Nógrád Megyei Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-11 / 84. szám 111. oldalon is

1 4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEG YEI KÖRKÉP 2002. ÁPRILIS 11., CSÜTÖRTÖK Palóc fesztiválsiker Szegeden Költészet, mint szabadságszerszám A napfényes csongrádi megyeszékhelyen adtak randevút egy­másnak a hét végén az ország, illetve elsősorban Kelet-Magyar- ország gyermek- és ifjúsági néptáncegyüttesei. Az országos fesz­tiválon szép szakmai és közönségsikert ért el a balassagyarmati Lajtorja gyermek-néptáncegyüttes, a csoport a vasárnap esti gá­lán a Szegedi Nemzeti Színház színpadán is bemutathatta „Va­sárnapi bandázás” című műsorát. A négy éve alakult együttesben ma hatvan gyerek ismerkedik a ma­gyar népzene és táncfolklór hagyo­mányaival. Az első néhány évben a különböző korú és tudású gyerme­kek egy csoportban tanultak táncol­ni, de a jelenlegi tanévben már lehe­tőség nyílt arra, hogy különböző szinten és három csoportban oktas­sák őket. Eszerint működik egy hala­dó, egy alsó tagozatos utánpótlás, és egy óvodás kezdőcsoport. Szegeden mindhárom képviseltette magát. Ön­kéntes alapon válogatták azokat, akik kedvet éreztek magukban, hogy az országos fesztiválon is színpadra álljanak. A kicsik népi játékkal vezették be a nagyobbak és haladók sárközi dala­it és táncát. Önállóságból is jól vizs­gáztak, mert vezetőjük, Tamásné Ve­res Kata, bemutatójuk előtt másfél órával az egyik szegedi kórházban megszülte második gyermekét, így nem lehetett velük. Ott voltak viszont a szülők, akik elkísérték a csapatot. A közönség hálás volt a jókedvű, oly­kor rutintalanságuk miatt tétova lép­tekért is, akárcsak a jóízű palóc be­szédért, s a koreográfiáért. A zsűri egyebek mellett nagyra értékelte, hogy egyszerre voltak színpadon a kezdő Idcsik, és a haladó nagyobbak, s közösen mutatták meg, mit tudnak együtt, egy csapatban. Ezért a vasár­nap esti gálán, a Szegedi Nemzeti Színházban ismét színpadra léphet­tek. Megalakulásuk után az első évben még csak városi rendezvényeken szerepeltek, az elmúlt években azon­ban megyei és országos szemléken is sikeresek voltak. Pedig nincs könnyű dolguk, hiszen nem áll mögöttük fel­nőtt-táncegyüttes, mint más sikeres gyermekcsoportok életében. Nincs több évtizedes múltjuk. A balassa­gyarmati művelődési központnak sem áll módjában, hogy több száz­ezer, vagy akár több millió forinttal támogassa például a fellépőruhák be­szerzését, a zenekari kíséret és az utazások költségét. A ház azonban kezdettől felkarolta ezt a városban és vonzáskörzetében is úttörő kezde­ményezést. Az intézmény biztosítja a próbatermet, az öltözőket, a techni­kai hátteret, és rendelkezésükre bo­csátotta szerény ruhatárát.- Nehéz volt elérni, hogy a táncol­ni tudó gyerekek ne csak egy évig jár­janak a foglalkozásokra, mint valami elvégzett tanfolyamra. Mára az együttes stabil törzstagokkal rendel­kezik, egy olyan maggal, akikre épí­teni lehet a jövőbeni táncegyüttest. Cél tehát a gyermekek megtartása, hogy utánpótlás-neveléssel kialakul­hasson egy különböző korosztályú csoportokból álló városi néptánce­gyüttes, amely majd helyt tud állni a nagyon magas színvonalú magyar gyermek és felnőtt néptáncmozga­lomban is - mondja Tamásné Veres Kata. Munkájukhoz a művelődési há­zon kívül immár az Örökség Gyer­mek Népművészeti Egyesülettől is segítséget kapnak, amelynek két éve tagja a Lajtorja, és a helyi, illetve a megyei önkormányzat, valamint a Palóc Gazda Mezőgazdasági Kft. is melléjük állt. Irodalmi műismeret szakközépiskolákban A minap Salgótarjánban, a Táncsics Mihály Közgazdasági Szakközép- iskolában - mint az elmúlt évi győztes intézményben - adtak randevút egymásnak a megyében működő szakközépiskolák csapatai, hogy ösz- szemérjék tudásukat irodalmi műismeretből. A megadott művek a következők voltak: a Mohácsi-féle irodalmi szö­veggyűjtemény I-II-III. kötete, Szo- phoklész Antigoné, Shakespeare Ró­meó és Júlia, Moliére Tartuffe, Vol­taire Candide, Csokonai Vitéz Mi­hály Dorottya, Puskin Anyegin, Kato­na József: Bánk bán, Vörösmarty Mi­hály Csongor és Tünde, Petőfi Sán­dor A helység kalapácsa, Az apostol, Arany János Toldi estéje, Jókai Mór Az arany ember, Mikszáth Kálmán Tóth atyafiak, A jó palócok, Beszter­ce ostroma, Madách Imre Az ember tragédiája, Stendhal Vörös és fekete, Tolsztoj Ivan Iljics halála, Móricz Zsigmond Szegény emberek, Úri muri, Kosztolányi Dezső Édes Anna. A versenyben az első helyezett a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázi­um és Postaforgalmi Szakközépisko­la csapata lett Tóth Anita, Képes Diá­na, Szabó Andrea összeállításban. Felkészítő tanáraik: Czirbuszné Bániczki Magdolna, Bottyán Zoltánná, Gombámé Papp Tünde. Második helyen a Stromfeld Aurél Gépipari és Építőipari Szakközépis­kola 2. csapata végzett (tagjai: Laczkó István, Zagyi Páer, PiUing Zoltán), felkészítő tanáruk: Hegedűs Éva. Harmadik helyezett lett a Stromfeld Aurél Gépipari és Építő­ipari Szakközépiskola 1. csapata (Burovinyecz Andrea, Klán Diána, Erdélyi Kataün), felkészítő tanáruk: Bordáné Kovács Zita.-_gy szerszám rejtett hibái a hasz- j-1 nálat során jönnek elő...” - írja )) JJjlClifford. Geertz. S talán nem köve­tünk el szentségtörést, ha úgy véljük, szer­szám a költészet is, a lélek művelésére szánt „isteni adomány", éppen ezért nem a papí­ron keletkező tintasorok jelentik, jelenthetik számára a valódi teret, ahol saját értékére lelhet, kijelölheti hatósugarát és nem is a nyomtatás. írásba zártan olyan a vers, mint a telelő mag. A hangzóvá nem tett, mások­ban meg nem zendített szavakról nem de­rülhet ki, hogy az ember szent, belső kam­rájának mely rétegét képes mozgósítani, mi­re alkalmas a „ritmizált” szöveg, az egyes sorokat hol faragta el alkotója, milyen mér­tékben életbarát egy-egy cizellált strófa, s bűvöli el a füleket. Megszólalásra, ankétra lenne szükség, hiszen a csöndnél sorvasz- tóbb körülményeket nehéz teremteni (ha nevezhetjük egyáltalán teremtésnek egy hangűr létrehozatalát). A költészet, mint egykoron, ma is helyzetekért kiált. Hozzuk hát helyzetbe a költészetet! Erich Fromm írja:.....A forradalmat csak lépésenként lehet megvalósítani. A szenve­dés lázadáshoz vezet: és a lázadás az, ami megvalósítja a felszabadulást szolgaság alól, ez a valami alóli felszabadulás vezet­het végül a szabadsághoz, a bálványimádás nélküli új élet felé. Semmilyen csoda nem képes azonban egy csapásra a szív megvál­toztatására is, minden nemzedék csak egy lépés megtételére képes. Azok, akik szen­vedtek és megkezdték a forradalmat, nem képesek a múltjuk kiszabta határokat átlép­ni. Csak kik már nem a szolgaságban szü­lettek, jutnak el az ígéret Földjére. ” M ivel a saját berkein belül elismert magyar költészet félévezredes múltja nem ismerte a szabadsá­got, elkerülhetetlenül forradalmivá vált, for­radalmi szerepet kellett hogy betöltsön: így költő és követője soha nem léphetett arra a földre, amit megígért, rabság ellen küzdő rab maradt. Rabsága azonban - gazdasági és társadalmi változások közepette és hatá­sa alatt - egyre bonyolultabb alakot öltött, átszőtte a technikai haladás ígérete: több szabad időhöz jutsz, ha találmányaink be­vonulnak a mindennapjaidba: de hogy ezt elérhesd, előbb dolgozz még többetf!) - amit új és új kínálattal a végtelenségig fenn lehet tartani, de nem lehet a végtelenségig fokozni. Az eseményekben meg a dolgok­ban egyre átláthatatlanabbá váló kiszolgál­tatottság a versfaragóból is egyre összetet­tebb szóképeket hívott és hív elő. Időben elő­re haladva a sorok értelmezhetősége olyan intellektuális „alapműveltséget” kívánt, amit éppen annak a hatalomnak a képvise­lői birtokoltak, s az általuk működtetett ok­tatási intézmények terjesztettek, amely elle­nében maga a „rigmus” megszületett. A népet ugyan lehet bolondítani, maszlagokkal etetni, de a lelkét nem. Fiai között folyamatosan és nagy számban akadt rímfaragó, aki első­sorban önön világának akart megfelelni, másodsorban szükebb környezetének, har­madsorban a líra tradicionális szabályai­nak, s nem a „mesterség" elvárásainak. S mivel a „közönséghez" való eljutás alapfel­tételének a XX. század második felére már a szakma ítélőszéke bizonyult, ezen művek megszólaltatása - s ezzel megmérettetése - rendre elmaradt. E léggé köztudomású, hogy a nem pre­ferált dolgokat az enyészet hamar el­éri. Költészetünk jelentős része (még az időlegesen támogatott művek is) - vers­mondók és hallgatók hiányában, erre a sorsra jutott. S meglehet, nem csupán az ar­ra érdemes rész. A hatalmi szelekció ellen csakis a nyilvánosság hívhat életre olyan kultúrkeretet, melyben a lélek líra általi megérintése és érintettsége stabilizálódik, élhetővé lesz. Szerepük birtokában juttatott szavak beteljesítik hivatásukat. A költészet, ha nem szólhat, vagy nincs kihez szólnia, semmit sem ér. Saját hazájá­ban kell prófétává válnia. Még ha Erich Fromm a maga intellektuális erejével tuda­tosította is: „a próféta, aki magát állítja, ha csak egy pillanatra is, a középpontba, azt bizonyítja, hogy nem érett arra, hogy vezér legyen a szabadságba. Ő csak a szabadsá­gig vezethet." HANDÓ PÉTER Nógrád megye jövőjét láthatjuk egy spanyol tartományban? Spanyolország nem csupán napsütötte tengerpartokból és száraz belső síkságokból áll. Olyan területe is akad, ahol nem táncolják a flamencót, nem esznek paellát és még bika­viadalt sem rendeznek vasárnaponként. A félsziget északnyugati csücskében fekvő Galícia tartomány népének kelta eredete sok mindent elárul a régió jellemzőiről. A 29424 négyzetkilométer területű autonóm országrész he­gyes-dombos vidékét folyók és patakok szelik keresztül, er­dőkben és zöld legelőkben gazdag tájai, esős, enyhe éghaj­lata sokkal inkább a brit szigeteket idézi. A salgótarjáni J. L. Seagull Alapítványi Iskola 2001 júliusá­ban fejezte be a térségfejlesztési és foglalkoztatási menedzserek menedzserképzését, amelyet a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ megbízásából végzett. A munkaügyi központ kapcso­lata a menedzserekkel folyama­tos, 2003-ig bértámogatást is biztosítanak a foglalkoztatott menedzsereknek. Ma a megye mind a hat kistérségében tevé­kenykedő menedzserek két éve a brit SQW tanácsadó cég gya­korlati programjában is részt vesznek, melynek vezetője dr. Kathrin Peters, az SQW társigaz­gatója. Ezen program célja, hogy a menedzsereket, megyei döntéshozókat képessé tegye a majdani uniós finanszírozási források érdemi felhasználásá­ra. Ezekhez a pályázatokhoz azonban gyakran szükséges, vagy „csupán” hasznos, ha a magyar intézmények rendelkez­nek európai uniós partnerekkel, testközelből ismerik az ottani gyakorlatot, módszereket. A J. L. Seagull 2001-ben be­adott pályázatát egy külföldi út megvalósítására az Európai Unió Leonardo programja - amelynek magyarországi koor­dinátora a Tempus Közalapít­vány - támogatandónak ítélte, így 2002. április 26. és május 5. között 25 fő ismerkedhet a galí­ciai vidékfejlesztésben aktív szervezetek munkájával. A tér­ségfejlesztési és foglalkoztatási menedzserek mellett szintén a csoport tagjai a kistérségi társu­lások, a Nógrád Megyei Munka­ügyi Központ, a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Közép-magyaror­szági Regionális Fejlesztési Rt., a Nógrád Megyei Önkormány­zat Közgyűlése, a Nógrád Me­gyei Területfejlesztési Tanács, Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata, az ITO Hunga­ry, a Nógrád Megyei Turisztikai és Közművelődési Intézet és a J. L. Seagull Alapítványi Iskola képviselői. A keresztény zarándokok több mint 1000 km-es útjának végcélja immár több mint egy évezrede a Galícia területén ta­lálható Santiago de Compostela katedrálisa. A J. L. Seagull Ala­pítványi Iskola csapatát azon­ban más szándékok vezérlik, mint a hajdani vándorokat. Ezek többek között:- egy európai uniós tagország korábban elmaradott területé­nek térségfejlesztési kultúrájá­nak, gyakorlatának megismeré­se,- annak vizsgálata, hogyan járult hozzá a különböző mére­tű és témájú projektek sikere egy tartomány jólétéhez,- annak elemzése, hogy mi­ként befolyásolja az uniós csat­lakozás a térségfejlesztés, foglal­koztatás intézményeinek mun­káját és a helyi közösségek min­dennapjait,- tapasztalatszerzés a térségi fejlesztési programok megvaló­sításában,- a kis- és középvállalkozások fejlesztési gyakorlatának tanul­mányozása,- a foglalkoztatásnövelés esz­közeinek tanulmányozása,- a fogadóintézmények euró­pai uniós projektkészítési, pro­jektmenedzselési, felnőttképzé­si tapasztalatainak megismeré­sére, azok magyarországi fel- használásának, adaptálási lehe­tőségeinek megteremtése,- a Nógrád megyei fejlesztő intézmények kapcsolatrendsze­rének bővítése galíciai partne­rekkel, a jövőben közös projek­tek elkészítése, azok uniós for­rásból történő finanszírozása,- az önkormányzati, a civü, valamint az üzleti szféra Galíciá­ban hatékonynak bizonyult együttműködési gyakorlatának megismerése és a tapasztalatok tényleges felhasználása a részt­vevő szervezetek jövőbeni pro­jektjeiben,- uniós együttműködési ta­pasztalatokkal rendelkező csa­pat kialakítása Nógrád megyé­ben. A fogadó intézmény, az A Coruna városában található Paideia Alapítvány 1986 áprili­sában alakult, mint egy, a hu­mán és szociális tudományok területén működő, kutató és ok­tatási intézmény. Független és pártatlan helyzetéből a Paideia megkísérli harmóniába hozni egymással a magánkezdemé­nyezéseket és a szociális igénye­ket. A szervezet eddigi működé­se alatt kapcsolatokat, együtt­működéseket épített ki társulá­sokkal, szövetkezetekkel, civil szervezetekkel, vállalatokkal, a médiával és általában véve a tár­sadalommal. A program során lehetőség nyílik konkrét helyi fejlesztési projektek megismerésére, regio­nális és települési szintű fejlesz­tési ügynökségekkel, polgár- mesterekkel való találkozásra és a velük való tapasztalatcserére, konzultációra. A szakmai prog­ram első fele az északi kikötő- és iparvárosban, A Corunában, második része pedig az idegen- forgalmáról ismert galíciai fővá­rosban, Santiago de Compostelában zajlik majd. A több mint 2,7 millió lakost számláló Galícia tartomány Spanyolország 1986-os uniós csatlakozás előtti helyzete sok tekintetben hasonló a mai Nóg­rád megye helyzetéhez. Galícia a spanyol országha­tár mentén helyezkedik el, fo­kozatosan öregedő lakossága csökkenő tendenciát mutat (el­lentétben a spanyol trenddel). Még a nyolcvanas évek elején is jellemző volt a népesség elván­dorlása, 1998-ban 804 600 galí­ciai élt a tartományon kívül. A fiatalkori elvándorlás még ma is probléma. Az utóbbi tizenkét évben azonban több mint hat­vanötezren tértek vissza Galíci­ába, főleg a gazdaság fejlődésé­ből adódó okok miatt. A szociális-gazdasági rend­szer 1990-es évekbeli eredmé­nyei: az egy főre eső GDP érté­kének folyamatos közeledése a spanyolországi és európai uni­ós átlag felé, infrastrukturális és tőkeeszközökben történő fejlődés, ipari átszervezés, a ga­líciai termékek és szolgáltatá­sok exportjának növekedése Spanyolországba és nemzetkö­zi piacokra, Galícia megválto­zott imázsa, mind a tartomá­nyon belül, mind azon kívül. Ez az új galíciai imázs, mely a minőségéhez és a hagyomá­nyos elemek megújulásához, megújításához kapcsolódik, a jövő szempontjából stratégiai eredménynek mondható. Galícia emberi, természeti és technológiai forrása alapján jelenleg optimális iparosítási szintjének elérése felé halad. Az utóbbi években jelentős erőfeszítések történtek a kü­lönböző létesítmények moder­nizálására és a nemzetközi pia­cokra való belépésre, amely ma már jelentős eredményeket produkál. Legjellemzőbbek az élelmiszeripar, faipar, textil­ipar, kézművesipar, telekom­munikációs és audiovizuális ipar. A galíciai autonóm önkor­mányzat elnöke 2000-ben ki­adott köszöntője szerint a múlt tervezett projektjei ma már kézzelfogható valósággá vál­tak. A fejlődés igen jelentős volt az oktatás és egészségügyi szolgáltatások területén, a tele­kommunikációt illetően pedig kiugró. Galícia immár modern úthálózata a közeljövőben be­fejeződő projekt, eredmények láthatóak még az infrastruktú­ra fejlesztésében, a vidéki élet­forma megőrzésében, a város- tervezésben és mindezekhez kapcsolódó alapszintű szolgál­tatások biztosításában. Galícia neve az új évezredben szeren­csésen elvált a marginalizmus és a visszamaradottság fogal­maitól. A programban részt vevő 25 nógrádi térségfejlesztő kiad­ványban és konferencián szá­mol majd be a projektet finan­szírozó Leonardo programiro­dának, valamint a megye köz­véleményének. ________________________KORÚ HELY TAMÁS a Leonardo tanulmányút projektmenedzsere A Coruna kikötője a spanyolországi Galícia tartományban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom