Nógrád Megyei Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-13 / 110. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉ P 2002. MÁJUS 13., HÉTFŐ Három szerelem között osztja meg magát A rendőrökről - de általában az egyenruhásokról - hajlamo­sak vagyunk azt gondolni, hogy nem is tartoznak a civilek közé, hiszen megkülönbözteti őket az egyenruha. Nos, ők ugyanolyan emberek, mint bárki más. Csupán a foglalkozá­suk miatt éreznek sokan fenntartásokat velük szemben. Azért talán, mert nem ismerik őket. A következőkben olyan rendőröket mutatunk be, akik méltán bizonyítják, hogy ugyanolyan érző, szerető, szorgalmas, szenvedélyes, fegyel­mezett emberek, mint sokan ebben a társadalomban. ez egy csapatmunka. Ez tetszett és valóban minden így működik.- Hány éve csinálja?- Nem éve - mondja moso­lyogva - néhány hónapja. Amikor ide jöttem, megkérdeztem, hogy annak ellenére, hogy én még csak közalkalmazott vagyok, részt ve­hetek-e a rendőrbajnokságokon. Mondták, hogy termé­szetesen.- Milyen gondolatok foglalkoztat­ják, jövőről, sportról?- Nagyon nehéz a kettőt együtt^ csinál­ni. Úgy ér­zem, maxima­lista vagyok magammal szemben, mert ha valamit teszek, azt próbálom jól végrehajtani. Mi­vel most kerültem ide, ebből kö­vetkezik, hogy rengeteget kell ta­nulnom. Az egy dolog, hogy az ember könyvekből mit tanul, de úgy igazából a munka révén lehet mindent jól megcsinálni. A gya­korlat a lényeg. Ehhez pedig na­gyon sokat kell bent lenni. Én megpróbálom úgy alakítani, hogy ha történik valami érdekes, próbá­lok végig ott lenni. Elmondás alapján nem lehet megtanulni a gyakorlatot. Sokszor megtörténik, hogy bejövök reggel hét órakor és este hazamegyek huszonegy óra­kor. Ez eléggé nagy megterhelés szellemileg, de fizikailag is. így kevés időm jut a sportolásra, de ami van, azt kihasználom. Nem akarom abbahagyni, hiszen már vannak sikereim, vannak otthon kupáim.- Jut ideje edzésre?- Szakítok rá - válaszolja és közben mutatja az okleveleit. Időközben bonyolította Adrien helyzetét, hogy az egyesület, amelynek tagja volt, megszűnt. Át kellett igazolnia máshová. Az utódegyesület viszont még nincs Koplányi Adrién tanárképző fő­iskolát végzett, s egy éve tanított már, amikor rendőr lett.- Úgy éreztem, hogy a tanítás nem elégít ki - emlékezik arra az időre. - Biológia-testnevelés sza­kos vagyok, tehát a sport innen adódik. Amikor befejeztem a főis­kolát, akkor kezdtem el verseny­szerűen sportolni. Úgy kezdődött, hogy gyerekeket edzettem, általá­nos iskolásokat, kis triatlonosokat. Itt aztán rábeszéltek, hogy indul­jak triatlonversenyen is. Emlékezete szerint 1998-ban indult Hatvanban a magyar rang­listaversenyen, s aránylag jól sze­repelt. Sikerült néhány jó ered­ményt elérni még tanárként. Per­sze csak az amatőrök között in­dult, nem a profik között. Ugyan­abban az évben Fadd-Domboriban egy nap két versenyen indult el. A debütáló futamban és az amatőr rövid távú futamban. Az előbbi­ben azok indulhattak el, akik elő­ször triatlonoztak, akik között má­sodik lett, délelőtt. Délután, a má­sik versenyen, a felnőtt női kategó­riában harmadik lett. Következő évben ugyanezt a versenyt Kecske­méten rendezték meg. Ott a felnőtt nők között egy másik korcsoport­ban második lett. A pedagógus or­szágos bajnokságon is második lett.- Ha egészen őszinte akarok lenni, azért választottam a testne­velést, mert szerettem volna to­vábbtanulni - mondja. - Minden­ből ötös voltam és a gimnáziumi testnevelő tanárom azt mondta, hogy ügyes vagy, menj el testneve­lés szakra. Megbeszéltük, hogy ak­kor harmadikban elkezdek edzeni, ő majd felkészít engem. S mivel a tanári szakon másik tárgyat is kel­lett vállalni, a biológia érdekelt, így ezt választottam.- Hogyan lett mégis rendőr?- Valahogy nekem mindig tet­szettek a rendőrök. Amikor szü­netben hazajöttem, s eljártam az edzőterembe, oda sokan jártak a rendőrségről is, meg olyanok is, akik rendőr-szakközépiskolába jártak. Ők mesélték, jó dolog. Aztán Adrien kapott egy olyan osztályt, csaknem negyven gyere­ket, akik mindenbe belekevered­tek, sok baj volt velük. Osztályon belül összevesztek és az egyik kis­lányt megverték, többen is. Ez az ügy bekerült a rendőrségre, s így közvetlenebb lett a kapcsolat. Osz­tályfőnöki jellemzést kellett adnia, kihallgatták. Aztán egy másik ta­nítványa miatt, akivel ugyancsak problémák voltak, szintén bejárt a kapitányságra.- Sok embert megismertem, és sokat beszélgettünk. Tetszett a légkör, érdeklődésemre az itteni­ek elmondták, hogy lehetne beke­rülni. Eljutottam Fürjes alezredes­hez, aki elmondta a munkaren­det, ami előírásos, de az ember sa­ját magának osztja be az idejét és bejegyezve. S ez a változás azzal is járt, hogy megismerkedett az erőemeléssel is.- Hogy fér össze ez a két sport­ág?- Teljesen más a kettő - mond­ja és valóságos kiselőadást tart a sportágról, amely három dologból tevődik össze, fekvenyomásból, guggolásból és a felhúzásból. A fekvenyomás alapgyakorlat, ebből külön versenyeket is rendeznek. Adrien ezt kezdte el és ezzel foglal­kozik. Teljesen véletlenül jött. 1997 novemberében volt egy fekvenyomó országos bajnokság, amikor megkeresték, s megkér­dezték lenne-e ehhez kedve. Lett. Elvitték a versenyre ahonnan, ho­zott egy harmadik helyet. Legkö­zelebb májusban a Balaton-baj- nokságon többet teljesített, viszont csak ötödik lett. Akkor egy ideig el­pártolt a fekve nyomóktól, és leiga­zolt a triatlonosak közé. Június vé­gén már ezen a versenyen indult. Később azonban újrakezdte a fek- venyomást is, ami különösen télen hasznos, amikor nem tud kerékpá­rozni és futni.- Melyik a nagyobb szerelem?- A triatlon sokkal komolyabb. Ott sokszorosát kell edzeni, mint a másik sportágban. Itt sokszor az elemekkel is meg kell küzdeni.- Rendszerezett életet él?- Szerencsém, hogy nincs csa­ládom, de a szüleimmel élek. Ott­hon mindenem megvan. Igaz, be­segítek, de első a munka meg a sport. Ide szorítom be a többit.- Mit tervez a jövőben, mit sze­retne elemi?- Annyit akarok elérni, hogy meg legyenek velem elégedve.- Milyen rendőri munkát vé­gez?- Nyomozó vagyok. Ez a legér­dekesebb munka. Izgalmas eljutni addig, hogy kiderüljön a tettes, és amikor leül velem szemben, s köz­löm vele miről van szó, s ő azt mondja, igen én voltam. Ez a leg­jobb érzés. Az ilyen sikerélmény mindent megér! PÁDÁR ANDRÁS Falunap, versengésekkel „fűszerezve” Nagy érdeklődés mellett tartották meg Őrhalomban a majálissal egybekötött falunapot, amelyet hatodik alkalommal rendezett meg a község önkormányzata és a körzeti általános iskola. Barátságos reggeli idő köszön­tötte a Kövecses-tónál gyülekező pecásokat, akik Bóta András hor­gászelnöknél jelentkezhettek a ha­gyományos horgászversenyre, amelyet végül Erdélyi Miklós nyert meg 2,6 kilogrammos fogással. Balga Sándor jegyző, a horgász­egyesület titkára és társai lélekme- legítővel, szendvicsekkel szolgál­tak a népes horgászverseny részt­vevőinek, akik közül az ifiknél Horváth Tamás lett az első. A fiata­labbak halfogó versenyében Csábi Dávid jeleskedett, megelőzve Ha­vasi Aknát és a csitári Huszár Szil­vesztert. Az általános iskolában asztalitenisz versenyek zajlottak és a páston megkezdődtek a gyer­meklabdarúgók küzdelmei. A fut- ballpálya-pást már délelőtt megtelt érdeklődő közönséggel, szülőkkel, rokonokkal, akik harsányan biztat­ták a fiatal focistákat, akiknek mér­kőzéseit Kanyó Roland vezette le. Végül Urbán Árpád őrhalmi iskola- igazgató és újonnan megválasztott országgyűlési képviselő tanítvá­nyai lettek mindkét korcsoportban az elsők, bizonyítva, hogy van ér­telme a Bozsik-programban való részvételüknek. Az első korosz­tályban az őrhalmi fiatalok mögött a balassagyarmati Szent Imre Álta­lános Iskola csapata végzett. A fel­sősök mérkőzésében jól szerepel­tek a csitári és a nagylóci iskolások, akiknek szintén jutott oklevél és díszes kupa a jó szereplésért. A legjobb mezőnyjátékosnak Chikán Pétert választották és a leg­több gólt Balázs Albin rúgta a küzdelmes mérkőzéseken. Az ügyességi versenyek sorát kötélhúzás, kerékpározás színesí­tette és a rendezők sorában ezúttal is ott volt Őrhalom és Hugyag nép­szerű plébánosa, Vizy Domonkos atya. Közben járták az utcákat az őrhalmi hagyományőrző kör éne­kesei, táncosai, akik ebéd után nagysikerű műsort adtak a meg­szaporodott közönségnek. A bab­gulyás először 300 főre készült, de olyan ízletesre sikeredett, hogy még 200 adagot kellett utána főzni az elismert szakácsnőként számon tartott Szarik Istvánnénak, akinek Kozmajer Miklósné és Molnár Gábomé segített a rengeteg mun­kában. Kanyó János őrhalmi pol­gármester a jó gazda gondosságá­val mindenen rajta tartotta a sze­mét és láthatóan örült a nap sikeré­nek, amelyet a testület tagjai is se­gítettek. Népszerű volt a Nagy At­tila által szervezett hagyományos autós ügyességi bemutató, ame­lyet Herédi Pál nyert meg, meg­előzve a főszervezőt és Bognár Ist­vánt. Az sem okozott nagy zavart, amikor az autók nagy kavargásá­ban Kovács Lóránt felborult a Tra­bantjával. De felborult a felfújható óriás csúszda is a nézők derültsé­gére. Szerencsére nem lett baj. A merészebbek, mint a hetedikes Boros Anikó messze láthattak a tűzoltóság magasba meredező lét­rájáról, amelyre Viktor Gábor őr­mester és társai szinte a falunap népes közönségét felkísérték. Sike­re volt a rendőrség és a határőrség bemutatójának is, amely az őrhal­mi majálisokon már hagyomány. A szomszédos településekről is számos rokon és érdeklődő érke­zett. Három hugyagi fiatalember, Vigh Ede, Jónás Roland és Berki Tamás kerékpárúkat támasztva nézték az eseményeket. A vidám forgatagban akadt kesergő is. A 49 éves Puszta Tibomé, aki alacsony rokkantnyugdíjából tengődik, mint a balassagyarmati kórház bel­li. osztályának egykori takarítónő­je. Míg a szép napsütésben a focis­tákat nézte, arról beszélt, hogy a betegség nem jó dolog és a sze­gény népekre is nézhetnének a po­litikusok. Olyan körülmények kö­zött nőtt fel, hogy még a szabad ég alá is került a család és az évek mú­lásával a reményei is lassan elszáll­nak. Tőle bizakodóbb volt a 73 éves Nagy Pál aki az 58 éves Cser­nyik János leszázalékolt lakatos társaságában szemlélődött. Míg beszélgettünk, az őrhalmi Nagy Mihály belőtt egy bombagólt a két- bodonyi öregfiúímak, akik Hajzsel József vezényletével próbálták megkavami az öregfiúk védelmét. Ez nem volt egyszerű dolog, mert az őrhalmi veteránokat Bodány István „apó”, a legidősebb játékos vezérelte, mint csapatkapitány és edző. Urbán Árpád iskolaigazgató, az egykori FIFA-játékvezető a ha­zaiaknak igencsak kedvező, 8-2-es állásnál lefújta a mérkőzést. De fújták az öregfiúk is a magukét a fi­nom babgulyás után, amelyet min­denki szorgalmasan leöblített és a Hugyagról érkezett jó énekesként számon tartott Benécs János part­jelző vezérletével ment a nóta. A nagy beszélgetésben még az is kiderült, hogy a kétbodonyiak fi­gyelmét fölkeltette a megyei napi-, lap egyik tudósítása, amely a hugyagi és balassagyarmati hoki­sok találkozójáról szólt még a té­len. Nem voltak restek és elautóz­tak Hugyagra, ahol fölvillanyozta őket az amatőr jéghokisok küzdel­me és meglepetten látták, hogy még a csapatok vendéglátásról is gondoskodott a hugyagi önkor­mányzat. Hajzsel József és társai el is döntötték, hogy ha majd fagy Kétbodonyban is csinálnak jégpá­lyát, hogy a környékbeli fiatalok számára is kedvelné váljon ez a szép téli sport. Ezek az álmok is el­hangzottak a nyárias őrhalmi má­jusi falunapon, amelynek támoga­tói között szerepelt Kanyó Ferencné zöldség-gyümölcs keres­kedő, az ipolyvecei FülöpHús, Ber­ták Józsefné Aranybárd hentes­boltja és az Erro '96. Kft. ' Az örhalmi majálison a nap hétszámra sütött, de melegük lett a jól sikerült szép nap estéjén a Tol­nai Tamás által szervezett ingye­nes utcabál résztvevőinek is, akik hajnalig ropták a táncot. SZABÓ ENDRE „Beszélni nehéz” Interjú Hevémé Tácsik Klára Kazinczy-díjassal A Kossuth rádió minapi „Be­szélni nehéz” műsorát hall­gatva felfigyeltem a bemondó által közölt, a múlt heti felad­ványt helyesen megfejtő isko­lák sorában a balassagyarma­ti Szondi György Szakközépis­kola és Szakiskola nevére. A felsorolásban a patinás, or­szágos hírű középiskolák, gim­náziumok sorában különösen hangzott a nem csupa kiváló ta­nulót magába foglaló intézmény neve. - Derítsünk fényt az igaz­ságra - határoztam el magam és bekopogtattam Hevémé Tácsik Klára tanárnőhöz megtudni, va­jon mi inspirálja a magyar nyelv és irodalom szakos pedagógust arra, hogy ilyen, messze nem kö­telező feladat ellátására vállal­kozzon.- Karácsony Sándor egyetemi tanár bő évszázada leírt gondo­latára emlékeztetem: Nyelvünk, nem mint nyelv, hanem mint kultúránk formális eleme: halálo­san beteg!”- Véleménye szerint e gondolat vesztett aktualitásából?- Nem, sőt! Azt kell monda­nom, hogy folyamatosan elgépie- sedő világunkban romlik a hely­zet és ez ellen a pedagógusnak tennie kell. SZAKMA- ÉS GYERMEKSZERETET- Kérem, vázolja az olvasó szá­mára életútjának, pályájának főbb eseményeit!- Balassis diákként a felejthe­tetlen dr. Szabó Károlyné egyéni­sége, nyelv- és gyermekszeretete volt számomra a meghatározó. Ibolya néni magyar órái szá­momra mindig élményt jelentet­tek. Szeretettel gondolok Pozonyi Anna tanárnőre, ő is a pálya irán­ti elkötelezettséghez segített hoz­zá. Húsz éve vagyok gyakorló pe­dagógus. Jelenlegi munkahelye­met megelőzően Cserhátsurány- ban, Herencsényben, majd a ba­lassagyarmati keresztény gimná­ziumban tanítottam. Mindenhol jó kapcsolatot sikerült kialakítani tanítványaimmal. Általános ta­pasztalat volt számomra, hogy a gyermekek keveset olvasnak, szókincsük nem, vagy csak ke­vés esetben éri el az iskolai és tár­sadalmi elvárásokat.- Hogyan próbált változtatni a kialakult helyzeten?- Az iskolai és közösségi ün­nepélyek megszervezése, betaní­tása és előadása volt a kezdet. Észrevettem, hogy a néhány ta­nulóból álló mag a sikereken fel­buzdulva egyre nívósabb felada­tokat is elvállalt, miközben a cso­port újabb és újabb'tagokkal gya­rapodott.- Csoóri Sándor írja: „Az anya­nyelvet ... el lehet felejteni. De nemcsak külföldön ... - el lehet felejteni idehaza is. Ha nem arra használjuk, amire való, a nyelv meghanyatlik. ” Érvényesek-e napjainkban a költ&író gondola­tai?- Az idézett gondolat igazsá­gát pedagógiai gyakorlatom iga­zolta. Segítettek kedves kollégá­im, dr. Bacskó Józsefné és Gaálné Versényi Judit is. Taná­csukra, a balassisok után isko­lánkban is beindítottuk a „Be­szélni nehéz” szakkört. ANYANYELVŰNK ÁPOLÁSA- Mit kell tudnia az átlagem­bernek erről a mozgalomról? Is­kolájukban miként működik a szakkör?- Péchy Blanka kezdeményez­te, célja pedig az anyanyelv ápo­lása, őrzése, a szép magyar be­széd elsajátítása volt. Intézmé­nyünkben magam alakítottam meg az első csoportot, majd Pásztor Sándomé és Sinkóné Szrenka Anikó kartársaim is csat­lakoztak. így napjainkban három csoport működik. A részt vevő aktív tanulók létszáma 20 fő kö­rül mozog. Szakköreink tevé­kenysége sokoldalú: mi szervez­zük, de városi rendezvényeken is egyre gyakrabban veszünk részt. Fontos feladat a trágár beszéd el­leni küzdelem. Nagy élmény az évente meg­tartandó országos találkozó és verseny, ahol négyfős csapatok komplex feladatok megoldásá­ban mérik össze tudásukat, fel- készültségüket: egy-egy csapat­tag versmondásban, helyesírás­ban, szép kiejtésben, illetve hangsúlyjelölésben versenyez. Munkánkat az RTV részletesen újságban és a rádióban kétheten­te megjelenő új feladatsor irány- mutatása alapján végezzük. A szakköri munka legügyesebbjei között kell említenem Kuliga Ju­dit és Sárosi Emőke nevét, akik az iskolai újság szerkesztésében segítenek, Horváth Renátát, ő a szép kiejtési ág egyik legjobbja. A hangsúlyjelek megfejtése terén elévülhetetlen érdemeket szer­zett Pleva Kitti, Sinkó Csilla, Rébeli Szabó Zsanett és Ádám Kinga. Végül mindannyiunk büszkesége Marosi Orsolya, aki miután megnyerte a megyei Ka- zinczy-versenyt, derekasan helytállt az országos megméret­tetésben is. Említést kell még ten­nem a nyári anyanyelvi táborok­ról, melyeken legjobbjaink ve­hetnek részt. ÖRÖM A MÁSOK ÖRÖME- Mi ajutalom a munkáért?- A gyermekek csillogó szeme, igyekezete és öröme. Ez a peda­gógus legfőbb jutalma. Van más is. Hatszor kaptunk ajándékot a Magyar Rádiótól, eredményes szereplésünkért. Deme László és Kerekes Barnabás professzor urak elismeréssel szóltak ered­ményeinkről. Megtiszteltetés számunkra, hogy a tavalyi nyári anyanyelvi tábornak városunk, iskolánk adhatott otthont. Személyes örömöm, hogy se­gítségünkkel megalakult váro­sunk „Beszélni nehéz” köre, a KÉVIG Középiskolában, BaRáné Simon Mária vezetésével. Ez azt jelenti, hogy Balassagyarmaton már három középiskola nyelv­művelő szakkörei vesznek részt az egész országot átfogó mozga­lomban. Munkámat Kazinczy- díjjal jutalmazták.- Kérem, fogalmazza meg anyanyelvi hitvallását!- Célunk, gyönyörű anyanyel­vűnk, esetünkben a palóc táj szó­lás őrzése, ápolása. Tudatosíta­nunk kell fiataljainkban azt, hogy ők a jövő záloga. Küzdünk a nyelv elsekélyesedése, a divat­szavak ellen. Csokits János sza­vaival: „Bármint látja Lille vagy Párizs, A magyar nyelv katedrális, Erős ige, égi oltár, Sziklakőbe vésett zsoltár. ” Arató János igazgató úr büsz­ke az országos hírű szakkörre. Örömmel nyugtázza az iskola magyar szakos tanárainak és a tanulók összefogásának eredmé­nyeképp immár két éve jól mű­ködő, az anyanyelvet védő, erősí­tő munkát. Tevékenységüket fontosnak tartja, ezért figyelem­mel kíséri és a jutalmazási lehe­tőségek számos módozatával, egyebek mellett az évenkénti ki­rándulás feltételeinek biztosítá­sával is díjazza az iskolavezetés az érintett pedagógusokat és diá­kokat. KALOCSAY FRIGYES Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a KER-T.O.M. Bt. (tel.: 32/463-439,30/475-83-80) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. szerkesztőségi rendszerrel készült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom