Nógrád Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-28 / 23. szám

2. OLDAL 2p SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT MEGYE KORKÉP PÁSZTÓ 2002. JANUÁR 28., HÉTFŐ Akkor érzi jól magát, ha segíthet- A nyolc jelentkező közül hat évvel ezelőtt pályázat útján engem választott meg a falugyűlés falugondnoknak. A feltéte­lek között szerepelt, hogy legyen gépkocsivezetői jogosít­vány. Ahogy mondani szokták, „úrvezetői” jogsim harminc éve van. A szociális osztályon egy kollégámat helyettesítet­tem, amikor jött a falugondnoki lehetőség - emlékezik meg­bízatásának kezdetére Koplányi Jánosné, a szandai polgár- mesteri irodában, majd hozzáteszi: - Egyébként nem va­gyunk sem vér-, sem más rokonok a polgármester úrral. Dolgozott a volt helyi termelő- szövetkezet irodájában a Szügyi Állami Gazdaságban, majd gyes­re ment. Két és fél évet volt ott­hon, amikor a falugondnoki be­osztás elnyerésének lehetősége felmerült. Napi nyolc órára szól megbízatása.- Iskolás gyerekeket szállítok Cserhátsurányba és vissza, se­gédkezem az óvodai bevásárlás­ban, az isko­lai gondnok­kal együtt. A pici gyereke­ket viszem Terénybe az orvoshoz, gyógyszereket hozok a rá­szorulóknak, ha szükséges, akkor Balassa- gyarmatra szállítom a kórházba, akit kell. A faluból csak polgár- mester enge­délyével me­hetek ki, ami csak természetes.- Van-e olyan, ami megviseä?- Azzal, hogy átveszem mások lelki problémáit, magamnak oko­zok gondot. Sajnos, egyre több a leépülő ember nemcsak az idő­sek, hanem a velem egykorúak között is. Jólesik, amikor szabad­ságra menetelem előtt megkérde­zik: - Mikor jössz vissza? Voltak, akik azt mondták: alig vártam, hogy haza gyere- Kik a leghálásabbak a nyúj­tott szolgáhatásért?- Az öregek és a gyerekek. Az óvodában felöltöztem Télapó­nak. Az apróságok mindannyian felismertek. Az óvodába vezető úton rám köszönnek, amikor mennek az oviba, fel szoktam őket venni.- Elmondaná a pesti rendőrrel való epizódját ? A szandai falugondnok, Koplányi JánosnéQobbról) iskolásokért indul Cserhátsurányba- A kis busz, amivel önöket is vittem, nyolc személyre szól. Az óvodásokkal történt, hogy na­gyon sokan jelentkeztek Buda­pestre, az Állatkert megtekinté­sére. Mire elindultam, a 8 helyre 16 apróság ült. Pesten megállított bennünket egy rendőrjárőr. Be­nézett a kis buszba, s csak annyit kérdezett: hány személyes? - Nem büntetett meg. A falugondnok vezeti a 21 tag­ból álló Dudások fantázianévre hallgató vegyes énekkart, akik el­sősorban helyi népdalokat tanul­nak és tolmácsolnak. Aktívan részt vesz a falufejlesztési egye­sület munkájában.- Az elismerések mellett talúl- kozott-e munkáját lekicsinylő megjegyzésekkel?- Örömmel mondhatom, hogy nem. A legtöbb gondom a köz­hasznú munkásokkal van. Ne­héz velük bánni.- Megfordult-e a fejében, hogy abbahagyja, más munkahelyet, feladatot keres magának ?- Mint már említettem, átve­szem mások lelki problémáját. Ilyenkor teszem fel magamnak a kérdést, hogy meddig bírom, mit csináljak magammal? Igazuk van azoknak, akik azt mondják: az nem a te dolgod, hagyd abba! Nem tehetek ar­ról, hogy akkor érzem jól ma­gam, amikor se­gíthetek, vagy ha ezt tapaszta­lom. Erre egy példa: egy idős ember átmeneti­leg magatehetet­lenné vált. Az egész utca vitte neki a levest, a főtt ételt, amíg nem tudott talp­ra állni. Nagyon jó érzés volt ezt látni. Egyébként a máshonnan érkezők szeretik a szandai embereket. Például a bu­dapestiek megveszik a régi, la­katlan parasztházakat, rendbe te­szik és örömmel itt pihennek. Vendégszeretők vagyunk. Ugyan nehéz ide találni, de aki meglel bennünket, az itt szeretne ma­radni. Nagyon szép környezet a miénk. Tanúsítvány a kéményseprőknek Másfél évi előkészítő munka után két cég közreműködésével végeztük el a felkészítő, majd a minőségi időszakkal járó követelmé­nyeket. Ezzel kapcsolatos elképzeléseinkkel egyetértett cégünk tulajdonosa, a megyei köz­gyűlés. Mivel pályázatunk megfelelt az előírt kritériumoknak, a Nógrád Megyei Területfej­lesztési Tanács a felmerülő költségek 50 szá­zalékát átvállalta - mondja bevezetésképpen Váradi András, a Nógrádi Tüzeléstechnikai Kft. ügyvezető igazgatója. Nemcsak szakmai rangot jelent az ISO 9002-es mi­nősítés, hanem jelentős feladatokat is. Tantisiljíik. hogy e VVe certify that fHé ou^tóy system of : Nógrádi Tüzeléstechnikai Kft. H-2660 Balassagyarmat, Petőfi Sándor13. .nindwégügy» f*ri$ur4-a alKtfmezást »’Utaten: a mirtdankof érvény«* tótötesö kéthéttyeepBjápari czoigAtaté« twtfjo t,vesting the .-»quifer-ews a* Yáe'-stopepf «ftirfioéy sweeping wvtfca ccmptilitcríly ordainad try law MSZ EN1SO 9002:1946 (»SO 9QÜ2;1S94)- Folyamatosan teljesítenünk kell a jogszabályban foglaltakat, minőségileg a legjobbat kell adnunk. A rendszeres képzés keretében új technikát kell alkal­maznunk, új műszereket kell beszereznünk. Képzé­sünknek olyannak kell lenni, mely nemcsak jól do­kumentálható, hanem visszakereshető, ugyanakkor előnyös hatása a munka minőségében jelentkezzen a dolgozóknál - mondja az ügyvezető igazgató. Ezt a színvonalas szakmai elismerést az országban eddig négy kéményseprő cég szerez­te meg, az ötödik Balassagyar­matra került.- A velünk szemben tá­masztott igényességet a rende­letben előírtaknak megfelelően maximálisan teljesítjük. Part­nereinket kiszolgáljuk, az in­gatlan-, illetve kéménytulajdo­nosok figyelmét felhívjuk ál­lampolgári kötelezettségükre, amennyiben szükséges, kétszer is kiértesítjük. Elő­ször az önkormányzatok hirdetőtábláin közöljük, munkatársunk mikor keresi fel az érintett ingatlantu­lajdonosokat, másodszor névre szóló figyelmeztetést küldünk.- Munkájuk során milyen ellenvetésekkel találkoz­tak?- Többi között azzal, hogy nem minden esetben koromtalamtunk. A gáz széles körű felhasználásá­nak elterjesztésével a mi feladatunk az ellenőrzés, amennyiben szükséges, akkor a tisztítás. Ellenőrzé­seink során a gázüzemű kémények átjárhatóságát vizsgáljuk az élet- és vagyonbiztonság érdekében.- Türelmesek, vagy azonnal bírságolnak a késleke­dőkkel, mulasztókkal szemben?- Nem célunk a bírságolás. Tűzrendészeti figyel­meztetőben hívjuk fel az ingatlantulajdonosok figyel­mét, hogy a törvényben előírt kötelezettségük teljesí­téséről van szó. Erre azért van szükség, mert tapasz­talataink szerint a késlekedők nemigen ismerik az ezzel kapcsolatos jogszabályokat. Ezért továbbra is a folyamatos tájékoztatás a fontos feladatunk, aminek során meg kell értetnünk, el kell fogadtatnunk, hogy az élet- és vagyonbiztonság mellett mi az állam által ránk ruházott feladatokat végezzük el.- Rövid távra, vagy örökre szól az ISO 9002-es mi­nősítés?- Minden évben meg kell védenünk a következő évre szóló jogos használatát. Kis létszámú cég lévén, az ISO-val kapcsolatos követelményeket nálunk a műszaki vezető látja el, munkaköri feladata, ő fogja össze a tennivalókat. Az elismeréssel járó nagyobb követelményeket jelenlegi létszámunk megtartása és képzése mellett látjuk el. A megnövekedett tenniva­lóiét munkaköri feladatként írtuk elő munkatársa­inknak.- Az elmúlt évben mire emlékezik a legszíveseb­ben?- A folyamatos munka mellett meg­szereztük az ISO mi­nősítést, s az ezzel já­ró pluszmunkát a kol­lektívával együtt sike­rült megvalósítani. Beszélgetés köz­ben akaratlanul is az igazgatói iroda íróasz­tallal szembeni falra vetjük tekintetünket. A sok elismerés közül a legfrissebb a követ­kező: 2001-ben a Vál­lalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Váradi Andrást Az év vállalkozója címmel ismerte el.- Név szerint ugyan én kaptam, mégis úgy vé­lem, hogy a mögöttem álló kollektívát dicséri az el­ismerés, akik a múlt évben is eredményes gazdál­kodást tettek lehetővé. ___________________________________________V. K. Hungarotel lett a KNC-ből Év eleji beszélgetés Tajti Endrével, az új társaság értékesítési és marketing-igazgatójával Ez év elejétől egy társaságba olvadt a Hungarotel Rt., a Kelet-Nógrád COM Rt., a Pápatel Rt., a Rábacom Rt, il­letve a HTCC Tanácsadó Rt. Az új tár­saság a Hungarotel Rt. nevet viseli, s az összevont cégek jogutódja. A ko­rábban jogilag önálló leányvállala­tok a társaság fióktelepeiként mű­ködnek tovább. A fúzió hátteréről, várható hatásairól beszélgettünk Tajti Endrével, a Hungarotel Rt. érté­kesítési és marketing-igazgatójával, a KNC korábbi vezérigazgatójával.- Miként érinti az ügyfélkört, s ez alatt most elsősorban a 32-es primer telefon­körzet előfizetőit értem, a társaságok ösz- szeolvadása? - kérdeztük elsőként.- Ügyfeleink ebből a folyamatból gyakorlatilag most nem érzékelnek semmit, hiszen a változás adminisztra­tív jellegű. A jövőben is a 32-es körzet koncessziós társaságától kapják majd a számlát, csak ezt a társaságot másként hívják. Fogyasztói oldalról rövid távon tehát nem változik szinte semmi, kö­zép távon, vagyis ez év derekán már lesz érzékelhető hatás, hiszen szeret­nénk tovább bővíteni termékpalettán­kat, s ezzel egy időben rugalmasabb ügyfélkiszolgálást kívánunk megvaló­sítani. Összességében emelni fogjuk a távbeszélő-szolgáltatás színvonalát. Mivel az új társaság jogutód, az ügyfe­leknek semmilyen lépést nem kell ten­niük: hogy csak egy példát említsek, nem kell új banki megbízást adnia an­nak, aki folyószámláról fizet. Hosz- szabb távon, vagyis az év második felé­ben érezteti hatását a telefon piaci libe­ralizáció, tehát a belföldi és a nemzet­közi távolsági hívások tekintetében az ügyfelek megválaszthatják a szolgálta­tójukat. A mi fúziónk is a versenyké­pességünk javítását szolgálta. Egészen más erőt képviselünk ezután a piacon, mint ezt megelőzően.- S milyen hatással volt az egybeol­vadás a kollektívára?- Társaságunkon belül skandináv vállalati kultúrát honosítottak meg. Vé­leményem szerint Európában ez a leg- szociálisabb modell, ez határozta meg a hozott, szükségszerű intézkedéseket. Létszámleépítésre nem volt szükség, hiszen a társaságnak az a célja, hogy a bevételek megteremtsék a dolgozóink megélhetését. Persze ezért mindenki­nek tennie kell, példának okáért folya­matosan képeznünk kell kollégáinkat, de nekik is képezniük kell magukat, szakmailag és szemléletben egyaránt. Ismerve az európai trendeket, azt el kell mondanom, hogy a távközlés álta­lános recesszióval küszködik, különö­sen a vezetékes piacon. A cégen belül jelentős szervezéssel számolunk: várhatóan az értékesítési területet erősítjük, a műszaki támoga­tás viszont kissé visszaszorul majd. A korábban meghonosodott szervezési gyakorlatunk is változik, hiszen előtér­be kerül a funkcionalitás, magyarán: egy adott feladat feltételét nem kell minden fióktelepen megteremteni, ele­gendő lesz egy ilyen csoport, amely ki­szolgálja a többi területet is. Nem lesz meglepő, ha egy tudakozói hívást Bé­késcsabán válaszolnak meg, vagy egy internetes ügyfél telefonos kiszolgálása Sárváron történik majd. A kirendeltsé­gek és telephelyek azonban megma­radnak, így az ügyfélszolgálati irodák is.- Kell-e számolnunk a tarifák meg­változásával?- A tarifákról röviden annyit, hogy év elején nem következett be áremelés a hatósági áras termékkörben, sőt az ISDN adatforgalmi szorzót eltöröltük. Ez tavaly még 40 százalékos felárat je­lentett. Vagyis január elsejétől ugyan­annyit fizet az ISDN felhasználója be­szélgetés, mint adatforgalom esetén. Nyilván ez a lépés azt szolgálja, hogy az ISDN terjedését segítsük. A szabad­áras tarifák körében volt némi változás, de ez a szolgáltatásoknak csak igen szűk körét érinti. Hogy év közben mi­Tajti Endre lyen árkorrekció várható a liberalizáció tükrében, erre most még nem tudok válaszolni.- A KNC koncessziós joga az idén, év végén lejár. Ilyen helyzettel az ügyfélkör még nem találkozhatott. Mit jelent ez?- Kétfajta koncesszió létezik, a kizá­rólagos és az általános. A kizárólagos koncessziót a KNC 1994.-ben 8 évre nyerte el. Ez a kizárólagosság idén no­vember 1-jén valóban lejár. A szolgálta­tási jogot viszont 25 évre kaptuk, ez 2019 év végéig szól. Más kérdés, hogy a szabad szolgáltató-választás miként jelentkezik a gyakorlatban. Ennek a tisztázása még folyik, hiszen jogértel­mezési viták merültek fel. Az látszik, hogy a tényleges verseny inkább az év második felében kezdődik hazánkban, így a Hungarotel Rt. körzeteiben is, a vezetékes nemzetközi és belföldi távol­sági hívások terén. Ez azt jelenti, hogy az ügyfelek hívásonként, vagy akár ál­landó jelleggel szabadon megválaszt­hatják a szolgáltatót, az említett hívás­nemekben. A verseny elsősorban az üzleti ügy­felekért zajlik majd, őket veszik majd célba a szolgáltatók. Természetesen mi is kiléphetünk és ki is lépünk a jelenle­gi piacunkról: Budapestet feltétlenül meg kívánjuk célozni. Azt is tervez­zük, hogy mire a szabad szolgáltató­választás a gyakorlatban is működni fog, addigra a Hungarotel Rt. is előáll a megfelelő konstrukciókkal, kondíciók­kal, így túl nagy szükség arra, hogy ügyfeleink más szolgáltatót válassza­nak, nem lesz.- Sokan úgy képzelik: ahány szolgál­tató, annyi hálózat. Mindenki el kezd telefonvonalakat fektetni, központokat építeni?- Természetesen nem így lesz. A tör­vény szerint az adott körzet korábbi szolgáltatójának meg kell osztania a hálózatát a versenytársakkal. Ennek ma már a technikai feltételei adottak, nem kell hozzá új kábelhálózat. Más kérdés, hogy a versenytársak bizonyos infrastrukturális elemeket megépítet­tek, annak érdekében, hogy a honos szolgáltatót megkerüljék, és saját háló­zatukon szolgálhassák ki a nagyfo­gyasztókat, ám a mi berendezéseink igénybe vételére ebben az esetben is szükségük lesz.- A versenyhelyzetben óhatatlan, hogy egy-egy szolgáltató, ha csak nem elég nagy, mint pl a MATÁV, stratégi­ai szövetségest keressen. Önök is tervez­nek hasonló lépést?- Felmerülhet úgy is a kérdés, hogy versenyezhet-e bárki a MATÁV-val, hi­szen ő ellenőrzi a hazai vezetékes piac 80 százalékát. Most a koncesszió még véd bennünket, kicsiket, de átjárható­ság nincs még piac és piac között. In­kább alternatív szolgáltatási lehetősé­gekről beszélhetünk. Hosszú távon a hazai vezetékes távközlési piacon elemzések szerint 3 szolgáltatónál több nem lesz életképes. A jelenlegi versenytársak tehát fúziók, stratégiai együttműködések, esetleg cégfelvásár­lások révén fognak közeledni egymás­hoz, megerősödni. Hasonló folyamat játszódott le saját társaságunkon belül is a beolvadással. Kérdésére válaszolva azt mondha­tom, hogy a stratégiai szövetség meg­kerülhetetlen, de most még korai erről bármit mondanom.- Végezetül az is érdekelne, hogy a KNC-s korszakban kialakult támogatá­si formák tovább élnek-e a Hungarotel Rt. égisze alatt?- Jó hírem van, hiszen a szponzorá­lás természetesen cégcsoport szinten is tovább működik. Érdekességképpen említem, hogy csak a KNC a szolgálta­tás átvétele óta kb. százmillió forintot költött ilyen célra! Más kérdés, hogy a támogatási rendszerünk túlságosan po­larizált, szeretnénk megtalálni azokat a területeket, amelyek számunkra is érté­kesek marketing és PR szempontjából. Ilyen például az élsport, ezért az olim­pikonokat nevelő békéscsabai torna­klub, az orosházi asztaliteniszklub és a salgótarjáni kosárlabdaklub egészen biztosan prioritást fog élvezni. A karita­tív célú szponzorálás el fog mozdulni az üzleti alapú szponzorálás irányába, azt hiszem ez természetes. T. NÉMETH LÁSZLÓ Váradi András, az év vállalkozója

Next

/
Oldalképek
Tartalom