Nógrád Megyei Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-18 / 41. szám

2 . OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2002. FEBRUÁR 18., HÉTFŐ Kemény munka vár az acélgyárban maradókra- mondja a búcsúzás előtt álló vezérigazgató, Ormándi Sándor Ormándi Sándor, a Salgótarjáni Acélárugyár Rt. vezérigazgatója 2001. június 21-én került a nagy múltú üzem élére, az akkori több­ségi tulajdonos Magyar Fejlesztési Bank Rt. felkérésére. Hét hónapos megbízatása a tulajdonosváltással hamarosan lejár. Vállalta, hogy ol­vasóink számára vázolja a gyár helyzetét, jövőképét, s hogy mi tör­tént e bő fél év alatt az ódon falak mögött.- Kinevezésem egybeesett azzal az időszakkal, amikor az igazgatóság el­nöke távozott, s egy belső ellenőri vizsgálat számos hibát tárt fel a gyár gazdálkodásában és működésében. A gyár ettől eltekintve is - kis túlzással - több sebből vérzett, nem volt tehát kérdéses, hogy válságmenedzselésre kértek fel. Azt is a tudtomra adták, hogy készítsem fel a gazdálkodóegy­séget a privatizációra, addig is próbál­juk meg stabilizálni a termelést, a mű­ködést - emlékszik a kezdetekre a ve­zérigazgató. Mindez olyan időszakban történt, amikor az acélipar recessziója a legna­gyobb mélypontja felé tartott és ahol még napjainkban is van. Csodát tenni tehát nem volt egyszerű, s ráadásul ki­derült, hogy a cégen belül van egy vezetési, külső és belső piaci válság, van egy szervezeti rendezetlenség, s egy kemény pénzügyi válság. A költ­ségek gyors csökkentésére sem volt kilátás, ráadásul a forint-sávszélesí­tésnek köszönhetően az import ol­csóbbá vált, a konkurencia eseten­ként 20-40 százalékkal jobb árral je­lent meg, mint az Acélgyár Rt., az ex­port pedig szinte azonnal megdrágult. Ebben a helyzetben nem lehet más stratégiát kitűzni, mint a piaci helyzet javítását, a kereskedelmi és marke­ting- apparátus megerősítésével, egy professzionális szervezetbe tömöríté­sével. Ennek hatására az árbevétel már augusztustól emelkedni kezdett. Ezzel szinte párhuzamosan meg kel­lett kezdeni a szervezet ésszerűsíté­sét, korszerűsítését, vagyis, a kétpólu­sú irányítást egypólusúvá tették.- Vezetőket kellett átcsoportosíta­nunk, ami rendkívüli lelki terhet je­lentett az érintettek számára. Ez a fo­lyamat a mai napig sem fejeződött be, hiszen minden átszervezésnek van egy időszükséglete, amikor a benne élők megemésztik a történteket - mondja. A harmadik nagy válságkor a gyár pénzügyi nehézségeiből következett. Az Acélgyár Rt. jelentős szállítói tarto­zást tartott nyilván, s a vevőállománya is magas volt. A magyar gazdaságban általánosan jellemző tendenciával áll­tak szemben: rövidebb időre kell fizet­ni a szállítót, mint ahogy a vevőtől a vételár bejön. A kettő közötti különb­séget a cégnek kell finanszíroznia, az rt. pedig nem volt ebben a helyzet­ben.- A likviditás helyreállítása érdeké­ben elkezdtük a költségek lefaragását, különösen az anyagköltség szintjét. Másrészt hozzá kellett nyúlnunk a lét­számhoz is, ami a járandóságok meg­fizetése miatt újabb terheket jelentett. Nem kerülhettük meg a vevőállomány drasztikus csökkentését sem, vagyis, az összes tartozó vevőnket felszólítot­tuk a fizetésre. Ez rendkívül kényes terület, hiszen azt a partnert vagyok kénytelen szorongatni, akire egyéb­ként hosszú távon számítok. Kezde­ményezésünknek lett ugyan eredmé­nye, de nem teljeskörűen, hiszen a ve­vőkörünk is érzékeny a recesszióra, őket is elérte a likviditási probléma - emlékezett vissza Ormándi Sándor. A szakma hozzászokott a 60-80 na­pos fizetési határidőhöz, ezzel szem­ben a társaság azt kérte, rövidítsék le a határidőt 30 napra. Volt, aki megértet­te a gyár problémáját, volt, aki ennek hatására hátat fordított. Természete­sen ilyen helyzetben megpróbálja az ember a belső tartalékokat is feltárni, illetve a költségeket csak emésztő ob­jektumokat - így az SKSE-stadiont - rentábilissá tenni, a termeléshez nem kapcsolódó ingóságokat értékesíteni.- A válsághelyzetben mindent, ami nem tartozik a termeléshez, sajnos, meg kell kísérelnünk értékesíteni. An­nak érdekében, hogy az alaptevékeny­séget fenntartsuk, s egy nagyon fontos másik területet, a fejlesztést ne kelljen elhanyagolnunk. Sokak előtt ismert a Hyferp környezetvédelmi és technoló­gia fejlesztési program, amelyhez gyá­runk is csatlakozott. A jövő érdekében ezt kénytelenek voltunk felvállalni, de az ehhez szükséges, jelentős önerő to­vább nehezítette a cég likviditási hely­zetét - hangsúlyozta a vezérigazgató. Amikor a piacon esnek az árak, az igények csökkennek, amikor komoly pénzügyi terhekkel néz szembe a gyár, nehéz meghozni a jövőt szolgáló döntést, de meg kellett hozni. A Hyferp-fejlesztés prioritást kapott, s ma már megnyugtatóan mondhatjuk el, hogy sikerült is befejezniük. Ezek­ben a napokban zajlik a próbaüzem, mind a hengerműben, mind a huzal­műben.- Likviditási gondjaink ugyan nem múltak el menet közben, de szükség- helyzetben a többségi tulajdonos, az MFB Rt. mindig ott állt mellettünk - mondotta. - Ehhez ösztönzésül végre­hajtottunk egy erőn felüli bérfejlesz­tést is. Az ezzel párosuló létszámle­építést nem automatikusan hajtottuk végre. Azt mondtam, nézzük meg előbb a piacot, tudjuk-e biztosítani azt a rendelésállományt, amely a meg­lévő kollektívának kenyeret ad. Meg­néztük, s azt tapasztaltuk, hogy szá­munkra a belföldi piac felvevőképes­sége korlátozott, az egyetlen kitörési irány az export lehet, a korábbi finn­országi mintára. A piacszerzés egyik fontos feltétele a nyelveket beszélő, jól felkészült kereskedő. Ezért új kollégá­kat vettünk fel ezen a területen, mód­szertani tréningeket szerveztünk szá­mukra. Nagyon nehéz az emberekkel megértetni, hogy elmúlt az az idő­szak, amikor csak tonnában kellett gondolkodni - vélekedett Ormándi Sándor. - Az eredmény a döntő, még ha kevesebb tonnával is párosul! S itt van még a termékszerkezet. Ala­csony feldolgozottságú, kis hozzá­adott értékű, kis nyereségtartalmú ter­mékkel nem lehet jövőt építeni. Elke­rülhetetlen volt, hogy megfogalmaz­zuk: gyártmányfejlesztés nélkül a küzdelem hiábavaló! A napi harcok mellett a távolabbi jövővel is foglalkozni kellett. Megkez­dődött a cég középtávú stratégiájának a kidolgozása, külső szakértők bevo­násával. Az is kitűnt, hogy rövid időn belül el kell jutni a magasabb feldol­gozottsági szintű késztermékek felé, a félkész-, vagy alapanyagszintről. Azt is megfogalmazták, hogy évente 5-10 százaléknyi, új termékből eredő árbe­vételt kell elérni évente.- Az elmúlt hónapokban a miskolci egyetem közreműködésével megkez­dődött a cég logisztikai szempontú át­világítása is - tette hozzá. - Az anyag már összeállt, ezekben a napokban a várható intézkedéscsomagot dolgoz­zuk ki. Igen fontos dolognak tartom, hogy a gyáregységek után az egész gyárra megszerezzük az ISO szerinti minősítést, ami szintén elkezdődött a Széchenyi-terv támogatásával. Mindvé­gig olyan intézkedéseket próbáltunk meghozni, amelyek a privatizáció előtt javítják a cég versenyképességét, stabi­litását. Ennek a folyamatnak nem