónapokban néhány Nógrád megyei telepü­lés. A dolog lényege, hogy az állástalanok egy-egy csapata parkgondozói képesítést szerez, s már az oktatás ideje alatt megkezdi foglalkoztatásukat lakóhelyük önkormányzata, amely pályázaton szerzett támogatást ehhez. Nem csak a települések veze­tései, hanem a program minden szereplője vállalt valamit: az ön- kormányzatok pályáztak és fog­lalkoztatják a munkanélkülie­ket, utóbbiak igent mondtak a tanulásra. A munkaügy szerve­zett és támogajott, a szécsényi Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola pedig - szak­mai szolgáltató tevékenysége ré­szeként - oktatta, parkgondozó­nak képezte - s egyes helyeken még ma is képezi - az állástala­nokat Balassagyarmaton, Szécsényben, Nagyorosziban és Herencsényben. Czudor István, a szécsényi középiskola igazga­tója elmondta, hogy Nagyoroszi és Herencsény után ezen a héten kedden Balassagyarmaton is be­fejeződött a képzés - amely a múlt év őszén indult - a szécsé­nyi oktatás május végén zárul. A szécsényi mezőgazdasági szakképző iskola kihelyezett tagozatokon képezte az állástalanokat. u Szendrőné dr. Font Erzsébet, a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium főosztály- vezetője a herencsényi ünnepé­lyes záróvizsga alkalmával több szempontból is példamutatónak nevezte a kezdeményezést, mert ezáltal megújulhatnak, szebbek, virágosak, rendezettebbek lehet­nek a települések, csökken a munkanélküliek száma. Kiemel­te a tanulás közösségfejlesztő, helyi kötődést erősítő vonását. Mint fogalmazott: a tudás az, ami kiemeli az embereket nehéz helyzetükből. Ugyanakkor a fa­lumegújításhoz alapvetően szük­séges, hogy büszkék legyünk a helyre, ahol élünk. A főosztály- vezető úgy véli, az ilyen és ha­sonló példák elindítóinak talál­kozni kellene, hogy merítsenek egymás tapasztalataiból. (MJ|

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom