Nógrád Megyei Hírlap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-28 / 23. szám

2002. JANUÁR 28., HÉTFŐ iííéi :;:í, SZÉCSÉNY M EGYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE RÉTSÁG 3. OLDAL Nógrád Megyei Hírlap _______Baratfh Ottó jegyzete H ajléktalanul emelem, sokan nézték, hal­lották 11. János Pál pápa ka­rácsonyi üzenetét: mint mindig, most is megható és fö­löttébb figyelemreméltó volt. Azok számára, akik netán nem tudták valami oknál fogva kö­vetni a prédikációt, idézek egy kiragadott, ám rendkívül aktuá­lis gondolatot, „...naponta együttérzéssel gondolok azokra, akik meghalnak a hidegtől és az éhségtől. Naponta eljut hozzám azoknak a kiáltozása, akik a vi­lág annyi részén a javak igazsá­gosabb elosztását követelik. ” Hogy miért éppen ezt a három sort emeltem ki1 Azért, mert pár órával a pápai üzenet elhangzása után azt láttam a tévé képernyő­jén, hogy ingyen ebédet osztogat­tak a szegények és hajléktalanok számára valahol Magyarorszá­gon. Abszolút aktualitást kapott a pápai gondolat. Aztán lapunk január 3-ai számában meg már egészen testközelivé vált. Kollé­gám, „Gyerekek is esznek az in­gyen konyhán című tudósításá­ban arról számol be - többek kö­zött hogy milyen intézkedése­ket tesznek Salgótarjánban és Ba­lassagyarmaton a krízishelyzet­ben lévők megsegítésére. Számomra a pápai üzenet, a tévében látott élmény és az új­ságtudósítás - mint valóságos élethelyzetek sora - megrázó és megdöbbentő élményt jelentett. Az még inkább, hogy amikor e sorokat írom, hallom, már csak­nem nyolcvanra emelkedett az idei tél halálos áldozatainak száma kis országunkban. Köz­tük egy tarjáni is van, mint a mi­nap olvashatták lapunkban, egy jéggé fagyott férfi holttestét most találták meg. Ehhez még csak annyit, hogy „téltábomok" áldo­zatainak döntő többsége - és ez a legégbekiáltóbb - hajléktalan volt. Ezek eddig tényadatok, ugyanakkor nem is tudjuk pon­tosan, hány hajléktalan retteg ezen a télen a fagyhaláltól. Egyes források szerint csak a főváros­ban mintegy 30 ezer, más ada­tok szerint ennek duplája a fedél nélkül maradottak száma. Ugyanakkor a fővárosban mind- összesen 6 ezer férőhely van a már most sebtében kibővített menhelyeken. Az arányok ön­magukért beszélnek kríziskeze­lésünk színvonalát illetően. Mert az nem mentség, hogy egyes rászorulók nem veszik igénybe a szálláshelyeket, mert félnek hogy kiforgatják őket, no nem a vagyonukból, hanem élet­mentő gúnyáikból, cuccaikból. Ügy vagyunk ezzel a hajlékta­lanüggyel mint az árvízzel. Időt­len-idők óta tudjuk, hogy „jön az árvíz, jön az árvíz...’’, mégsem tudunk olyan magas gátrend­szert kiépíteni, hogy tavasszal ne kerüljenek tíz- meg százezrek krí­zishelyzetbe. Több mint tíz éve tudjuk, hogy előjöttek a hajlékta­lanok - mert voltak korábban is csak nem ennyien - a föld alól, (azt is tudjuk, hogy érkezik a tél, a hideg, a fagy) és íme mégsem tudunk gondoskodni megnyug­tató módon elhelyezésükről. Oly módon, hogy reggel sem keüjen kirakni azokat, akik egyáltalán befértek a szállásokra... M eggyőződésem, hogy nem véletlenül tartottak a múlt héten Salgótarjánban „Hajléktalanság 2002” címmel tanácskozást. Ma: közgyűlés a megyeszékhelyen Közterületi térfigyelő rendszer te­lepítéséről, illetve a szükséges pénzügyi támogatásról is tárgyal január 28-án, hétfőn 9 órakor kez­dődő közgyűlésén Salgótarján ön- kormányzata. Megvitatják a város idei költség- vetését, módosítják az Óvodai Igaz­gatóság, valamint a Salgótarjáni Néptáncművészetért Közalapítvány alapító okiratait. A veszélyes áruk szállítása ügyében Puszta Béla pol­gármester kéri a képviselők jóváha­gyását: az önkormányzat kezdemé­nyezze a kormánynál, hogy Salgó­tarján és a határátkelőhely kerüljön ki a veszélyes áruk szállítására kije­lölt útvonalak köréből. Egyetértés esetén a határozatot a miniszterel­nöknek küldik el. A köztisztviselői törvény értelmében januártól kell alkalmazni a teljesítményértékelés jogintézményét. Erről is szó lesz. ■ Egyeztetés a kampányra A bányász-szakszervezet kezdeményezésére a napok­ban Salgótarjánban kerekasz- tal-beszélgetésen vettek részt a szakszervezet, a Munkáspárt hat alapszervezetének és az MSZP megyei és városi képvi­selői. A 2002-es választásokra való felkészülés és álláspontja­ik egyeztetése volt a téma. Be­szélgettek arról, hogy saját pártjuk célkitűzéseit veszik fi­gyelembe, amikor részt vesz­nek a kampányban, más balol­dali pártok minősítésével nem foglalkoznak. Elhatározták, hogy a felkészülés időszaká­ban rendszeresen és kölcsönö­sen tájékoztatják egymást, együttműködnek a választásra való mozgósításba. Megálla­podtak arról is, hogy a válasz­tás első fordulóját követően új- ra egyeztetik álláspontjaikat. ■ Szeretik ezt a találkozót... Madách Imre Irodalmi és Színjátszó Napok Balassagyarmaton (Folytatás az 1. oldalról) kezdődött a rock and roll-party, amelyen jó hangulatban ismer­kedtek a határon túlról is érkezett művészetbarátok. Szombaton délelőtt a művészeti csoportok vezetői szakmai megbeszélésen cserélték ki tapasztalataikat. Ebéd után csemegét jelentett a budapesti Érintések Improvizáci­ós Színpad versenyen kívüli elő­adása, amely a közönség és a ját­szók közötti interakcióra épült. A rúzsai Kesztyű Kör Romhányi József írásaiból szerkesztett mű­sorral jelentkezett, Majorosáé Baráth Márta rendezésében. Si­kert aratott a balassagyarmati Marcipán csoport, amely az új Madách-díjas Csábi István ren­dezésében és szereplésével adta elő Arany János „Rege a csoda- szarvasról” című művét. Jót szó­rakozott a közönség Örkény Ist­ván egyperces novelláin, amelye­ket a szegedi Sára Társulat muta­tott be Kenesey Juci rendezésé­ben. Sartre „Zárt tárgyalás” című darabját Arcson Rafael rendezte színpadra és a hotelszobában ját­szódó furcsa történetet a bajai Csepűrágó Színpad tagjai adták elő. Szóló előadóként lépett a kö­zönség elé az egri Ungvári P. Ta­más, aki a rangos költők a ma­gyarságról szóló kevésbé ismert költeményeit adta elő. Nagy kö­zönségsikere volt a hajdúnánási NaNá Színház előadásának. „A kukás guru” című filozofáló ko­médiát Marth P. Ildikó írta és ren­dezte. A mélylélektan drámai erejét szólaltatta meg a szegedi Páger Antal Stúdió, amely William Mastrosimone „A puló­vergyűjtő” című egyfelvonásosát mutatta be Franyó Róbert rende­zésében. A bibliai Káin és Ábel mitikus történetére építkező Peírescu-darabot a kolozsvári Maszkura Csoport mutatta be. Az aktualizált mesét K. Kovács István rendezte. Az előadások so­rát a kistarcsai Ördögi Kör Szín­házi Csoport zárta. A „Kocsonya” című műsorukat Egervári György rendezte. Ezután jazzkoncerten lehetett lazítani a két színjátszó nap szoros programját átélt elő­adóknak és a közönségnek. Éjfél előtt telt ház volt az aulában, ahol jó hangulatot teremtett a tehetsé­ges, fiatal jazzmuzsikusokból ál­ló Balázs Elemér kvintett, amely­nek tagjai közt fellépett Szondái Mátyás, a nemzetközileg is jegy­zett fiatal balassagyarmati bőgő­virtuóz. Vasárnap került sor a XXVIII. Irodalmi és Színjátszó napok eredményhirdetésére és a fesztiváldíjak átadására. Volt mit tanácskozni a zsűrinek, amely­nek tagja Lengyel Pál rendező, Nagy András László rendező, Sollénszky Tibor dramaturg, Tóth Zsuzsanna színházpedagógus és Uray Péter rendező volt. (Az értékelésre és az ered­ményhirdetésre keddi számunk- ban visszatérünk.) ________sz.e. H ÍREK BALASSAGYARMAT GRAFIKAI TÁRLAT. Lengyel Péter grafikus kiállítása január 29-én, ked­den 9 órakor nyílik a Balassi Bálint Gimnázium galériájában. A tárlatot megnyitja Kovács Ferenc, a gimnázi­um tanára. A megnyitóünnepségen közreműködik: Kollár Dávid (szinte­tizátor), Rácz Zsuzsanna (szaxofon). Mindketten az intézmény tanulói. A kiállítás március végéig tanítási napo­kon 7.30 és 18.30 óra között tekinthe­tő meg. SALGÓTARJÁN/BUDAPEST FILMBEMUTATÓ. A Romaveritas Láthatatlan Kollégium a 33. Magyar Filmszemle előestéjén, január 30-án, szerdán 18.30 órakor Budapesten a Cirko Gejzír moziban (Balassi Bálint u. 15-17) rendezi meg a salgótarjáni alkotó, Kovács Bodor Sándor a „Ci­gánydomb” és a „Fekete madarak” cí­mű dokumentumfilmjeinek bemuta­tóját. SALGÓTARJÁN KLUBFOGLALKOZÁS. Az Orszá gos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) Nógrád Megyei Szervezete január 31-én, csütörtökön 15 órától a MTESZ Technika Házá­ban tartja idei első klubfoglalkozását. TANÁCSADÁS. Az MSZP ingyenes konzultációs szolgáltatása keretében január 29-én, kedden 15 órakor Bihary Lajos gyermekneveléssel, ok­tatással és pályaválasztással kapcso­latos témakörökben várja az érdeklő­dőket a párt Kossuth u. 8. sz. alatti irodájában. Jó bírónak lenni Nógrád megyében (Folytatás az 1. oldalról) most ötven ügyre csökkent le a 2700 ügyből. Az egy évet meghaladó ügyek száma is alig száz. A jó eredmények annak is köszönhetőek, hogy sta­bil a vezetés. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács január 23-án nevezte ki ismételten hat évi időtartamra, 2008. február 29-ig dr. Halász Zsol­tot, a megyei bíróság elnökévé és e mögött a me­gyei bírói kar bizalma is van. Ez évben több veze­tőnek lejár a mandátuma, köztük a helyi, városi bíróságok elnökeinek, a megyei bíróság elnökhe­lyettesének és pályázatok kiírására kerül sor. A Legfelsőbb Bíróság elnöke szólt arról a kor­mány által ígért négymilliárd forintos egyszeri tá­mogatásról, amelyet időarányosan kapnak. Ebből 3 milliárd forint a Pest Megyei Bíróság korszerűsí­tésére kell, amelynek kivitelezéséről március vé­gére várható a döntés. Az egymilliárd egy része fe­dezi a költségét annak a 30 új titkári helynek, amely a szabálysértési eljárások nagy száma miatt vált szükségessé. A köztisztviselői törvény válto­zásával a bírósági tisztviselők úgynevezett életpá­lya pótlékban részesülnek és ez volt a további té­tel. Bővült és bővülőben van az a hatáskör, ame­lyet önállóan intézhet bírósági titkár, akiknek ja­vadalmazása is növekedett. Nógrádban az 51 fős bírói kar fiatalnak mondható, mert a 70 év felső bírói korhatárhoz csak egy 60 év körüli bíró köze­lít. A jogi végzettséggel rendelkező titkári kar, a bírói munka segítésére van. Informatika területén jelentős az előrelépés. Január 1-től törvény írja elő, hogy a hirdetményi kézbesítéseknek orszá­gos számítógépes nyilvántartó rendszere van, amelyiket az Országos Igazságszolgáltatási Ta­nács Hivatala kezel és minden bíróságról szolgál­tatják az adatot. A megyék között létező hálózati kapcsolatra rá lesz telepítve hamarosan a Legfel­sőbb Bíróság százezres számot elérő határozatai­nak az elérhetősége, ami a bírói munkát rendkívü­li módon segítheti, túl azon, amit most is megte­het, hogy a jogszabály nyilvántartásban keres. A Phare-támogatással folyó informatikai prog­ram következő lépése során az ország valameny- nyi bíróságát egy egységes hálózati rendszerbe kapcsolják. Arra a kérdésre, hogy ma napirenden van a bí­róságok függetlenségének a megkérdőjelezése, a Legfelsőbb Bíróság elnöke azt válaszolta: ennek egyik oka az, hogy az igazságszolgáltatás fogal­mát egyre szélesebb körre terjesztik ki. A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a bírósá­gok végzik az Alkotmány szerint. A Legfelsőbb Bíróságra tavaly több mint 15 ezer ügy érkezett és abból a közfigyelem egy-két ügyet ragad ki és a polémia azok mikénti megíté­lésével van. Mindenkinek lehet véleménye, de az a baj, hogy sokszor vannak bennük feltételezé­sek. Míg egy ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ér, még ha vannak benne politikai elképzelések is, a bíró­ság nem nyilváníthat véleményt politikai kérdé­sekben. SZENDRE ZÁRÁS ÉS INDÍTÁS. Elmúlt évi munkájának tapasztalatait összegzi a Belszervi Betegek Salgótarjáni Egye­sülete a január 28-án, hétfőn, 16.30 órakor kezdődő közgyűlésén, ame­lyet a Rákóczi út 13. szám alatt, a ta­nácsteremben tartanak. Az idei prog­ramok összeállítása, indítása is napi­renden szerepel. HOLLÓKŐ _______ „SZÁ Z MAGYAR FALU”. E sorozat ban Hollókőről megjelent, január 25- ei pénteki számunkban bemutatott könyvet Mezősiné Kozák Éva írta, dr. Horváth István pedig szerkesztette. ZABAR AGRÁRFÓRUM. Január 30-án, szer­dán 15 órától a polgármesteri hivatal­ban (az idősek napközi otthonában) a Földművelésügyi és Vidékfejleszté­si Minisztérium Nógrád Megyei Hiva­tala szervezésében tanácskozást tar­tanak a 2002. évi agrártámogatások és a családi gazdaságok témakörében majd csoportos szaktanácsadásra ke­rül a sor. A gödöllői agrártudományi egyetem vidékfejlesztési és szakta­nácsadási központ szaktanácsadója tart előadást „Gyep, rét, legelőgazdál­kodás. Kiskérődzők tartása, technoló- gia, takarmányozás” címmel. ■ Fórum Szécsényben: az agrárium és a vidék felzárkóztatása Pénteken délután Szécsényben az agrárium és a vidék felzárkóztatása volt a té­mája annak a fórumnak, amelyet az MSZP városi szervezete és dr. Serfőző And­rás országgyűlési képviselő szervezett. MSZP-szimpatizánsok, mezőgazdasági szakemberek előtt Benedek Fülek, az MSZP agrár és gazdasági kabinet tagja tá­jékoztatta a résztvevőket a vidék és a mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről, ar­ról, hogy kormányzásra kerülés estién mit tesznek a mezőgazdaság és vidék felzárkóztatásáért. A előadó előbb arról szólt, hogy ami­kor felkérték Megyessy Pétert az MSZP miniszterelnök-jelöltjének, akkor ő azt mondta: nemzeti egységet reprezentáló kormányt szeretne létrehozni. Ez a véle­ménye tükröződik, az agárpolitikai tézi­sekben is. Párthovatartozás nélkül cselek­vő együttműködésre hívja a szakmai kö­zösségeket, a tervezéstől a végrehajtásig. A mai helyzetet értékelve Benedek Fü-' lek azt mondta, hogy a '80-as évek végén a magyar mezőgazdaságot világviszony­latban az első 10 között jegyezték. Ma az ágazat válságban van. A rendszerváltást követően a jobboldali kormányok hibás helyzetfelismeréséből, szakmai hozzáér­tés nélkül, téves agrárpolitikát folytattak. A probléma okait a következőkben jelöl­te meg: a kárpótlást jelentős mértékben a mezőgazdaságban élők rovására végez­ték, a földkárpótlásból tömegesen része­sültek nem mezőgazdasági rétegek, kül­földi állampolgárok. Az élelmiszer priva­tizációja kellő előrelátás nélkül történt. Az ott felhalmozott vagyon egy része a beszállító termelőket illette volna meg. Ma mi a helyzet? A termelők ki vannak szolgáltatva a felvásárlóknak. Az élelmi­szeripar nagy része külföldi multicégek kezében van, akiknek nem érdekük a magyar mezőgazdaság fejlesztése. Az ag­rárolló nyílása folyamatos volt, ez 1500 milliárd forint tőkét vett ki a mezőgazda­ságból. Az elmúlt 10 év alatt a gépek, az energia ára duplájára emelkedett, jelen­tősen megnövekedett a műtrágya és a vegyszer ára, ezzel szemben a termékek eladási értéke alig változott. Az 1990-es évek elején nagy mértékben csökkent az állami támogatás. Az előadó ezután a három kormány fe­lelősségéről szólt. A Hom-kormány sem tudta felszámolni a válságot, de megállí­totta a hanyatlást, megindult a termelés és beruházások növekedése. Az Orbán- Torgyán kormány politikája a szakmát is lejáratta. A mezőgazdasági termelés mennyisége csupán 60 százaléka a 10 év­vel előttinek, a mezőgazdasági dolgozók átlagkeresete 70 százaléka az országos­nak. Az elmúlt 3 évben 50 ezer munka­hely szűnt meg. A kormány felrúgta a nemzeti agrár kerekasztal tárgyalásokat. A Hom-kormány idején a támogatás fel­osztása 70 százalékban automatikus volt, a 30 százalékra a hátrányos helyzetű terü­letek pályázhattak. Ma a támogatás 75 százaléka pályázathoz van kötve. A pénz nem mindig oda jut ahova kellene. Mit kíván tenni az MSZP? A Magyar Szocialista Párt a mezőgazdaság és a vi­dék fejlesztését nemzeti ügynek tekinti. Kiemelt céljuk, a vidéken élők életfeltét­eleinek a javítása, a magyar agrárgazda­ság európai versenyképességének a javí­tása. A mezőgazdasági beruházások tá­mogatását 80 milliárd forintról 200 milli­árd forintra emelik. A támogatás 70 szá­zaléka automatikus lesz, a 30 százalékra lehet pályázatot benyújtani. A civil szer­vezetek bevonásával nyilvánossá, szak­mailag ellenőrzötté teszik a támogatás el­osztásának a módját. Olyan földtulajdoni és termelési szerkezetet alakítanak ki, amely hosszú távon megalapozza a ma­gyar élelmiszergazdaság versenyképessé­gét. A mezőgazdasági dolgozók keresete 3 év múlva elérheti az országos szintet. Az őstermelők havi 250 ezer forint adó- és bevallás árbevételeit 600 ezer forintra nö­velik. A programban szerepel a mezőgaz­dasági termelés tájjellegének erősítése, új munkahelyek teremtése, az emberi érté­kek megbecsülése. Dr. Serfőző András egy személyes él­ményét mondta el. Pályázati anyagot nyújtott be, közölték vele, hogy azt köz­jegyzővel hitelesíteni kell. Erre ő úgy rea­gált, rendben akkor Szécsényben aláíra­tom. Ott nem lehet csak itt Budapesten - volt a válasz. Jó akkor elmegyek egy köz­jegyzőhöz. Csak megadott személy írhat­ja alá - volt az újabb instrukció. Aztán a megadott közjegyző 100 ezer forintért aláírta. Deák Pál a mezőgazdasági vállalkozók eladósodásának a problémáját elemezte, ennek mielőbbi megszüntetését kérte. Morvái Béla a kedvezőtlen adottságú te­rületek támogatási formájáról azok hasz­nosításáról érdeklődött. Vikor István azt mondta, eddig nagyon sok ígéretet kap­tak, itt az ideje a konkrét segítségnyújtás­nak. Kovács Lászlóné a' mezőgazdasági utánpótlás gondolatát vettette fel. A vá­laszadásban többek között elhangzott, hogy azoknak a fiataloknak, akik falun maradnak a tandíj támogatásukat az ál- lam átvállalja. _ szenográdi ferenc J elenet a bajai Csepúrágó Színpad „Zárt tárgyáás” című előadásából______fotói qy. t.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom