Nógrád Megyei Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 254-278. szám)

2001-11-12 / 262. szám

2001. NOVEMBER 12, HÉTFŐ XII. ÉVFOLYAM, 262. SZÁM KÖZÉLETI NAPILAP ÁRA: 53 FORINT ELŐFIZETVE: 39 FORINT Jgorxó Qipő Salgótarján, Rákóczi út 18. (Óra-Ékszer mellett.) Novemberben minden férfi-, női és gyereklábbeli io-20-50%-OS V. nyitási kedvezménnyel! J momoKi Kamara a tagságon A Nógrád Megyei Mérnökkamara elnöksége ez év elején „stratégiai programot” állított össze a kamara előtt álló feladatok végrehajtására. A szakmai szervezet tagjaiért akar dolgozni. Céljuk, hogy jobb életet teremtsenek A Munkáspárt Bátonyterenyei Bizottsága meghívására szombaton a városba látogatott dr. Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke, miniszterelnök-jelöltje, s találkozott a térség lakosaival. oldal _ _ 10-11-12. B^iokkalerösilettabarátikör kisebb személyiség, mint a világ- és Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes öttusázó Balogh Gábor volt a minap a Bátonyterenye Barátainak Köre vendége... Megújult az ősagárdi templom Műemlék lakóházat avattak A település 215 éves evangélikus temploma kí- vül-belül megújult: a munkálatok során elvégez­ték a falak, a tető és toronyrész teljes felújítását. A belső munkálatok most még nem terjedtek ki mindenre: kicserélték a padlózatot, a teljes elekt­romos hálózatot, a mellvédet, a karzat alatti fabo­rítást. A szószék és az oltár felújítását később ter­vezik, hiszen a munkálatok elvégzése több mint tízmillió forintba került. A gyülekezet több évtize­de gyűjtötte a nagy munkára az adományokat, a felújítást támogatta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az országos evangélikus egyház. A templom újraszentelési ünnepségét vasárnap tar­tották, a szolgálatot D. Szebik Imre püspök-elnök és D. Dr. Harmati Béla püspök végezte. H. E. Cigánygyerekek fesztiválja Idén már képzőművészeti alkotásokkal is lehetett nevezni Pásztón a Teleki László Művelődési Központban szombaton rendezték meg immáron hatodik alkalommal a Nógrád me­gyei cigánygyermekek művészeti fesztiválját. A résztvevő­ket Reviczki László alpolgármester köszöntötte, aki utalt a kezdeti időszakra. Mint mondta, első ízben Pásztó és kör­nyékéről érkeztek nevezések, szám szerint 24, de az évek során a résztvevők létszáma folyamatosan növekedett, a művelődési központ kezdeményezése megyei versennyé nőtte ki magát. Az első vers-, mese- és próza­mondóversenyeken négy kate­góriában mérhették össze tudá­sukat a cigányfiatalok: cigány írók, költők alkotásaiból, magyar írók, költők cigány tárgyú műve­iből válogathattak, de helyet kap­tak a cigány népmesék és balla­dák is. Tavaly a millennium előtt tisztelegve a kiírást kiterjesztet­ték a magyar és a cigány nép tör­ténelmének, az együttélés moz­zanatainak irodalmi bemutatásá­ra, a prózai műfaj mellé felvették az énekelt és hangszeres zenét, valamint a táncot. Az idén sze­retnének nyitni a képzőművé­szet felé is, így kapva képet a ci­gányság még élő hagyományai­ról, életéről a benevezett képző- művészeti alkotások révén. A grafika, olajfestés, montázs, fafa­ragás vagy egyéb technika fel- használásával készített alkotá­sokból a művelődési központ előterében tárlatot készítettek.- Az idei versenyre már 117 nevezés érkezett - emelte ki Reviczki László. - Ez közel 150 résztvevőt jelent, ezen felül 59 rajz érkezett a képzőművészeti kategóriában. A jelentkezések alapján a művészeti fesztivált megelőzően Balassagyarmaton, Pásztón, Bátonyterenyén és Sal­gótarjánban tartották a körzeti elődöntőket, hogy a legjobbak itt mérhessék össze tudásukat két korcsoportban, műfaji bontás­ban, 3-3 tagú zsűri előtt. A város fontosnak tartja és elismeri a mű­velődési központ munkatársai­nak kezdeményezését, és a jövő­ben is mind erkölcsileg, mind anyagüag támogatja a fesztivál megrendezését, mint ahogyan a támogatók között szerepel töb­bek között a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbsége­kért Közalapítvány, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériu­ma nemzeti és etnikai kisebbsé­gek főosztályává Nógrádi Mecé­nás Alapítvány. A megnyitót követően a gyere­kek vették át a főszerepet: a ma­gas színvonalon előadott, felké­szültségről tanúskodó produkci­ók komoly fejtörést okoztak a zsűrinek. Hosszas mérlegelés után a következő eredmények szülétek: az alsó tagozatosok kö­zött vers kategóriában az első (Folytatás a 3. oldalon) Jó látni azt, hogy az önkormányzat törődik az emberekkel, törődik az épületekkel - mondta tegnap dr. Surján László or­szággyűlési képviselő Hollókőn a felújított műemlék lakóház avatási ünnepségén. Mint mondta, azzal, hogy fiatalok népe­sítik be a házat, az udvart, egy lépést tettek annak érdekében, hogy a világörökségként számon tartott hollókői ófalu népes­sége ne csökkenjen, hanem növekedjen. 80 százalékát pályázati úton nyerte el az önkormányzat. Kellett ehhez a megyei önkor­mányzat, amely lemondott a hollókői önkormányzat javára a tulajdonjogról, kellett ehhez a Széchenyi-terv, amelynek kere­- A Széchenyi-terv - mely­nek segítségével ez a műemlék lakóház is megújult - két terü­leten mozdítja elő az otthonte­remtést - mondta avatóbeszé­dében Glattfelder Béla, a Gaz­dasági Minisztérium politikai államtitkára. - A kamatok csök­kentésével elősegíti, hogy az emberek maguk oldhassák meg ezirányú gondjaikat, illetőleg a bérlakás- építési programmal, amelyben 24 milliárd forint tá­mogatással 5500 lakás építését kezdtük meg. Fontos ez akkor, ha tudjuk: az elmúlt 16 év alatt egy bérlakás sem épült állami támogatással. Harminc éven át Az avatás ünnepélyes pillanatai fotó: gyurián tibor szégyen­kezve néz­ték az itt élők, a tele­pülés veze­tői azt a ro­mos épüle­tet, amelyet most meg- újulva szemlélhe­tünk. A fel­újítás 12 millió fo­rintba ke- r ü 1 t , A műemléki épület kívülről ______________________________■ amelynek t ében lehetett pályázni, s kel­lett az összefogás, a közös aka­rat. Az ófaluból eddig inkább elköltöztek az emberek, a háza­kat pedig budapestiek vették meg, hétvégi háznak. A holló­kői önkormányzat a felújított műemlék lakóházat fiatal csa­ládnak adja át, bérlakásként kí­vánja üzemeltetni az ófalu né­pességének és a kulturális örökség megóvása érdekében. A nemzetiszínű szalag átvá­gása után Finta Lajos plébános szentelte fel a megújult műem­lék lakóházat. H. E. Az Országos Kohászati és Bányászati Egyesület Nógrád megyei szervezete az idén is megrendezte a hagyományos szakestélyt. A salgótarjáni Kohász Művelődési Központban péntek este elevenedtek meg egy várhatóan soha meg nem szűnő szakma, hivatás em­lékei. FOTÓ: GYURIÁN SZERENCSEVADÁSZAT_____ Ö TÖSLOTTÓ: HATOSLOTTÓ: 28, 52, 69, 70, 90 3, 23, 31, 38, 39,43 Joker: 450 971 Pótszám: 44 Nyolcvanéves adósság Státustörvény: hatálya alá tartozik, aki magyarnak vallja magát Az Erdély Kör, a Magyarok Vi­lágszövetsége salgótarjáni cso­portja, a Doni Bajtársak Nógrád megyei csoportja, a Somosi Kul­túráért Egyesület és a keresz­tény értelmiségiek salgótarjáni csoportja meghívására szomba­ton Salgótarjánba látogatott dr. Szekeres Sándor, a Határon Tú­li Magyarok Hivatalának osz­tályvezetője. A megyei könyv­tárban megtartott rendezvé­nyen az osztályvezető a szom­szédos államokban élő magya­rokról szóló törvényről, közis­mert nevén státustörvényről be­szélt, amelyet 2001 júniusában fogadott el a magyar parlament. Mint mondta, nagy öröm szá­mukra, hogy a parlament elfogad­ta ezt a törvényt. Volt egy nagy hi­ány a történelemben, megalkotá­sával a magyar kormány nyolc­vanéves adósságot próbált orvo­solni és jóvátenni.- Bármilyen hihetetlen, ez a törvény nem „unikum” - mutatott rá dr. Szekeres Sándor. - Tapasz­talhatjuk, hogy a szomszédos ál­lamokban elfogultan beszélnek róla, holott Szlovákia 1997-ben, Románia 1998-ban fogadott el ha­sonló törvényt. Sok államban léte­zik, nemcsak Közép-Európában, hanem például Görögországban: az Albániában, Bulgáriában élő görögök hasonló kedvezménye­ket élveznek. Megalkotása az I. vi­lágháborúval függ össze: mint tudjuk, megváltoztak az államha­tárok, akkoriban a Népszövetség volt az, amelyik megpróbálta kép­viselni a határon túli kisebbségek érdekeit, valljuk be őszintén, ke­vés sikerrel. AII. világháború után pedig még ez a lehetőség is meg­szűnt. Nagyon rossz helyzet ala­kult ki, hiszen intézményesen nem lehetett felvállalni a határon túl élő magyarok segítését, úgy tartották, ez minden állam saját belügye. Az osztályvezető kiemelte azt is, hogy a szlovák és a román állam keményen bírálja a magyar státus- törvényt: a helyzet érdekessége, hogy a szlovák törvény nagyon (Folytatás a 3. oldalon) 9 "771215 "9 O'.C'CC 012 62 I Kedves GysreKoK.! I Lapunk, a Nógrád Megyei Hírlap mától ismét játékra invitálja minden kis olvasóját. Mint látjátok a mi Mikulás bácsink még váija, hogy segítségetekkel megteljen üres puttonya azért, hogy majd szokásához híven, december 6-án sok kisgyermeket megajándékozhasson. I pár heten lapunkban megjelenő, három, ■ különböző ajándékot. Aki segít, az nyerhet az ajándékokból: kifestő könyvet, játékot, csolüt. Gyűjtsetek. össze, ragasszátok a helyére és 2001. november 30.-ig juttassátok el szerkesztőségeinkbe: 3100 Salgótarján, Erzsébet tér 6. 2660 Balassagyarmat Kossuth u. 15.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom