Nógrád Megyei Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-04 / 78. szám
2. OLDAL BÁTONYTERENYE ÉS TÉRSÉGE 2002. ÁPRILIS 4., CSÜTÖRTÖK Sikeres szereplés a döntőben Amint arról már korábbi lapszámunkban is hírt adtunk, a bátonyterenyei Fáy András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium öt tanulója jutott tovább a „Szakma Kiváló Tanulója” országos verseny döntőjébe. A gyöngyösi Vak Bottyán János Szakközépiskolában március végén zajlott a megmérettetés: itt szóbeli vizsgán kellett helytállniuk a résztvevőknek, és a gyakorlatban is be kellett bizonyítaniuk, mennyire tudják alkalmazni az elméletben tanultakat. A két döntős hegesztőtanuló közül Nagy Zoltán a 10., Skaper Attila a 11. helyen végzett. A három szerkezetlakatos-tanuló közül Szegedi Ferenc harmadik lett. A már sikeres döntőbeli szerepléssel mindhármuk számára be is fejeződött a tanév: most már végzett szakmunkások, bizonyítványukat jeles eredménnyel kapták kézhez. A szakmunkástanulókat a fémipari munkaközösség tanárai készítették fel Krasznai István vezetésével. h. e. Folytatódik a ravatalozó felújítása Mátraverebélyben jelentős felújítások történtek az elmúlt időszakban. A Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanácstól 8 millió 535 ezer forintot nyertek árok- és útfelújításra: mostanra már megújult a Rákóczi, a Béke, a Szabadság és Damjanich út. Áthúzódó beruházás a ravatalozó felújítása, amelyre 1,8 millió forint pályázati pénzt nyertek. rendezési tervének elkészítése, amelyhez kikérték a civil szervezetek, az egyház és a vállalkozók véleményét is.- Jogos igény a lakosság részéről, hogy a 21-es főúton kijeL ______:__m__s____■...... .ír....... A ravatalozó épületén külső-belső felújításokat végeznek_________fotó: rigó tibor A z időjárás két héttel ezelőtt tette lehetővé a munkálatok folytatását: amint azt Nagy Attila polgármester elmondta, teljes tetőcserét, külső-belső felújítást végeznek, térburkolattal látják el az előteret. Régi lakossági igény volt áz urnafal állítása: az öiúcor- mányzat 500 ezer forint saját erő biztosításával most ezt is megvalósítja. Tavaly év végén adták át a településen a gázhálózatot, amely annyit jelent, hogy áttérhetnek erre a korszerű fűtési módra. Kányáson még várni kell egy keveset: a nyomáspróba itt is megtörtént, de bizonyos engedélyezési eljárások még hátravannak. Ugyancsak régi igény volt a kányásiak részéről az ebédkihordás megoldása: mostanra ez is rendeződött, Mátravere- bélyből gépkocsival viszik a napi egyszeri meleg ételt az igénylőknek. Hasonlóképpen megoldódott az üzlet kérdése is: egy vállalkozó önkormányzati segítséggel élelmiszerüzletet nyitott, így az alapvető élelmiszereket helyben is meg tudják vásárolni az ott lakók. Nem számolhatnak be előrelépésről a szennyvízcsatorna kérdésében: bár folyamatosan adják be a pályázatokat Bátonyterenyével,, eddig még nem sikerült nyerniük. A munka azért nem áll meg: folytatják a megkezdett útfelújításokat, az iskola-óvoda vezetékes gázra történő átállását. Az egyik legfontosabb feladat a község új lölt gyalogátkelő tegye biztonságosabbá a közlekedést - fejezte be Nagy Attila rövid összefoglalóját. - Mint ahogyan azt is szeretnénk megvalósítani minél előbb, hogy mindkét oldalon fedett buszváróban várakozhassanak az utasok, hiszen jelenleg ez csak az egyik oldalon biztosított. HEGE A tavasz beköszöntével megkezdődött a horgászszezon a maconkai víztározón FOTÓ: RIGÓ Vándorlás a megélhetésért- Nagyon szegény világ volt az én fiatalkoromban, ezért sokat dolgoztam, csak szenvedés volt a korombeli ifjak sorsa - meséli a Szuhán élő Nagy Józsefné, aki 1922. december 10-én látta meg a napvilágot.- Bezzeg mostanra nagyot fordult a világ sora. Aki nem akar dolgozni, elmegy munkanélküli-segélyre és fizetnek neki. A mi időnkben nem így volt. Már április elején „költöztek” a fiatalok á faluból: ki hat hónapos, ki négy hónapos summásnak ment - emlékezik Rozi néni. - Míg le nem telt az idő, addig szülők és gyermekek nem találkoztak, mert az utazgatás nem állt módjukban. Kiüresedett a falu, aki maradt, az pedig Péter-Pál napján indult az Alföldre aratni a nagygazdákhoz. Elmúlt a nyár és jött az ősz, akkor pedig mentünk a szüretre Gyöngyösre, s ez eltartott októberig. Ki- nek-kinek magának kellett megkeresni a kenyérre és a téli ruhára való pénzt. A szőlőszüretből tehát Nagy Józsefné is mindig kivette a részét. Azokat az időket így eleveníti fel:- Beraktuk az élelmet a házi szőttes „négylábú” tarisznyába, egy egész kenyeret, vöröshagymát, szalonnát, lekvárt, egy rongyból szőtt házi pokrócot, kinek mije volt. A tarisznyát a hátunkra kötöttük és egy vödröt is vittünk magunkkal, hatan kislányok így indultunk el mezítláb, az erdei gyalogúton, keresztül a Mátrán. Egyszer, mikor kiértünk Galyatetőre, összetalálkoztunk egy budapesti, fiatal úriemberrel. Azért mondom így, mert volt neki fényképezőgépe, s ezt látni nekünk nagy élmény volt. Le is fényképezett bennünket, küldött is képeket a nevemre. Róttuk az utunkat a Mátrán át a pesti fiatalemberrel, mert ő is Gyöngyösre tartott, vonathoz igyekezett. Mi csak Sólymosig mentünk, ott kerestünk szállást, ahol kaptunk. A földön, szalmán aludtak. Másnap hajnalban folytatták a menetelést Gyöngyösig, az ottani nagy piactérig. Csoportokban álltak és vártak, így „árulták” magukat.- Jöttek a szőlősgazdák, s kinek hány munkásra volt szüksége, úgy „vett” meg bennünket. Igaz, a pénz nem volt egyforma a gazdáknál. Egyik többet, a másik kevesebbet fizetett, de örültünk annak, hogy dolgozhattunk. Aki nem „kelt el,” ment vissza a szállására pihenni. Kerestünk egy kis pénzt, de nem vagy alig költöttünk, igaz, akkoriban nem is volt annyi finomság, mint most. Emlékszem, hogy Gyöngyösön a kirakatokat néztük végig, s ezzel kellett megelégednünk. Mire letelt az idő, elfogyott a kenyerünk, s a hozzávaló is, akkor elindultunk hazafelé a gyalogúton. A mi falunk a Mátra északi oldalán helyezkedik el, régen kilencszázan lakták, s háromszáz hold volt a földje. A föld ott van, ahol akkor volt, de a „bennszülöttek” már csak feleannyian vannak, mint régen. Azért kellett nekünk vándorolni, mert nem volt megélhetés idehaza. Sokat tudnék még mondani az életemről, de eljött az öregkor: nyolcvanéves vagyok. _____________ M. J. V ödör a kezükben, hátukon tarisznya, irány Gyöngyös 1938-ban..._____________________■ E melkedik a vízdíj A képviselők tavaly decemberben állapították meg Bátonyterenyén az ivóvíz-szolgáltatás hatósági díjait: döntésük alapján az ivóvíz-szolgáltatásnál 275 forintot, a szennyvíz-szolgáltatásnál 234 forint köbméterenkénti díjat lehet figyelembe venni. Akkor arról is határoztak, hogy a lakossági ivóvíz- és csatornaszolgáltatás díjának támogatási igénylését a tárcaközi bizottsághoz be kell nyújtani, amelyet január 3-án Mátraverebély önkormányzata nevében is megtettek. A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium jóváhagyása a közelmúltban érkezett meg: ennek alapján a lakossági ivóvíz és csatorna együttes ráfordítás díja 434 forint köbméterenként, amelyből 240 forint az ivóvíz köbméterenkénti ára. A lakossági vízdíj összegei az általános forgalmi adó nélkül értendők. Az igények elbírálásánál a kiadott útmutató szempontjait vették figyelembe. Összesen 1160 település nyújtott be támogatási kérelmet 5 milliárd 995 millió forint összegre, amelyből 4 milliárd 870 millió forintot osztottak fel. A tárcaközi bizottság döntése alapján Bátonyterenye 25 millió 612 ezer forint, Mátraverebély 3 millió 146 ezer forint támogatásban részesül. Ez az összeg a valós támogatás 95,4 százaléka, mert 2002. február 27-én egy ösz- szegben átutalták a támogatást. A korrigált támogatás 30 millió 145 ezer forint, amely több mint egymillió forinttal meghaladja a benyújtott igénylést. A többlet oka az, hogy a víz- és szennyvízszolgáltatás együttes támogatási küszöbértékét 440 forintról 434 forintra mérsékelték. A képviselő-testület a 2002-re elfogadott költségvetésében, hasonlóan az előző évek gyakorlatához, 5 millió forintos keretet különített el lakossági ártámogatás címén. Ez az összeg 15 forint köbméterenkénti lakossági ivóvíz-támogatást tesz lehetővé. Ugyanakkor határozatba foglalták azt is: csak azok részére javasolják a támogatást, akik rendszeresen fizetik az ivóvíz-szolgáltatás díját. Romlott az adóbevallási fegyelem Keményen fellépnek a kötelezettségek elmulasztóival szemben Bátonyterenyén a közelmúltban tárgyalta a képviselő-testület az ön- kormányzat 2001. évi költségvetésének beszámolóját. Amint a zárszámadáson elhangzottakból kiderült, az elmúlt év folyamán összesen öt alkalommal módosították a költségvetési előirányzatokat, feladatokat. A módosításokat részben a 2000. évi pénzmaradvány, részben a sikeres pályázatok, az önhi- ki-s támogatás, az évközi feladat- bővülés, illetőleg a működési hiány csökkentése miatti kiadás visszafogása indokolta. Dr. Balázs Ottó polgármester elmondta: tavaly jelentős pénzügyi forráshiánynyal gazdálkodtak, amelyet 104,2 millió forint likvid hitel felvételével tudtak ellensúlyozni, amelyet vissza is fizettek. A fejlesztési feladatokhoz 100 millió forint célhitel felvételére volt szükség: ezt a pénzt az ipari park előközművesítésére használták fel. Bár képviselő-testületi felhatalmazás volt működési hitel felvételére, ennek felhasználására nem volt szükség: a feladatokat a fejlesztési szabad pénzmaradványból finanszírozták. A polgármester kiemelte azt is: a központi szervek (Pénzügyminisztérium és Belügyminisztérium) a forráshiány miatti pályázatokat vagy nem, vagy csak részben fogadták el, de ezek nem akadályozták a 2001. évre tervezett feladatok végrehajtását. A gazdasági program végrehajtásáról szólva kiemelte: a különféle koncepciókra épülő főbb célkitűzések alapvetően teljesültek. A városi ellátás működőképességét fenntartották, zavartalanul működtek az átalakított intézmények is. Koordinálták a munkahely-teremtési és -megtartási tevékenységet, amelynek keretében megkezdték az ipari park előközmű- vesítését, illetve megkezdte az építkezést a Bátony-Steel Kft. Hangsúlyozta azt is, hogy a költségvetés működési hiányát 12,6 százalékról 4,3 százalékra csökkentették. A képviselők a 2001. évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót 2 milliárd 147 millió 545 ezer forint bevétellel, 1 milliárd 921 millió 700 ezer forint kiadással elfogadták. A 2001. évi költségvetés pénzmaradványát 194 242 ezer forintban hagyták jóvá, egyben utasították a jegyzőt, hogy intézkedjen a pénzmaradvány 2002. évi költségvetésen történő átvezetéséről. A helyi adózással kapcsolatos feladatok tavalyi végrehajtásáról Romhányi Gyula jegyző számolt be. Kiemelte, hogy összességében megállapítható: romlott az adóbevallási fegyelem az elmúlt év folyamán. A kötelezettség elmulasztása miatt kibocsátott felszólítások száma kétszeresére nőtt. 59 esetben éltek mulasztási bírság kiszabásával, 17 adóalany esetében utólagos adóellenőrzést végeztek, ületőleg 24 esetben kezdeményezték a vállalkozás megszüntetését. Az adóbevétel alakulásáról szólva elhangzott, hogy az előirányzatot 96,6 százalékban teljesítették. Helyi iparűzési adóból 127,4 millió forintot szedtek be, amely az éves előirányzat 97,6 százalékának felel meg. Gépjárműadóból 11,1 millió forint folyt be a saját költségvetésbe. A beszámolási időszakban 141,6 millió forint volt az összes adóbevétel, amely 15,2 százalékkal több a 2000. évi adóbevételhez képest. A növekedést úgy érték el, hogy az adó mértéke sem a helyi iparűzési adóban, sem a gépjárműadóban nem változott. A tájékoztatóból kiderült az is: a helyi iparűzési adóhátralék 1999 óta folyamatosan csökken: az időszak végére közel 12,8 millió forint volt az összes iparűzési adótartozás. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a gépjárműadó-hátralék folyamatosan növekedett az elmúlt években, tavaly csaknem 10 százalékkal több a kintlévőség, mint az előző évben. Az adóhatóság a beszámolási időszakban 154 hátralékossal szemben kezdeményezte gépjárművének forgalomból történő kitiltását: ennek eredményeként tavaly év végéig 68- an rendezték tartozásukat. A beszedett helyi adó 2001-ben az ön- kormányzat működési feladatainak fedezésére, költségvetési hiányának csökkentésére használták fel az önhiki- pályázat feltételei szerint. H. E. t - Tjfe. ttttlt 1 T~L Nógrádi Mrétia KiaHiSi Kft Felelős kiadó: KOPK A MIKT.ÓS iipvve7£tn ipazpató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztö-helvettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség lYJ I || ^ 13 A «I U I 13 I A 13 és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és teijesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. 11 v/VjJVf\33 megyei 3X3JVl-ii\3 Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a KER-T.O.M. Bt. k,vh m na Imi .r (tel.: 32/463-439, 30/475-83-80) juttatja el a lapot. Teijeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. , az újsága • * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. j az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóteijesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet._________________________________I szerkesztőség! rendszerei mszon.