va­gyunk a végén, de már az új többségi tulajdonosra vár a befejezés. Remélem, ő is így látja. Igaz, a stratégia a mostani felállás miatt módosulhat, például a járműipari beszállítás irányába, de az biztos: a megkezdett intézkedések nagy részét folytatni kell. Az elmondot­takból is látszik, hogy nem evolúció volt ez, hanem revolúció. E sokrétű változás feldolgozására időt kell hagyni a szervezetnek, hogy ezeket befogadja. Nagyon örülök, hogy ezt a munkát én kezdhettem el, vagy gyorsíthattam föl, csak azt sajnálom, hogy már nem én fejezem be. De egy biztos: a gyárban le­zárult a „maszatolás” időszaka, sínre tettük a folyamatot, s én azzal a tudat­tal állok fel, hogy jó kezekben marad a csapat. Sajnálom, hogy egy sor tehetsé­ges kollegát itt kell hagynom, de van­nak olyanok is, akik nem vették fel a fordulatot, s a rendszer könnyen kipör­geti magából őket. Az itt maradókra ke­mény munka vár, s ehhez kívánok ne­kik sok sikert, egészséget. _____________________________________________T. N. L. |PR| „ Hamarosan a száz évet is megéljük...” Ismét „ ülésezett” a kilencvenesek klubja Balassagyarmaton- Úgy rohan az idő, hogy hamarosan a száz évet is megéljük - magyarázta a 93. évét taposó Mogyorósi János, ahogy barátait, a kilencvenesek klubjának tagjait megpillantotta a balassa­gyarmati Balassa étteremben. A havonta vagy a nevezetesebb évfordulókon itt összejövő társaság ezúttal Krekó József nyu­galmazott főorvos 87. születésnapját ünnepelte, a betegeskedő 89 éves Tornyos Viktor és Honti István távollétében. Szeretet­tel emlékeztek meg a legutóbbi találkozón még ott volt, de már az égi mezőkre került a 87 éves Czirják Imre tüzérmémökről és a 92 éves Kovács Jánosné vasdiplomás tanítónőről. Mind­ketten, ha tehették, szívesen jártak el ebbe a társaságba. A köszöntők és koccintások után Krekó József azt emlegette, amikor ment szakvizsgázni, a Dr. Kennessey Albert Kórház igazgatója azt írta a működési bi­zonyítványába, hogy „igen ma­gas fokú elméleti képzettség mellett átlagon felüli sebészi tu­dással rendelkezik.” A nagy tisz­teletet kiérdemelt sebész hu- szonnégyezemél is több műtétet csinált meg 1940 és 1980 között, köztük olyanokat, amelyeket se­hol az országban nem végeztek addig. Utódja, dr. Ján Huba, a neves sebészorvos is elismerés­sel szólt, amikor a műtétek leírá­sát a naplóban átnézte. A társaságnak szíves szóval töltögető Déska János gazda megjegyezte, hogy őt harminc­négy éves korában úgy műtötte meg visszérre a Krekó doktor, hogy nem vágta fel a lábát és a ritka műtét jól sikerült. Azóta is szívesen szolgál neki azzal, ami­vel tud. így jött el erre a születés- napi találkozóra, ahová borait és príma törkölypálinkáját is magá­val hozta. A társaság megrökönyödésére a 92 éves dr. Ibrányi Endréné gyalog jött le a lakásától, ami 12 éve nem fordult elő vele, mióta a lábát törte. - Annyira jó ebben a társaságban, hogy nem marad­hattam otthon és nem győztem kivárni a fiamat, aki ígérte, hogy elhoz - magyarázta botjára tá­maszkodva az idős hölgy a hely­zetet. Szokás szerint finom sütemé­nyekkel lepte meg a társaságot Jagyutt Pál cukrászmester, aki örömmel újságolta, hogy bete­geskedő felesége jobban van.- Magának meg olyan szép hangja van, hogy jó hallgatni - kérlelte Krekó doktor Zmeskál Kató nyugalmazott védőnőt, aki rá is zendített; „Fa leszek, ha fá­nak vagy virága...” - Csak a sal­gótarjáni belgyógyász főorvos, dr. Telmány József tudhatta a to­vábbi versszakokat, akivel együtt járt az aszódi gimnázium­ba - magyarázta a strófák sorsát az ünnepelt. Az asztaltársaság szinte fel­éledt a fiatalságot idéző szavak­ra, amelyek mindenkiben emlé­kek sokaságát hozta magával. A 92 éves Mogyorósi János, akinek a születésnapját egy hónapja ün­nepelte a társaság, rázendített egy kedves nótára: „Letörött a pincelakat..." A 92 éves Gellén Endre a fiával érkezett és maga is sokszor nótá­ra fakadt. Nagy volt a meglepe­tés, amikor a közelmúltban nyugdíjba ment, köztiszteletben álló Varga János karnagy lépett az egyik asztaltól a társasághoz. - Szeretettel köszöntőm önöket, Krekó doktor urat is, aki még hatvannak se látszik, a mellette ülő cukrászkirállyal egyetemben - mondta a város neves kántora, majd azt emlegette, hogy Sass Szilvia nevezte el így Jagyutt Pált és ezt még a washingtoni újság­ban is leírta. Merczel Miklós órásmester tá­rogatóján kuruc dalokat játszott, aztán cserkészdalok következ­tek. Speczjár Sándor a húszas éveket emlegette, amikor volt egy úgynevezett diákasztal a Pa­lóc liget bejárójánál fekvő ház pincéjében, ahová az öreg Janich Tivadar is járt, aki a ba­lassagyarmati cserkészélet meg­szervezője volt. Merczel Miklós azt a történe­tet mesélte el, amikor a Cserhát- szentiván és Ecseg közötti völgy­ben 1935-ben táboroztak a gyar­mati cserkészek. Az ország ösz- szes turistaútját bejáró Szász La­jos ezt a völgyet úgy minősítette, hogy a Kassa előtü híres szádelői völgyhöz hasonló, páratlan kincs. - Ebbe a cserhátszentiváni völgybe még most is eljárok Nyíregyházi István barátommal kirándulni - mondja az idős órásmester. Speczjár Sándor még azokat az időket is felemle­gette, amikor a Rák vendéglő tu­lajdonosa, Tóth István átépítette az épületet, és ez lett a mai Ipoly Szálloda. Kamarás József arról szólt, hogy Janich Tivadar nemcsak a cserkészéletet szervezte meg a városban, hanem a nevéhez fű­ződik a Hajós Alfréd tervezte vá­rosi strand és sporttelep megépí­tése is, ahol diákjaival sokat dol­gozott a hatos kerékpáros zász­lóalj katonáival egyetemben. A cserkészélet és a régi Gyarmat történetei ezen az estén is szinte kifogyhatatlannak bizonyultak. _________ SZABÓ ENDRE Mu nkahelymegtartó minőségirányítási rendszer Szakmai rangot jelent a holland tulajdonban Rútságon műkö­dő Ten Cate Enbi Kft.-nek a tavaly elnyert ISO 9001. tanúsít­vány, amely garantálja európai vevőköröknek, hogy náluk a tanúsítványban foglaltaknak megfelelően gyártják a megren­delt termékeket.- Olyan minőségirányítási rendszerről van szó, melynek kidolgozására egy évet fordítot­tunk. A munkatársak, a szak­emberek egy tanácsadó céggel közösen építették fel a tavaly június óta működő rendszert - utal az előzményekre Menczel Gyula termelési inspektor, a cég üzemi tanácsának elnöke.- A rendszert meg kell szok­ni. Az eddiginél jóval több fi­gyelmet követel a dolgozóktól. Akik elfogadták, tudják, hogy képesek jobb minőséget adni - kér szót Kovács Buna Zsófia mi­nőségfejlesztési ellenőr.- A kiváló minőségi termék- gyártás elfogadásában bizonyá­ra szerepe volt annak, hogy a dolgozók felismerték, a doku­mentumban közöltek teljesítése munkahelyük megtartásának fontos feltétele. Nemcsak a ter­melésben dolgozók, hanem a termelésvezetők, szekcióveze­tők is részt vettek begyakorlási tréningen - egészíti ki az előbbi­eket Menczel Gyula.- A kft. papírtovábbító alkat­részeket gyárt, amelyeket iroda- technikai berendezésekhez használnak. Az ISO 9001. egysé­ges követelményrendszer. Eb­ben többi között szerepel, hogy a dolgozók termelésüknek egy részét maguk dokumentálják - kapcsolódik be újra a beszélge­tésbe az üzemi tanács elnöke.- Okozott-e különösebb gon­dot a bevezetés, a megvalósítás?- Eddig zökkenőmentes volt. A fiatalok hamarabb elfogadták. Ügy is fogalmazhatok, hogy az első sikeres begyakorlási fázi­son már túlvagyunk, jelenleg működtetjük a rendszert és fo­lyamatosan tanítjuk munkatár­sainkat - hangsúlyozza az üze­mi tanács elnöke.- Az, hogy a dolgozók saját munkájuk minőségét önállóan ellenőrzik, egyúttal azt is jelen­ti, hogy nincs szükség másfajta külső ellenőrzésre?- A dokumentumok szerint minden részfolyamatot kell el­lenőrizni. Ez nem bizalmatlan­ság, hanem szakmai követel­mény - állítja Menczel Gyula.- A minőségirányítási rend­szer magasabb szinten minőségi kultúrát, a vevői igények mara­déktalan teljesítését, a dolgozók megelégedettségét is szolgálja - mondja Erdősné Kudron Katalin minőségirányítási menedzser, aki a szabványkövetelmények alapján a minőségi rendszer megalkotásának egyik tevékeny részese és a működtetés felelő­se.- Az első felmérések szerint néhány helyen szükség volt be­avatkozásra, a folyamatos minő­ségjavításra. Nemcsak ellenőriz­zük a részfolyamatokat, hanem a beszállítókat is minősítjük. Megnézzük, van-e ISO 9001. rendszerű minősítésük, milyen minőséget garantálnak, mennyi­re rugalmasak és elfogadható árat ajánlanak-e. Vevőink rend­szeresen ellenőrzik, auditálják a cégünknél alkalmazott folyama­tokat, meggyőződhetnek arról, hogy a követelményeknek meg­felelően gyártjuk-e a megrendelt termékeiket. Ha netán kisebb hi­ba előfordul, időt hagynak a ki­javításra - mondja a menedzser. A tanúsítvány három évre szól, amit legalább egyszer füg­getlen auditorok a minőségirá­nyítási dokumentációk alapján ellenőriznek.- A teljesítményeket folya­matosan értékeljük, a célérték elérését akadályozó esetleges zavarokat megszüntetjük - te­szi hozzá Erdősné Kudron Ka­talin. Irodájában vele szemben ül és számítógépén oldja meg fel­adatát az angol DelaRue cég képviselője, Pieter Van Vliet, aki beszállításokkal foglalkozó minőségügyi menedzser. Kérdésünkre a többi között a következőket válaszolja:- Az utóbbi néhány hónap­ban felmerült egy-két problé­ma, amely a minőséggel és a szállítással függött össze. Az it­teni szakemberekkel sorra vesszük mindazokat a folyama­tokat, amelyek előbbre viszik a követelmények megvalósítását. A cégnél a minőségi termék- gyártás elsődlegességét a meg­rendelők igényeinek kifogásta­lan teljesítése mellett jelzi, hogy Endrész Mónika szemé­lyében minőségbiztosítási mér­nök látja el a rangot, elismerést jelentő minőségbiztosítási rendszer által megkövetelt ma­gasabb szakmai tudás számon­kérését. Az új munkakultúrát megho­nosító külföldi cég magas köve­telményrendszerével ösztönzi a cég dolgozóit a mai követel­ményeknek megfelelő tudás megszerzéséhez. Elsajátításá­hoz biztosítja a szükséges felté­teleket. Ennek megragadása egyet jelent azzal, hogy a maga­sabb szakmai tudás birtokában biztonságosabbá válik az érin­tett dolgozók munkaköre, nö­vekszik biztonságérzetük. Lé­pést tesznek a magasabb anya­gi elismerés felé, mely számuk­ra nagyobb gyarapodási lehető­séget kínál. Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótaiján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548,30/9951 -279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a KER-T.O.M. Bt. (tel.: 32/463-439,30/475-83-80) juttatja el a lapot. Teijeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. : saAsaM» úszót KÖZÉLETI NAPILAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom