Nógrád Megyei Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-13 / 110. szám

2002. MÁJUS 13., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE RÉTSÁG 3. OLDAL Orsós magnók múzeuma Terény: hazánkban egyedülálló technikatörténeti gyűjtemény (Folytatás az 1. oldalról) a stúdió- és a félprofesszionális magnetofonok láthatók. Nagy ér­deme a gyűjteménynek, hogy a ké­szülékek működőképesek, a gyűj­tő maga javítja-karbantartja vala­mennyit.- A múzeum teljesen önerőből jött létre. Jelenleg magánvállalko­zásként működik. Célszerű lenne a továbbiakban olyan működési formát teremteni, amely a pályáza­tokon való részvételre is lehetősé­get ad. Mivel Nagy úr kinyilvánítot­ta, hogy magángyűjteményét az Országos Műszaki Múzeummal szoros együttműködésben kívánja fenntartani, ezért a magam részé­ről mindent megteszek annak ér­dekében, hogy anyagi segítséget kapjon - hangsúlyozta dr. Vámos Éva. A kiállított készülékek legöre­gebb darabját az 1940-es évek vé­gén gyártották. A második világhá­ború után az orsós magnók rend­kívül rövid idő alatt elterjedtek a vi­lágon. Magyarország nem szere­pelt az első gyártók között, de az 1950-es évektől az 1970-es évek elejéig több mint 40 típusú készü­lék készült hazánkban. A múzeum jól érzékelteti a sok­féleséget, csaknem 40 gyártó kép­viselteti magát itthonról és külföld­ről. Az orsós magnó technikai és esztétikai fejlődését egyaránt szemléletesen példázza. A magnó­szalagok és magnófejek gazdag gyűjteménye, s jelentős szakiroda- lom is megtalálható itt. A nemzetiszínű szalagot dr. Vá­mos Éva és dr. Surján László vágta át, megnyitva ezzel hazánk első orsósmagnó-múzeumát. Az állandó kiállítás telefon- egyeztetés után bármilyen idő­pontban megtekinthető. Az érdek­lődőknek csupán szerény belépti díjat kell fizetniük. ________(kolaji S zittyós csikós, dr. Bubó, a Szellem és a többiek Bár vasárnap egész nap jófor­mán megyeszerte csepergett, il­letve zuhogott az eső, Csesztvét megkímélték az égiek, így za­vartalanul megtarthatták a ne­gyedik nemzetközi madárijesz- tő-szépségfesztiválL A rendez­vény kitűnően sikerült, hu­szonnégy remek alkotás ké­szült el a község központjában, a patak partján lévő füves ré­szen. ezúttal egy helyen, a falut átszelő Fekete-patak partján elterülő füves részen készítették el műveiket a vállalkozókedvűek. A közös mun­ka erősítette az együvé tartozás ér­zését, el lehetett lesni másoktól a mesterfogásokat, s az egymás mel­lett sorjázó madárijesztőket köny- nyebben összevethette a zsűri. Az ítészek három szempontot vettek figyelembe: a működőké­pességet, az ötletességet és a fantá­A Csesztvei Hagyományőrző és Kulturális Egyesület, valamint az önkormányzat által rendezett ese­ményre már délelőtt 10 órától lehe­tett jelentkezni a szervezőbizott­ság fogadóasztalánál. Újdonság volt a korábbiakhoz képest, hogy ziadús nevet. Mire eleget tettek megtisztelő feladatuknak, a höl­gyek megfőzték a palóc gulyást, megsütötték a sós és az édes süte­ményt, így megkezdődhetett az ebéd. Minekutána ki-ki elverte éhét, a helybeli népdalkor asszonya ad­tak kultúrműsort. Az ezt követő eredményhirde­tésen három első helyezettet hir­dettek ki, mivel a bírálók a Szittyós csikós, a dr. Bubó és a Szellem ne­vet viselő madárijesztők között nem tudtak dönteni. Ám búslako- dásra a nem nyertes alkotóknak sem volt okuk, hiszen mindenki megkapta a rendezvényt támogató Svájci-Magyar Technológiai Kft. ajándék karóráját. Estébe hajlóan a helybeli és a nógrádmarcali focicsapatok derbi­jén drukkolhatott a falu apraja- nagyja, amelyen a csesztveiek 3-2- re győztek. Mementó az elpusztult állatokért Szabó Csaba organista kiállítása Mohorán Eredetileg dísznövénykertésznek tanult a szentesi Szabó Csaba, napjainkban is ezt a szakmát műveli, szabad idejé­ben viszont emléket állít az értelmetlenül elpusztult álla­toknak. Hat éve készíti szerves anyagokból az alkotásait, amelyekről elismerően vélekednek a hozzáértők. A 32 éves fiatalember tizenkettedik kiállítását május 11-én Mohorán, a Tolnay Klári-emlékházban nyitották meg. Az organistával a megnyitó előtt volt alkalmunk beszélget­ni.- Gyermekkoromtól szeretem a természetet, természet- és ál­latbarát vagyok - mondta. - Jár­va az erdőket, mezőket, sok ér­telmetlenül elpusztított állat te­temére bukkanok. Az elhullott béka, sikló, madár, sündisznó, teknős, lepke maradványaiból készítem a műveimet, mintegy emléket állítva nekik. Tehát én egyetlen élőlényt sem ölök meg! Alkotásaimmal szeretném ráirá­nyítani a figyelmet a természet és benne az állatok védelmére, ekképpen is szeretnék hozzájá­rulni az emberek gondolkodásá­nak megváltoztatásához. A kiállítást a felesége révén úgyszintén szentesi kötődésű Riskó Géza, a Színes Mai Lap fő- szerkesztője nyitotta meg.- Az mondom: Szabó Csaba. Az organista. Többen vagyunk, akik ismerjük művészetét. Itt, e dombvidékes tájon a síkvidék, Szentes küldötte tárulkozik ki. A kiállított alkotás megtekintése után szinte szót sem kell váltani a művésszel, mert az megmutat­ta hitvallását, belső énjét - kezd­te a kolléga, majd személyes val­lomásában elárulta: szereti a ter­mészetet. Mert a természet őszinte va­lóságában erőt, szépséget ad. S, ha úgy akarjuk, minket is befo­gad, tér és idő találkozik a végte­len sugallatával. Mi vagyunk az ember, ám a másik élőlény, aki csendre ítéltetett, nem szólalhat meg, de visszajelez, irányít, bölccsé tesz. Ám akadnak élőlé­nyek, amelyeknek halálát hozza a nap. A fiú reggel felkel, össze­szedi a tetemeket. Nem érti, mi­ért kellett így történnie. Élet és halál, örökre megosztó. Még nem tudja, a gondolat mennyire szabad, de lelke már megmoz­dult, védeni kell a vizeket, a ré­teket, az erdőket, az élőlényeket - elsősorban az embertől, az üz­leties világtól.- Szabó Csaba útja egyenesen vezetett a művészethez, az ön­megvalósításhoz. Figyel, rend­szerez, alkot, filozófiai mélysé­gekig jut el. Alkotásai fennma­radnak, segítenek tájékozódni. Segítségével tanúi lehetünk, hogy halál után is lehet hasznos élet. Ez a kiállítás fontos me­mentó nekünk, embereknek, élőlényeknek. Segélykiállítás az utókornak. Több mint hatmilli- árdan élünk a földön, figyel­jünk, vigyázzunk egymásra. Mohorán, Tolnay Klári legszere­tett ebb vidékén azt kérem mind- annyiuktól, segítsenek, ne pusz­tuljon el a természet - fejezte be gondolatait Riskó Géza, majd megnyitotta a kiállítást. Az elgondolkodtató, majd­nem azt írtam: sokkoló alkotá­sokat június 4-ig, naponta 11-től 17 óráig tekinthetik meg az ér­deklődők. ___________________________IKOLAJ LÁSZLÓ) G yermek néptáncosok gálája Felvételünk a balassagyarmati Lajtorja gyermek-néptáncegyüttes haladó csoportjának mű- során készült_____________________________________fotói rioótibob M ájus 12-én, vasárnap a ba­lassagyarmati Mikszáth Kál­mán Művelődési Központban települések együttesei vettek részt. A zsúfolásig megtelt nagyteremben Herczeg Hajnal­ka alpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd a tán­cos lábú gyermekek vették át a főszerepet. Balassagyarmatról a Lajtorja gyermek-néptánc­együttes óvodás, alsó tagozatos és haladó csoportja, a Kiss Ár­pád Általános Iskola 1. e osztá­lya, Drégelypalánkról a Langa- léta gyermek-néptánccsoport és annak utánpótláscsoportja, Ilinyből a hagyományőrző cso­port, Patakról az általános isko­la néptánccsoportja, Őrhalom­ból a hagyományőrző kör, Nógrádmarcalról az ifjúsági néptánccsoport és utánpótlás csoportja, Szécsényből az Igli- ce néptá'ncegyüttes mutatta be produkcióját. Játszva tanultak közlekedni Hatodik osztályosok országos versenye Salgótarjánban (Folytatás az 1. oldalról) részben a tanulók közlekedési, kerékpár-történeti és kerékpár­szerkezeti témakörben bizo­nyították felkészültségüket. A gyakorlatban először szerelés- ből-karbantartásból, majd jár­művezetésből „vizsgáztak”. Ebéd után a gyerekek és kí­sérőik megtekintették a sző­kébb pátriánkban hajdan vi­rágzó iparág, a szénbányászat tárgyi emlékeit bemutató bá­nyamúzeumot. Vacsora után hirdettek ered­ményt, s adták át a versenyen legjobban szerepeiteknek a dí­jakat. A mindvégig szoros ve­télkedésben a Vas megyei Téttry Dávid, (celldömölki Kalyer Gyula Általános Iskola) nyert, aki a lehetséges 1200 pontból 1080-at szerzett meg. Második helyen a Komárom megyei Pászti Csaba (kisbéri Petőfi Sándor Általános Iskola) végzett 1075 ponttal, harma­dikként a Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei Regős György (ragá­lyi általános iskola) zárt 1055 ponttal. A megyénket képvise­lő Máté Tamás (karancskeszi általános iskola) is remekül szerepelt, s a nyolcadik leg­több pontot gyűjtötte. A győztes tanuló iskolája 250 ezer, a második helyezetté 150 ezer forint értékű színes televíziót és videót érdemelt ki, míg a harmadik helyezett intézményét 100 ezer forint ér­tékű színes televízióval jutal­mazták. A nyertes tanuló 25 ezer, a második 15 ezer, a har­madik helyezett 10 ezer forin­tot kapott. A „mi fiunk” a Nóg- rád Megyei Balesetmegelőzési Bizottság különdíjában része­sült, a fényképező­gépet dr. Havasi Zoltán rendőr dan­dártábornok, me­gyei rendőrfőkapi­tány nyújtotta át neki. A többi részt­vevő a megyei köz­gyűlés ajándékát vette át Bőgős Ta­más tanácsnoktól. A napot a salgó­tarjáni ének-zene tagozatps Kodály Zoltán Általános Is­kola tánccsoportjá­nak műsora zárta. A tanulók és kí­sérőik vasárnap reggel utaztak el Nógrád megyéből. ~ ________ (K. I..I Fel kellett ismerni a bicikli alkatrészeit is ‘ fotó: g. é. P ünkösd a Medvesalján Határnyitóval egybekötött egész napos pünkösdi ünnepséget rendez május 19-én Cereden a Medvesaljai Kistérségért Egyesü­let. Ez alkalomból reggel 8-tól este 8 óráig megnyílik az államhatár Cered és a szlovákiai Tajti község között. Reggel 9 órakor 12 csapat rész­vételével labdarúgó-bajnokság kezdődik. Ezt követően a miskolci Spider csoport rendőrségi techni­kai bemutatóra invitálja az érdek­lődőket. A legkisebbekre is gon­dolva 13 és 16 óra között számos gyermekrendezvényre is sor kerül a faluház előtti parkban. A faluház­ban „A népművészet tárgyi emlé­kei a Medvesalján” címmel nyílik kiállítás. A délután kezdődő és ter­vek szerint estébe nyúló kulturális műsorban szlovákiai magyar ha­gyományőrző csoportok is fellép­nek, köztük Obást, Újbást, Medveshidegkút vendégegyütte­sei, valamint a domaházai népi együttes, a ceredi népdalkor és a község gyermek-néptánccsoport­ja. A pünkösdi vigadalmat este 8 órakor kezdődő bál zárja a falu­házban. HÍREK SALGÓTARJÁN TANÁCSADÁS. A Magyar Szocia­lista Párt ingyenes konzultációs szolgáltatása keretében május 14- én, kedden 15 órakor Bihary Lajos gyermekneveléssel, oktatással és pályaválasztással kapcsolatos kér­désekben várja az érdeklődőket a párt Kossuth u. 8. sz. alatti irodájá­ban. TÁRLAT. Lizsnyánszky Erzsébet kiállítását május 14-én, kedden 18 órakor a József Attila Művelődési Központ klubjában nyitja meg Bál­ványos Huba grafikusművész. NEM ZÖRÖG A HARASZT... Má­jus 15-én, szerdán este 6 órai kez­dettel a salgótarjáni Kohász Műve­lődési Központban a Petőfi Színját­szó Kör előadásában „Zörög a ha- raszt” címmel vidám jelenetek, ka­barétréfák szórakoztatják a megje­lenteket. KIKERÜLTEK A CSALÁDBÓL Amint arról hírt adtunk, egy 55 éves nevelőapa ellen folytat nyo­mozást a salgótarjáni rendőrség kiskorú veszélyeztetése miatt, a férfi ugyanis rendszeresen verte élettársa 12 és 14 éves fiait és ciga­rettáját is a gyerekek testén oltotta el. Időközben intézkedett a gyám­hivatal, a gyerekek már kikerültek a családból. BALASSAGYARMAT. ZENÉS ÁHÍTAT. Évadzáró zenés áhítatot tartottak május 12-én, va­sárnap a balassagyarmati reformá­tus templomban. Énekszóban, prózában, versben, művészi han­gok és hangszerek segítségével megemlékeztek az eddig megtett közös utakról, szolgálatokról, majd szeretetvendégségen vehet­tek részt az érdeklődők. ALSÓTOLD FELEMÁS EREDMÉNY. A régi kultúrház felújításához, tetőteré­nek beépítéséhez az önkormány­zat két pályázatot adott be a Nóg­rád Megyei Területfejlesztési Ta­nácshoz. A turisztikai célcsoport­ba tartozó pályázatukban kért ösz- szeget megkapták, a céltámogatás­hoz kötődőt pedig elutasították. Ti- zenkétmilliós beruházásról van szó. FELSŐTOLD FŰTÉSKORSZERŰSÍTÉS. Kor szerűsítették a felújított régi iskola épületének fűtési rendszerét. Eh­hez az ifjúsági minisztériumtól 350 ezer forintot kaptak, melyet sa­ját erővel egészítettek ki. Az épüle­tet távlatokban a falusi turizmus szálláshelyeként kívánják kialakí­tani. rendezték meg a második gyer- mek-néptáncgálát amelyen az Ipoly-parti város és a környező

Next

/
Oldalképek
Tartalom