Nógrád Megyei Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 254-278. szám)
2001-11-12 / 262. szám
r 2001. NOVEMBER 12., HÉTFŐ Kamara a tagságéit Megbecsülést és rangot kell adni a mérnöki munkának A Nógrád Megyei Mérnöki Kamara elnöksége ez év elején „Stratégiai programot” állított össze a kamara előtt álló feladatok végrehajtására, s ezt a tagság elé terjesztette azzal a szándékkal, hogy megismerésével ösztönözze a tagságot a közös végrehajtásra. A programban fő célkitűzésként fogalmazódott meg a tagság érdekvédelmének erősítése, a taglétszám növelése, egy erős és hatékony, folyamatosan megújulni képes szervezet megformálása. A húsz pontból álló programban fontos szerepet kap a területi szakcsoportok létrehozása, a több mérnököt foglalkoztató cégekkel való kapcsolat felvétele annak érdekében, hogy megismertessék velük a kamarai tevékenységet. A mérnöki pálya utánpótlásának elősegítése érdekében segíteni kell a megye műszaki szakközépiskoláiban szakmai tanulmányi versenyek kiírását. A műszaki felsőoktatásban részt vevő nógrádi hallgatókat támogatni szükséges tanulmányaik elvégzésében és ösztönözni kell őket, hogy a diploma megszerzését követően a megyében vállaljanak munkát. Fontos, hogy a kamara jobban bekapcsolódjon a területfejlesztési munkába, felkínálva azt a műszaki tudást, amit tagsága felhalmozott. Megyei és régiós közös érdek a jövőbeni nagyobb összefogás annak érdekében, hogy minél zökkenő mentesebb átmenetet érjünk meg az Európai Unióba. Nem kevésbé fontos a szoros együttműködés az ön- kormányzatokkal, a műszaki jellegű társkamarákkal és a megyei műszaki egyesületekkel. Mindehhez elengedhetetlen a mérnöktársadalom érdekeinek következetes és erőteljes képviselete, a kamarai tagoknak nyújtott szolgáltatások bővítése. S ami a legdöntőbb, nagyobb rangot, megbecsülést kell szerezni a mérnöki munkának, támogatva a mérnöki tevékenységet folytató vállalkozásokat szakmai és üzleti tevékenységükben, ezáltal jobban bevonva őket a kamarai feladatok megoldásába. Mindebből persze nem maradhat ki a kamarai munka kellő és tudatos népszerűsítése a médiák segítségével. A múlt hét végén Salgótarjánban tanácskoztak azok a mérnökkamarai szakemberek, akik ezt a stratégiai programot megvitatva újabb ötletekkel járultak hozzá a program teljesebbé válásához. A dokumentumban foglaltak folyamatos feladatot jelentenek a kamarai tagok számára, a teljes megvalósításhoz azonban még sok a tennivaló. UJ TORONYSISAK, HÁROM FORRÁSBÓL. A toronysisak teljes cseréjének munkálatai kezdődtek meg két hete a zagyvarónai templom épületén. A már régóta időszerűvé vált feladat költségeit három forrásból, a hívek adakozásából, a püspökség tá- mogatásából és pályázati pénzből fedezik. ________________fotó: faragó zoltAn Könyvek háza Pénzhiány miatt a tervezettnél kisebb mértékű lesz a könyvtár felújítása, pedig a munkálatok elvégzésére 300 ezer forintot költ a borsosberényi önkormányzat. A munkálatokat közmunkások és társadalmi résztvevők tevékenységével oldják meg. Az intézmény újbóli megnyitását novemberre tervezik. Számítógépeznek A karancslapujtői alapítvány a Miniszterelnöki, Informatikai Hivatal „A civil szervezetek számítógép-ellátása” címén meghirdetett pályázatonjegy komplett számítógépet'nyert. A korszerű berendezést a művelődési házban helyezik el, és biztosítják a fiataloknak az Internet- hozzáférhetőséget is. Dicséretet kaptak November 8-án ünnepelték meg országosan a közlekedési hatóság megalakulásának tízéves évfordulóját. Az ünnepségen elismeréseket adtak át. A Nógrád Megyei Közlekedési Felügyelet két munkatársa, Stefan Sándomé gazdasági igazgatóhelyettes, és Kardosáé Pintér Erzsébet, a közúti, vasúti osztály munkatársa főigazgatói dicséretben részesült. A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Kérdések víz (mű) ügyben A Nógrád Megyei Hírlap egyik korábbi számában megjelent a Salgótarján és Környéke Vízmű Kft. igazgatójával készült interjúhoz szeretnék néhány megjegyzést fűzni, illetve néhány kérdést feltenni. A beszélgetés témája a társas- házakban a fő- és mellékmérők között jelentkező mért különbözetek alapján a vízmű részéről történő fogyasztáskorlátozás volt. A mi lakóközösségünk is hasonló problémával küszködik évek óta, bár nálunk a társasház rendezi a különbözetet, ami kéthavonta 30-50 köbméter.- Kíváncsi lennék azonban arra, hogy miért jelentkezik szinte minden társasháznál jelentős különbözet a főmérő és a mellékmérők között (feltételezve, hogy egyetlen fogyasztó sem manipulálja a saját óráját; azaz az egyes mellékmérők a „tényleges” fogyasztást mutatják)?- Ezen különbözetek vajon miért jelentkeznek szinte minden esetben a fogyasztók kárára?- Vajon a vízmű miért fizetteti ki a vele egyébként mellékmé- rős szerződésben álló és az általa hitelesített mellékmérőkkel mért vízfogyasztáson felüli különbözetet?- Vajon miért került szinte minden mellékmérő függőleges állásban beszerelésre, míg a főmérő vízszintesen? Úgy vélem, hogy ezen kérdéseknek a vízmű részéről történő korrekt tisztázása segíthetne a probléma megértésében. Mi lakók és fogyasztók, nem értjük, hogy miből keletkezik e jelentős különbözet, valamint azt sem, hogy miért kell azért is fizetnünk, amit nem mi „fogyasztottunk el.” Tisztelettel: _____________________________________PAP JENŐ * * * Pap Jenő úr közérdekű kérdéseit tartalmazó levelére az alábbi tájékoztatást adjuk, s amennyiben megoldási javaslata lenne, szívesen fogadjuk. 1. Miért jelentkezik az almérők összege és a főmérőfogyasztás között különbség, általában pozitív értékkel? Míg a főmérő indulási érzékenysége 9 liter/óra, addig a mellékmérőké szabályos beépítésnél is csak 16 liter/óra. Indulási érzékenység alatt működtetik a csapokat, a WC-tartályok, és Ferbok-tartályok töltése is általánosan méretlen. A vízmű megfelelő érzékenységű mérőtípust nem köthet ki, mivel az sérti a tulajdonosi jogokat.- Míg a főmérő mindig függőleges tengelyűén van beépítve - a hiteles mérés feltételeinek megfelelően - addig a mellékmérők többnyire vízszintes tengellyel. Emiatt a mellékmérők amúgy is rossz érzékenysége jelentősen tovább romlott.- Csak egész köbméter kerül leolvasásra, a tizedek elhagyódnak. 2 leolvasott mérő elhagyott tizedei a főmérőnél átlagosan egy újabb köbmétert tesznek ki. Tehát, a házban lévő almérők darabszámának fele köbméterrel - a leolvasás miatt is - lehet eltérés a főmérő javára. 2. A vízmű miért fizetteti ki a mellékvízmérőkkel mért vízfogyasztáson felüli különbözetet?- Mert így szól a mellékmérős elszámolási szerződés.- Mert a mellékmérős elszámolási szerződés nem fogyasztási szerződés, hanem elszámolási. Vagyis a tömb ház fogyasztói (megrendelés alapján, szerződésben) igényelték, hogy a fogyasztás ellenértéke ne egyösszegű számlával, hanem költ- ségmegosztásos számlák alapján kerüljön kiegyenlítésre. A fogyasztók fogyasztásuk egy részét az almérők által mutatott mennyiség számlája alapján fizetik meg.- A tulajdonosok nem a mellékmérőknél fogyasztanak, hanem az elszámoló mérőnél. A fogyasztás egymás közötti megosztásának alternatív eszköze a mellékmérő.- A vízmű által értékesített szolgáltatás megegyezik a tömbház fogyasztásával, s ennek ellenértékét köteles a tömbház megfizetni. Attól, hogy a fogyasztóközösség általa választott belső költségmegosztási mód milyen, még a szolgáltató jogosultsága nem csökken, a szolgáltatás teljes ellenértéke illeti meg. Ha az almérők kevesebbet mutatnak, a fennmaradó különbözetet a közös képviselő útján kell megfizetni. Ha az almérők többet mutatnak, a kiszámlázott többletet a vízmű a tömbház képviselője részére mínuszos főmérős számla kíséretében visszafizeti, függetlenül attól, hogy a kibocsátott mellékmérős számlákat a lakók nem fizetik meg.- A vízmű nem hitelesít vízmérőt, azt az Országos Mérésügyi Hivatal végzi. A vízmű csak a tulajdonos mellékmérőjének kötéseit látja el biztosító zárral, hogy megnehezítse a mérő kiszerelését, megfordítását. 3. Miért került szinte minden mellékmérő függőleges állásban beszerelésre?- Mert a mérő tulajdonosa így szerelte, szereltette. A vízmű egyetlen mérőhely kialakítását, és mérőnek első alkalommal történő beszerelését nem végezte. Minden tulajdonos saját felelősségére alakította ki mérőhelyét. 4. A fogyasztók nem értik, miből keletkezik jelentős különbözet, miért kell azért is fizetniük, amit nem fogyasztottak el?-Az 1. pontban felsoroltakon túl, manipulálják a mérőket, és nem biztos, hogy minden csapolóhely (lakáson kívül) mé- rősítve van. Növelheti a különbséget, a mellékmérők előtti vezetékek szivárgása. A tömbház fogyasztása, amiért fizetnie kell ugyanannyi, akár mellékmérős az elszámolás, akár egyösszegű.- Téves és megtévesztő annak hangoztatása, hogy a különbözetet nem fogyasztották el. Úgy helyes, hogy a különbözetet a mellékmérők nem mutatták ki. Az elfogyasztott víz annyi, amennyit az elszámoló mérő az értékesítési ponton mutat. Annak megosztását mind a felhasználáskor, mind a díjfizetéskor a tulajdonosok határozzák meg, a ház belső üzemeltetési és elszámolási rendje szerint. A tulajdonosoknak joguk és kötelezettségük, hogy belső elszámolásuk rendjét kialakítsák, és felelősségük, hogy egymással betartassák. Köszönjük az olvasó közérdekű, szakszerű kérdéseit, s köszönjük a Nógrád Megyei Hírlapnak, hogy lehetőséget adott a válaszok kifejtésére. VAHOA LÁSZLÓ ügyvezető igazgató Nem a múltnak, a jövőnek tartozunk felelősséggel! Az a szándékunk, hogy „A jövő elkezdődött” vitairatunkra alapozva, azt társadalmi vitára bocsátva, minden értékes és hasznos véleménnyel tovább gazdagítva alakuljon ki a Fidesz-MPP és MDF végleges választási programja. Ezt dr. Répássy Róbert országgyűlési képviselő, a Fidesz jogi kabinetjének vezetője mondta Bátonyterenyén, ahol a Kastélykerti Művelődési Házban napokban rendezett fórumon a párt szegedi kongresszusán született vitairat jogi, alkotmányügyi kérdéseiről beszélt. Kijelentette: az új évezred küszöbén Magyarország életében oly időszak kezdődött, amelyben a polgárok elképzeléseinek és a családok terveinek valóra váltása, az építés, a gyarapodás az egyéni és közös sikerek a legfontosabb mérce. Azok a nemzedékek, amelyek ma az ország terheit vállukon viszik, már nem a múltnak, hanem a jövőnek tartoznak felelősséggel. A fórumon többek között részt vett Becsó Zsolt országgyűlési képviselő, Nógrád Megye Közgyűlésének elnöke és Sisák Imre Pásztó polgármestere is. Répássy Róbert elöljáróban utalt rá, hogy a több mint 200 oldalas dokumentum leghangsúlyosabb elvei, célkitűzései között - amelyekért a polgári kormány eddig is dolgozott - szerepel a családok, a nemzet legkisebb, de legfontosabb alkotóközösségeinek segítése, megerősítése, ezáltal a népességfogyás megállítása. Mindezt szolgálja a tudás, a munka becsülete, a hatékony gazdaságpolitika és emberközpontú egészségügy éppúgy, mint a polgárok közérzetét nagyban meghatározó közbiztonság megerősítése - jelentette ki Répássy Róbert. Mint a Fidesz jogi kabinetjének vezetője a képviselő erről szólt bővebben. Elmondta, a polgári kormány feladata, amely munkát újraválasztása esetén is folytatni kíván: a közbizalom intézményeinek megerősítése és az emberek biztonságérzetének, a közbiztonság rendjének helyre- állítása. Ennek már most mutatkozó eredménye, hogy a bűn- cselekmények száma az 1998 évi 600 ezerről 2000-ben már 450 ezerre csökkent - jelentette ki Répássy Róbert. Hasonlóan pozitív folyamatnak nevezte a korrupció elleni küzdelmet, a hazai és hazánkba betelepült külföldi maffiabandák felszámolására irányuló bűnüldözői munkát. A párt jogi kabinetjének vezetője beszélt azokról a törekvésekről is, melyek ezt a célt a büntetőjog területén, annak szigorításával szolgálják. További, a 2002-es választásokat követő időszak terveit is vázolta. Ezek között is egy új alkotmány és egy új polgári törvénykönyv megszületését, valamint - új büntető törvénykönyv kidolgozását sorolta a legfontosabbak közé. Lapunk érdeklődésére a Lex Répássy néven ismert törvényről elmondta, annak egyetlen célja, hogy a sajtószabadság tiszteletben tartása mellett ugyanilyen jog illesse meg a személyiségében igaztalanul megtámadottat is. Mivel a köz- társasági elnök kihirdetése előtt a törvény előzetes normakontrolját kérte, az most az Alkotmánybíróság asztalán fekszik, a legfőbb fórum már tárgyalt e témában, néhány héten belül várható végleges állásfoglalása - tette hozzá Répássy Róbert. A bátonyterenyi fórumon Becsó Zsolt, a megyei közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő a gazdaság fejlődését, a tőke betelepedését is segítő további intézkedéseket ígért. Ezzel kapcsolatban viszont összefogást sürgetett a „szellemi tőke”, a fiatal és képzett szakemberek elvándorlási folyamatának megállítására. Sisák Imre Pásztó polgármestere elismerően szólt a megye egészségügyi intézményrendszerének fejlődéséről, azokról a fontos beruházásokról, amelyek központi támogatással Pásztón és Salgótarjánban megvalósultak és várhatóan Balassagyarmaton is megvalósulnak. Kiemelte annak fontosságát, hogy a kormány meghozta a korrupció elleni harc stratégiai intézkedéseit, s azt a szándékot is, hogy a párt választási programjában szerepel egy új alkotmány kimunkálása és elfogadása. Az önkormányzati törvényről szólva elmondta, okvetlenül szükséges annak módosítása úgy, hogy az alapfeladatok csökkenjenek és a kötelező feladatok növekedjenek. Ehhez a gazdaság fejlődése teremti meg az alapot és remélhetően biztosít majd - bázisfinanszírozás helyett feladatfinanszírozással - kellő anyagi forrásokat az ön- kormányzatok számára. Sisák Imre a több ezer önkormányzat jelenlegi pénzügyi ellenőrzését nem tartja megfelelőnek, helyette az önkormányzatok gazdálkodásának hatékonyabb és szigorúbb számonkérésére hívta fel a figyelmet. NÓGRÁD S HÍRLAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótaiján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótaiján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864,32/475-727) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2985 Ft, fél évre 5970 Ft, egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. közei fti napilap szerkesztőségi rendszerrel készüli.
