Nógrád Megyei Hírlap, 2001. december (12. évfolyam, 279-302. szám)

2001-12-31 / 302. szám

2001. DECEMBER 31., HÉTFŐ XII. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM KÖZÉLETI NAPILAP ÁRA: 53 FORINT ELŐFIZETVE: 39 FORINT Ha előfizet púnkra 2002-ben Cüc C 0 00 ft-ot takaríthat meg. Részletes információ: 16-455/213-as mellék Domsod Gábor nem bánta meg. A napokban Bátonyterenyén járt az ismert tévéripor­ter. Kevesen tudják róla, hogy édesanyja Ecsegen tanított, ő viszont Bokrot a szomszédos települést választotta. Ott alakul a másfél éve vásárolt porta, a patakparti családi házzal. jüldal I Egyiptom, a Nílus ajándéka A szabálytalan útinapló annak a hét-nyolc napnak a tör­ténetét mutatja be, amely során lapunk egyik munkatársa „belekós­tolt” a kőrengetegbe, megcsodálta a több ezer éves építészeti remek­műveket, a turisztikai látványosságokat, ismerkedett az arab világgal. J2 Oromfoci: örökifjú oregfiuk Ha csütörtök, akkor esténként évtizedek óta összejön egy tíz-tizenkét fős baráti társaság Salgótarjánban, a Bolyai János Gimnázium tornatermében, hogy közös hobbijának hódoljon. Át­lagéletkoruk igencsak túl van már az ötödik ikszen. Békés, bűfafog fj eg&endSt kívánunk úfmsémktwk! Már hogyne kalapolnának egymásnak! Hogy kerül egy főkötős menyecske a szalmakalap-múzeumba? Amit a kalapról mindenkinek tudni kell, az meg van írva a kőris­pataki szalmakalap-múzeumban, s aki oda bekopogtat, biztosan szembetalálja magát a szép, kazárt főkötős menyecskével, mert Kazár és Kőrispatak, főkötő és kalap bi­zony, együtt járnak! Történt ugyanis, hogy egy kazári kötődé­sű televíziós személyiség a nógrá­di falu vezetőinek figyelmébe aján­lotta a szépnevű, erdélyi Kőrispa­takot, ahol akkoriban éppen a szal- makalap-múzeum megnyitására készültek. Az ajánlat határon in­nen és túl is nyűt szívekre, nyűt ka­pukra talált, így a kazáriak először a magángyűjtemény ünnepélyes megnyitásakor voltak odaát ven­dégségben. A mintegy ötszáz lelkes kisfalu­ban alig néhány évtizedre tekint vissza a szalmafonás mestersége: kalapokat, dísztárgyakat, háztartá­si eszközöket készítenek az ügyes kezűek mások pedig úgy határoz­tak, megmutatják ezt a világnak, emléket állítva a hagyományte­remtésnek. Hagyományok ápolá­sában a kazáriak is jeleskednek, nem kellett hát keresgélni a rokon vonást: szalmafonók és a régi (Folytatás a 3. oldalon) Lottószámok ÖTÖSLOTTÓí 25, 27, 54, 72, 84 Jokerszám: 9 0 8 1 6 5 *** HATOSLOTTÓ: 8, 12, 16, 17, 25, 35 Pótszám: 14 9 771215’901000" 01302 CSONGRÁDY BÉLA Gondolatok a könyvtárról... Nem tévesztettem el Vörösmarty Mihály nagyigényű, örökbecsű ver- | sének címét. Az én mondandóm valóban a könyvtárról szól, de persze ] igy, év vége táján másról is a könyvtár kapcsán Most, amikor számvetések som készül részben az eltek évről, rész­ben a jövő reményeiről, amikor még az sem dók el igazán, hogy me­lyik karácsonyi ajándéknak örültünk a legjobban, amikor még /tátra­ion néhány óm a pezsgős koccintásig, én egy olyan váratlan, örömte- ti eseményről szóbk, ami túlmutat a bennem kiváltott érzésen A ten­gernyi ünnepi üdvözlet - amelyik nem annyim nekem szól, mint in­kább a Hírlap, amelynél dolgozom, iránti tisztelet, elismerés kifejező­dése- között találtam rá a minap a számomm oly becses küldemény­re. Kaptam egy oklevelet, amely arról értesü, hogy a salgótarjáni Ba­lassi Bálint Megyei Könyvtár tiszteletbek olvasójává fogad Ezt a 149. számú olvasójegy is bizonyítja A kedves hangvételű kísérőlevél utal az olvasás évére - amely nem esik egybe a naptári évvel, még tart a 2002- es könyvhétig -és azt írja „Számba vettük könyvtárunk segítők, akik fontosnak érzik könyvtárügyünket, tettek és tesznek érte.” Mintegy száz olvasó részesült hasonló gesztusban, remélem őket is éppúgy bol­doggá tette, mint engem Vajon engem miért lelkest annyim e tiszteletbek tagság? Egyrészt azért, mert a könyvtárat - amely régebbi, mint maga a könyv, gondol­junk csak az ötezer éves babilóniai agyagtáblák gyűjteményére, a pergamoni vagy az alexandriai könyvtámkm - nagyon jelentős, nél­külözhetetlen kulturális, tudományos intézménynek tartom Nem vé­letlenül nevezik az emberiség emlékezetének. Jószerivel egyetlen ko­molyabb publikációm sem készülhetett volna el a könyvtár, illetve a könyvtárosok segítsége nélkül. Másrészt azért, mert abban a könyvtár­ban, ahonhan e levél érkezett, ezek szerint olyanok dolgoznak, akik­nek igényes szakmai és sokoldalú közművelődési munkájuk mellett még figyelmességre is jut az idejükből, erejükből Végül, de nem utol­sósorban azért örülök, mert ez a kezdeményezés a szellemi szfémere- jét mulatja A ávilizádó egészét fenyegető jelek - amelynek szeptember 11-e csak a legagresszívabb, legmegdöbbentőbb, legdrámaibb ese­ménysom vöt - minden gbbalizádós jellegű és nemzeti keretek között jelentkező baj, gond ellenére a kutúm életképes, lehet és keü rá építe­ni Sőt, csak így, ezen mód lehet fejlődni, embermód kiteljesedni Na­gyon fontos a közelítő európai uniós tagság, üdvözlendők a gazdaság kiváló makmmulatói, de az ezekből származó előnyök hasznosüásá- ban a humán szféra tényezői - a műveltség a tudás, az erkölcsi tartás, a másik ember, embercsoport iránti türelem megértés - nélkül nem le­hetséges lelki béke, harmonikus boldogulás. S e magatartást formáló tulajdonságoknak, e pénzben ki nem fejezhető értékrendnek, kincses­tárnak éppen a könyv, a Gutenberg-galaxis, a könyvtár az egyik leg­gazdagabb forrása Számomm a minden bizonnyal sok viszálytól, óvódástól, politikai és pártcsalározásoktól - hiszen parlamenti és önkormányzati válasz­tások lesznek - terhes 2002-es esztendő küszöbén biztató üzenet tehát a tiszteletbeÜ tagság. A nyilvánosság előtt is - egyéb formában is meg­tettem már - köszönöm és ha már így kezdtem, Vörösmartyval - aki költői kérdésnek szánta hogy ment-e, haladt-e a világ a könyvek állal előre - is zárom soraimat: „...És mégis - mégis fáradozni kelL/... Mi dolgunk a világban? küzdeni / Erőnk szerint a legnemesbekért. ” Milyen évet zárnak, milyet várnak Nógrád megye országgyűlési képviselői? Nem régen még a viszontagságos 20. századot búcsúztattuk, most pedig elérkeztünk a 21. évszázad első esztendejének vé­gére. Ebből az alkalomból kérdeztük meg Nógrád megye egyé­ni és listás országgyűlési képviselőit: hogyan jellemzik az el­telt esztendőt és mit várnak az újtól, a 2002-es évtől? BÁLLÁ MIHÁLY (4. sz. választókörzet) Visszatekintve a 2001. évre, úgy gondolom, hogy Balassa­gyarmat és Rétság térségének polgárai büszkék lehetnek az idei sikereikre. Mozgalmas esztendőt zárunk, sok felada­tot kellett megoldanunk. A köl­csönös bizalom, az összefogás ereje számos esetben segített át bennünket a nehézségeken. Nos, emeljünk ki néhány pél­dát! Balassagyarmaton elkez­dődhet a várost elkerülő út el­ső ütemének az építése, mivel a december 5-i Phare fejleszté­si csomagban, a magyar-szlo­vák határ menti együttműkö­dés keretében mintegy 600 millió forintnak megfélelő euró áll rendelkezésre. Sike­rült elérnünk, hogy a fejezet egyetlen nagy- beruházása le­gyen a gyarmati. Néhány hó­napja szavazta meg a parla­ment a Kenessey kórház két és fél milliárdos címzett támo­gatását az új sebészeti pavilon és más épületszárnyak re­konstrukciójához. Legutóbb pedig a nőtincsiek, az ősagár­diak, a petényiek, legéndiek, a keszegiek, a sápiak örülhettek a csatornaépítésről szóló majd 700 milliós címzett támogatás­nak. Nagy siker, hogy a Nagy- oroszi-Horpács-Pusztaberki-Bo rsosberény közötti szennyvíz- csatorna beruházása befejező­dött, s egy hónappal ezelőtt együtt ünnepelhettük a tisztító­mű átadását. A év folyamán több település is vállalkozott arra, hogy fiataljainak segítséget nyújt az otthonteremtéshez, bér­lakások építésébe fogtak, élve a Széchenyi-terv pályázati lehető­ségeivel. Balassagyarmat, Né- zsa, Nógrádsáp együttesen csak­nem 100 millió forintot nyert la­kásépítésre és -felújításra. Külön öröm számomra, hogy 280 millió forint ráfordításával a Bánki-tó mederkotrási munkála­tai a végéhez közelednek. A rét­sági laktanya önkormányzati tu­lajdonba kerülése is az együtt­működés szép példája. Eredményeink mellett persze, jelentős tennivalóink is vannak, hiszen Szendehelyen, Diós- jenőn, Berkenyén, Nógrádon és Drégelypalánkon, Honton is cél a szennyvízcsatorna-hálózat ki­építése. Ha ez sikerül, akkor el­mondhatjuk, hogy térségünk százszázalékosan csatornázott lesz. Sajnos, 2001-ben tragédiákkal is szembesülnünk kellett. Szep­tember 11-én a világ megválto­zott, a terrorizmus lecsapott a szabad demokráciákra. Volt aki félt, s van, aki oktalanul fél, de tény: a biztonságunkért felelős emberek, szervezetek, testüle­tek végzik a munkájukat, s mindannyian biztonságban érezhetjük magunkat, a szerette­inket. Kül- és biztonságpolitikai döntéshozóként, belülről is látva a határőrség, a rendőrség, a hon­védség, a biztonsági szervezetek fokozott munkáját, ezúton feje­zem ki tiszteletemet és köszöne- temet mindannyijuknak. Szűkebb pátriánkban a rétsá­gi baleset döbbentett meg ben­nünket, de az egész országot is. Az elmúlt évek modellértékűén fejlődő kisvárosában másodper­cek alatt emberek haltak meg. A tragédiát követően egyeztettünk a polgármester, a rendőrkapi­tány és a közlekedési miniszter úrral, feladatunk a város köz­pontja közlekedésének mielőbbi átalakítása. Ez év nyaráig tartott a millen­niumi rendezvénysorozat. A fal­vak, a városok méltóképpen ün­nepeltek. Kicsik és nagyok, taná­rok, diákok, lelkészek, előadó- művészek, kisebb-nagyobb kö­zösségek együtt emelték a zász­lóátadások fényét, hangulatát, bizonyítva, hogy van mire büsz­kéknek lennünk, értékeinket, hagyományainkat mennyire becsben tartjuk. A fejlődés bizo­nyítéka volt a szívből jövő jó hangulat, az összetartozás örö­mének érzése. Hazánk 2002 végére lezárja az európai uniós tárgyalásokat, ezt követően tagjai leszünk a polgári értékeken alapuló euró­pai közösségnek. A csatlakozás további fejlődésünk záloga le­het. De addig is lesz tennivalónk bőven, amelyeket pártállás nél­kül, összefogva, a sikerbe vetett hittel, erővel tudunk majd meg­oldani. Ennek jegyében kívánok min­denkinek sikerekben gazdag boldog új esztendőt! (Folytatás a 4. oldalon) 977121590100001302

Next

/
Oldalképek
Tartalom